Zsennye Vas megye középső részén, a Rába partján található, Szombathelytől kb. 20 km-re. A kis falu területét a régészeti kutatások szerint már a rómaiak is lakták. Az Árpád-korból is bír emlékkel: a szomszédos Gutaházával és Rábatöttössel együtt templommal rendelkezett (a templom ma is látható Gutatöttösön). A község meghatározó épülete a 22 holdas őspark közepén álló középkori eredetű kastély.
A parkban sétálva, a fák alatt található a kastély egykori urainak temetkezési helye. Felhívja magára a figyelmet egy szürkegránitból készült, lényegében jeltelen sírkő: itt nyugszik Békássy Ferenc (1893-1915), a századelő magyar irodalmának egyik nagy ígérete.
Békássy Ferenc Cambridgében, a King's College hallgatója volt. A kollégiumban Virginia Woolf írónő köréhez tartozott, megismerkedett Russellel, a későbbi neves filozófussal, barátja volt Keynes, a közgazdász, aki Zsennyére is elkísérte egy ízben. Angliában írta verseit Békássy, melyeket Babits Mihálynak küldött el a Nyugat szerkesztőségébe. Babits nagyon sokra tartotta az ifjú Békássy tehetségét - szomorú, hogy ezt csak a nekrológból tudhatjuk, amely a fiatal költő korai halála után jelent meg a Nyugatban Babits tollából. Békássy Ferenc tehetségét igazolja az is, hogy hátrahagyott verseit nem kisebb személyiségek méltatták, mint Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár és Tóth Árpád. Angliában maga Virginia Woolf jelentette meg Békássy Ferenc angol verseit 1925-ben. Az ifjú költő életének az I. világháború vetett véget.
A háború első csatáinak egyikében hunyt el az akkor 22 esztendős huszárönkéntes, Békássy Ferenc, akinek emlékét és nevét Cambridge-ben a King's College kápolnájában külön emléktábla őrzi. A kastélypark kerítésén Blaskó János szobrászművész 2000-ben avatott Békássy-emlékfalát láthatjuk.