Nádas Péter: A Biblia
Jelzet: N 11
Nádas Péter író Világló részletek c. nagyregénye 2018-ban elnyerte az Aegon művészeti díjat. A több mint ezer oldalas monumentális mű és a kezdeti novelláskötetek tökéletesen ábrázolják Nádas prózájának alakulástörténetét. A március hónap könyvét a kezdeti időszak produktumai közül választottam. A Biblia (1967) című kisepikai alkotása, bár első köteteként jelenik meg, mondanivalója, stílusa alapján életműve stabil alapjaként kezelhető.
A kötet címe rendkívül beszédes, hisz a történetben is előkerül fizikailag és utalásszerűen, bújtatottan a könyvek könyve. A cselekmény az ötvenes évekbeli Magyarországon játszódik, és egy elithez tartozó káder család svábhegyi villájának mindennapjaiba enged betekintést nyerni. A történetet egy Gyuri nevű kisfiú beszéli el, ami önmagában is zsenialitás, hisz a Kádár-korszakban talán a gyermeki világ az, mely ideológiáktól, történelmi elfogultságtól mentes, így ez a nézőpont mindenképpen érdekes. Az egyes szám első személyben megírt elbeszélés fő szálát a család kibontakozó konfliktusai jelentik, az ezekhez kapcsolódó epizódok pedig a fiú belső letükröződéseit örökítik meg (hazugságok, csínytevések, Meta meggyilkolása). A gyermekvendégség és az Évával, a szomszéd kislánnyal való kapcsolatteremtés fejezetei írói irányítgatás nélkül mutatják be a korszak ifjúságra gyakorolt hatását.
Az érzelemmentes közegben a fiú olyan védekező mechanizmusokat épít ki, melyek az agresszióban, a hazugságban, a szadizmusban gyökereznek. A családi kapcsolatokat a félelemmel teljes tisztelet jellemzi. A villa – gyermeki szemnek hatalmas teremnek tűnő – szobái tele vannak magánnyal. A kisfiú teng-leng, a szüleitől felvett viselkedésmintákkal nem tud mit kezdeni. Egy nap háztartási alkalmazottat fogadnak, Szidikét, a tizenhét éves, faluról jött lányt, akit kezdetektől rossz szemmel néz a nagymama, aki ezzel a döntéssel elveszíti a családban addig betöltött pozícióját. Ettől fogva folyamatosan támadja a lányt, többször lopással is vádolja. Miután folyamatosan megaláztatásokat kell átélnie, Szidike otthagyja a családot és visszatér falujába. Az utolsó fejezet a kötet legmegrázóbb része.
A szülők úgy döntenek, elmennek Szidikéért falura, Gyurinak aznap nem kell iskolába mennie(!), őt is elviszik magukkal. A mindentől távol eső, magányos tanya szörnyű szegénységben nélkülöző családot rejt, víz, villany nélkül. Az anya megtalálja a megtépázott Bibliát, Szidike magyarázkodásba kezd, Gyuri először felismerve tette igazságtalan következményeit, a lány védelmében azt hazudja, hogy ő maga adta neki. Bár az osztálybéke nem jöhet létre, a gyermek mégis rádöbben a korszak hazugságokkal átitatott borzalmaira. Párthierarchiájából adódó előnyei az ideológiamentes világban valójában értéktelenek. A zárójelenetben már egy, a továbblépésre felkészült fiút látunk, aki egyben az író maga.
Anyám már az ösvényre lépett. Néha nyugalmat keresve pillantott hátra, de az én tekintetem nem felelt.
Nádas Péter első novelláskötetében számol le, néz szembe azzal a világgal és azzal a társadalmi réteggel, amelyből származik. A Biblia című elbeszélés szereplői, helyszínei, motívumai a későbbi alkotásokban – Egy családregény vége, a Fal – is visszaköszönnek, ez az átszövés más regényeinél is jellemző rá. Külön kiemelendő, hogy a kötet mentes az írói értékítélet erőszakos közlésétől, cseppet sem célja befolyásolni. Nádas az eseményeket, illatos/szagos, hangos, mozgó fényképként teszi az olvasója elé, aki szabadon asszociál, gondolkodik, fejteget. A novelláskötet egyben a Rákosi- és Kádár-kor gyökeres bírálatát is magában rejti, ezért javasolom többszörös újraolvasásra.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
2019. január 24.