Újabb regénnyel jelentkezik az ismert filmrendező, Gárdos Péter. A Szemérmetlen történetek több idősíkon és helyszínen játszódik, a 20. század elejétől 2012-ig bezárólag, Budapesttől Berlinen, Párizson és Moszkván át egy kazah kisváros, Akmolinszk elmegyógyintézetéig. A szerteágazó történet egyik főszereplője Stern Péter, holokauszttúlélők leszármazottja, aki nyugdíjhoz közeljáró könytárvezetőként 2012-ben, már időskorában, feleségével együtt utazik vonaton Münchenbe, hogy egy nemrég talált 1939-es levél kapcsán próbálja kibogozni családja történetének mind ez idáig homályos részleteit.
Az olaszországi kisvárosban, Monzában játszódó történet narrátora egy kamaszlány, a tehetős Strada család gyermeke, Francesca. A merev szabályok között nevelkedő kislány vasárnaponként, templomba menet vágyakozva nézi Maddalénát, amint az utcagyerekekkel játszik a Lambro folyó partján. Anyja azonban figyelmezteti, még a tekintetét is fordítsa el Merlini asszony lányáról, mert mindenki tudja a városkában, hogy az Átkozottra keresztelt gyermek képes szemmel verni másokat. Maddaléna még csak hétéves volt, amikor a rábízott kistestvére, a négyéves Dario meghalt, mert egy ártatlan játék közben a kisfiú véletlenül kiesett az ablakon.
Két pandémiás helyzet ad keretet a világhíres chilei írónő, Isabel Allende legújabb regényének. A címszereplő Violeta del Valle öt fiú után első lányként, 1920-ban jött világra egy meg nem nevezett, bár Chilére nagyban emlékeztető országban – abban az évben, amikor a pusztító spanyolnátha járvány elérte Dél-Amerikai partjait is. 2020-ban, a koronavírusjárvány idején, halálos ágyán vet számot életével. Unokájának, Camilónak veti le papírra, hogy mi minden történt vele ez alatt a száz év alatt.
A komoly zenei ismeretterjesztő műsorairól és beszélgetéseiről országszerte ismert médiaszemélyiség, Bősze Ádám most egy kötetbe gyűjtötte össze korábbi előadásainak anyagát, amelyből minden érdeklődő alaposabban megismerheti a legnagyobb zeneszerzők szerelmi életét. A szerző kifejti, hogy bár e románcok tanulmányozása nem biztos, hogy közelebb visz minket az adott zenemű megértéséhez, művészet és magánélet már ebben a korban is élesen különvált egymástól, mégis, ha a könyvet elolvasva a kultikus magasságokba emelt művészek emberi oldalát is megismerjük, már nyertünk valamit…
Bár Kodros Szabolcs korábbi kötete sem volt karcsú, korántsem merítette ki Budapest titkait, sőt, talán még több kedvet adott írójának és olvasóinak ahhoz, hogy e páratlan világváros rejtélyes múltjának mélyére ereszkedjen. Az elismert újságíró újabb budapesti legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt, a kötet kiadását jelen esetben is a 21. Század Kiadó vállalta magára, az archív fotók mellett felhasznált újabb képeket Huszár Dávid fotósnak köszönhetjük. A kötet harminckét érdekességet gyűjtött most egy csokorba, amelyek több mint kétezer ötszáz évet ölelnek fel.
Több illemtankönyv, regény vagy éppen szakácskönyv után tizenegyedik kötetével jelentkezik Ernyey Béla színnűvész. Ezúttal egyfajta memoárról van szó, mely bevallása szerint az ügyetlenségének köszönhető. Otthon, egy rosszul sikerült mozdulatnak köszönhetően véletlenül a földre zuhant ódon íróasztalának rozoga fiókja, a benne évtizedek alatt felhalmozott limlomok pedig a padlón landoltak. Egy szakadt borítékból például gimnazista éveiben készített karikatúrák kerültek elő, egy megfakult bőr papírtartóból pedig gyermekkora dunai uszadékfából farigcsált szobrocskája esett ki.
Iványi Orsolya Magyarország első menopauzaaktivistája, megalapította az Éljenek a 40 feletti nők mozgalmat, majd személyes érintettsége okán arra vállalkozott, hogy segítse a változó korba lépett nőket azzal, hogy könyvében a menopauza jellemzőiről széleskörű tájékoztatást ad. Az olvasó ekként hiánypótló kötetet tart a kezében, amelynek szerzője bevallottan nem tudott a témával kapcsolatos minden apró részletre kitérni, ezért főként az olvasóitól érkezett kérdésekre adott válaszokat állította fókuszba.
A rendező, dramaturg, forgatókönyvíró interjúkötete 12 elmélyült beszélgetést tartalmaz, éspedig a 13-18 éves korosztály találomra kiválasztott tagjaival. A szerző úgy látja, hogy a gyerekek, akik azelőtt szüleik ölébe kucorodtak, kamaszként magukra zárják szobájuk ajtaját, bezárkóznak a gondolataikba, érzéseikbe. Szántó Erika viszont épp arra kíváncsi, mit gondolnak magukról, a kamaszkorról, a felnőttek világáról, hogyan látják szüleiket, a társadalmat, az iskolát, a környezetüket; mitől félnek, mitől dühösek és mire vágynak.
King regényének főhőse és mesélője a tizenhét éves Charlie Reade, aki az édesapjával kettesben él egy Sentry nevű amerikai kisvárosban. Nincs könnyű sorsa: az édesanyja autóbalesetben meghalt, amikor még kissrác volt, azóta az apja komoly alkoholfüggőséggel küzd. Ennek ellenére Charlie mintagyerek, aki szorgalmasan tanul, sokat olvas és szenvedélyes sportoló, a foci és a baseball egyformán jól megy neki. Nem mellesleg Charlie jószívű és gondoskodó alkat is, aki – mint egy kicsi felnőtt – évek óta istápolja az apját. E hajlama miatt fogadja be az idős Howard Bowditch-et is.
Kisasszonyképző című regényében, egy trilógia nyitó kötetében kezdte bemutatni Tüdős Klára életét a szerző, Bódis Kriszta. Egy olyan 20. századi női ikonról van szó, aki egyszerre volt ruha- és jelmeztervező, forgatókönyvíró, filmrendező és -producer, néprajzkutató, emlékiratíró, feminista aktivista és embermentő a vészkorszak idején. A most megjelenő második kötet, Korzón a pokolba címmel Tüdős Klára életének 1919. március és 1941. április közötti időszakát mutatja be.
Meriel Schindler nem úgy tervezte, hogy egy vaskos történelmi összefoglalóban fogja majd feldolgozni családja történetét, de amikor a rámaradt hagyatékot elkezdte alaposabban áttanulmányozni, az apja által emlegetett, olykor kevésbé hitelesnek tűnő családi anekdoták is hirtelen kézzel fogható bizonyítékokkal alátámasztott történetekké váltak. A jelenleg munkaügyi jogászként dolgozó, Londonban élő szerző szisztematikusan a végére járt a családi legendárium minden apró részletének, az eredményt az olvasó is kézbe veheti, és így megismerheti Ausztria és egy család két évszázados történetét, amely két világháborút és a náci terrort, majd a túlélés utáni újrakezdés szakaszát is magában foglalja, s ezzel együtt az ausztriai zsidóság történetét.
Vajon a férfiak és a nők viselkedése közti különbség eredete biológiai vagy kulturális? Mennyire különböznek valójában? És vajon csak két nem – két gender, azaz társadalmi nem – létezik, vagy van több is? Ezek a kérdések napjainkban egyre többeket foglalkoztatnak, kutatókat és a széles nagyközönséget egyaránt, nem is beszélve a kérdéssel kapcsolatos ideológiai/politikai felhangokról. Erre volt kíváncsi Frans de Waal világhírű amerikai etológus és főemlőskutató is, aki évtizedek óta tanulmányozza a főemlősök, elsősorban az emberhez legközelebbi két faj, a csimpánzok és a bonobók társas viselkedésének megnyilvánulási formáit.
Újabb kötettel jelentkezik Lichter Péter filmrendező és -esztéta, a Pécsi Tudományegyetem filmtudományi tanszékének adjunktusa. A korábbi „52-es könyvek”-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektíven mutat be ötvenkét filmalkotást, ezúttal a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát vázolva fel, „a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és a gótikus horroron át az erotikus filmekig”. A szerző természetesen szubjektív módon állította össze a listát, ám fontos célja volt, hogy a lehető legszínesebb, legeklektikusabb válogatáson keresztül mutassa be a mozgókép érzékiségének árnyalatait, az amerikai és európai filmen túl az ázsiai filmművészetre is kitérve.
A Spanyol szerelmi átverés és Az amerikai szobatárs-kísérlet szerzője egy újabb romantikus regénnyel lepte meg rajongóit, valamint a zsáner kedvelőit. Elena Armas egy váratlan helyszínt talált legújabb románca hátteréül: hőseink ugyanis egy vidéki kisvárosban élnek vagy ide kerülnek, és itt kell boldogulniuk. A regény címe kettős jelentést rejt: a hosszú játszma egyrészt a helyi fiatal lányokból álló U10-es focicsapatra utal, akiket valóban kihívás lesz a főszereplő számára formába hozni, valamint a lassan kibontakozó románcra.
Louise Fein vallomásos utószavában arról szól, személyes érintettség késztette regénye megírására, amikor kislánya négyéves korában epilepsziás rohamot kapott. Az írónő ekkor kezdett kutatni az epilepszia története után, így talált rá az 1930-as, 40-es években egyre nagyobb teret hódító áltudományos elméletre, az eugenetikára, a fajegészségtanra, amely a magasabb rendű embertípust és ennek kitenyészthetőségét hirdette, amely meghatározó befolyással volt Németország életére és Hitler hatalmának kibontakozására.
A Medici-dinasztia sötét, de annál izgalmasabb történetének regényes megírása után Matteo Strukul Velencébe repíti el a történelem titkai után érdeklődő olvasóit. A szerző a 18. századot választotta története hátteréül: Velencében épp himlőjárvány dúl, s amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak az egyik csatornában, az indulatok elszabadulnak. S ha ez nem lenne elég, további olaj a tűzre, hogy a lány testéből kitépték a szívét – a korszakot ismerve nem meglepő, hogy a keresztény közösség a zsidó lakosok ellen fordul, őket kezdik el vádolni.
Connie Carter férje halála után megörökli az Írországban található hatalmas birtokot és az azon álló Ludlow-házat, amely nagyon lepusztult állapotban van, mert évek óta senki nem törődött vele. Connie ekkor New Yorkból Írországba költözik, miközben a lelkét iszonyatos, feloldhatatlan bánat nyomja, amelyre talán soha nem fog vigaszt találni. Férje, Ed ugyanis megölte négyéves kislányukat, Mollyt, majd magával is végzett. Connie képtelen tovább abban a városban élni, ahol egyszer nagyon boldog volt.
Suzanne Redfearn regénye két nőről szól, akik megpróbálják kézbe venni sorsuk irányítását, és kitörni a férfiak által uralt világból. Egy kalandos utazás veszi kezdetét, mely során Hadley és Grace gyermekeikkel együtt kénytelenek elmenekülni az őket üldöző szövetségi nyomozók elől, s eközben nem számíthatnak másra, csakis magukra és egymásra. A szerző egy modern fejlődésregényen keresztül beszéli el a jelenkori Amerika égető társadalmi problémáit, a nők kiszolgáltatott helyzetét és azt a számos megaláztatást, amit napi szinten el kell viselniük a párkapcsolatban és a munkahelyeken.
Rosanna Ley romantikus kalandra hívja meg olvasóit, amely a ködös Albionból egyenesen a napsütésben fürdőző mediterrán világba vezet. A történet egy házasságtörés miatt zátonyra futott kapcsolattal kezdődik: Joanna már nem tud férje mellett maradni, s hogy gondolatait kicsit rendbe szedje, visszaköltözik nővére és idős anyja mellé a családi farmra, ahol úgy tűnik, mintha megállt volna az élet. Joanna nővére, Harriet egy igazi makacs nő, aki a körülmények dacára mindent megtesz, hogy egyben tartsa a családi farmot, nem hagyja, hogy az öröksége széthulljon, s ebbe a megfeszített életbe egy romantikus kapcsolat csak nehezen férne bele.
A botanika- és ökológiatudományban valóságos forradalmárnak, pionírnak számító tudós-felfedező, Margaret D. Lowman könyve, A nyolcadik kontinens jelenik meg most magyar nyelven. A mű rendkívüli, nemcsak a hatalmas szakmai tudás, élénk mesélőkedv, elkötelezett környezettudatosság és a fák, élővilág iránt szenvedélyes szeretet okán, hanem amiatt is, mert Lowman egy ritka szakterület, a lombkoronák világának kutatója. Bár ez a "zöld takaró" (még mindig) óriási területet fed le, foglal el, sokáig - egészen a nyolcvanas évekig - nem volt explicit kutatás tárgya, elmélyülten foglalkozni a témával Lowman kezdett, beleértve a lombkoronaökológiát, a lombkoronaösvények és a rovarok kapcsolatát is.
Amikor először hallotta Anna Stuart brit írónő – aki Joanna Courtney néven középkori történelmi regényeket is alkot –, hogy Auschwitzban mintegy háromezer gyermek született 1939 és 1944 között, tudta, hogy erről regényt kell írnia. Így született Az auschwitzi bába című regénye, mely alapvetőn igaz történetet dolgoz fel, bár a főszereplői kitalált kerekterek. Anna Kaminski és Esther Pasternak jó barátnők, a közép-lengyelországi Łódź városában élnek, ám a német megszállás az ő életüket is döntően megváltoztatja. A gettóban mindketten ápolónőként dolgoznak, 1943 áprilisában azonban őket is vonatra rakják, és Auschwitz-Birkenauba viszik.
2022 óta fut az ATV-n A Géniusz című kvízműsor, mely az első olyan tudásalapú vetélkedő Magyarországon, ahol az ország legeredményesebb kvízjátékosai küzdenek meg egymással. A Gundel Takács Gábor által vezetett játékban a műveltségen van a hangsúly, de fontos szerepe van a gyorsaságnak is. A játékban eddig elhangzott kérdésekből állított össze kvízkönyvet Neumann Viktor, melyet a műsorvezető előszava vezet fel, valamint a szerkesztő mutatja be a játék menetét.
Hogyan tud segíteni gyerekeinek a bántalmazott anya? – olvashatjuk jelen kötet alcímét, melynek szerzője, Lundy Bancroft több mint tizenöt éve foglalkozik erőszakos és uralkodni akaró férfiakkal, mint csoportvezető, igazságügyi szakértő és bírósági esetelemző. Könyvében elsőként röviden bemutatja, miként csapódik le a gyerekekben a partnerbántalmazás. Ezt követően részletesen felvázolja a bántalmazó gondolkodásmódot és annak gyermekekre gyakorolt hatását, azt, hogy milyen szülő tud lenni a bántalmazó férfi, segít megérteni az ilyen kapcsolatban élő nők számára a gyerekek belső világát, és megmutatja, hogyan védjék meg gyermekeik személyes határait.
Csak néhány embernek sikerült megszöknie az auschwitzi koncentrációs táborból, köztük Rudolf Vrbának (születési nevén: Walter Rosenbergnek). Egyik fogolytársával, Fred Wetzlerrel közösen tervelték ki a szökést, 1944 áprilisában pedig az akkor tizenkilenc esztendős szlovákiai zsidó fiú és társa sikerrel járt, és a Visztula egyik mellékfolyójának völgyében dél felé haladva, eljutottak Szlovákiába. Rudolf Vrba fontos feladatának tekintette, hogy elmondja a történetét, hogy a közép-európai zsidók és a nagyvilág is értesüljön arról, hogy az otthonaikból elhurcolt zsidókra nem tisztességes munka, hanem halál vár.
Újabb könyvvel jelentkezik az Apapara című blog és kötet szerzője, a tanácsadó szakpszichológus és egyben gyakorló édesapa Szél Dávid. A kisgyermekkortól a prepubertás időszakáig számos olyan témával foglalkozik, amely dilemma elé állíthatja a szülőket. Mit kezdjen magával és gyermekével az apuka a kórházból hazaérve? Mire célszerű figyelni a szoptatás, az anyatejes táplálás során? Az együtt alvás vagy a külön alvás jobb a csecsemőnek? Milyen módszerek állnak rendelkezésre, ha a kisgyerek nem akar/tud elaludni?
Közép-Franciaországban, egy La Comelle nevű, egyszerű munkásemberek lakta tízezres kisvárosban játszódik Valérie Perrin legújabb regénye. A történet két idősíkon fut. Egyrészt 1987-ben járunk, amikor a címben is jelzett Trió tagjai hatodik osztályosok a helyi Pasteur Általános Iskolában. Egy évvel korábban kerültek egy osztályba, és szinte a véletlennek köszönhetően lettek jó barátok, mert az egyik tanár a nevük ábécérendjében állította őket egymás mellé. Nina Beau-t, akinek az iskolai adatlapja szerint az apja ismeretlen, az anyja pedig elhagyta őt, özvegy postai alkalmazott nagyapja neveli.
Pamela Druckermant talán leginkább a kisgyermekes anyukák ismerhetik, mert nekik írta - a maga nemében valóban mérföldkőnek számító - kötetét a gyermeknevelésről "francia módra". Ennek lényege nagyon röviden nem más, mint hogy a kicsinek kell az őt körülvevő felnőtt világhoz idomulnia, nem pedig fordítva, és hogy erre bizony minden gyerek alkalmas és képes, természetesen a megfelelő szülői attitűddel koordinálva.
A gyermekek viselkedését olykor nem könnyű a maga teljességében megérteni; a szülők gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják helyesen értelmezni a „rossz” magaviseletet, s csak arra törekednek, hogy azt megszüntessék, az okok viszont továbbra is megmaradnak. A jelen kötet szerzője a legfrissebb kutatásokra alapozva mutatja be, hogy alapvetően nincs rossz gyerek, a rossznak titulált viselkedés mögött mindig van valami mélyebb ok is, legyen szó valami lelki eredetűről vagy egy olyan stresszválaszról, ami a test természetes működésmódjával van összefüggésben.
Az érzelmek és az érzelmi élet jelentőségével, hatásmechanizmusaival az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel foglalkozik nemcsak a pszichológia és mentálhigiéné, de ennél jóval szélesebb fórumon is rendszeresen esik szó erról, így mára kijelenthetjük, hogy bekerült a köztudatba. E tény rendkívül szerencsés, mert így megkezdődhet széles körben az emocionális edukáció. Ebbe a trendbe tartozik ez a kötet is, amely ezen belül egy speciális problémával, a gyermekkori érzelmi elhanyagolással és ennek továbbgyűrűző következményeivel foglalkozik.
Vélhetően nálunk is érdeklődést fog kelteni Pavel Filatyjev könyve, aki az orosz légideszantcsapatok 56. deszantrohamezredében teljesített szolgálatot az ukrajnai háború előtt, az orosz hadsereg 2022. február 24-i betörésekor és a háború első két hónapjában. Részt vett Herszon megtámadásában, valamint a Mikolajiv körüli harcokban, 2022 áprilisában azonban megbetegedett (a szemébe fröccsent sártól szaruhártya- és kötőhártyagyulladást kapott, amitől majdnem megvakult), és egy kórházba küldték lábadozni.
Guillaume Mussót szükségtelen részletesebben bemutatni a magyar közönségnek, a kortárs francia író hazája egyik legfelkapottabb alkotójaként az elmúlt években világszerte ismertté vált, és úgy tűnik, népszerűsége jottányit sem csökkent azóta sem. Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy az író újabb és újabb remekbe szabott alkotásokkal örvendezteti meg a nagyérdeműt, melyek közül a legújabbat végre magyarul is olvashatjuk, Molnár Zsófia élvezetes fordításának köszönhetően. A könyv egy nem mindennapi páros történetét beszéli el.
Baljós hangulatú, komor színekkel megfestett, ugyanakkor lebilincselő krimi az Úgyis megtalállak. Szerzője napjaink egyik legolvasottabb krimiírója, már több regényével bizonyította, hogy a műfaj szakavatott „művelője”, és ebben a történetében is tökéletes arányérzékkel villantja fel a feszültséggel teli történet helyszíneit, képeit. A Burroughs házaspár, David és Cheryl a világ szemében tökéletesen boldog házasságban élnek, amikor egy napon David minden előzmény nélkül meggyilkolja a hároméves fiukat, Matthew-t.
Naomi Westfield egy wisconsini kisvárosban élő fiatal lány, a Roncstelep nevű családi vállalkozás alkalmazottja, akiről mindenki azt gondolja, megütötte a főnyereményt. Egy éve és kilenc hónapja járnak együtt Niholas Rose-zal, a tökéletes pasival, aki jól kereső fogorvos a kisvárosban, egyben kifejezetten jóképű. Nick valósággal kitalálja a gondolatait, tudja, mi a kedvenc étele, kissé régimódi módon tartja neki az esernyőt és kinyitja előtte az ajtót, de még a kedvenc sorozataikat sem nézi meg nélküle.
Negyvenes évein túl döntött úgy Huszti Gergely számos sikerkönyv szerkesztőjeként, hosszú, mintegy húsz év könyves tapasztalatával a háta mögött, hogy átül a szerkesztői székkel szemben, a szerzők székébe. S 2020-ban Mesteralvók című fantasy-duológiájával mindjárt el is nyerte a HUBBY az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória) rangos díját. Lévén szülei híres színművészek (Huszti Péterről és Piros Ildikóról van szó), meglepőnek tűnhet, hogy ő mégis inkább az irodalmi vonal felé indult el.
A kötet borítóján a Downton Abbey és A korona rajongóinak ajánlja a General Press J. P. O’Connel regényét. A Hotel Portofino egy nagyívű történelmi dráma egy brit családról, akik az „üvöltő 20-as években” egy felsőosztálybelieket megcélzó szállodát nyitnak a varázslatos olasz Riviérán. Ez a Hotel Portofino, amit alig néhány hete nyitottak meg, ám a tulajdonosnak, Bella Ainsworthnek egyre több problémával kell megküzdenie.
A nyugati társadalmakban a krónikus betegségek korábban nem látott mértéket értek el, amelyhez olyan népbetegségek társulnak, mint a túlsúly. Nem véletlen, hogy a mortalitás egyik fő kiváltó okát e betegségekben kell keresni. A jelen kötet szerzői megpróbálják a magyar társadalom tudatát, egészséghez való hozzáállását átalakítani. Gergely Anna és Makra Milán egy olyan egészségkalauzt ad át az érdeklődő olvasóknak, amellyel a már kialakult betegségek nagyobb eséllyel küzdhetők le, valamint a megelőzésre is lehetőségünk lesz.
Amerika három népszerű és elismert bestseller listás írónője összeállt, hogy egy három idősíkon játszódó történelmi alapokon nyugvó fiktív családtörténetet osszon meg a műfaj rajongóival. Beatriz Williams, Lauren Willig és Karen White az amerikai elit sötét titkaiba vezeti be olvasóit, feltárulnak az árulással, megcsalással, szerelemmel és szenvedéllyel, és természetesen a társadalmi rang és osztály iránt való lojalitással sűrűn átszőtt történetek.
Az álnéven alkotó német írónő egy életre szerelembe esett a francia kultúrával és különösen Párizs felszabadult, bohém városával. Életrajzi és romantikus regényeit a jelen művel folytatja, amelyben Caroline Bernard Simone de Beauvoir életének első felét tárja érdeklődő olvasói elé. A huszadik század első felének párizsi művészvilágát, a bohém és pezsgő éjszakákat ismerhetjük meg: ebben a forrongó közegben alkotott Camus, Sartre és Beauvoir is.
Lucy Diamond legújabb regénye egy családi tragédián keresztül mutatja be, hogy az egyes családtagok milyen megküzdési stratégiával próbálják elfogadni az elfogadhatatlan, milyen gyászfolyamat játszódik le a testvérek és a szülők életében. A szépen megírt drámai elbeszélés középpontjában a McKenzie család áll, akik, mint az átlagos családok általában, olykor jól megvannak egymással, máskor kicsit összevesznek, van, amikor közelebb kerülnek egymáshoz, de általában az élet, a mindennapok mégis elsodorják egymástól őket.
A világ egyik leghíresebb szállodájának és az azt birtokló család felemelkedésének történetét mutatja be a német szerző regénye. A cselekmény 1932-ben veszi kezdetét. A rangos londoni szálloda mindenható ura, Sir Lawrence Wilder ezúttal is titokban lopózik be birodalmába, egyenesen az ötödik emeleten található lakosztályába. A gazdasági világválság a hotelt is megviselte, jelentősen visszaestek a foglalások, és a nem a Temzére néző lakosztályok árait csökkenteni kellett, nem is beszélve a kötelező spórolásról.
Az egykori, többszörösen kitüntetett hivatásos katona, Travis Devine harminckét esztendősen kezdett új életet. Kezdő elemző New York legrangosabb befektetési cégénél. Persze azt még nem engedheti meg magának, hogy a városban lakjon, két huszonéves lakótárssal közösen egy lepukkant házat bérel New Yorktól északra, Mount Kiscóban. Minden reggel felölti olcsó, gyöngyszürke konfekcióöltönyét, felkapja műbőr táskáját, benne a különleges titkosítással felvértezett céges laptopjával, és felszáll a 6:20-as, Manhattanbe tartó vonatra.
Ötödik kötetéhez érkezett „A villa” című regényfolyam, amelynek néhány darabja már többedik kiadásban látott napvilágot. Az előzményekben megismert szereplők életét szövi tovább a szerző, az 1913-as kiindulási ponttól kezdve az első világháború eseményein át, Hitler hatalomra jutásáig, arról mesélve, hogyan hatott a család valamennyi tagjára a történelem.
A népszerű divattervező újabb regénnyel lepte meg rajongó olvasóit. Náray Tamás egy új regényfolyam első darabját nyújtja át minden lelkes leendő olvasójának, melyben a huszadik század traumái, az egyén veszteségei és a háború borzalmai elevenednek meg, miközben a regény szereplői és a bemutatott élethelyzetek hűen tanúsítják: még a legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút, a remény egy jobb életben mindig kellő erőt adhat ahhoz, hogy továbblépjünk. Náray töredékes családregénye az első és a második világháború borzalmait, a lengyel és magyar túlélők szenvedéseit, a náci és a kollaboráns államok bűneit viszi színre.
Megjelenésének napján négyszázezren vették meg az Egyesült Királyságban Harry herceg memoárját, a Tartalékot, az amerikai és kanadai piacot is beleszámítva pedig 1,4 millióan. A sajtó már előtte megszellőztetett belőle néhány részletet, például azt az esetet amikor a herceg antarktiszi expedíciója során fagyási sérüléseket szerzett (egyebek mellett a nemi szervén), vagy azt, hogy néhány évvel ezelőtt Vilmos nevű bátyja, a jelenlegi trónörökös egy veszekedés közben megragadta és fellökte őt, a legnagyobb figyelmet azonban talán az a részlet kapta, ahol arról elmélkedett a herceg, hogy két afganisztáni szolgálata alatt a megölt tálib katonákra sosem emberként, hanem inkább sakkfigurákként gondolt, és „csak levette őket a tábláról”.
Memoárral jelentkezik Kürti Sándor üzletember, az 1989-ben alapított Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. elnöke, tulajdonosa. A cég kezdetben mágneses adattárolók (mágneslemezek, winchesterek) javítására szakosodott, de hamarosan az adatmentés terén tett szert óriási elismertségre. A szerző korábban tizenkilenc éven át a Dunai Kőolajipari Vállalatnál dolgozott, mint a vegyipari folyamatok automatikus szabályozásának felelőse, ám nem sokkal a rendszerváltás előtt kirúgták onnan. Annyira speciális volt ez a tudás, hogy egyszerűen nem talált a „szájízének” megfelelő munkát.
Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára könyvtárának munkatársa, Jobst Ágnes. A szerző eredeti levéltári források segítségével a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját tárja fel az 1950-es, 1960-as évekből. A pártállami időszak egyik visszatérő nemzetbiztonsági motívumáról van szó, miszerint 1956 után külföldi fegyveres csapatok, köztük magyar emigránsokból verbuvált csapatok harcot hirdettek a népi demokrácia ellen. De vajon mi volt igaz ebből? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták azokat létre? És hogyan reagáltak minderre a magyar állambiztonsági szervek?
Az időben két szálon futó történet a pszichológus Emily jelen időben játszódó mindennapjait meséli el, míg a másik szálon a fiatalasszony múltjába vezeti vissza olvasóit a szerző. Emily fiatal lányként nagyon szeretett zongorázni, mindene a zene volt és szerelme, Rob, aki gitárjából varázsolt elő csodálatos dallamokat. Hatalmas érzelem volt az övék, amely azonban egy napon véget ért, mert Rob karrierre vágyott és még nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy összekösse életét a lánnyal. Tizenhárom év telt el azóta, hogy megszakadt a kapcsolatuk. Emily ezalatt elvégezte az egyetemet és pszichológusként dolgozott New York egyik egyetemén, ahol a huszonéves fiatalok lelkét gyógyította.
A kötet nyitányában egyszerre hétköznapi és drámai helyzetben ismerjük meg Marthát: az éppen negyvenedik születésnapja után levő nőt a férje, Patrick elhagyja. De miért, mi történt köztük? A válasznak egy teljes könyvet szentel az írónő, protagonistává Marthát emelve ki, akiről kiderül, hogy vonzó és bájos teremtés, akinek vág az esze, sikeres író, és szerelmi házasságot kötött a fiúval, aki kamaszkora óta rajongott érte. Hol van akkor itt a gond? Mert hogy baj van, az biztos, hiszen Martha sokszor kedvetlen és közönyös, szinte szántszándékkal tesz olyan dolgokat, amelyekről tudja, hogy ártanak, rosszul esnek, hogy felesleges butaságok, amelyeknek rossz vége lesz - és mégis!
A szorongás, a negatív gondolatok destruktív spirálja érzelmi életünk és egészségünk mellett párkapcsolatunkat is veszélyeztetheti. A jelen kötet szerzője arra szeretné felhívni olvasói figyelmét, hogy a rumináció, vagyis az ismétlődő tépelődés, egy visszatérő gondolat miatti szorongás milyen károsan befolyásolhatja kapcsolatainkat. Ám a legtöbb mentális problémához, a személyiséget negatívan befolyásoló gondolkodásbéli mintázathoz hasonlóan e felett is úrrá lehetünk, a szerző megoldást kínál erre az egyre inkább tömegessé váló problémára.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Újabb regénnyel jelentkezik az ismert filmrendező, Gárdos Péter. A Szemérmetlen történetek több idősíkon és helyszínen játszódik, a 20. század elejétől 2012-ig bezárólag, Budapesttől Berlinen, Párizson és Moszkván át egy kazah kisváros, Akmolinszk elmegyógyintézetéig. A szerteágazó történet egyik főszereplője Stern Péter, holokauszttúlélők leszármazottja, aki nyugdíjhoz közeljáró könytárvezetőként 2012-ben, már időskorában, feleségével együtt utazik vonaton Münchenbe, hogy egy nemrég talált 1939-es levél kapcsán próbálja kibogozni családja történetének mind ez idáig homályos részleteit.
Az olaszországi kisvárosban, Monzában játszódó történet narrátora egy kamaszlány, a tehetős Strada család gyermeke, Francesca. A merev szabályok között nevelkedő kislány vasárnaponként, templomba menet vágyakozva nézi Maddalénát, amint az utcagyerekekkel játszik a Lambro folyó partján. Anyja azonban figyelmezteti, még a tekintetét is fordítsa el Merlini asszony lányáról, mert mindenki tudja a városkában, hogy az Átkozottra keresztelt gyermek képes szemmel verni másokat. Maddaléna még csak hétéves volt, amikor a rábízott kistestvére, a négyéves Dario meghalt, mert egy ártatlan játék közben a kisfiú véletlenül kiesett az ablakon.
Két pandémiás helyzet ad keretet a világhíres chilei írónő, Isabel Allende legújabb regényének. A címszereplő Violeta del Valle öt fiú után első lányként, 1920-ban jött világra egy meg nem nevezett, bár Chilére nagyban emlékeztető országban – abban az évben, amikor a pusztító spanyolnátha járvány elérte Dél-Amerikai partjait is. 2020-ban, a koronavírusjárvány idején, halálos ágyán vet számot életével. Unokájának, Camilónak veti le papírra, hogy mi minden történt vele ez alatt a száz év alatt.
A komoly zenei ismeretterjesztő műsorairól és beszélgetéseiről országszerte ismert médiaszemélyiség, Bősze Ádám most egy kötetbe gyűjtötte össze korábbi előadásainak anyagát, amelyből minden érdeklődő alaposabban megismerheti a legnagyobb zeneszerzők szerelmi életét. A szerző kifejti, hogy bár e románcok tanulmányozása nem biztos, hogy közelebb visz minket az adott zenemű megértéséhez, művészet és magánélet már ebben a korban is élesen különvált egymástól, mégis, ha a könyvet elolvasva a kultikus magasságokba emelt művészek emberi oldalát is megismerjük, már nyertünk valamit…
Bár Kodros Szabolcs korábbi kötete sem volt karcsú, korántsem merítette ki Budapest titkait, sőt, talán még több kedvet adott írójának és olvasóinak ahhoz, hogy e páratlan világváros rejtélyes múltjának mélyére ereszkedjen. Az elismert újságíró újabb budapesti legendákkal szórakoztatja a nagyérdeműt, a kötet kiadását jelen esetben is a 21. Század Kiadó vállalta magára, az archív fotók mellett felhasznált újabb képeket Huszár Dávid fotósnak köszönhetjük. A kötet harminckét érdekességet gyűjtött most egy csokorba, amelyek több mint kétezer ötszáz évet ölelnek fel.
Több illemtankönyv, regény vagy éppen szakácskönyv után tizenegyedik kötetével jelentkezik Ernyey Béla színnűvész. Ezúttal egyfajta memoárról van szó, mely bevallása szerint az ügyetlenségének köszönhető. Otthon, egy rosszul sikerült mozdulatnak köszönhetően véletlenül a földre zuhant ódon íróasztalának rozoga fiókja, a benne évtizedek alatt felhalmozott limlomok pedig a padlón landoltak. Egy szakadt borítékból például gimnazista éveiben készített karikatúrák kerültek elő, egy megfakult bőr papírtartóból pedig gyermekkora dunai uszadékfából farigcsált szobrocskája esett ki.
Iványi Orsolya Magyarország első menopauzaaktivistája, megalapította az Éljenek a 40 feletti nők mozgalmat, majd személyes érintettsége okán arra vállalkozott, hogy segítse a változó korba lépett nőket azzal, hogy könyvében a menopauza jellemzőiről széleskörű tájékoztatást ad. Az olvasó ekként hiánypótló kötetet tart a kezében, amelynek szerzője bevallottan nem tudott a témával kapcsolatos minden apró részletre kitérni, ezért főként az olvasóitól érkezett kérdésekre adott válaszokat állította fókuszba.
A rendező, dramaturg, forgatókönyvíró interjúkötete 12 elmélyült beszélgetést tartalmaz, éspedig a 13-18 éves korosztály találomra kiválasztott tagjaival. A szerző úgy látja, hogy a gyerekek, akik azelőtt szüleik ölébe kucorodtak, kamaszként magukra zárják szobájuk ajtaját, bezárkóznak a gondolataikba, érzéseikbe. Szántó Erika viszont épp arra kíváncsi, mit gondolnak magukról, a kamaszkorról, a felnőttek világáról, hogyan látják szüleiket, a társadalmat, az iskolát, a környezetüket; mitől félnek, mitől dühösek és mire vágynak.
King regényének főhőse és mesélője a tizenhét éves Charlie Reade, aki az édesapjával kettesben él egy Sentry nevű amerikai kisvárosban. Nincs könnyű sorsa: az édesanyja autóbalesetben meghalt, amikor még kissrác volt, azóta az apja komoly alkoholfüggőséggel küzd. Ennek ellenére Charlie mintagyerek, aki szorgalmasan tanul, sokat olvas és szenvedélyes sportoló, a foci és a baseball egyformán jól megy neki. Nem mellesleg Charlie jószívű és gondoskodó alkat is, aki – mint egy kicsi felnőtt – évek óta istápolja az apját. E hajlama miatt fogadja be az idős Howard Bowditch-et is.
Kisasszonyképző című regényében, egy trilógia nyitó kötetében kezdte bemutatni Tüdős Klára életét a szerző, Bódis Kriszta. Egy olyan 20. századi női ikonról van szó, aki egyszerre volt ruha- és jelmeztervező, forgatókönyvíró, filmrendező és -producer, néprajzkutató, emlékiratíró, feminista aktivista és embermentő a vészkorszak idején. A most megjelenő második kötet, Korzón a pokolba címmel Tüdős Klára életének 1919. március és 1941. április közötti időszakát mutatja be.
Meriel Schindler nem úgy tervezte, hogy egy vaskos történelmi összefoglalóban fogja majd feldolgozni családja történetét, de amikor a rámaradt hagyatékot elkezdte alaposabban áttanulmányozni, az apja által emlegetett, olykor kevésbé hitelesnek tűnő családi anekdoták is hirtelen kézzel fogható bizonyítékokkal alátámasztott történetekké váltak. A jelenleg munkaügyi jogászként dolgozó, Londonban élő szerző szisztematikusan a végére járt a családi legendárium minden apró részletének, az eredményt az olvasó is kézbe veheti, és így megismerheti Ausztria és egy család két évszázados történetét, amely két világháborút és a náci terrort, majd a túlélés utáni újrakezdés szakaszát is magában foglalja, s ezzel együtt az ausztriai zsidóság történetét.
Vajon a férfiak és a nők viselkedése közti különbség eredete biológiai vagy kulturális? Mennyire különböznek valójában? És vajon csak két nem – két gender, azaz társadalmi nem – létezik, vagy van több is? Ezek a kérdések napjainkban egyre többeket foglalkoztatnak, kutatókat és a széles nagyközönséget egyaránt, nem is beszélve a kérdéssel kapcsolatos ideológiai/politikai felhangokról. Erre volt kíváncsi Frans de Waal világhírű amerikai etológus és főemlőskutató is, aki évtizedek óta tanulmányozza a főemlősök, elsősorban az emberhez legközelebbi két faj, a csimpánzok és a bonobók társas viselkedésének megnyilvánulási formáit.
Újabb kötettel jelentkezik Lichter Péter filmrendező és -esztéta, a Pécsi Tudományegyetem filmtudományi tanszékének adjunktusa. A korábbi „52-es könyvek”-hez (52 kultfilm, 52 hátborzongató film, 52 humoros film) hasonlóan szubjektíven mutat be ötvenkét filmalkotást, ezúttal a filmnyelvben rejlő érzékiség széles spektrumát vázolva fel, „a pszichedelikus absztrakt filmektől a látványos akcióorgiákon és a gótikus horroron át az erotikus filmekig”. A szerző természetesen szubjektív módon állította össze a listát, ám fontos célja volt, hogy a lehető legszínesebb, legeklektikusabb válogatáson keresztül mutassa be a mozgókép érzékiségének árnyalatait, az amerikai és európai filmen túl az ázsiai filmművészetre is kitérve.
A Spanyol szerelmi átverés és Az amerikai szobatárs-kísérlet szerzője egy újabb romantikus regénnyel lepte meg rajongóit, valamint a zsáner kedvelőit. Elena Armas egy váratlan helyszínt talált legújabb románca hátteréül: hőseink ugyanis egy vidéki kisvárosban élnek vagy ide kerülnek, és itt kell boldogulniuk. A regény címe kettős jelentést rejt: a hosszú játszma egyrészt a helyi fiatal lányokból álló U10-es focicsapatra utal, akiket valóban kihívás lesz a főszereplő számára formába hozni, valamint a lassan kibontakozó románcra.
Louise Fein vallomásos utószavában arról szól, személyes érintettség késztette regénye megírására, amikor kislánya négyéves korában epilepsziás rohamot kapott. Az írónő ekkor kezdett kutatni az epilepszia története után, így talált rá az 1930-as, 40-es években egyre nagyobb teret hódító áltudományos elméletre, az eugenetikára, a fajegészségtanra, amely a magasabb rendű embertípust és ennek kitenyészthetőségét hirdette, amely meghatározó befolyással volt Németország életére és Hitler hatalmának kibontakozására.
A Medici-dinasztia sötét, de annál izgalmasabb történetének regényes megírása után Matteo Strukul Velencébe repíti el a történelem titkai után érdeklődő olvasóit. A szerző a 18. századot választotta története hátteréül: Velencében épp himlőjárvány dúl, s amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak az egyik csatornában, az indulatok elszabadulnak. S ha ez nem lenne elég, további olaj a tűzre, hogy a lány testéből kitépték a szívét – a korszakot ismerve nem meglepő, hogy a keresztény közösség a zsidó lakosok ellen fordul, őket kezdik el vádolni.
Connie Carter férje halála után megörökli az Írországban található hatalmas birtokot és az azon álló Ludlow-házat, amely nagyon lepusztult állapotban van, mert évek óta senki nem törődött vele. Connie ekkor New Yorkból Írországba költözik, miközben a lelkét iszonyatos, feloldhatatlan bánat nyomja, amelyre talán soha nem fog vigaszt találni. Férje, Ed ugyanis megölte négyéves kislányukat, Mollyt, majd magával is végzett. Connie képtelen tovább abban a városban élni, ahol egyszer nagyon boldog volt.
Suzanne Redfearn regénye két nőről szól, akik megpróbálják kézbe venni sorsuk irányítását, és kitörni a férfiak által uralt világból. Egy kalandos utazás veszi kezdetét, mely során Hadley és Grace gyermekeikkel együtt kénytelenek elmenekülni az őket üldöző szövetségi nyomozók elől, s eközben nem számíthatnak másra, csakis magukra és egymásra. A szerző egy modern fejlődésregényen keresztül beszéli el a jelenkori Amerika égető társadalmi problémáit, a nők kiszolgáltatott helyzetét és azt a számos megaláztatást, amit napi szinten el kell viselniük a párkapcsolatban és a munkahelyeken.
Rosanna Ley romantikus kalandra hívja meg olvasóit, amely a ködös Albionból egyenesen a napsütésben fürdőző mediterrán világba vezet. A történet egy házasságtörés miatt zátonyra futott kapcsolattal kezdődik: Joanna már nem tud férje mellett maradni, s hogy gondolatait kicsit rendbe szedje, visszaköltözik nővére és idős anyja mellé a családi farmra, ahol úgy tűnik, mintha megállt volna az élet. Joanna nővére, Harriet egy igazi makacs nő, aki a körülmények dacára mindent megtesz, hogy egyben tartsa a családi farmot, nem hagyja, hogy az öröksége széthulljon, s ebbe a megfeszített életbe egy romantikus kapcsolat csak nehezen férne bele.
A botanika- és ökológiatudományban valóságos forradalmárnak, pionírnak számító tudós-felfedező, Margaret D. Lowman könyve, A nyolcadik kontinens jelenik meg most magyar nyelven. A mű rendkívüli, nemcsak a hatalmas szakmai tudás, élénk mesélőkedv, elkötelezett környezettudatosság és a fák, élővilág iránt szenvedélyes szeretet okán, hanem amiatt is, mert Lowman egy ritka szakterület, a lombkoronák világának kutatója. Bár ez a "zöld takaró" (még mindig) óriási területet fed le, foglal el, sokáig - egészen a nyolcvanas évekig - nem volt explicit kutatás tárgya, elmélyülten foglalkozni a témával Lowman kezdett, beleértve a lombkoronaökológiát, a lombkoronaösvények és a rovarok kapcsolatát is.
Amikor először hallotta Anna Stuart brit írónő – aki Joanna Courtney néven középkori történelmi regényeket is alkot –, hogy Auschwitzban mintegy háromezer gyermek született 1939 és 1944 között, tudta, hogy erről regényt kell írnia. Így született Az auschwitzi bába című regénye, mely alapvetőn igaz történetet dolgoz fel, bár a főszereplői kitalált kerekterek. Anna Kaminski és Esther Pasternak jó barátnők, a közép-lengyelországi Łódź városában élnek, ám a német megszállás az ő életüket is döntően megváltoztatja. A gettóban mindketten ápolónőként dolgoznak, 1943 áprilisában azonban őket is vonatra rakják, és Auschwitz-Birkenauba viszik.
2022 óta fut az ATV-n A Géniusz című kvízműsor, mely az első olyan tudásalapú vetélkedő Magyarországon, ahol az ország legeredményesebb kvízjátékosai küzdenek meg egymással. A Gundel Takács Gábor által vezetett játékban a műveltségen van a hangsúly, de fontos szerepe van a gyorsaságnak is. A játékban eddig elhangzott kérdésekből állított össze kvízkönyvet Neumann Viktor, melyet a műsorvezető előszava vezet fel, valamint a szerkesztő mutatja be a játék menetét.
Hogyan tud segíteni gyerekeinek a bántalmazott anya? – olvashatjuk jelen kötet alcímét, melynek szerzője, Lundy Bancroft több mint tizenöt éve foglalkozik erőszakos és uralkodni akaró férfiakkal, mint csoportvezető, igazságügyi szakértő és bírósági esetelemző. Könyvében elsőként röviden bemutatja, miként csapódik le a gyerekekben a partnerbántalmazás. Ezt követően részletesen felvázolja a bántalmazó gondolkodásmódot és annak gyermekekre gyakorolt hatását, azt, hogy milyen szülő tud lenni a bántalmazó férfi, segít megérteni az ilyen kapcsolatban élő nők számára a gyerekek belső világát, és megmutatja, hogyan védjék meg gyermekeik személyes határait.
Csak néhány embernek sikerült megszöknie az auschwitzi koncentrációs táborból, köztük Rudolf Vrbának (születési nevén: Walter Rosenbergnek). Egyik fogolytársával, Fred Wetzlerrel közösen tervelték ki a szökést, 1944 áprilisában pedig az akkor tizenkilenc esztendős szlovákiai zsidó fiú és társa sikerrel járt, és a Visztula egyik mellékfolyójának völgyében dél felé haladva, eljutottak Szlovákiába. Rudolf Vrba fontos feladatának tekintette, hogy elmondja a történetét, hogy a közép-európai zsidók és a nagyvilág is értesüljön arról, hogy az otthonaikból elhurcolt zsidókra nem tisztességes munka, hanem halál vár.
Újabb könyvvel jelentkezik az Apapara című blog és kötet szerzője, a tanácsadó szakpszichológus és egyben gyakorló édesapa Szél Dávid. A kisgyermekkortól a prepubertás időszakáig számos olyan témával foglalkozik, amely dilemma elé állíthatja a szülőket. Mit kezdjen magával és gyermekével az apuka a kórházból hazaérve? Mire célszerű figyelni a szoptatás, az anyatejes táplálás során? Az együtt alvás vagy a külön alvás jobb a csecsemőnek? Milyen módszerek állnak rendelkezésre, ha a kisgyerek nem akar/tud elaludni?
Közép-Franciaországban, egy La Comelle nevű, egyszerű munkásemberek lakta tízezres kisvárosban játszódik Valérie Perrin legújabb regénye. A történet két idősíkon fut. Egyrészt 1987-ben járunk, amikor a címben is jelzett Trió tagjai hatodik osztályosok a helyi Pasteur Általános Iskolában. Egy évvel korábban kerültek egy osztályba, és szinte a véletlennek köszönhetően lettek jó barátok, mert az egyik tanár a nevük ábécérendjében állította őket egymás mellé. Nina Beau-t, akinek az iskolai adatlapja szerint az apja ismeretlen, az anyja pedig elhagyta őt, özvegy postai alkalmazott nagyapja neveli.
Pamela Druckermant talán leginkább a kisgyermekes anyukák ismerhetik, mert nekik írta - a maga nemében valóban mérföldkőnek számító - kötetét a gyermeknevelésről "francia módra". Ennek lényege nagyon röviden nem más, mint hogy a kicsinek kell az őt körülvevő felnőtt világhoz idomulnia, nem pedig fordítva, és hogy erre bizony minden gyerek alkalmas és képes, természetesen a megfelelő szülői attitűddel koordinálva.
A gyermekek viselkedését olykor nem könnyű a maga teljességében megérteni; a szülők gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják helyesen értelmezni a „rossz” magaviseletet, s csak arra törekednek, hogy azt megszüntessék, az okok viszont továbbra is megmaradnak. A jelen kötet szerzője a legfrissebb kutatásokra alapozva mutatja be, hogy alapvetően nincs rossz gyerek, a rossznak titulált viselkedés mögött mindig van valami mélyebb ok is, legyen szó valami lelki eredetűről vagy egy olyan stresszválaszról, ami a test természetes működésmódjával van összefüggésben.
Az érzelmek és az érzelmi élet jelentőségével, hatásmechanizmusaival az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel foglalkozik nemcsak a pszichológia és mentálhigiéné, de ennél jóval szélesebb fórumon is rendszeresen esik szó erról, így mára kijelenthetjük, hogy bekerült a köztudatba. E tény rendkívül szerencsés, mert így megkezdődhet széles körben az emocionális edukáció. Ebbe a trendbe tartozik ez a kötet is, amely ezen belül egy speciális problémával, a gyermekkori érzelmi elhanyagolással és ennek továbbgyűrűző következményeivel foglalkozik.
Vélhetően nálunk is érdeklődést fog kelteni Pavel Filatyjev könyve, aki az orosz légideszantcsapatok 56. deszantrohamezredében teljesített szolgálatot az ukrajnai háború előtt, az orosz hadsereg 2022. február 24-i betörésekor és a háború első két hónapjában. Részt vett Herszon megtámadásában, valamint a Mikolajiv körüli harcokban, 2022 áprilisában azonban megbetegedett (a szemébe fröccsent sártól szaruhártya- és kötőhártyagyulladást kapott, amitől majdnem megvakult), és egy kórházba küldték lábadozni.
Guillaume Mussót szükségtelen részletesebben bemutatni a magyar közönségnek, a kortárs francia író hazája egyik legfelkapottabb alkotójaként az elmúlt években világszerte ismertté vált, és úgy tűnik, népszerűsége jottányit sem csökkent azóta sem. Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy az író újabb és újabb remekbe szabott alkotásokkal örvendezteti meg a nagyérdeműt, melyek közül a legújabbat végre magyarul is olvashatjuk, Molnár Zsófia élvezetes fordításának köszönhetően. A könyv egy nem mindennapi páros történetét beszéli el.
Baljós hangulatú, komor színekkel megfestett, ugyanakkor lebilincselő krimi az Úgyis megtalállak. Szerzője napjaink egyik legolvasottabb krimiírója, már több regényével bizonyította, hogy a műfaj szakavatott „művelője”, és ebben a történetében is tökéletes arányérzékkel villantja fel a feszültséggel teli történet helyszíneit, képeit. A Burroughs házaspár, David és Cheryl a világ szemében tökéletesen boldog házasságban élnek, amikor egy napon David minden előzmény nélkül meggyilkolja a hároméves fiukat, Matthew-t.
Naomi Westfield egy wisconsini kisvárosban élő fiatal lány, a Roncstelep nevű családi vállalkozás alkalmazottja, akiről mindenki azt gondolja, megütötte a főnyereményt. Egy éve és kilenc hónapja járnak együtt Niholas Rose-zal, a tökéletes pasival, aki jól kereső fogorvos a kisvárosban, egyben kifejezetten jóképű. Nick valósággal kitalálja a gondolatait, tudja, mi a kedvenc étele, kissé régimódi módon tartja neki az esernyőt és kinyitja előtte az ajtót, de még a kedvenc sorozataikat sem nézi meg nélküle.
Negyvenes évein túl döntött úgy Huszti Gergely számos sikerkönyv szerkesztőjeként, hosszú, mintegy húsz év könyves tapasztalatával a háta mögött, hogy átül a szerkesztői székkel szemben, a szerzők székébe. S 2020-ban Mesteralvók című fantasy-duológiájával mindjárt el is nyerte a HUBBY az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória) rangos díját. Lévén szülei híres színművészek (Huszti Péterről és Piros Ildikóról van szó), meglepőnek tűnhet, hogy ő mégis inkább az irodalmi vonal felé indult el.
A kötet borítóján a Downton Abbey és A korona rajongóinak ajánlja a General Press J. P. O’Connel regényét. A Hotel Portofino egy nagyívű történelmi dráma egy brit családról, akik az „üvöltő 20-as években” egy felsőosztálybelieket megcélzó szállodát nyitnak a varázslatos olasz Riviérán. Ez a Hotel Portofino, amit alig néhány hete nyitottak meg, ám a tulajdonosnak, Bella Ainsworthnek egyre több problémával kell megküzdenie.
A nyugati társadalmakban a krónikus betegségek korábban nem látott mértéket értek el, amelyhez olyan népbetegségek társulnak, mint a túlsúly. Nem véletlen, hogy a mortalitás egyik fő kiváltó okát e betegségekben kell keresni. A jelen kötet szerzői megpróbálják a magyar társadalom tudatát, egészséghez való hozzáállását átalakítani. Gergely Anna és Makra Milán egy olyan egészségkalauzt ad át az érdeklődő olvasóknak, amellyel a már kialakult betegségek nagyobb eséllyel küzdhetők le, valamint a megelőzésre is lehetőségünk lesz.
Amerika három népszerű és elismert bestseller listás írónője összeállt, hogy egy három idősíkon játszódó történelmi alapokon nyugvó fiktív családtörténetet osszon meg a műfaj rajongóival. Beatriz Williams, Lauren Willig és Karen White az amerikai elit sötét titkaiba vezeti be olvasóit, feltárulnak az árulással, megcsalással, szerelemmel és szenvedéllyel, és természetesen a társadalmi rang és osztály iránt való lojalitással sűrűn átszőtt történetek.
Az álnéven alkotó német írónő egy életre szerelembe esett a francia kultúrával és különösen Párizs felszabadult, bohém városával. Életrajzi és romantikus regényeit a jelen művel folytatja, amelyben Caroline Bernard Simone de Beauvoir életének első felét tárja érdeklődő olvasói elé. A huszadik század első felének párizsi művészvilágát, a bohém és pezsgő éjszakákat ismerhetjük meg: ebben a forrongó közegben alkotott Camus, Sartre és Beauvoir is.
Lucy Diamond legújabb regénye egy családi tragédián keresztül mutatja be, hogy az egyes családtagok milyen megküzdési stratégiával próbálják elfogadni az elfogadhatatlan, milyen gyászfolyamat játszódik le a testvérek és a szülők életében. A szépen megírt drámai elbeszélés középpontjában a McKenzie család áll, akik, mint az átlagos családok általában, olykor jól megvannak egymással, máskor kicsit összevesznek, van, amikor közelebb kerülnek egymáshoz, de általában az élet, a mindennapok mégis elsodorják egymástól őket.
A világ egyik leghíresebb szállodájának és az azt birtokló család felemelkedésének történetét mutatja be a német szerző regénye. A cselekmény 1932-ben veszi kezdetét. A rangos londoni szálloda mindenható ura, Sir Lawrence Wilder ezúttal is titokban lopózik be birodalmába, egyenesen az ötödik emeleten található lakosztályába. A gazdasági világválság a hotelt is megviselte, jelentősen visszaestek a foglalások, és a nem a Temzére néző lakosztályok árait csökkenteni kellett, nem is beszélve a kötelező spórolásról.
Az egykori, többszörösen kitüntetett hivatásos katona, Travis Devine harminckét esztendősen kezdett új életet. Kezdő elemző New York legrangosabb befektetési cégénél. Persze azt még nem engedheti meg magának, hogy a városban lakjon, két huszonéves lakótárssal közösen egy lepukkant házat bérel New Yorktól északra, Mount Kiscóban. Minden reggel felölti olcsó, gyöngyszürke konfekcióöltönyét, felkapja műbőr táskáját, benne a különleges titkosítással felvértezett céges laptopjával, és felszáll a 6:20-as, Manhattanbe tartó vonatra.
A Londonban élő, előkelő Mitford család 1932-ben megrendezi középső lányuk, Unity első bálját, hogy a fiatal hölgyet bevezessék a felsőbb körökbe. A gazdag szülők hat lányt, Nancyt, Dianát, Deborah-t, Jassicát, Pamelát, Unityt és egyetlen fiút, Tomot nevelik az úri társaság íratlan szabályai szerint. Dianának gazdag férje van, aki imádja a feleségét, elhalmozza drága ékszerekkel, de a nő egy napon mégis elhagyja Bryan Giunnesst és mindenki döbbenetére, a fasiszta vezetőt, Mosleyt választja házastársául.
Ötödik kötetéhez érkezett „A villa” című regényfolyam, amelynek néhány darabja már többedik kiadásban látott napvilágot. Az előzményekben megismert szereplők életét szövi tovább a szerző, az 1913-as kiindulási ponttól kezdve az első világháború eseményein át, Hitler hatalomra jutásáig, arról mesélve, hogyan hatott a család valamennyi tagjára a történelem.
A népszerű divattervező újabb regénnyel lepte meg rajongó olvasóit. Náray Tamás egy új regényfolyam első darabját nyújtja át minden lelkes leendő olvasójának, melyben a huszadik század traumái, az egyén veszteségei és a háború borzalmai elevenednek meg, miközben a regény szereplői és a bemutatott élethelyzetek hűen tanúsítják: még a legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút, a remény egy jobb életben mindig kellő erőt adhat ahhoz, hogy továbblépjünk. Náray töredékes családregénye az első és a második világháború borzalmait, a lengyel és magyar túlélők szenvedéseit, a náci és a kollaboráns államok bűneit viszi színre.
Megjelenésének napján négyszázezren vették meg az Egyesült Királyságban Harry herceg memoárját, a Tartalékot, az amerikai és kanadai piacot is beleszámítva pedig 1,4 millióan. A sajtó már előtte megszellőztetett belőle néhány részletet, például azt az esetet amikor a herceg antarktiszi expedíciója során fagyási sérüléseket szerzett (egyebek mellett a nemi szervén), vagy azt, hogy néhány évvel ezelőtt Vilmos nevű bátyja, a jelenlegi trónörökös egy veszekedés közben megragadta és fellökte őt, a legnagyobb figyelmet azonban talán az a részlet kapta, ahol arról elmélkedett a herceg, hogy két afganisztáni szolgálata alatt a megölt tálib katonákra sosem emberként, hanem inkább sakkfigurákként gondolt, és „csak levette őket a tábláról”.
Memoárral jelentkezik Kürti Sándor üzletember, az 1989-ben alapított Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. elnöke, tulajdonosa. A cég kezdetben mágneses adattárolók (mágneslemezek, winchesterek) javítására szakosodott, de hamarosan az adatmentés terén tett szert óriási elismertségre. A szerző korábban tizenkilenc éven át a Dunai Kőolajipari Vállalatnál dolgozott, mint a vegyipari folyamatok automatikus szabályozásának felelőse, ám nem sokkal a rendszerváltás előtt kirúgták onnan. Annyira speciális volt ez a tudás, hogy egyszerűen nem talált a „szájízének” megfelelő munkát.
Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára könyvtárának munkatársa, Jobst Ágnes. A szerző eredeti levéltári források segítségével a magyar hírszerzés történetének néhány epizódját tárja fel az 1950-es, 1960-as évekből. A pártállami időszak egyik visszatérő nemzetbiztonsági motívumáról van szó, miszerint 1956 után külföldi fegyveres csapatok, köztük magyar emigránsokból verbuvált csapatok harcot hirdettek a népi demokrácia ellen. De vajon mi volt igaz ebből? Ha voltak ilyen csapatok, kik és milyen céllal hozták azokat létre? És hogyan reagáltak minderre a magyar állambiztonsági szervek?
Az időben két szálon futó történet a pszichológus Emily jelen időben játszódó mindennapjait meséli el, míg a másik szálon a fiatalasszony múltjába vezeti vissza olvasóit a szerző. Emily fiatal lányként nagyon szeretett zongorázni, mindene a zene volt és szerelme, Rob, aki gitárjából varázsolt elő csodálatos dallamokat. Hatalmas érzelem volt az övék, amely azonban egy napon véget ért, mert Rob karrierre vágyott és még nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy összekösse életét a lánnyal. Tizenhárom év telt el azóta, hogy megszakadt a kapcsolatuk. Emily ezalatt elvégezte az egyetemet és pszichológusként dolgozott New York egyik egyetemén, ahol a huszonéves fiatalok lelkét gyógyította.
A kötet nyitányában egyszerre hétköznapi és drámai helyzetben ismerjük meg Marthát: az éppen negyvenedik születésnapja után levő nőt a férje, Patrick elhagyja. De miért, mi történt köztük? A válasznak egy teljes könyvet szentel az írónő, protagonistává Marthát emelve ki, akiről kiderül, hogy vonzó és bájos teremtés, akinek vág az esze, sikeres író, és szerelmi házasságot kötött a fiúval, aki kamaszkora óta rajongott érte. Hol van akkor itt a gond? Mert hogy baj van, az biztos, hiszen Martha sokszor kedvetlen és közönyös, szinte szántszándékkal tesz olyan dolgokat, amelyekről tudja, hogy ártanak, rosszul esnek, hogy felesleges butaságok, amelyeknek rossz vége lesz - és mégis!
A szorongás, a negatív gondolatok destruktív spirálja érzelmi életünk és egészségünk mellett párkapcsolatunkat is veszélyeztetheti. A jelen kötet szerzője arra szeretné felhívni olvasói figyelmét, hogy a rumináció, vagyis az ismétlődő tépelődés, egy visszatérő gondolat miatti szorongás milyen károsan befolyásolhatja kapcsolatainkat. Ám a legtöbb mentális problémához, a személyiséget negatívan befolyásoló gondolkodásbéli mintázathoz hasonlóan e felett is úrrá lehetünk, a szerző megoldást kínál erre az egyre inkább tömegessé váló problémára.