Robert Capa: Kissé elmosódva | Emlékeim a háborúból
Jelzet: C 17
A világhírű fotóművész és haditudósító Friedman Endre néven született Budapesten, 18 éves korában nekivágott a nagyvilágnak. Élt többek között Berlinben, Párizsban, Amerikában, sehol nem tudott megtelepedni. Rövid élete során több háborúban vett részt haditudósítóként: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziója idején, a második világháború európai színterein, az első arab-izraeli háborúban, Indokínában.
1936-ban vette fel a Robert Capa nevet, valószínűleg Gerda Taroval együtt találták ki. / Jane Rogoyska: Gerda Taro. Aki „kitalálta” Robert Capát. Bp. 2014./ Több megrendelést reméltek egy amerikai hangzású névvel újságíróként és fotósként egyaránt. Az ötlet jó volt, mindketten haditudósítóként vettek részt a spanyol polgárháborúban. A fotós Gerdával Párizsban találkozott, nemcsak együtt dolgoztak, hanem szerelem is szövődött köztük. /Susana Fortes: Robert Capára várva. Bp. 2011./ Sajnos a lány 1937-ben Spanyolországban visszavonuláskor egy balesetben meghalt. Capának a világhírt, az ismertséget A milicista halála c. fotója hozta meg.
Már életében legendák szövődtek róla, ha nem háborúban volt, nagykanállal habzsolta az életet. Olyan hírességekkel került kapcsolatba, mint Ingrid Bergman /Chris Greenhalg: Ingrid Bergman megkísértése. Bp. 2012./, Picasso, Hemingway, Irwin Shaw /Irwin Shaw: Izraeli riportok. Robert Capa 94 fotójával. Bp. 2009./, John Steinbeck /John Steinbeck: Orosz napló. Bp. 2009. - Capa fotóival /.
Utolsó munkái az indokínai háborúban, Vietnamban készültek. Itt halt meg, aknára lépett 1954. május 25-én. Még nem volt 41 éves. A világ legnagyobb fotóriporterei között tarják számon.
A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.
Ezekkel a szavakkal ajánlotta Kissé elmosódva című emlékiratait az olvasók figyelmébe 1947-ben.
A könyv eredetileg filmforgatókönyvnek készült. A kissé Rejtő Jenő-i stílusban megírt történet igazából egy fikció, melyet átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának mozzanatai. A pergő cselekmény, a humoros, szellemes párbeszédek tényleg filmre kínálkoznak. A kötetet illusztráló több mint száz fekete-fehér fotó bemutatja Capa képeinek drámai erejét. A normandiai partraszállásról készített fotók egyedülállóak, ezek előhívása közben több negatív megsemmisült, s néhány elmosódott – innen származik a cím is. (Ezek a képek inspirálták Steven Spielberg Ryan közlegény megmentése című filmjének nyitó filmkockáit.)
Robert Capáról számos könyv jelent meg, de Magyarországon fotói is megtekinthetők – jelentős anyagot őriz a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapesten a Capa Központban jelenleg is megtekinthetők Európában elsőként színes fotói. (2008-ban a magyar állam megvásárolta a Capa hagyatékot, így jött létre a fotográfiai központ.)
Ajánlja: Horváthné Kupi Ildikó
2015. július 05.