Vakbarát változat |
Betűméret

„Minden művész saját lelkébe mártja ecsetét…”: tárlat Kiss Katalin akvarelljeiből | kiállítás

BDK, 1. emeleti hírlapolvasó

„Minden művész saját lelkébe mártja ecsetét, és saját szívét viszi a vászonra.” (Henry Ward Beecher)

Kiss Katalin akvarell műveinek kiállítása könyvtárunk 1. emeleti hírlapolvasójában 2024. július 27-ig megtekinthető.
 
„1964-ban születtem Szombathelyen. Édesanyámmal sokat túráztam, innen ered a természet iránti szeretetem. Rajzolni, festeni Masszi Ferenctől, Horváth Jánostól tanultam, az alkotás öröme részévé vált az életemnek.
 
Érettségi után matematika-rajz szakot végeztem a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, s bár a képzőművészet iránti érdeklődésem megmaradt, alkotói tevékenységem háttérbe szorult a tanítás mellett. Több kreatív tevékenységet is kipróbáltam, főleg a népi kézművesség érdekelt, szőttem, kerámiáztam. A festés sem maradt el teljesen, olaj és akrilképeket festettem, de ezeket a technikákat nem éreztem igazán magaménak.
 
Az akvarell technika 2021-ben ejtett rabul, a vízben oldódó pigmentek áramlása, ahogy szinte önálló életre kelnek a papíron, nagyon izgalmas számomra. Csodálatosan feltölt, kikapcsol, amellyel kiszakadhatok a hétköznapok monotonitásából, a rohanó világ zajából.
 
Minden évszakban szívesen időzöm a természetben, sokat túrázom, utazom. Ilyenkor gyűjtöm az élményeket az erdő mélyén, a hegyek csúcsán, az idegen városokban. Az erdők és fák méltósága, a táj változatossága, hogy minden évszakban, napszakban mások a színek, más az atmoszféra, ezek mind inspiráló élmények, amelyek alkotásra késztetnek. Lenyűgöz a fény, ahogy játszik a levelek között, megcsillan a vízen, átsüt a növényeken, a tárgyakon. Különös szeretettel festek állatokat is, hiszen ők is társaink ezen a csodálatos bolygón. Minden festményemhez tartozik egy élmény, egy hangulat, melyet szeretnék a nézőknek is közvetíteni. Szeretném átadni a képeimen keresztül azt az életörömöt, amit a természetben érzek.”

2024. július 05.