Csider Sándor: Földön és égen | könyvbemutató
2024. szeptember 20. 17:00
BDK, I. emeleti kölcsönzőtér
A Berzsenyi Dániel Könyvtár tisztelettel meghívja Önt és kedves családját
Csider Sándor
Földön és égen
című legújabb verseskötetének bemutatójára
A könyvet ajánlja és verset mond Benke Éva Radnóti-díjas tanár
Énekel H. Nagy Katalin
A könyv a helyszínen megvásárolható
Ajánló
A szerző gondolatban a földet és eget bejárva keresi az élet értelmét. Arra a tapasztalatra jut, hogy a legtisztább értékekhez közelítve, életfeladatunknak eleget téve, a szeretet útján haladva lehetünk csak boldogok. „Mint olvadó hó a szomjas földet, jóság hassa át tetteinket!” – javasolja.
A hétköznapok csodái mellett megjelennek költeményeiben az ünnepek, így a karácsony, húsvét és a pünkösd. Újévi köszöntőjében így szól hozzánk:
„Tedd jobbá és szebbé a zilált világot,
ne engedd kihunyni, ami szívből lángolt!”
Vasi és zalai tájakon, városokban és falvakban barangol. A virágokat szemlélve emberi sorsokra ismer. Egy bokornak panaszolja: Fagyos a világ, orgona, megőrültek az évszakok, gazdátlanul tévelyegnek; álruhás éjek a nappalok. Aggódik a világ sorsáért.
Tapasztalja, hogy:
„mindkét kezünkből rebben a béke,
háború nyomul édes helyére. „
Apokaliptikus képeit azért vizionálja, hogy soha ne váljanak valóra, álljon meg a szakadék felé száguldó emberiség.
Tudja, hogy:
„békében él, lüktet az élet,
nélküle fénytelen, árva,
hiába zörget zokogva:
boldogság kapuja zárva.”
Csider Sándor
Földön és égen
című legújabb verseskötetének bemutatójára
A könyvet ajánlja és verset mond Benke Éva Radnóti-díjas tanár
Énekel H. Nagy Katalin
A könyv a helyszínen megvásárolható
Ajánló
A szerző gondolatban a földet és eget bejárva keresi az élet értelmét. Arra a tapasztalatra jut, hogy a legtisztább értékekhez közelítve, életfeladatunknak eleget téve, a szeretet útján haladva lehetünk csak boldogok. „Mint olvadó hó a szomjas földet, jóság hassa át tetteinket!” – javasolja.
A hétköznapok csodái mellett megjelennek költeményeiben az ünnepek, így a karácsony, húsvét és a pünkösd. Újévi köszöntőjében így szól hozzánk:
„Tedd jobbá és szebbé a zilált világot,
ne engedd kihunyni, ami szívből lángolt!”
Vasi és zalai tájakon, városokban és falvakban barangol. A virágokat szemlélve emberi sorsokra ismer. Egy bokornak panaszolja: Fagyos a világ, orgona, megőrültek az évszakok, gazdátlanul tévelyegnek; álruhás éjek a nappalok. Aggódik a világ sorsáért.
Tapasztalja, hogy:
„mindkét kezünkből rebben a béke,
háború nyomul édes helyére. „
Apokaliptikus képeit azért vizionálja, hogy soha ne váljanak valóra, álljon meg a szakadék felé száguldó emberiség.
Tudja, hogy:
„békében él, lüktet az élet,
nélküle fénytelen, árva,
hiába zörget zokogva:
boldogság kapuja zárva.”
2024. szeptember 10.