Botond Ágnes: ...és akik az árnyékában voltak
A kötet szerzője, Botond Ágnes Kardos Györgynek (1918-1985), a Magvető Kiadó igazgatójának (1961-1985) menye volt. A SZTE bölcsészkarán végzett fiatal nő később ledoktorált, majd az ELTE-n oktatott, 1982 óta Stockholmban él. Könyve reflexió Moldova György 2001-ben az Urbis kiadónál megjelent, Aki átlépte az árnyékát című dokumentumkötetére, amelyben a szerző egyértelműen pozitív szereplőként tünteti föl a rendkívül megosztó, egyszerre híres és hírhedt Kardos György személyét, egy olyan férfiét, akinek sorsa már életében legendává vált. Kardos a Kádár rendszer tökéletesen megbízható embere volt, aki a koncentrációs tábor fogságából megmenekülve az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) alezredese, majd az 50-es években ugyanennek a szervezetnek a rabja volt, 1956-ban engedték szabadon. A hitében megingathatatlan kommunista élete fő művének a Magvető Kiadó felépítését tekintette, amelynek 1961-től haláláig „omnipotens” igazgatója volt. Moldovával szemben Botond Ágnes egyáltalán nem látta pozitív személynek az apósát, akivel felszínes ismeretségük idején mindvégig közömbös viszonyban volt. Kardos egyetlen fia, István filozófia szakon végzett az egyetemen, majd az ELTE filozófiai tanszékére került Ancsel Éva mellé, akivel baráti, jó viszonyt ápolt. Miután megismerkedett Botond Ágnessel nemsokára szerelmi házasságot kötöttek, erről azonban csak később tájékoztatták a szülőket. Kardos Istvánnak (Pistának, ahogyan felesége mindvégig nevezi őt) ambivalens volt a kapcsolata apjával, tudatalatt rettegett tőle, maguk között Ezredesnek nevezte, egyáltalán nem tudott szót érteni vele, politikai nézeteit megkérdőjelezte. Kardos György nőügyei (számos volt) elkeserítették a feleségét, Klárát, aki haláláig megadással tűrte a férje melletti alárendelt szerepét. Botond Ágnes a „magánember” Kardos Györgyöt mutatja be, a férjet és apát és ez a kép egyáltalán nem emeli piedesztálra a Kiadó igazgatóját, miként azt Moldova tette a könyvében. A kötet szerzője harminckét dokumentumot sorakoztatott fel, annak igazolására, hogy láttassa a Kardos család diszfunkcionális életét, amelynek férje, Pista, apja fegyverével elkövetett öngyilkossága vetett véget… Hiteles, megrendítő kordokumentum a kötet a Rákosi rendszer és a Kádár korszak traumatizáló éveiről, arról az időszakról, amelybe István belehalt, a szerző pedig úgy élte túl, hogy külföldre menekült. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: B 83
A kötet szerzője, Botond Ágnes Kardos Györgynek (1918-1985), a Magvető Kiadó igazgatójának (1961-1985) menye volt. A SZTE bölcsészkarán végzett fiatal nő később ledoktorált, majd az ELTE-n oktatott, 1982 óta Stockholmban él. Könyve reflexió Moldova György 2001-ben az Urbis kiadónál megjelent, Aki átlépte az árnyékát című dokumentumkötetére, amelyben a szerző egyértelműen pozitív szereplőként tünteti föl a rendkívül megosztó, egyszerre híres és hírhedt Kardos György személyét, egy olyan férfiét, akinek sorsa már életében legendává vált. Kardos a Kádár rendszer tökéletesen megbízható embere volt, aki a koncentrációs tábor fogságából megmenekülve az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) alezredese, majd az 50-es években ugyanennek a szervezetnek a rabja volt, 1956-ban engedték szabadon. A hitében megingathatatlan kommunista élete fő művének a Magvető Kiadó felépítését tekintette, amelynek 1961-től haláláig „omnipotens” igazgatója volt. Moldovával szemben Botond Ágnes egyáltalán nem látta pozitív személynek az apósát, akivel felszínes ismeretségük idején mindvégig közömbös viszonyban volt. Kardos egyetlen fia, István filozófia szakon végzett az egyetemen, majd az ELTE filozófiai tanszékére került Ancsel Éva mellé, akivel baráti, jó viszonyt ápolt. Miután megismerkedett Botond Ágnessel nemsokára szerelmi házasságot kötöttek, erről azonban csak később tájékoztatták a szülőket. Kardos Istvánnak (Pistának, ahogyan felesége mindvégig nevezi őt) ambivalens volt a kapcsolata apjával, tudatalatt rettegett tőle, maguk között Ezredesnek nevezte, egyáltalán nem tudott szót érteni vele, politikai nézeteit megkérdőjelezte. Kardos György nőügyei (számos volt) elkeserítették a feleségét, Klárát, aki haláláig megadással tűrte a férje melletti alárendelt szerepét. Botond Ágnes a „magánember” Kardos Györgyöt mutatja be, a férjet és apát és ez a kép egyáltalán nem emeli piedesztálra a Kiadó igazgatóját, miként azt Moldova tette a könyvében. A kötet szerzője harminckét dokumentumot sorakoztatott fel, annak igazolására, hogy láttassa a Kardos család diszfunkcionális életét, amelynek férje, Pista, apja fegyverével elkövetett öngyilkossága vetett véget… Hiteles, megrendítő kordokumentum a kötet a Rákosi rendszer és a Kádár korszak traumatizáló éveiről, arról az időszakról, amelybe István belehalt, a szerző pedig úgy élte túl, hogy külföldre menekült. / Forrás: www.kello.huJelzet: B 83
2022. november 22.