Életünk 2022. 10. szám
Célkeresztben a gazdaság és művészet viszonya. Szilárdi Béla saját bevallása szerint Munkácsy Mihály festőművészről akart írni, ám a művész munkásságát körülölelő műkereskedői légkör okán inkább a pénz és művészet kapcsolatát állította középpontba. A festőművészről eközben számos érdekességet tudhatunk meg, többek között azt, hogy 1887-ben a Krisztus Pilátus előtt című alkotása 160 ezer dollárért kelt el. Munkácsy tehát Európa legjobban fizetett festője volt. Szilárdi szerint:
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pénz, értékkel van felruházva. Amikor művészetre „váltjuk” csereeszköz. De ne engedjük – mint ahogy Munkácsynál láttuk –, hogy a műalkotás szimpla árucikké alakuljon. A dolgot nehezíti, hogy legalább háromszáz éve összekapcsolódott a pénz és az érték, a pénz és a műalkotás fogalma.
Kell-e revideálni a Munkácsyról kialakult képet? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Az Életünk októberi lapszámát Szarka Hajnalka celldömölki születésű festőművész képei illusztrálják. Ennek kapcsán Találkozások Kemenesalján címmel rögzített interjút vele Németh Katalin. A beszélgetés során beleláthatunk a művészi identitás kialakulásába, az alkotói folyamatokba. Pedagógusként testközelből tapasztalhatja világunk változó értékrendjét.
Azt látom, hogy gyakran nem látja meg az értéket a kis méretű munkában a közönség. Pedig sok nagy jelentőségű mű volt kicsi. Talán kell fogódzkodó ahhoz, hogy mivel készült a kép. Az akvarell megítélését pedig jó lenne értékesebbé fordítani.
Patak Márta egy házasság szétszakadásának traumáját mutatja be egy férfi és egy hátrahagyott kiskutya szemszögéből. Az „elszúrt” telefonhívás krónikájából rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen mindegy, kinek a bőrébe bújunk, egy kapcsolat, ha véget ér, bizony nagyon fáj. A szombathelyi születésű Magyar Dániel két prózaverssel kapcsolódik a párkapcsolati válságok témájához. Sorai fájóak, matematikai pontossággal kiszámítható az a pillanat, amikor a dolgok rossz irányba fordulnak. A kötetben verssel jelentkezik Fábián László, Kulin Borbála, Varga Árpád, Farkas Gábor és Sajó László.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
A folyóirat megjelenését támogatta: 
Célkeresztben a gazdaság és művészet viszonya. Szilárdi Béla saját bevallása szerint Munkácsy Mihály festőművészről akart írni, ám a művész munkásságát körülölelő műkereskedői légkör okán inkább a pénz és művészet kapcsolatát állította középpontba. A festőművészről eközben számos érdekességet tudhatunk meg, többek között azt, hogy 1887-ben a Krisztus Pilátus előtt című alkotása 160 ezer dollárért kelt el. Munkácsy tehát Európa legjobban fizetett festője volt. Szilárdi szerint:
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pénz, értékkel van felruházva. Amikor művészetre „váltjuk” csereeszköz. De ne engedjük – mint ahogy Munkácsynál láttuk –, hogy a műalkotás szimpla árucikké alakuljon. A dolgot nehezíti, hogy legalább háromszáz éve összekapcsolódott a pénz és az érték, a pénz és a műalkotás fogalma.
Azt látom, hogy gyakran nem látja meg az értéket a kis méretű munkában a közönség. Pedig sok nagy jelentőségű mű volt kicsi. Talán kell fogódzkodó ahhoz, hogy mivel készült a kép. Az akvarell megítélését pedig jó lenne értékesebbé fordítani.
2023. január 26.