Életünk 2023. 1. szám

Bokányi Péter tragikus hirtelenséggel távozott ez év januárjában. A tanár, irodalomtörténész, a folyóirat egykori főszerkesztő-helyettese előtt tiszteleg e lapszám. Benne visszaemlékezésekkel, versekkel, történetekkel. Ám nincs szükség szigorú tematikára, mert a tanár úr mindent szeretett, ami irodalom. Tanítani, olvasni, hallgatni és leginkább az egyes műveket történelmi kontextusban értelmezni. Berzsenyi Dániel hangján szólal meg Zalán Tibor Bokányi Péterhez írt búcsúversében: „Tűrünk férfiasan, bár az erőnk elhágy,/ hajnali ködben a múlt rommá foszlik, a szánk/ bénán halkul amíg Léthe sötét vizét/ fürgén szántja csónakod”. Az emlékezések lapszáma ez. A Kortárs című folyóiratban (2023. január) jelent meg rövidített változata annak az emlékesszének, melyben Alexa Károly Karcsi és Endre emlékét idézi. Kik is ők valójában? Ugyanazok, akik félszázada keringenek körülöttünk, suttognak bennünk közös emlékekre hivatkozva. Kollektív emlékek ezek, melyekhez szervesen kapcsolódnak Füleki Gábor Weöres Sándorról és Hamvas Béláról írt emlékversei. A Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj a magyar líra élvonalába tartozó európai szellemiségű költőket, valamint a magyar poéták alkotásait – köztük Balassi Bálint verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmárokat tünteti ki. Erre pedig költőként Zalán Tibor, műfordítóként Péter V. Czipott volt a legérdemesebb 2023-ban. Utóbbinak, a nemrégiben Budapesten megjelent Toll és szablya – The Pen and the Sword című kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyvből a Soldiers’s Song – Egy katonaének című költemény bekerült a Balassi-kard Ünnep, 2023 címet viselő összeállításba. Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek és népek kutatója, akinek egész eddigi életműve a nyelvjárások eltűnésének súlyos következményeire figyelmeztet. Neki köszönhetően 2020. december 1-től létezik Magyar nyelvjárások napja, mely alkalomból a Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége pályázatot hirdetett nyelvjárásban írt irodalmi szövegek megalkotására. A kezdeményezés egyelőre nem folytatódik. Ám az Életünk vállalta, hogy a beérkezett pályamunkáknak platformot biztosít, így az olvasók Fercsák Lászlóné (Gutorfölde, Irodalmi kategóriában 1. díj), Vargyas Rozália (Gyergyószentmiklós, 2. díj) és Fodorné Hámori Ágnes (Tiszafüred, 2. díj) nyelvjárásban írt szövegeit is megismerhetik. Regénye részletével jelentkezik továbbá: Zsidó Ferenc, Horváth Júlia Borbála és Fábián László. A lapszámot Veress Sándor László munkái illusztrálják. A piktor életművének, művészi világának megértéséhez Fábián László nyújt teljes körű segítséget. Csikós József ifjú poéta bemutatkozását nagy szeretettel tette Káldi János 1969-ben, hisz, ahogy ő is írja, megadatatott számára a szólás tehetsége. A Talált tárgyak című alkalmi rovatban a Gyalog sem autón sem, a Példa és a Nélkülük nem lennék elég című költeményei kerültek közlésre. A költő Csikós Attilának, az Életünk állandó szerzőjének édesapja volt.

 
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta

Füleki Gábor • Fábián László • Kovács István • Alexa Károly • Agócs Sándor • Zalán Tibor • Molnár Pál • Peter V. Czipott • Balassi Bálint • W.-Nemessuri Zoltán • Saitos Lajos • Borbély László • Pusztay János • Fercsák Lászlóné • Vargyas Rozália • Fodorné Hámori Ágnes • Fenyvesi Ottó • Zsidó Ferenc • Markó Péter • Majoros Sándor • Csikós Attila • Bozók Ferenc • Horváth Júlia Borbála • Fábián László