Marilynne Robinson: Itthon
Jelzet: R 76
Egyik legszebb olvasmányélményem volt 2012-ben Marilynne Robinson (1943-) Gilead című regénye. A szerző számos díjat nyert amerikai regény- és esszéíró, az irodalomtudományok doktora. Gilead-trilógiájának következő részét is olvastam. A Lila (2016) című regény John Ames lelkész és felesége, Lila története, az emberek között épülő bizalom megrendítő bemutatása. A trilógia harmadik kötete az Itthon (2019) címet viseli.
Ennek a szintén lassú folyású családregénynek három főszereplő adja a gerincét: Robert Boughton az idős, élete utolsó heteit élő lelkész, John Ames jóbarátja, legkisebb lánya, Glory és húsz év után hazatérő fia, Jack. A fiatalok megrendítő gyöngédséggel ápolják apjukat, közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Jack a család „fekete báránya”, akinek fiatalon része volt pitiáner lopásban, börtönben is volt, szülővárosukban elhagyott egy terhes lányt. Egész Gilead ferde szemmel nézte őt, most is így néznek rá. Mindig apjának akart megfelelni, de sosem sikerült. Hazatérve szeretné elnyerni apja bocsánatát, és visszaadni a lelki békéjét is. Családja itthon tudja meg, hogy nős, de felesége elhagyta. Eleinte naponta ír neki Gileadból, kérve a bocsánatát, végül a levelei visszajönnek, felbontatlanul. Ő a testvérek között is mindig magányos, sebezhető volt, ráadásul túl keményen ítéli meg magát. Talán ez az oka annak, hogy apját mint felette állót, „uramnak” szólítja. A Szentírást tökéletesen ismeri, korábban végzett kántori szolgálatot, gyönyörűen játszik és énekel, most apja örömére muzsikál. Sok év után újra elmegy istentiszteletre, de összetörten jön haza: megszégyenítés várta a templomban is, az öreg Ames nem áldotta meg. Egyik este a lelkész házaspárral elköltött vacsorán felteszi a kérdést, hogy vannak-e olyanok, akik eleve gonosznak születtek, gonosz módra élnek, és aztán a pokolra jutnak. Az emberséges választ a sokat szenvedett Lila mondja ki: „Az ember megváltozhat. Minden megváltozhat.” Glory élete is másképp alakult, mint szerette volna. Vőlegénye elhagyta, gyermeke nincsen, szeretett tanítónői állását fel kellett adnia apjuk ápolásáért. És ő lesz az, aki örökre otthon marad Gileadban, hogy fenntartsa a családi fészket, ha hazatér a nyolc testvér… A történet – Jack balul sikerült dolgai ellenére is – megerősíti bennünk a család, a törődés, az elfogadás, a hit örömét.
A regény aprólékosan mutatja be a hétköznapok rutinját, a gyerekek rajongó tiszteletét apjuk iránt. Tulajdonképpen alig történik valami, az események helyszíne nem a külvilág, hanem a fejek, a szívek. Ez a regény is szép, tiszta, megnyugvást hozó.
Már olvasható magyarul a „trilógia” negyedik része is, Jack címmel. Szeretettel ajánlom olvasásra a szerző minden lélekemelő könyvét.
Ajánlja: Vörösné Adler Erika
Egyik legszebb olvasmányélményem volt 2012-ben Marilynne Robinson (1943-) Gilead című regénye. A szerző számos díjat nyert amerikai regény- és esszéíró, az irodalomtudományok doktora. Gilead-trilógiájának következő részét is olvastam. A Lila (2016) című regény John Ames lelkész és felesége, Lila története, az emberek között épülő bizalom megrendítő bemutatása. A trilógia harmadik kötete az Itthon (2019) címet viseli.Ennek a szintén lassú folyású családregénynek három főszereplő adja a gerincét: Robert Boughton az idős, élete utolsó heteit élő lelkész, John Ames jóbarátja, legkisebb lánya, Glory és húsz év után hazatérő fia, Jack. A fiatalok megrendítő gyöngédséggel ápolják apjukat, közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Jack a család „fekete báránya”, akinek fiatalon része volt pitiáner lopásban, börtönben is volt, szülővárosukban elhagyott egy terhes lányt. Egész Gilead ferde szemmel nézte őt, most is így néznek rá. Mindig apjának akart megfelelni, de sosem sikerült. Hazatérve szeretné elnyerni apja bocsánatát, és visszaadni a lelki békéjét is. Családja itthon tudja meg, hogy nős, de felesége elhagyta. Eleinte naponta ír neki Gileadból, kérve a bocsánatát, végül a levelei visszajönnek, felbontatlanul. Ő a testvérek között is mindig magányos, sebezhető volt, ráadásul túl keményen ítéli meg magát. Talán ez az oka annak, hogy apját mint felette állót, „uramnak” szólítja. A Szentírást tökéletesen ismeri, korábban végzett kántori szolgálatot, gyönyörűen játszik és énekel, most apja örömére muzsikál. Sok év után újra elmegy istentiszteletre, de összetörten jön haza: megszégyenítés várta a templomban is, az öreg Ames nem áldotta meg. Egyik este a lelkész házaspárral elköltött vacsorán felteszi a kérdést, hogy vannak-e olyanok, akik eleve gonosznak születtek, gonosz módra élnek, és aztán a pokolra jutnak. Az emberséges választ a sokat szenvedett Lila mondja ki: „Az ember megváltozhat. Minden megváltozhat.” Glory élete is másképp alakult, mint szerette volna. Vőlegénye elhagyta, gyermeke nincsen, szeretett tanítónői állását fel kellett adnia apjuk ápolásáért. És ő lesz az, aki örökre otthon marad Gileadban, hogy fenntartsa a családi fészket, ha hazatér a nyolc testvér… A történet – Jack balul sikerült dolgai ellenére is – megerősíti bennünk a család, a törődés, az elfogadás, a hit örömét.
A regény aprólékosan mutatja be a hétköznapok rutinját, a gyerekek rajongó tiszteletét apjuk iránt. Tulajdonképpen alig történik valami, az események helyszíne nem a külvilág, hanem a fejek, a szívek. Ez a regény is szép, tiszta, megnyugvást hozó.
Már olvasható magyarul a „trilógia” negyedik része is, Jack címmel. Szeretettel ajánlom olvasásra a szerző minden lélekemelő könyvét.
2023. június 13.