Megemlékezés Tóth István szobrászművész halálának 90. évfordulójáról | előadás és kiállításmegnyitó
A Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vas Megyei TIT Tóth István Baráti Köre tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit a könyvtár helytörténeti klubjának következő programjára
Tóth István szobrászművész halálának 90. évfordulója emlékére szervezett előadásra és kamarakiállítás megnyitóra
Köszöntőt mond Horváth Soma, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere
Közreműködik Wiktora Antal, a Tóth István Baráti Kör elnöke
Zenei közreműködők Lipi Lilla és Varga-Tóth Anna, a Bartók Béla Zeneiskola növendékei
A tárlat megtekinthető 2024. december 31-ig a könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában
Tóth István (Szombathely, 1861 – Budapest, 1934)
Tóth István a magyar képzőművészet élvonalába tartozó mester. Művei mindig újra megcsodálhatók és koronként újraértelmezhetők. Alkotásai kompozíciójukat, hangulatukat és mondanivalójukat tekintve egyaránt nagy élményt jelenthetnek a modern kor emberének is.
A Képzőművészeti Szövetség elnöke volt, magyar királyi kormányfőtanácsos, számos szakmai kitüntetés tulajdonosa. 400-nál több kiváló mű alkotója.
1861-ben született Szombathelyen, szülőházát a Mátyás király utcában emléktáblával jelölte meg az utókor. 1882-1890 között Európa egyik legkiválóbb mesterképzőjének, a bécsi szobrászati akadémiának növendéke. Az akadémia elvégzése után műtermet a tabáni Várkertbazárban bérelt, ahol élete végéig egyedül alkotott oltárokat, szobrokat, domborműveket, síremlékeket, kisszobrokat, plasztikákat, lovas szobrot. Művei az ország számos helyén megtalálhatók, például a Parlamentben, a Halászbástyán, Nagyváradon, Szentesen, Pozsonyban, Sárváron. A szegedi dóm mintegy 140 alkotásával büszkélkedhet.
Tóth Istvánt katolikus hite, hazafisága, kimagasló tehetsége, szorgalma, szerénysége, segítőkészsége, a szülőföldjéhez való ragaszkodás jellemezte. Sírja a szombathelyi Szent Kvirin-templom altemplomában van.
Tóth István szobrászművész munkássága része Szombathely Megyei Jogú Város Értéktárának.
Tóth István szobrászművész halálának 90. évfordulója emlékére szervezett előadásra és kamarakiállítás megnyitóra
Köszöntőt mond Horváth Soma, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere
Közreműködik Wiktora Antal, a Tóth István Baráti Kör elnöke
Zenei közreműködők Lipi Lilla és Varga-Tóth Anna, a Bartók Béla Zeneiskola növendékei
A tárlat megtekinthető 2024. december 31-ig a könyvtár 1. emeleti hírlapolvasójában
Tóth István (Szombathely, 1861 – Budapest, 1934)
Tóth István a magyar képzőművészet élvonalába tartozó mester. Művei mindig újra megcsodálhatók és koronként újraértelmezhetők. Alkotásai kompozíciójukat, hangulatukat és mondanivalójukat tekintve egyaránt nagy élményt jelenthetnek a modern kor emberének is.
A Képzőművészeti Szövetség elnöke volt, magyar királyi kormányfőtanácsos, számos szakmai kitüntetés tulajdonosa. 400-nál több kiváló mű alkotója.
1861-ben született Szombathelyen, szülőházát a Mátyás király utcában emléktáblával jelölte meg az utókor. 1882-1890 között Európa egyik legkiválóbb mesterképzőjének, a bécsi szobrászati akadémiának növendéke. Az akadémia elvégzése után műtermet a tabáni Várkertbazárban bérelt, ahol élete végéig egyedül alkotott oltárokat, szobrokat, domborműveket, síremlékeket, kisszobrokat, plasztikákat, lovas szobrot. Művei az ország számos helyén megtalálhatók, például a Parlamentben, a Halászbástyán, Nagyváradon, Szentesen, Pozsonyban, Sárváron. A szegedi dóm mintegy 140 alkotásával büszkélkedhet.
Tóth Istvánt katolikus hite, hazafisága, kimagasló tehetsége, szorgalma, szerénysége, segítőkészsége, a szülőföldjéhez való ragaszkodás jellemezte. Sírja a szombathelyi Szent Kvirin-templom altemplomában van.
Tóth István szobrászművész munkássága része Szombathely Megyei Jogú Város Értéktárának.
2024. november 26.