Életünk 2022. 7. szám
Molnár Sándor (1936-2022) Kossuth-díjas festő, szobrász képei adják a lapszám illusztrációt, Fábián László pedig a tőle megszokott felkészültséggel összegyűjtötte, amit a magyar neoavantgárd jeles képviselőjéről tudni érdemes. Mestere nem volt más, mint az öt Géniusz megalkotója, Hamvas Béla író. Nem ismerek festőbb festőt – írja – Olyant kiváltképp nem, aki ennyire tudatosan és magabiztosan készült volna egy pályára, aki ennyire nem akart soha más lenni, csak festő. Soha, még kisgyermekként sem. Érett fejjel, az életpálya derekán is szorosan életművéhez tartozónak érzi gyerekkori tevékenységét, a megmaradt rajzokat a sajóládi őrzőgyerek világából. Pablo Picasso minden idők legnagyobb festőművésze szerint minden gyerek művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt. Úgy tűnik, Molnár Sándornak földi pályájának elhagyásakor sikerült erre a kérdésre megadnia a választ. Szauer Ágoston költő rendszeresen publikál többek között a Magyar Napló, Napút, Parnasszus, stb. mellett az Életünkben is. Ezúttal négy rövidke verssel jelentkezett. És ha már versek, akkor érdemes elolvasni Fenyvesi Ottó gyermekverseit, melyek hangulata felidézi az ismert és népszerű, az Ami a szívedet nyomja – mai svéd gyermekversek című klasszikus kötetben található prózai alkotásokat. Komáromi Gabriella Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár Létezésformák (Szombathely, 2021) című kötetét ajánlja rövid recenziójában. Ám több ez, mint könyvajánló, az olvasásnépszerűsítés, az irodalomtanítás területén véghezvitt jelentősebb projektjeinek felvillantásával tiszteleg a kultúráért folytatott erőfeszítései előtt.
Molnár Sándor (1936-2022) Kossuth-díjas festő, szobrász képei adják a lapszám illusztrációt, Fábián László pedig a tőle megszokott felkészültséggel összegyűjtötte, amit a magyar neoavantgárd jeles képviselőjéről tudni érdemes. Mestere nem volt más, mint az öt Géniusz megalkotója, Hamvas Béla író. Nem ismerek festőbb festőt – írja – Olyant kiváltképp nem, aki ennyire tudatosan és magabiztosan készült volna egy pályára, aki ennyire nem akart soha más lenni, csak festő. Soha, még kisgyermekként sem. Érett fejjel, az életpálya derekán is szorosan életművéhez tartozónak érzi gyerekkori tevékenységét, a megmaradt rajzokat a sajóládi őrzőgyerek világából. Pablo Picasso minden idők legnagyobb festőművésze szerint minden gyerek művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt. Úgy tűnik, Molnár Sándornak földi pályájának elhagyásakor sikerült erre a kérdésre megadnia a választ. Szauer Ágoston költő rendszeresen publikál többek között a Magyar Napló, Napút, Parnasszus, stb. mellett az Életünkben is. Ezúttal négy rövidke verssel jelentkezett. És ha már versek, akkor érdemes elolvasni Fenyvesi Ottó gyermekverseit, melyek hangulata felidézi az ismert és népszerű, az Ami a szívedet nyomja – mai svéd gyermekversek című klasszikus kötetben található prózai alkotásokat. Komáromi Gabriella Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár Létezésformák (Szombathely, 2021) című kötetét ajánlja rövid recenziójában. Ám több ez, mint könyvajánló, az olvasásnépszerűsítés, az irodalomtanítás területén véghezvitt jelentősebb projektjeinek felvillantásával tiszteleg a kultúráért folytatott erőfeszítései előtt.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
A folyóirat megjelenését támogatta:
2022. november 22.