Sörgyári Capriccio

Jelzet: DVD 1499

Bohumil Hrabal, a mára már klasszikussá vált cseh író karakterei esendőek, de szerethetők és legfőképpen életvidámak. Vegyük például az Őfelsége pincére voltam-ot, ahol egy kisember felemelkedését követhetjük nyomon, aki mesél munkahelyeiről, szerelmeiről, és mindezt olyan humorral és életvidámsággal adja elő, hogy még a háború borzalmai közepette is megnevetteti az olvasót. A főhős sodródik az eseményekkel azoknak elszenvedőjeként, illetve haszonélvezőjeként is. A Sörgyári Capriccio is hasonló stílusban íródott.  
A könyv alapján készült film ugyanilyen alakokat kelt életre a vásznon. Jiří Menzel rendező egy az egyben adja vissza a filmben a regény hangulatát.

A cseh kisváros sörfőzdéjének igazgatója, Francin feleségével, Maryskával éli egyszerű, békés hétköznapjait. Francin igyekszik helytállni és fegyelmet tartani a sörfőzdében. Ez sikerül is neki, amíg meg nem érkezik bátyja, Pepin bácsi.

Pepin egyből színt hoz a szürke hétköznapokba, néha egy idióta benyomását kelti, de hihetetlenül vicces, tükröt tart mindenki elé, bemutatja mennyire bolond, de mégis szép ez a világ. Nincs olyan ember, akivel ne tudna szót érteni, mindenkit bombáz anekdotáival, süvöltő hangját az egész sörgyár már messziről hallja. Maryska, aki Pepinhez hasonlóan maga is bohém, egyből megszereti az eddig ismeretlen rokont. A nő férfiakat megszégyenítő tempóban iszik, felmászik Pepinnel a sörgyár szédítően magas kéményére, ahonnan tűzoltók szedik le, és katonásdit is játszanak. Egyszóval együtt olyanok, mint a gyerekek, szabadok, zabolátlanok. Francinnak elege lesz ebből, akár egy szülő, rájuk ripakodik, sőt feleségét még el is fenekeli.
Nemcsak a kisváros, a világ is felbolydul. Új találmányok jelennek meg: Francin biciklijét motorra váltja, közben keszeg testét egy újkeletű eszközzel, az expanderrel próbálja karban tartani, a sörgyár udvarán pedig kipróbálják a rádiót is, melyet mindenki csodálattal hallgat.

A film még mai szemmel nézve is szórakoztató és nevettető, látszik, hogy a rendező szívét-lelkét beletette. Minden figura ismerős lehet a hétköznapi életből, nagyon jól ki lett dolgozva a jellemük. Jiri Menzel a filmmel 1981-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját.

Ajánlja: Szandtner Dániel