Életünk 2021. 6. szám
Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató a művészet és a nyelv időbeli kialakulásának párhuzamait, és a hozzá kapcsolódó jelenségeket vizsgálja gazdagon hivatkozott tanulmányában. Művészet és nyelv az ember megtestesülési formái, tőle elválaszthatatlanok. A körmendi születésű Nagy Gábor költő életének fontos Vas megyei helyszínét foglalja verscsokorba, „öregmama” és „nagyapa” világát, ahol szabadon szárnyalhatott a gyermek képzelete. 2021. február 16-án életének kilencvenedik évében elhunyt Segesdi György szobrászművész, az utóbbi hat évtized kiemelkedő egyénisége, a magyar köztéri plasztika megújítója, anyagban és formában egyaránt – voltaképpen a modern plasztikai nyelv markáns átírója, mintegy negyven köztéri munka alkotója. A Munkácsy-díjas szobrászművészt Fábián László búcsúztatja. A lapszám Segesdi György műtárgyfotóival válik teljessé. Csikós Attila szociográfiai írása tűpontos lenyomata a kilencvenes évek életérzésének. Szomszédok, esztergált fogas, melóskabát, koloniál bútor, Toni Braxton. Abban is biztosak lehetünk, hogy lelkiismeretes terepmunka előzte meg sorait.
Nincs szörnyűbb megaláztatás, mint amikor az embert akkor hallgatják ki, amikor a legnagyobb biztonságban érzi magát.
Olvasóját ezúttal is egy enyhén ittas állapotban lévő személy vállára ülteti, és hogy mi tárul elénk a nyolcadik emelet 6-os száma ajtaja mögött, meghagyom az olvasónak. Ez a novella azonban komor zárása volna a lapszámnak, a benne tapasztalt nyomasztó érzésekkel karácsonyig telítődhetünk, talán pont ezért tartogat a lapszám zárásként két nosztalgiára hívó megemlékezést Munkácsi Miklós és Csengey Dénes írókról.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
A folyóirat megjelenését támogatta:
2022. január 18.