Életünk 2023. 4. szám
Az áprilisi szám a költészet napja jegyében telis-tele van versekkel. Babics Imre, Schön Károly, Szauer Ágoston, Bánki Éva, Hegyi Botos Attila, Takács Nándor, Petrőczi Éva. A remek költők sorából a kerek évfordulós Szauer Ágostont szeretném kiemelni, kinek versei megtanítanak az apró percek, pillanatok értékességére. Nem kell nyolcszáz oldal, elég egy farzsebben elférő kötet, és benne az egész világ, akár a világegyetem is. Költeményei pontosan olyanok, mint az általa oly gyakran kémlelt csillagos égbolt. Távolról nézve fényes parányok csupán, ugyanakkor némelyik valós mérete még a Földével is vetekszik. Versei bár rövidek, bekúsznak gondolatainkba, sokáig velünk maradnak, elgondolkodtatnak. A főszerkesztő, Alexa Károly hatvanadik születésnapja alkalmából közli köszöntő, elismerő sorait. Lehet-e a gondolkodást háttérbe szorítva, a szív és a légzés ritmusára Jézushoz imádkozni? Buji Ferenc ilyen és ehhez hasonló fontos vallásfilozófiai kérdésekre válaszol, a jóga és kereszténység közötti kapcsolat változatos témakörein haladva. Zalán Tibor Szamár a torony tetején című meseregénye második részéhez érkezett, melyben az is kiderül, mi is az a kincs, amiért Boldizsár a Holdra vágyakozik. A lapszámban két igen értékes művészettörténeti nyomozás is olvasható. Csontváry „A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben”, a másik Leonrado „Ginevre De Benci portréja” című alkotásokhoz fűződő titkok és azok lehetséges magyarázatai. És ha már festészetnél járunk, hadd ajánljam figyelmükbe a lapszám illusztrációjául szolgáló Gyémánt László alkotásokról készült felvételeket, valamint a hozzá kapcsolódó, a művész életét és munkásságát bemutató tanulmányt, melyet Fábián Lászlónak köszönhetünk. Száraz Miklós György rövidprózái kerülnek közlésre, közülük egy különösen elgondolkodtató: A jó olvasó. Az olvasó ugyan magának olvas, az író mégis függ tőle, keresi kegyét, féli haragját, rettegi közönyét. Olvasóknak ajánlom! A hazai felmérések szerint a legtöbb magyar ember Jókait tarja a legnagyobb magyar írónak, miközben az a valós tapasztalat, hogy sokan már a középiskolában képtelenek megbirkózni regényeivel. Talán ezért is jelentősek Spannraft Marcellina irodalomtörténeti kutatásai. Általában elmondható, hogy kevésbé ismert, ám nagyon is izgalmas, értékes, a ma emberének sokatmondó Jókai-regényeket elemez, értelmez. Írásaiban igyekszik megmutatni Jókai igazi arcát. A lélekidomár című regény néhány évvel a szerző feleségének, Laborfalvi Rózának elvesztése után született, főhőse történetébe beleszőtte saját fájdalmát, veszteségélményét. A lapszám további illusztrációi (5-61. oldal) Tornay Endre András emlékkiállításáról készült felvételek.
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta
Az áprilisi szám a költészet napja jegyében telis-tele van versekkel. Babics Imre, Schön Károly, Szauer Ágoston, Bánki Éva, Hegyi Botos Attila, Takács Nándor, Petrőczi Éva. A remek költők sorából a kerek évfordulós Szauer Ágostont szeretném kiemelni, kinek versei megtanítanak az apró percek, pillanatok értékességére. Nem kell nyolcszáz oldal, elég egy farzsebben elférő kötet, és benne az egész világ, akár a világegyetem is. Költeményei pontosan olyanok, mint az általa oly gyakran kémlelt csillagos égbolt. Távolról nézve fényes parányok csupán, ugyanakkor némelyik valós mérete még a Földével is vetekszik. Versei bár rövidek, bekúsznak gondolatainkba, sokáig velünk maradnak, elgondolkodtatnak. A főszerkesztő, Alexa Károly hatvanadik születésnapja alkalmából közli köszöntő, elismerő sorait. Lehet-e a gondolkodást háttérbe szorítva, a szív és a légzés ritmusára Jézushoz imádkozni? Buji Ferenc ilyen és ehhez hasonló fontos vallásfilozófiai kérdésekre válaszol, a jóga és kereszténység közötti kapcsolat változatos témakörein haladva. Zalán Tibor Szamár a torony tetején című meseregénye második részéhez érkezett, melyben az is kiderül, mi is az a kincs, amiért Boldizsár a Holdra vágyakozik. A lapszámban két igen értékes művészettörténeti nyomozás is olvasható. Csontváry „A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben”, a másik Leonrado „Ginevre De Benci portréja” című alkotásokhoz fűződő titkok és azok lehetséges magyarázatai. És ha már festészetnél járunk, hadd ajánljam figyelmükbe a lapszám illusztrációjául szolgáló Gyémánt László alkotásokról készült felvételeket, valamint a hozzá kapcsolódó, a művész életét és munkásságát bemutató tanulmányt, melyet Fábián Lászlónak köszönhetünk. Száraz Miklós György rövidprózái kerülnek közlésre, közülük egy különösen elgondolkodtató: A jó olvasó. Az olvasó ugyan magának olvas, az író mégis függ tőle, keresi kegyét, féli haragját, rettegi közönyét. Olvasóknak ajánlom! A hazai felmérések szerint a legtöbb magyar ember Jókait tarja a legnagyobb magyar írónak, miközben az a valós tapasztalat, hogy sokan már a középiskolában képtelenek megbirkózni regényeivel. Talán ezért is jelentősek Spannraft Marcellina irodalomtörténeti kutatásai. Általában elmondható, hogy kevésbé ismert, ám nagyon is izgalmas, értékes, a ma emberének sokatmondó Jókai-regényeket elemez, értelmez. Írásaiban igyekszik megmutatni Jókai igazi arcát. A lélekidomár című regény néhány évvel a szerző feleségének, Laborfalvi Rózának elvesztése után született, főhőse történetébe beleszőtte saját fájdalmát, veszteségélményét. A lapszám további illusztrációi (5-61. oldal) Tornay Endre András emlékkiállításáról készült felvételek.2024. június 05.