Javaslataikat, észrevételeiket az info@bdmk.hu e-mail címre várjuk.
Milyen is lehetne két karakteres, tehetséges, erős és sikeres nő kapcsolata, mint drámai és szélsőséges - különösképpen, ha anyáról és lányáról van szó, mint Hernádi Judit színművésznő és Tarján Zsófia énekesnő esetében. Ők ketten most egy közösen jegyzett kötetben arra vállalkoztak, hogy nyíltan vallanak eleinte nagy amplitúdókkal hullámzó, majd idővel rendeződő és megnyugvó kapcsolatukról, amelyért mindketten komolyan megküzdöttek tudatos lelki munkával.
A belga klinikai pszichológus, Karolien Raeymaerkers a gyermekek és serdülőkorúak megértésére, kognitív és lelki fejlődésének feltárására specializálódott, első könyvét veheti kézbe minden olvasó, melyben a szakember a kisgyerekes szülőknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a gyermekekben lejátszódó folyamatokat jobban megérthessék.
A huszadik század második felétől felgyorsult a társadalom átalakulása: a hagyományos paraszti társadalmak eddigre már a munkásságnak adták át a helyüket, azonban a gyári munka automatizálásával a felszabadult munkaerőt a tercier szektorba csoportosította át a termelés, a kapitalista logika, mivel a fogyasztásra épülő társadalom megannyi új igényt szült. Szolgáltatások korábban nem látott mértékben szökkentek szárba, ami azzal járt, hogy a túlzottan differenciálódott társadalomban a klasszikus értelemben vett nyolcórás munkanap már a legtöbb munkavállalónak szinte semmire nem volt elég, és nem elég ma sem.
Kezdő apáknak szánta most magyarul is megjelenő „terhességi kézikönyvét” Adrian Kulp, aki gyakorlott apukának számít: feleségével eddig három gyermekük született, de már úton van a negyedik is. Azt mutatja meg könyvében, hogyan lehetünk aktív szerepet vállaló, támogató partnerek a várandósság alatt. A terhesség trimesztereit követve, három nagyobb főfejezetben foglalja össze tanácsait, azon belül is hónapokra és hetekre osztva azokat, minden adott hét esetében közölve a legfontosabb „bébiinfókat”, „anyuinfókat” és a fontos időpontokat.
Újabb romantikus regénnyel jelentkezik Nina George német szerző, mely ráadásul kapcsolódik a Párizsban játszódó Levendulaszoba című műhöz is. Annak a regénynek a központi helyszíne egy szajnai hajóból átalakított könyvesbolt, és a főhős, Jean Perdu egyik kedvenc könyve a történet szerint Sanary: Déli fények című műve. Ez a regény, csakúgy mint az írója, Sanary nem létezett valójában, a szerző képzeletének szülötte, aki most arra vállalkozott, hogy megírja a kitalált könyvet.
A meditáció sok jelentős vallásban bír meghatározó erővel, még ha nem is nevezik annak: a buddhista és keleti tanok mellett a kereszténységben is megtaláljuk. A kontemplatív létformát, a zsolozsmázást is tekinthetjük egyfajta mindfulness-nek, amikor csak a pillanatra koncentrálunk, nem törődünk a múlttal vagy a jövővel, csak az adott pillanat számít. A meditációról már sokan írtak, vallási vezetők, guruk és újhullámos jógaoktatók, a téma iránt érdeklődőknek eddig is gazdag irodalom állt a rendelkezésükre. A jelen kötet annyiban tér el ezektől, hogy egy klinikai kutatóorvos írta.
Az időskori pszichiátriai zavarok közül az egyik leggyakoribb a demencia, amely szimultán okozza az értelmi és érzelmi intelligencia hanyatlását, és ezzel együtt a szociális élet és teljesítőképesség visszaesését. A hagyományos orvoslás eleddig lényegét tekintve nem tudott mit kezdeni ezzel a problémával, a gyógyszeres kezelések legfeljebb lassítani képesek a leépülést. Az idegsebész szerző egy olyan módszert kínál, amelynek segítségével, rendszeres gyakorlásával megelőzhetjük a demencia kialakulását, illetve jelentősen lassíthatjuk a kognitív hanyatlás folyamatát.
A boldogság utáni vágy, a boldogság keresése általános emberi jellemző, így nem csoda, hogy minden létező kultúrában vannak kifejezetten erre irányuló módszerek. A pszichológus szerző ezekből válogatott, bemutatva azt, hogy az egyes népek hogyan, milyen formában és keretek között élik meg a harmóniát, és milyen speciális szokás irányul arra, hogy örömöt generáljanak. A cél természetesen az, hogy mi is merítsünk ezekből ötleteket, függetlenül attól, hogy mely égtájon élünk, mely nép gyermekei vagyunk.
Az köztudott, hogy Fekete István az állattörténeteiben a szépirodalom színvonalára emelte a természet leírását. Az már kevéssé ismert, hogy elsőrangú novellista volt. A fiatal novellaírót Kittenberger Kálmán, a Nimród című vadászlap főszerkesztője fedezte föl, és 1934-től rendszeresen közölte vadászati, természeti tárgyú kisprózáit – ezekből az 1934 és 1947 között keletkezett írásokból válogatott ki 34-et Sánta Gábor szerkesztő. Fekete István evokatív erővel ábrázolja a vadász nyomkereső, cserkelő tevékenységét, az utánajárás nehézségeit, a vadért folytatott küzdelmeit és a vad elejtésének örömét.
A hetvenes évek egyik legkeresettebb és legismertebb modellje mindig visszafogott eleganciájáról, „diszkrét bájáról” volt híres, soha nem hivalkodott sikereivel, ismertségét is mindig a helyén kezelte. Mostani albumszerű kötetében beavatja az olvasókat életének eseményeibe, amikor születésétől kiindulva napjainkig, betekintést enged életpályájába. A hetvenes években a véletlennek köszönhetően lett a Fabulon „arca” ez hozta meg számára az országos ismertséget, majd miután bekerült a Váci utcai Rotschild Klára ikonikus szalon manökenjei közé egyenesen ívelt felfelé a pályája.
Mi lenne, ha gyilkosság történne a Windsor-kastélyban? – ezt képzelte el a brit királyi család iránt kifejezetten érdeklődő szerző legújabb regényében, melyben nem más, mint maga II. Erzsébet királynő ered az ügy nyomába. Az uralkodót 2016 tavaszán közelgő kilencvenedik születésnapjának előkészületei kötik le, amikor egyik reggel a titkára, Sir Simon Holcroft megdöbbentő hírt közöl vele. Holttestet találtak a kastélyban, méghozzá az egyik vendégét: a fiatal orosz zongorista, Makszim Brodszkij első ránézésre öngyilkos lett, de a rosszul megkötött csomó, melyre elvileg felakasztotta magát, idegenkezűségre utal.
A Miután… történetek írója, most egy új sorozatba kezdett, amelynek főszereplője, Landon Gibson az előzményekben már megismert egyetemista fiú. A srác Washingtonból New Yorkba költözik, mert szerelme, Dakota is a „Nagy Alma” „olvasztótégelyében” jár egyetemre és a külön töltött egy év alatt, mindketten úgy érzik, nagyon eltávolodtak egymástól. Tess, a fiú gyermekkori barátja szintén az egyetem hallgatója és a két fiatal egy Brooklynban lévő, meglehetősen parányi bérlakásba költözik össze. Landon állást vállal, hogy fizetni tudja az egyetemet és közben összefut Dakotával, akinek puha ajkai ismét rabul ejtik őt.
Nincs harmadik megoldás – szokták mondani éles helyzetekben, de nem az amerikai bestellerszerző, Julia Quinn Rokesby család című tematikus sorozatában, melynek jelen, negyedik kötete A másik Miss Bridgerton folytatása. Főhőse Georgiana Bridgerton nem ellenzi a házasság gondolatát, csak épp nem szeretné, hogy ne legyen beleszólása a dologba. A hírnevét azonban sárba tiporták, mert a hozománya miatt elrabolták, és most két lehetőség közül választhat: vagy vénlányként éli le az életét, vagy hozzámegy ahhoz a gazemberhez, aki tönkretette az életét. És ekkor lép színre Nicholas Rokesby, Manston grófjának negyedik fia, aki mindig a saját útját járja.
Milyen is lehetne két karakteres, tehetséges, erős és sikeres nő kapcsolata, mint drámai és szélsőséges - különösképpen, ha anyáról és lányáról van szó, mint Hernádi Judit színművésznő és Tarján Zsófia énekesnő esetében. Ők ketten most egy közösen jegyzett kötetben arra vállalkoztak, hogy nyíltan vallanak eleinte nagy amplitúdókkal hullámzó, majd idővel rendeződő és megnyugvó kapcsolatukról, amelyért mindketten komolyan megküzdöttek tudatos lelki munkával.
A belga klinikai pszichológus, Karolien Raeymaerkers a gyermekek és serdülőkorúak megértésére, kognitív és lelki fejlődésének feltárására specializálódott, első könyvét veheti kézbe minden olvasó, melyben a szakember a kisgyerekes szülőknek nyújt segítséget ahhoz, hogy a gyermekekben lejátszódó folyamatokat jobban megérthessék.
A huszadik század második felétől felgyorsult a társadalom átalakulása: a hagyományos paraszti társadalmak eddigre már a munkásságnak adták át a helyüket, azonban a gyári munka automatizálásával a felszabadult munkaerőt a tercier szektorba csoportosította át a termelés, a kapitalista logika, mivel a fogyasztásra épülő társadalom megannyi új igényt szült. Szolgáltatások korábban nem látott mértékben szökkentek szárba, ami azzal járt, hogy a túlzottan differenciálódott társadalomban a klasszikus értelemben vett nyolcórás munkanap már a legtöbb munkavállalónak szinte semmire nem volt elég, és nem elég ma sem.
Kezdő apáknak szánta most magyarul is megjelenő „terhességi kézikönyvét” Adrian Kulp, aki gyakorlott apukának számít: feleségével eddig három gyermekük született, de már úton van a negyedik is. Azt mutatja meg könyvében, hogyan lehetünk aktív szerepet vállaló, támogató partnerek a várandósság alatt. A terhesség trimesztereit követve, három nagyobb főfejezetben foglalja össze tanácsait, azon belül is hónapokra és hetekre osztva azokat, minden adott hét esetében közölve a legfontosabb „bébiinfókat”, „anyuinfókat” és a fontos időpontokat.
Újabb romantikus regénnyel jelentkezik Nina George német szerző, mely ráadásul kapcsolódik a Párizsban játszódó Levendulaszoba című műhöz is. Annak a regénynek a központi helyszíne egy szajnai hajóból átalakított könyvesbolt, és a főhős, Jean Perdu egyik kedvenc könyve a történet szerint Sanary: Déli fények című műve. Ez a regény, csakúgy mint az írója, Sanary nem létezett valójában, a szerző képzeletének szülötte, aki most arra vállalkozott, hogy megírja a kitalált könyvet.
A meditáció sok jelentős vallásban bír meghatározó erővel, még ha nem is nevezik annak: a buddhista és keleti tanok mellett a kereszténységben is megtaláljuk. A kontemplatív létformát, a zsolozsmázást is tekinthetjük egyfajta mindfulness-nek, amikor csak a pillanatra koncentrálunk, nem törődünk a múlttal vagy a jövővel, csak az adott pillanat számít. A meditációról már sokan írtak, vallási vezetők, guruk és újhullámos jógaoktatók, a téma iránt érdeklődőknek eddig is gazdag irodalom állt a rendelkezésükre. A jelen kötet annyiban tér el ezektől, hogy egy klinikai kutatóorvos írta.
Az időskori pszichiátriai zavarok közül az egyik leggyakoribb a demencia, amely szimultán okozza az értelmi és érzelmi intelligencia hanyatlását, és ezzel együtt a szociális élet és teljesítőképesség visszaesését. A hagyományos orvoslás eleddig lényegét tekintve nem tudott mit kezdeni ezzel a problémával, a gyógyszeres kezelések legfeljebb lassítani képesek a leépülést. Az idegsebész szerző egy olyan módszert kínál, amelynek segítségével, rendszeres gyakorlásával megelőzhetjük a demencia kialakulását, illetve jelentősen lassíthatjuk a kognitív hanyatlás folyamatát.
A boldogság utáni vágy, a boldogság keresése általános emberi jellemző, így nem csoda, hogy minden létező kultúrában vannak kifejezetten erre irányuló módszerek. A pszichológus szerző ezekből válogatott, bemutatva azt, hogy az egyes népek hogyan, milyen formában és keretek között élik meg a harmóniát, és milyen speciális szokás irányul arra, hogy örömöt generáljanak. A cél természetesen az, hogy mi is merítsünk ezekből ötleteket, függetlenül attól, hogy mely égtájon élünk, mely nép gyermekei vagyunk.
Az köztudott, hogy Fekete István az állattörténeteiben a szépirodalom színvonalára emelte a természet leírását. Az már kevéssé ismert, hogy elsőrangú novellista volt. A fiatal novellaírót Kittenberger Kálmán, a Nimród című vadászlap főszerkesztője fedezte föl, és 1934-től rendszeresen közölte vadászati, természeti tárgyú kisprózáit – ezekből az 1934 és 1947 között keletkezett írásokból válogatott ki 34-et Sánta Gábor szerkesztő. Fekete István evokatív erővel ábrázolja a vadász nyomkereső, cserkelő tevékenységét, az utánajárás nehézségeit, a vadért folytatott küzdelmeit és a vad elejtésének örömét.
A hetvenes évek egyik legkeresettebb és legismertebb modellje mindig visszafogott eleganciájáról, „diszkrét bájáról” volt híres, soha nem hivalkodott sikereivel, ismertségét is mindig a helyén kezelte. Mostani albumszerű kötetében beavatja az olvasókat életének eseményeibe, amikor születésétől kiindulva napjainkig, betekintést enged életpályájába. A hetvenes években a véletlennek köszönhetően lett a Fabulon „arca” ez hozta meg számára az országos ismertséget, majd miután bekerült a Váci utcai Rotschild Klára ikonikus szalon manökenjei közé egyenesen ívelt felfelé a pályája.
Mi lenne, ha gyilkosság történne a Windsor-kastélyban? – ezt képzelte el a brit királyi család iránt kifejezetten érdeklődő szerző legújabb regényében, melyben nem más, mint maga II. Erzsébet királynő ered az ügy nyomába. Az uralkodót 2016 tavaszán közelgő kilencvenedik születésnapjának előkészületei kötik le, amikor egyik reggel a titkára, Sir Simon Holcroft megdöbbentő hírt közöl vele. Holttestet találtak a kastélyban, méghozzá az egyik vendégét: a fiatal orosz zongorista, Makszim Brodszkij első ránézésre öngyilkos lett, de a rosszul megkötött csomó, melyre elvileg felakasztotta magát, idegenkezűségre utal.
A Miután… történetek írója, most egy új sorozatba kezdett, amelynek főszereplője, Landon Gibson az előzményekben már megismert egyetemista fiú. A srác Washingtonból New Yorkba költözik, mert szerelme, Dakota is a „Nagy Alma” „olvasztótégelyében” jár egyetemre és a külön töltött egy év alatt, mindketten úgy érzik, nagyon eltávolodtak egymástól. Tess, a fiú gyermekkori barátja szintén az egyetem hallgatója és a két fiatal egy Brooklynban lévő, meglehetősen parányi bérlakásba költözik össze. Landon állást vállal, hogy fizetni tudja az egyetemet és közben összefut Dakotával, akinek puha ajkai ismét rabul ejtik őt.
Nincs harmadik megoldás – szokták mondani éles helyzetekben, de nem az amerikai bestellerszerző, Julia Quinn Rokesby család című tematikus sorozatában, melynek jelen, negyedik kötete A másik Miss Bridgerton folytatása. Főhőse Georgiana Bridgerton nem ellenzi a házasság gondolatát, csak épp nem szeretné, hogy ne legyen beleszólása a dologba. A hírnevét azonban sárba tiporták, mert a hozománya miatt elrabolták, és most két lehetőség közül választhat: vagy vénlányként éli le az életét, vagy hozzámegy ahhoz a gazemberhez, aki tönkretette az életét. És ekkor lép színre Nicholas Rokesby, Manston grófjának negyedik fia, aki mindig a saját útját járja.