Selma Lagerlöf: Löwensköld-trilógia
… és elkezdtek játszani… És ezalatt lassanként felolvadt a hideg tagjaikban és a mogorvaság lelkükben… A tűz és a tűz körüli játék ismét életkedvet öntött beléjük, hogy folytassák ezt a szegényes és nehéz életet. De ami a legjobban illett az esti lobogó tűzhöz, az mégis a mesemondás volt, régi tettek és históriák elbeszélése. Ez egyformán érdekelte a fiatalt és az öreget, és sohasem szakadt vége. Mert hát tettek és történetek, hála Istennek, mindig elegendő számmal voltak e világon…
Selma Lagerlöf (1858-1940) – elsőként a női írók között – 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, a Svéd Akadémia pedig felvette a tagjai közé. Családja nyugat-svédországi birtokán, Marbackában élt; már gyerekkorában elhatározta, hogy író lesz: „gyermeki képzeletét lángra lobbantották a nagyanyjától hallott népmesék és legendák, szépirodalmi olvasmányai és a Biblia történetei.” Tanári képesítést szerzett és tanított. 33 éves korában jelent meg világhírét megalapozó regénye, a Gösta Berling. A Löwensköld-trilógia (1925-1928) utolsó szépirodalmi alkotása. Most egy kötetben, Leffler Béla korabeli fordításának javított szövegével olvasható, Kúnos László, a skandináv klasszikusok kiváló fordítója „frissítésében”.
A trilógia a 19. századi svéd vidéki életet ábrázolja, és bár letűnt kort mutat be, mégis izgalmas olvasmány. Az első rész, A generális gyűrűje első pillantásra kísértethistória és egy családi átok története, de a cselekmény igazi mozgatói örök emberi tulajdonságok: kapzsiság, bosszúvágy, önzés. A Löwensköldök birtokát és hírnevét megalapozó Bengt Löwensköld generális nagy tiszteletben álló ember volt, akit XII. Károly szolgálataiért „királygyűrűvel”ajándékozott meg. Akaratához híven, ezzel temették el, és senki nem hitte volna, hogy valaki el meri lopni a halottól, de a nyitott sír csábításának nehéz volt ellenállni… A tolvajt és családját attól az éjszakától átok sújtotta, mely átszállt a következő generációkra is.
A kötetben a nőalakok – hibáikkal együtt is – a szeretetet, az állhatatosságot, az egyenes jellemet és a valódi önfeláldozást testesítik meg. Egyes női szereplői pedig már egy új, önálló, saját sorsát kezében tartó nőideál megtestesítői. Ilyen „modern” nőalak az egyre szerethetőbbé váló Charlotte Löwensköld, aki képes volt lemondani szerelméről, a gazdag családból való Karl-Arturról. A fiú lelkészi pályára lépve krisztusi szegénységben akart élni, csakhogy épp az emberek iránti szeretet hiányzott belőle, ami számos „leckét” adott neki. A megváltozott ember végül elnyeri szegénysorból származó, egyszerű felesége, Anna Svard támogatását.
Szeretettel ajánlom ezt az érdekes, de legfőképpen elgondolkodtató, életünk igazi értékeit felmutató regényt Olvasóinknak.
Ajánlja: Vörösné Adler Erika
… és elkezdtek játszani… És ezalatt lassanként felolvadt a hideg tagjaikban és a mogorvaság lelkükben… A tűz és a tűz körüli játék ismét életkedvet öntött beléjük, hogy folytassák ezt a szegényes és nehéz életet. De ami a legjobban illett az esti lobogó tűzhöz, az mégis a mesemondás volt, régi tettek és históriák elbeszélése. Ez egyformán érdekelte a fiatalt és az öreget, és sohasem szakadt vége. Mert hát tettek és történetek, hála Istennek, mindig elegendő számmal voltak e világon…
Selma Lagerlöf (1858-1940) – elsőként a női írók között – 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, a Svéd Akadémia pedig felvette a tagjai közé. Családja nyugat-svédországi birtokán, Marbackában élt; már gyerekkorában elhatározta, hogy író lesz: „gyermeki képzeletét lángra lobbantották a nagyanyjától hallott népmesék és legendák, szépirodalmi olvasmányai és a Biblia történetei.” Tanári képesítést szerzett és tanított. 33 éves korában jelent meg világhírét megalapozó regénye, a Gösta Berling. A Löwensköld-trilógia (1925-1928) utolsó szépirodalmi alkotása. Most egy kötetben, Leffler Béla korabeli fordításának javított szövegével olvasható, Kúnos László, a skandináv klasszikusok kiváló fordítója „frissítésében”.A trilógia a 19. századi svéd vidéki életet ábrázolja, és bár letűnt kort mutat be, mégis izgalmas olvasmány. Az első rész, A generális gyűrűje első pillantásra kísértethistória és egy családi átok története, de a cselekmény igazi mozgatói örök emberi tulajdonságok: kapzsiság, bosszúvágy, önzés. A Löwensköldök birtokát és hírnevét megalapozó Bengt Löwensköld generális nagy tiszteletben álló ember volt, akit XII. Károly szolgálataiért „királygyűrűvel”ajándékozott meg. Akaratához híven, ezzel temették el, és senki nem hitte volna, hogy valaki el meri lopni a halottól, de a nyitott sír csábításának nehéz volt ellenállni… A tolvajt és családját attól az éjszakától átok sújtotta, mely átszállt a következő generációkra is.
A kötetben a nőalakok – hibáikkal együtt is – a szeretetet, az állhatatosságot, az egyenes jellemet és a valódi önfeláldozást testesítik meg. Egyes női szereplői pedig már egy új, önálló, saját sorsát kezében tartó nőideál megtestesítői. Ilyen „modern” nőalak az egyre szerethetőbbé váló Charlotte Löwensköld, aki képes volt lemondani szerelméről, a gazdag családból való Karl-Arturról. A fiú lelkészi pályára lépve krisztusi szegénységben akart élni, csakhogy épp az emberek iránti szeretet hiányzott belőle, ami számos „leckét” adott neki. A megváltozott ember végül elnyeri szegénysorból származó, egyszerű felesége, Anna Svard támogatását.
Szeretettel ajánlom ezt az érdekes, de legfőképpen elgondolkodtató, életünk igazi értékeit felmutató regényt Olvasóinknak.
2023. szeptember 08.