Küzdelem a megmaradásért
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni. Most megközelítőleg, ha a magukat magyarnak valló romákat is ideszámítjuk, 135 ezer magyar él Kárpátalja alföldi részein. A kötet Bocskor Andrea előszava után a kommunista rezsim jogsértéseit (Molnár D. Erzsébet), a kárpátaljai magyarság 1953 és 1989 közötti küzdelmeit (Váradi Natália), a magyarság politikatörténetét a független Ukrajnában (Darcsi Karolina), a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást (Orosz Ildikó), a nyelvi jogokat, jogszűkítéseket és jogsértéseket (Csernicskó István) járja körül alaposan. A kiadvány végén Brenzovics László utószava, egy kronológiai tábla, az ajánlott irodalom listája, valamint a kötet szerzőinek rövid életrajza található. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: 323 K 99
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni. Most megközelítőleg, ha a magukat magyarnak valló romákat is ideszámítjuk, 135 ezer magyar él Kárpátalja alföldi részein. A kötet Bocskor Andrea előszava után a kommunista rezsim jogsértéseit (Molnár D. Erzsébet), a kárpátaljai magyarság 1953 és 1989 közötti küzdelmeit (Váradi Natália), a magyarság politikatörténetét a független Ukrajnában (Darcsi Karolina), a kárpátaljai magyar nyelvű oktatást (Orosz Ildikó), a nyelvi jogokat, jogszűkítéseket és jogsértéseket (Csernicskó István) járja körül alaposan. A kiadvány végén Brenzovics László utószava, egy kronológiai tábla, az ajánlott irodalom listája, valamint a kötet szerzőinek rövid életrajza található. / Forrás: www.kello.huJelzet: 323 K 99
2024. január 23.