Ablonczay Balázs: Száz év múlva lejár?
2010-ben jelent meg a szerző Trianon-legendák című könyve, amelyben a Magyarországot végzetesen megcsonkító békediktátum körül kialakult mendemondákat vette számba és tisztázta. Itt szólt például arról, hogy valóban szabadkőműves összeesküvés vezetett-e Trianonhoz, vagy valóban hajózható folyónak tüntették-e föl a határmegállapítók az Ipolyt? Ablonczy Balázs az elmúlt tizenkét évben újabb és újabb legendákkal találkozott, ezért állította össze a tisztázás szándékával ezt az újabb kötetét. Ismét előkerült az a nézet, miszerint a kozmopolita szabadkőművesek mesterkedése vezetett az ország brutális megcsonkításához. Ablonczy a Vakolók című dolgozatában végigtekint a párizsi Grant Orient Nagypáholy, a budapesti Symbolikus Nagypáholy és néhány vidéki közösség hozzáférhető iratanyagán, illetve száz év valódi és álságos szakirodalmán, hogy végleg tisztázza a kérdést. Megállapítja, hogy a franciák körében igenis volt szándék az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlasztására, a hazai szabadkőművesek azonban nemzeti szabadelvűek lévén inkább a status quo fönntartásában voltak érdekelte. Aztán tisztázza azt a mendemondát is, hogy a Romániából visszavonuló német hadsereg – a Székely Hadosztállyal együtt – megvédte volna Erdély területi épségét, ám a Károlyi-kormány nem tartott igényt a segítségre (A tábornagy hazaindul). A két terjedelmes, jegyzetekkel dokumentált, szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztott tanulmányt követően több rövid cikkben oszlat el félreértéseket, legendákat. Szól a balassagyarmatiak fegyveres ellenállásáról a csehekkel szemben (Város az Ipolyon); ő is fölveti azt a széltében elterjedt kérdést, igaz-e, hogy a Budapestet megszálló román csapatok tisztjei fűzőt viseltek és rúzsozták a szájukat (Rúzs és bocskor). Utánajár, ki volt Kárpáti (Tábori) Piroska, az 1919-ben keletkezett hazafias vers, az Üzenet Erdélyből szerzője (A kitalált költőnő). Több írásában idézi föl az új határok megállapításának elképesztő anomáliáit (Egy vágánnyal kevesebb; A talpraesett bíró…). Az Ünnepi Könyvhétre megjelent olvasmányos kötet szerzője ugyan a Trianont övező hazai legendákkal tudományos érveléssel és a források beható ismeretében foglalkozik, ám ennek „ürügyén” átfogó képet ad az 1918-1921 közötti tragikus esztendők történelméről. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 943.9 A 12
2010-ben jelent meg a szerző Trianon-legendák című könyve, amelyben a Magyarországot végzetesen megcsonkító békediktátum körül kialakult mendemondákat vette számba és tisztázta. Itt szólt például arról, hogy valóban szabadkőműves összeesküvés vezetett-e Trianonhoz, vagy valóban hajózható folyónak tüntették-e föl a határmegállapítók az Ipolyt? Ablonczy Balázs az elmúlt tizenkét évben újabb és újabb legendákkal találkozott, ezért állította össze a tisztázás szándékával ezt az újabb kötetét. Ismét előkerült az a nézet, miszerint a kozmopolita szabadkőművesek mesterkedése vezetett az ország brutális megcsonkításához. Ablonczy a Vakolók című dolgozatában végigtekint a párizsi Grant Orient Nagypáholy, a budapesti Symbolikus Nagypáholy és néhány vidéki közösség hozzáférhető iratanyagán, illetve száz év valódi és álságos szakirodalmán, hogy végleg tisztázza a kérdést. Megállapítja, hogy a franciák körében igenis volt szándék az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlasztására, a hazai szabadkőművesek azonban nemzeti szabadelvűek lévén inkább a status quo fönntartásában voltak érdekelte. Aztán tisztázza azt a mendemondát is, hogy a Romániából visszavonuló német hadsereg – a Székely Hadosztállyal együtt – megvédte volna Erdély területi épségét, ám a Károlyi-kormány nem tartott igényt a segítségre (A tábornagy hazaindul). A két terjedelmes, jegyzetekkel dokumentált, szakirodalmi hivatkozásokkal alátámasztott tanulmányt követően több rövid cikkben oszlat el félreértéseket, legendákat. Szól a balassagyarmatiak fegyveres ellenállásáról a csehekkel szemben (Város az Ipolyon); ő is fölveti azt a széltében elterjedt kérdést, igaz-e, hogy a Budapestet megszálló román csapatok tisztjei fűzőt viseltek és rúzsozták a szájukat (Rúzs és bocskor). Utánajár, ki volt Kárpáti (Tábori) Piroska, az 1919-ben keletkezett hazafias vers, az Üzenet Erdélyből szerzője (A kitalált költőnő). Több írásában idézi föl az új határok megállapításának elképesztő anomáliáit (Egy vágánnyal kevesebb; A talpraesett bíró…). Az Ünnepi Könyvhétre megjelent olvasmányos kötet szerzője ugyan a Trianont övező hazai legendákkal tudományos érveléssel és a források beható ismeretében foglalkozik, ám ennek „ürügyén” átfogó képet ad az 1918-1921 közötti tragikus esztendők történelméről. / Forrás: www.kello.huJelzet: 943.9 A 12
2022. november 08.