Fráter Erzsébet: Botanikus kertek a 21. században
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat. A szerző felteszi a kérdést – könyve nyitányaként –, hogy mennyire lehet „élőnek” tekinteni egy ilyen gyűjteményt, majd hat fejezeten keresztül vezeti végig olvasóit. A kertek történetével kezdi: az emberi kultúra alapját adó kertek ugyanis már az ősi időktől fogva részei az épített tereinknek. Az antikvitástól a középkori kolostori kerteken át az orvosi egyetemeknél található első gyűjteményekig, Fráter Erzsébet végigmondja röviden ezt a lenyűgöző történetet. A következőkben a botanikus kertek új szerepi kerülnek előtérbe, úgymint a természetvédelem, a biológiai sokszínűség megőrzése. A könyv második felében a hazai botanikus kerteké lesz a főszerep: a Füvészkert mellett a Szegedi, a Debreceni és a Soproni, a Pécsi, valamint a Nyíregyházi Egyetem kertjeit is rendre megismerhetjük. A Vácrátóton található kert külön fejezetet kapott, lévén ez bírja a Nemzeti Botanikus Kert címét. A kötet végén a jegyzetek és a felhasznált irodalom listája kapott helyet. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 580 F 91
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat. A szerző felteszi a kérdést – könyve nyitányaként –, hogy mennyire lehet „élőnek” tekinteni egy ilyen gyűjteményt, majd hat fejezeten keresztül vezeti végig olvasóit. A kertek történetével kezdi: az emberi kultúra alapját adó kertek ugyanis már az ősi időktől fogva részei az épített tereinknek. Az antikvitástól a középkori kolostori kerteken át az orvosi egyetemeknél található első gyűjteményekig, Fráter Erzsébet végigmondja röviden ezt a lenyűgöző történetet. A következőkben a botanikus kertek új szerepi kerülnek előtérbe, úgymint a természetvédelem, a biológiai sokszínűség megőrzése. A könyv második felében a hazai botanikus kerteké lesz a főszerep: a Füvészkert mellett a Szegedi, a Debreceni és a Soproni, a Pécsi, valamint a Nyíregyházi Egyetem kertjeit is rendre megismerhetjük. A Vácrátóton található kert külön fejezetet kapott, lévén ez bírja a Nemzeti Botanikus Kert címét. A kötet végén a jegyzetek és a felhasznált irodalom listája kapott helyet. / Forrás: www.kello.huJelzet: 580 F 91
2024. február 09.