Marton-Ady Edina: Pubi
Marton-Ady Edina rövidprózai írások után első regényével jelentkezik, melyben egy kiforrott írástechnikával és írásművészettel bíró alkotó áll olvasói elé. A Pubi című regény fiatal hősnője egy széthullás szélén egyensúlyozó családban élő kiskamasz. A család nemrég költözött le Budapestről vidékre: a kezdeti lelkesedést, amelyet a táj és a nyugalom váltott ki belőlük, a vidéki élet mindennapjai, a helyiek rideg és elutasító közönye, valamint az apa kiábrándult kegyetlensége napról napra szép lassan erodál. Ez az erózió a testet és a lelket egyaránt érinti, a korábban vidám és vagány anyából egy befelé forduló, magában motyogó, pletykára éhes középkorú asszony lesz, aki a házimunkát próbálja a lehető legpontosabban elvégezni, nehogy kivívja férje rosszallását. A kislány sem érzi jobban magát, a gyerekek szemében ő a csodabogár, aki bár izgalmas újdonság, mégis inkább a gúny és megvetés tárgya lesz. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy egy kislány kivételével nem barátkozik senkivel, az iskolában is csendes, majd a házimunka elvégzése után egyenest megy a könyvtárba, szabadidejében csak olvas. A könyv szemléletesen mutatja be a vidéki élet brutalitását, sajátos szabályrendszerét, szociológiai alapjait, melyeket, ha nem ott élünk, csak keservesen lehet elsajátítani – ha egyáltalán a helyiek ezt engedik. Ebben a rideg és elutasító környezetben kell a kis kamasznak megtalálnia a válaszokat az élet nagy kérdéseire, szembenéznie családjával, környezetével és formálódó identitásával. A számtalan, életre szóló tapasztalatot szolgáltató „kaland” végül a szülők válásával és újabb költözéssel ér véget. / Forrás: www.kello.hu
Jelzet: M 37
Marton-Ady Edina rövidprózai írások után első regényével jelentkezik, melyben egy kiforrott írástechnikával és írásművészettel bíró alkotó áll olvasói elé. A Pubi című regény fiatal hősnője egy széthullás szélén egyensúlyozó családban élő kiskamasz. A család nemrég költözött le Budapestről vidékre: a kezdeti lelkesedést, amelyet a táj és a nyugalom váltott ki belőlük, a vidéki élet mindennapjai, a helyiek rideg és elutasító közönye, valamint az apa kiábrándult kegyetlensége napról napra szép lassan erodál. Ez az erózió a testet és a lelket egyaránt érinti, a korábban vidám és vagány anyából egy befelé forduló, magában motyogó, pletykára éhes középkorú asszony lesz, aki a házimunkát próbálja a lehető legpontosabban elvégezni, nehogy kivívja férje rosszallását. A kislány sem érzi jobban magát, a gyerekek szemében ő a csodabogár, aki bár izgalmas újdonság, mégis inkább a gúny és megvetés tárgya lesz. Ehhez nagyban hozzájárul, hogy egy kislány kivételével nem barátkozik senkivel, az iskolában is csendes, majd a házimunka elvégzése után egyenest megy a könyvtárba, szabadidejében csak olvas. A könyv szemléletesen mutatja be a vidéki élet brutalitását, sajátos szabályrendszerét, szociológiai alapjait, melyeket, ha nem ott élünk, csak keservesen lehet elsajátítani – ha egyáltalán a helyiek ezt engedik. Ebben a rideg és elutasító környezetben kell a kis kamasznak megtalálnia a válaszokat az élet nagy kérdéseire, szembenéznie családjával, környezetével és formálódó identitásával. A számtalan, életre szóló tapasztalatot szolgáltató „kaland” végül a szülők válásával és újabb költözéssel ér véget. / Forrás: www.kello.huJelzet: M 37
2022. október 25.