Sam Rockwell neve néhány filmjét ismerve garancia lehet az egyedi filmélményre. A Működik a kémia néhol furcsa humorú vígjátékában egy kisváros kisemberét alakítja, aki könnyen enged mások akaratának. Élete akkor vesz nagy fordulatot, amikor megismerkedik a gazdag Elizabeth-tel.
Egy csapat kemény bankrabló a félresikerült rablás közben meghal, és velük együtt a lopott milliók is odavesznek. Ez a pénz az egyik képviselőjelölt tulajdona volt, így az adósságot az özvegyeken akarják behajtani. Pár hetük van, hogy megszerezzék a pénzt. Nincs idejük gyászolni, be kell bizonyítaniuk, hogy a férfiak nélkül is képesek megvédeni magukat.
Hajdu Szabolcs filmje a múlt és a jelen egymásra rímelő motívumaiból rajzolja meg egy tornász sajátos életútjának meghatározó fejezeteit. A számos díjjal kitüntetett alkotást a rendező saját gyerekkori emlékei, valamint testvére, a főszereplőt alakító egykori válogatott tornász, Hajdu Zoltán Miklós karrierjének főbb eseményei inspirálták.
Donna Tartt amerikai írónő Pulitzer-díjas nagyregényéből 2019-ben készült adaptáció, mely a több mint két órás játékidejével megpróbálja felvillantani a 800 oldalas mű fontos pillanatait. Mindezt olyan színészek főszereplésével, mint Nicole Kidman, Ansel Elgort, Luke Wilson vagy épp a Stranger Things sorozat egyik sztárja, Finn Wolfhard.
A már jól ismert tények összefoglalásán túl a dokumentumfilm rámutat, hogy a rendszerszintű változások előidézéséhez elsőként és elsősorban a világ vezető gazdasági szereplőinek kell cselekedniük, hiszen nekik áll rendelkezésükre elegendő anyagi forrás az innovatív megoldások, megújuló energiaforrások használatához.
Glenn Close játéka lenyűgöző, nem hiába kapott érte rangos elismeréseket. A dráma nagy része az ő, szinte maszkszerű arcán bonyolódik le, ahol a kifejező tekintete minden gondolatát, érzelmét elárulja. A film a lassan kibontakozó cselekmény ellenére végig leköti a néző figyelmét. Elgondolkodtató mű, amely sokáig nem hagy nyugodni.
Tracy Letts amerikai drámaíró maga írt forgatókönyvet Pulitzer-díjas színdarabjából, melyben egy szétszéledt család egymástól elhidegült tagjai egy tragikus esemény miatt kénytelenek együtt tölteni néhány napot. A találkozás forrongó indulatokat, fájdalmas titkok felszínre kerülését és egy szeretet nélküli család drámai sorsát tárja elénk.
Woody Allen 2017-es filmje az 1950-es évekbe visz vissza, Coney Island pezsgő életű vidámparkjába. A filmben négy szereplő sorsa fonódik össze, egyes jelenetekben egy-egy drámai színpadi jelenetére emlékeztetve. A történet Carolina (Juno Temple) érkezésével kezdődik, aki olasz maffiózó férje elől menekül.
Paolo Genovese Teljesen idegenek című 2016-os nagysikerű olasz filmjét eddig számos országban remakelték. Az alapkoncepció ugyanis teljesen univerzális: egy baráti társaság ünnepi vacsorára gyűlik össze egy lakásban. A magyar változatot Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, Kaméleon) rendezte.
A vígjátékairól híres Peter Farrelly (Dumb és Dumber, Keresd a nőt) ezúttal komolyabb vizekre evezett, a Zöld könyv című filmje igaz történeten alapul. Legnagyobb erőssége a karakterek merőben ellentétes jellemében, világnézetében, a hosszú út során átélt szituációkban és a kialakult barátság ábrázolásában rejlik.
A Libabőr tökéletes egy őszi-téli estére: b orzongató, könnyed kikapcsolódást nyújt. Nemcsak egy ifjúsági horrorvígjáték, hanem egy kis bevezető R. L. Stine könyveinek világába is. Ezen kívül hozza a gyerek-ifjúsági filmek kötelező elemeit: a barátkozás, beilleszkedés nehézségeit a látványos kalandokon túl.
A harmincéves, svéd származású Gustav Möller első játékfilmje A bűnös, amely a tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt. A dán diszpécser történetét elmesélő alkotás közönségdíjat kapott a Sundance Filmfesztiválon és a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon is.
Jesse Andrews azonos című regényéből 2015-ben Alfonso Gomez-Rejon készített filmet, aki a Red Band Society sorozat készítésekor már megmutatta, hogy újszerű módon tud az egyik legnehezebb témához – a gyerekeket érintő halálos betegségekhez – nyúlni. A két fiatal kapcsolata nem egy sablonos utat követ, annál őszintébb és megrázóbb a történetük.
Évek óta a számítógépek, laptopok és telefonok képernyőjét bámulva éljük az életünket, így várható volt, hogy a filmművészet is előbb-utóbb reagálni fog erre a jelenségre. Aneesh Chaganty 2018-ban bemutatott filmje végig digitális eszközök (laptopok, okostelefonok és tévék) képernyőjén játszódik. Ez az újfajta műfaj pedig a screen-life elnevezést kapta.
A film a lehetőségekről, az egymásra találásról, a szerelemről, a boldogságról, majd az elszakadásról és fájdalomról szól. Az érzelemdús jelenetek befogadásában segítenek a nagyszerűen megírt dalszövegek, a gyönyörű slágerek (I’ll never love again, Shallow), a tökéletesen élethű párbeszédek és az őszinte karakterek.
Cory Finley első filmje egyedi történetű és hangulatvilágú alkotás lett. Főszereplője két tinilány, akik több év után találkoznak újra. Amanda érzelemmentes, mosoly nélküli arca már az első pillanattól kényelmetlen érzéssel tölti el a nézőt. Lily a tipikus jókislány, aki szintén próbálja elrejteni érzelmeit, problémáit a világ elől.
Egy dupla felnövés történetnek lehetünk tanúi, hisz az orvosi egyetemre készülő okos és céltudatos, fantasztikus hanggal megáldott Sam ugyanúgy válaszúthoz érkezik, mint a lemezbolt felszámolását tervező, hajdani zenekari ambíciók után sóvárgó édesapa. A döntés mindkettejük számára sorsfordító mérföldkő.
Tony Harding neve ismerős lehet az 1994-es év híradásaiból, amikor is a sporttörténelem egyik nagy botránya kirobbant. A detroiti téli olimpia egyik műkorcsolyázó reménységét egy férfi megtámadta, és a nyomok Tonya férjéhez vezettek. A film dokumentumfilmszerűen göngyölíti fel a botrányhoz vezető eseményeket, illetve a szereplők későbbi életét.
Neill Blomkamp első nagyjátékfilmje, a District 9 a rendező egy korábbi díjnyertes rövidfilmjéből készült, melynek címe: Alive in Joburg. A történet alapját a dél-afrikai 1994-ig tartó fajgyűlölő apartheid rendszer adta. A történetben 2008-at írunk, a helyszín Johannesburg. A film dokumentarista stílusban mutatja be a város mindennapjait.
A közeljövőben járunk, ahol az emberiség nagy részét titokzatos szörnyek pusztították el. Az idegen lények vakok ugyan, de elképesztően kifinomult hallással rendelkeznek, így zajok alapján szagolják ki a zsákmányukat. Ebben az apokaliptikus helyzetben próbál túlélni egy tragédiától sújtott család valahol Amerikában egy vidéki farmon.
Tim Burton, akitől a sajátos látványvilágú és történetvezetésű filmeket szokhattuk meg 2014-ben egy meglepően szokványos életrajzi filmmel jelentkezett. A Nagy szemek Margaret Keane, amerikai festőnő életét mutatja be. Festményeinek jellegzetessége a mesei látványvilág és a címből sejthető hatalmas szemek.
Ernest Cline 2011-ben kiadott Ready Player One című regénye meglehetősen gyorsan került kultstátuszba az olvasók és a kritikusok körében egyaránt. Nem kellett sokáig várni a megfilmesítésre sem, a sci-fi regényt Steven Spielberg adaptálta vászonra, és így született meg a 80-as években született generáció filmes himnusza, a Ready Player One.
A közvéleményben nagyon szélsőségesen oszlanak meg a vélemények a Viszkis-jelenségről, így a rendezőnek nem volt egyszerű feladata. Antal Nimród a Viszkis személyes kálváriáját mutatja be, nem farag nemzeti hőst a leghíresebb magyar bankrablóból, de nem is menti fel a tettei alól Ambrus Attilát.
Nehéz egy élet teljességét bemutatni két órában - a Julie Taymor rendezte film nem is vállalkozott erre: Frida Kahlo 18 éves korától haláláig tartó időszakot öleli fel, amely a művészetének kiteljesedéséről, házasságáról, egyéb kapcsolatairól számol be. Salma Hayek alakítja a rendhagyó sorsú Frida Kahlót.
Mike Mills önéletrajzi ihletésű filmje 1979-ben, Santa Barbarában játszódik, ahol Dorothea egyedül neveli kamasz fiát Jamie-t. Nagy házukat Dorothea két albérlővel osztja meg. A házban gyakran megfordul a szomszéd lány, Julie is, aki pszichológus anyja elől menekül. Dorothea úgy érzi, hogy kezdi elveszteni a kapcsolatot a fiával, ezért a háza lakóitól kér segítséget.
Ha röviden kellene bemutatni a filmet, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a vidéki Ocean’s Eleven. A Steven Soderbergh rendezte film épp olyan pörgő, okosan összeállított és válogatott csapatból álló betörőkből áll, mint az előbb említett ”klasszikus”. Sőt, talán még jobb is nála, mert humorosabb és hétköznapibb szereplőket vonultat fel.
Egy ütött kopott okkersárga Volkswagen busz rója az utat a napfényes Kalifornia felé. Mögötte egy család céltudatos tagjai loholnak. A vezető nem tud lassítani, mert akkor újra lefulladnak, így a hátsó ülésen ülő nagypapa rántja be a pereputtyot az autóba. Többszöri visszatérő kép ez Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők két Oscar díjat nyert filmjében.
Alejandro González Iñárritu rendező Michael Punke író azonos című regénye alapján készült filmje 2015-ben három kategóriában: a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendező és a legjobb operatőr kategóriában nyerte el az Oscar-díjat. A film az 1820-as évek Amerikájában játszódik, amikor az európai telepesek még nem kolonizálták a területeket.
A film alapanyagául szolgáló gyerekeknek szóló könyvet Siobhan Dowd kezdte el megírni, viszont befejezni nem tudta, rákban elhunyt. A regény befejezésére Patrick Nesst kérték fel, aki a történetbe végül beleszőtte az eredeti szerző sorsát is. Így született meg Szólít a szörny című regény a halál feldolgozásáról, az elengedés nehézségeiről és az újrakezdésről.
Az Edgar Wright rendezte film főszereplője egy fiatal srác, Baby, akit Ansel Elgort (Csillagainkban a hiba) alakít. A fiú egy régi stiklije miatt tartozik a Doki álnevű gengszterfőnöknek (Kevin Spacey), így amikor kell, vezeti a menekülő autót és szédületes tempót biztosít az aktuális bankrabló csapatnak.
Az Oroszlán a 2010-es évek elején nagy médiafigyelmet kapott indiai Saroo Brierley élettörténetét dolgozza fel, melyből Garth Davis készített szívszorító alkotást. A mozi első fele kendőzetlenül, brutálisan hiteles, erős képsorokon keresztül mutatja be Észak-India nyomortelepeinek világát. Szinte rögtön beszippantja a nézőt.
Hazánkban a hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film, még akkor is, ha a Kincsem nem a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. A „magyar csodaló” története ugyanis csak háttérül szolgál egy romantikus kalandfilmnek.
A rendező szó szerint elkalauzolja a nézőket oda, amiről gyerekfejjel mindannyian csak álmodtunk: a hűvös Északi sarkra, magához a Mikuláshoz. A Polar Expressz egy izgalmas utazással megfűszerezett kedves, szívet melengető történet arról, hogy egy hite vesztett kisgyerek, hogy kezd el újra hinni a Karácsonyban.
Több mint harminc év után folytatódott a Star Warsfilmsorozat. A kronológiailag legutolsó film, A jedi visszatér volt, amit 1983-ban mutattak be. A Star Wars VII: Az ébredő erő körülbelül 30 évvel később veszi fel a történet fonalát, J. J. Abrams rendezésében.
Joe (Michael Caine) egyszerű kisnyugdíjas, aki nem vágyik másra, mint hogy nyugodtan kávézhasson és sütizhessen öreg barátaival Willie-vel (Morgan Freeman) és a mindig morcos Alberttel (Alan Arkin). Sajnálatára viszont áldozatául esik a bankja hitelköveteléseinek és nem tudja tovább fizetni háza részleteit.
Érdekes visszapillantás ez a film az ’50-es évek Amerikájára, ahol sok nő és család inkább homokba dugott fejjel élt butácska életet, ahelyett, hogy kiléptek volna a sok lehetőséget nyújtó tudományos pályára, vagy akár munkába álltak volna az eltartott feleség-viszony helyett.
Antoine de Saint-Exupéry 1943-ban megjelent regényéből Mark Osborne készített animációs filmet. A modernizált kis herceg története nem tipikus gyerekfilm. Már az animációs film elején láthatjuk, ahogy a rendező pazarul szembeállítja egymással a korunkban uralkodó két szélsőséges emberi létet.
Keserédes film a Kalifornia álom, mely az álmokról, a valóságról, a vágyakról és a csalódásokról szól. Elemelő, energikus, letaglózó, elgondolkodtató, letisztult és szerethető alkotás. 10 perces epilógusának pedig ott a helye a filmtörténet felejthetetlen szekvenciái között.
Denis Villeneuve (Felperzselt föld, Sicario, Fogságban, Ellenség) az Érkezéssel egy újabb remekművet álmodott a vászonra, melyben földönkívüliek szállnak le Földre, de az ilyenkor „megszokott” akcióorgiák és pusztítás helyett ezúttal egy intelligens és érzelmes drámát kapunk.
Fredrik Backman, svéd író regényéből készült 2015-ben ez az adaptáció, ami tökéletesen hozza a könyv fanyar humorát és kedves jeleneteit. A történet elején Ovét elküldik a munkahelyéről, ahol szinte egész életében dolgozott. A felesége meghalt, az emberek folyamatosan csalódást okoznak neki. Elhatározza magát az öngyilkosságra…
Cameron nagyszerű apa, akinek állandó hangulatváltozása diktálja a film cselekményét és a hangulatát is. A rendezőnő kifejezetten játékosan jeleníti meg a mentális problémával küzdő férfi és családja életét. Nem csoda, hisz Cameron betegsége a gyerekek szemén keresztül jelenik meg, akik nem is értik pontosan, mi baja az apjuknak.
Elementáris erejű életigenlő alkotás Lenny Abrahamson A szoba című filmje, mely Emma Donoghue azonos című regényéből készült. Fantasztikus képi világ, kiváló szereplőgárda: Brie Larson anyafigurája felejthetetlen, akárcsak Jacob Tremblay kislányos karaktere, aki már most nagyszerű kvalitásokkal rendelkező gyerekszínész.
Atom Egoyan Emlékezz! című filmje igazi emlékezetes műfaji kavalkád, mely ötvözi a thriller, a lélektani dráma és a road-movie védjegyeit. Középpontjában pedig a holokauszti bosszú, a demencia, az identitáskeresés és az önazonosság áll.
A film a 20. század eleji New Yorkba visz minket. Peter Lake bevándorlók gyermekeként magára utalva próbál túlélni a rohamosan fejlődő városban és lopásokból tartja el magát. Nincs szerencséje, összekülönbözött az egyik nagy New York-i gengszterbanda főnökével, Pearly Soames-szal (Russel Crowe), aki megszállottan üldözi őt.
Richard Curtis Igazából szerelem című első rendezése már 13 éve belopta magát az emberek szívébe, így sokak számára szinte kötelező kelléke a karácsonynak. Egy kis szerelem és szeretet, boldogság, karácsony, némi giccs és remek zenék: mindez egy páratlan szereposztású könnyed és szórakoztató romantikus komédiában.
Angliában a 19. század közepe óta működtek olyan körök, amelyek békésen a nők választójogáért küzdöttek. A 20. század elejére egyre harciasabb tettekre szánták el magukat. A film 1912 Londonjába visz vissza, ahol Maud Watts, fiatal dolgozó nő, anya és feleség sorsán keresztül mutatja be a nők helyzetét és a szüfrazsett mozgalmat.
Az Éjféli látomásban szó szerint belecsöppenünk a dolgok közepébe. Az apa (Michael Shannon) gyermekkori jó barátja segítségével (Joel Edgerton) menekíti ki a fiát (Jaeden Lieberher) egy vallásos szekta fogságából. Nem tudjuk hogyan kerültek oda, kik ők, de máris a menekülés kellős közepén találjuk magunkat.
Nancy Meyers tapasztalt író és rendező. Történeteinek középpontjában többnyire a nők és az őket érintő problémák állnak, melyeket könnyed humorral szór meg, ezáltal teszi mindenki számára fogyaszthatóvá, élvezhetővé. A kezdők című legújabb filmjében a generációk közti különbségek kerülnek az előtérbe.
Az elmúlt években egyre több coming of age mozi lát napvilágot, ami a fiatalok felnőtté válásával, az útkereséssel, az identitás kérdésével, az önállósodással, valamint a társadalomból való kivonulással és a mindennapi élethez szükséges feltételek megteremtésével foglalkozik. A küzdők című francia mozi az utolsó vonulatot erősíti.
Richard Linklater filmje maga a nagybetűs élet, mely a pillanatokról, az időről, a változásokról, a fejlődésről, a családról és az emlékekről szól. 12 év valós idő pörög a szemünk előtt, hisz a Sráckort ennyi időn keresztül forgatták ugyanazon szereplőgárdával, így a színészek együtt öregedtek filmbéli karakterükkel.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Sam Rockwell neve néhány filmjét ismerve garancia lehet az egyedi filmélményre. A Működik a kémia néhol furcsa humorú vígjátékában egy kisváros kisemberét alakítja, aki könnyen enged mások akaratának. Élete akkor vesz nagy fordulatot, amikor megismerkedik a gazdag Elizabeth-tel.
Egy csapat kemény bankrabló a félresikerült rablás közben meghal, és velük együtt a lopott milliók is odavesznek. Ez a pénz az egyik képviselőjelölt tulajdona volt, így az adósságot az özvegyeken akarják behajtani. Pár hetük van, hogy megszerezzék a pénzt. Nincs idejük gyászolni, be kell bizonyítaniuk, hogy a férfiak nélkül is képesek megvédeni magukat.
Hajdu Szabolcs filmje a múlt és a jelen egymásra rímelő motívumaiból rajzolja meg egy tornász sajátos életútjának meghatározó fejezeteit. A számos díjjal kitüntetett alkotást a rendező saját gyerekkori emlékei, valamint testvére, a főszereplőt alakító egykori válogatott tornász, Hajdu Zoltán Miklós karrierjének főbb eseményei inspirálták.
Donna Tartt amerikai írónő Pulitzer-díjas nagyregényéből 2019-ben készült adaptáció, mely a több mint két órás játékidejével megpróbálja felvillantani a 800 oldalas mű fontos pillanatait. Mindezt olyan színészek főszereplésével, mint Nicole Kidman, Ansel Elgort, Luke Wilson vagy épp a Stranger Things sorozat egyik sztárja, Finn Wolfhard.
A már jól ismert tények összefoglalásán túl a dokumentumfilm rámutat, hogy a rendszerszintű változások előidézéséhez elsőként és elsősorban a világ vezető gazdasági szereplőinek kell cselekedniük, hiszen nekik áll rendelkezésükre elegendő anyagi forrás az innovatív megoldások, megújuló energiaforrások használatához.
Glenn Close játéka lenyűgöző, nem hiába kapott érte rangos elismeréseket. A dráma nagy része az ő, szinte maszkszerű arcán bonyolódik le, ahol a kifejező tekintete minden gondolatát, érzelmét elárulja. A film a lassan kibontakozó cselekmény ellenére végig leköti a néző figyelmét. Elgondolkodtató mű, amely sokáig nem hagy nyugodni.
Tracy Letts amerikai drámaíró maga írt forgatókönyvet Pulitzer-díjas színdarabjából, melyben egy szétszéledt család egymástól elhidegült tagjai egy tragikus esemény miatt kénytelenek együtt tölteni néhány napot. A találkozás forrongó indulatokat, fájdalmas titkok felszínre kerülését és egy szeretet nélküli család drámai sorsát tárja elénk.
en 2017-es filmje az 1950-es évekbe visz vissza, Coney Island pezsgő életű vidámparkjába. A filmben négy szereplő sorsa fonódik össze, egyes jelenetekben egy-egy drámai színpadi jelenetére emlékeztetve. A történet Carolina (Juno Temple) érkezésével kezdődik, aki olasz maffiózó férje elől menekül.
Paolo Genovese Teljesen idegenek című 2016-os nagysikerű olasz filmjét eddig számos országban remakelték. Az alapkoncepció ugyanis teljesen univerzális: egy baráti társaság ünnepi vacsorára gyűlik össze egy lakásban. A magyar változatot Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, Kaméleon) rendezte.
A vígjátékairól híres Peter Farrelly (Dumb és Dumber, Keresd a nőt) ezúttal komolyabb vizekre evezett, a Zöld könyv című filmje igaz történeten alapul. Legnagyobb erőssége a karakterek merőben ellentétes jellemében, világnézetében, a hosszú út során átélt szituációkban és a kialakult barátság ábrázolásában rejlik.
A Libabőr tökéletes egy őszi-téli estére: b orzongató, könnyed kikapcsolódást nyújt. Nemcsak egy ifjúsági horrorvígjáték, hanem egy kis bevezető R. L. Stine könyveinek világába is. Ezen kívül hozza a gyerek-ifjúsági filmek kötelező elemeit: a barátkozás, beilleszkedés nehézségeit a látványos kalandokon túl.
A harmincéves, svéd származású Gustav Möller első játékfilmje A bűnös, amely a tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt. A dán diszpécser történetét elmesélő alkotás közönségdíjat kapott a Sundance Filmfesztiválon és a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon is.
Jesse Andrews azonos című regényéből 2015-ben Alfonso Gomez-Rejon készített filmet, aki a Red Band Society sorozat készítésekor már megmutatta, hogy újszerű módon tud az egyik legnehezebb témához – a gyerekeket érintő halálos betegségekhez – nyúlni. A két fiatal kapcsolata nem egy sablonos utat követ, annál őszintébb és megrázóbb a történetük.
A film a lehetőségekről, az egymásra találásról, a szerelemről, a boldogságról, majd az elszakadásról és fájdalomról szól. Az érzelemdús jelenetek befogadásában segítenek a nagyszerűen megírt dalszövegek, a gyönyörű slágerek (I’ll never love again, Shallow), a tökéletesen élethű párbeszédek és az őszinte karakterek.
Cory Finley első filmje egyedi történetű és hangulatvilágú alkotás lett. Főszereplője két tinilány, akik több év után találkoznak újra. Amanda érzelemmentes, mosoly nélküli arca már az első pillanattól kényelmetlen érzéssel tölti el a nézőt. Lily a tipikus jókislány, aki szintén próbálja elrejteni érzelmeit, problémáit a világ elől.
Egy dupla felnövés történetnek lehetünk tanúi, hisz az orvosi egyetemre készülő okos és céltudatos, fantasztikus hanggal megáldott Sam ugyanúgy válaszúthoz érkezik, mint a lemezbolt felszámolását tervező, hajdani zenekari ambíciók után sóvárgó édesapa. A döntés mindkettejük számára sorsfordító mérföldkő.
Tony Harding neve ismerős lehet az 1994-es év híradásaiból, amikor is a sporttörténelem egyik nagy botránya kirobbant. A detroiti téli olimpia egyik műkorcsolyázó reménységét egy férfi megtámadta, és a nyomok Tonya férjéhez vezettek. A film dokumentumfilmszerűen göngyölíti fel a botrányhoz vezető eseményeket, illetve a szereplők későbbi életét.
Neill Blomkamp első nagyjátékfilmje, a District 9 a rendező egy korábbi díjnyertes rövidfilmjéből készült, melynek címe: Alive in Joburg. A történet alapját a dél-afrikai 1994-ig tartó fajgyűlölő apartheid rendszer adta. A történetben 2008-at írunk, a helyszín Johannesburg. A film dokumentarista stílusban mutatja be a város mindennapjait.
A közeljövőben járunk, ahol az emberiség nagy részét titokzatos szörnyek pusztították el. Az idegen lények vakok ugyan, de elképesztően kifinomult hallással rendelkeznek, így zajok alapján szagolják ki a zsákmányukat. Ebben az apokaliptikus helyzetben próbál túlélni egy tragédiától sújtott család valahol Amerikában egy vidéki farmon.
Tim Burton, akitől a sajátos látványvilágú és történetvezetésű filmeket szokhattuk meg 2014-ben egy meglepően szokványos életrajzi filmmel jelentkezett. A Nagy szemek Margaret Keane, amerikai festőnő életét mutatja be. Festményeinek jellegzetessége a mesei látványvilág és a címből sejthető hatalmas szemek.
Ernest Cline 2011-ben kiadott Ready Player One című regénye meglehetősen gyorsan került kultstátuszba az olvasók és a kritikusok körében egyaránt. Nem kellett sokáig várni a megfilmesítésre sem, a sci-fi regényt Steven Spielberg adaptálta vászonra, és így született meg a 80-as években született generáció filmes himnusza, a Ready Player One.
A közvéleményben nagyon szélsőségesen oszlanak meg a vélemények a Viszkis-jelenségről, így a rendezőnek nem volt egyszerű feladata. Antal Nimród a Viszkis személyes kálváriáját mutatja be, nem farag nemzeti hőst a leghíresebb magyar bankrablóból, de nem is menti fel a tettei alól Ambrus Attilát.
Ha röviden kellene bemutatni a filmet, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a vidéki Ocean’s Eleven. A Steven Soderbergh rendezte film épp olyan pörgő, okosan összeállított és válogatott csapatból álló betörőkből áll, mint az előbb említett ”klasszikus”. Sőt, talán még jobb is nála, mert humorosabb és hétköznapibb szereplőket vonultat fel.
Egy ütött kopott okkersárga Volkswagen busz rója az utat a napfényes Kalifornia felé. Mögötte egy család céltudatos tagjai loholnak. A vezető nem tud lassítani, mert akkor újra lefulladnak, így a hátsó ülésen ülő nagypapa rántja be a pereputtyot az autóba. Többszöri visszatérő kép ez Jonathan Dayton és Valerie Faris rendezők két Oscar díjat nyert filmjében.
Alejandro González Iñárritu rendező Michael Punke író azonos című regénye alapján készült filmje 2015-ben három kategóriában: a legjobb férfi főszereplő, a legjobb rendező és a legjobb operatőr kategóriában nyerte el az Oscar-díjat. A film az 1820-as évek Amerikájában játszódik, amikor az európai telepesek még nem kolonizálták a területeket.
A film alapanyagául szolgáló gyerekeknek szóló könyvet Siobhan Dowd kezdte el megírni, viszont befejezni nem tudta, rákban elhunyt. A regény befejezésére Patrick Nesst kérték fel, aki a történetbe végül beleszőtte az eredeti szerző sorsát is. Így született meg Szólít a szörny című regény a halál feldolgozásáról, az elengedés nehézségeiről és az újrakezdésről.
Az Edgar Wright rendezte film főszereplője egy fiatal srác, Baby, akit Ansel Elgort (Csillagainkban a hiba) alakít. A fiú egy régi stiklije miatt tartozik a Doki álnevű gengszterfőnöknek (Kevin Spacey), így amikor kell, vezeti a menekülő autót és szédületes tempót biztosít az aktuális bankrabló csapatnak.
Az Oroszlán a 2010-es évek elején nagy médiafigyelmet kapott indiai Saroo Brierley élettörténetét dolgozza fel, melyből Garth Davis készített szívszorító alkotást. A mozi első fele kendőzetlenül, brutálisan hiteles, erős képsorokon keresztül mutatja be Észak-India nyomortelepeinek világát. Szinte rögtön beszippantja a nézőt.
Hazánkban a hatvanas évek óta nem készült ilyen látványos történelmi film, még akkor is, ha a Kincsem nem a tényszerűséget, hanem a szórakoztatást állítja középpontjába. A „magyar csodaló” története ugyanis csak háttérül szolgál egy romantikus kalandfilmnek.
Több mint harminc év után folytatódott a Star Warsfilmsorozat. A kronológiailag legutolsó film, A jedi visszatér volt, amit 1983-ban mutattak be. A Star Wars VII: Az ébredő erő körülbelül 30 évvel később veszi fel a történet fonalát, J. J. Abrams rendezésében.
Joe (Michael Caine) egyszerű kisnyugdíjas, aki nem vágyik másra, mint hogy nyugodtan kávézhasson és sütizhessen öreg barátaival Willie-vel (Morgan Freeman) és a mindig morcos Alberttel (Alan Arkin). Sajnálatára viszont áldozatául esik a bankja hitelköveteléseinek és nem tudja tovább fizetni háza részleteit.
Érdekes visszapillantás ez a film az ’50-es évek Amerikájára, ahol sok nő és család inkább homokba dugott fejjel élt butácska életet, ahelyett, hogy kiléptek volna a sok lehetőséget nyújtó tudományos pályára, vagy akár munkába álltak volna az eltartott feleség-viszony helyett.
Keserédes film a Kalifornia álom, mely az álmokról, a valóságról, a vágyakról és a csalódásokról szól. Elemelő, energikus, letaglózó, elgondolkodtató, letisztult és szerethető alkotás. 10 perces epilógusának pedig ott a helye a filmtörténet felejthetetlen szekvenciái között.
Denis Villeneuve (Felperzselt föld, Sicario, Fogságban, Ellenség) az Érkezéssel egy újabb remekművet álmodott a vászonra, melyben földönkívüliek szállnak le Földre, de az ilyenkor „megszokott” akcióorgiák és pusztítás helyett ezúttal egy intelligens és érzelmes drámát kapunk.
Fredrik Backman, svéd író regényéből készült 2015-ben ez az adaptáció, ami tökéletesen hozza a könyv fanyar humorát és kedves jeleneteit. A történet elején Ovét elküldik a munkahelyéről, ahol szinte egész életében dolgozott. A felesége meghalt, az emberek folyamatosan csalódást okoznak neki. Elhatározza magát az öngyilkosságra…
Cameron nagyszerű apa, akinek állandó hangulatváltozása diktálja a film cselekményét és a hangulatát is. A rendezőnő kifejezetten játékosan jeleníti meg a mentális problémával küzdő férfi és családja életét. Nem csoda, hisz Cameron betegsége a gyerekek szemén keresztül jelenik meg, akik nem is értik pontosan, mi baja az apjuknak.
ris erejű életigenlő alkotás Lenny Abrahamson A szoba című filmje, mely Emma Donoghue azonos című regényéből készült. Fantasztikus képi világ, kiváló szereplőgárda: Brie Larson anyafigurája felejthetetlen, akárcsak Jacob Tremblay kislányos karaktere, aki már most nagyszerű kvalitásokkal rendelkező gyerekszínész.
Atom Egoyan Emlékezz! című filmje igazi emlékezetes műfaji kavalkád, mely ötvözi a thriller, a lélektani dráma és a road-movie védjegyeit. Középpontjában pedig a holokauszti bosszú, a demencia, az identitáskeresés és az önazonosság áll.
A film a 20. század eleji New Yorkba visz minket. Peter Lake bevándorlók gyermekeként magára utalva próbál túlélni a rohamosan fejlődő városban és lopásokból tartja el magát. Nincs szerencséje, összekülönbözött az egyik nagy New York-i gengszterbanda főnökével, Pearly Soames-szal (Russel Crowe), aki megszállottan üldözi őt.
Richard Curtis Igazából szerelem című első rendezése már 13 éve belopta magát az emberek szívébe, így sokak számára szinte kötelező kelléke a karácsonynak. Egy kis szerelem és szeretet, boldogság, karácsony, némi giccs és remek zenék: mindez egy páratlan szereposztású könnyed és szórakoztató romantikus komédiában.
a 19. század közepe óta működtek olyan körök, amelyek békésen a nők választójogáért küzdöttek. A 20. század elejére egyre harciasabb tettekre szánták el magukat. A film 1912 Londonjába visz vissza, ahol Maud Watts, fiatal dolgozó nő, anya és feleség sorsán keresztül mutatja be a nők helyzetét és a szüfrazsett mozgalmat.
Az Éjféli látomásban szó szerint belecsöppenünk a dolgok közepébe. Az apa (Michael Shannon) gyermekkori jó barátja segítségével (Joel Edgerton) menekíti ki a fiát (Jaeden Lieberher) egy vallásos szekta fogságából. Nem tudjuk hogyan kerültek oda, kik ők, de máris a menekülés kellős közepén találjuk magunkat.
Nancy Meyers tapasztalt író és rendező. Történeteinek középpontjában többnyire a nők és az őket érintő problémák állnak, melyeket könnyed humorral szór meg, ezáltal teszi mindenki számára fogyaszthatóvá, élvezhetővé. A kezdők című legújabb filmjében a generációk közti különbségek kerülnek az előtérbe.
Richard Linklater filmje maga a nagybetűs élet, mely a pillanatokról, az időről, a változásokról, a fejlődésről, a családról és az emlékekről szól. 12 év valós idő pörög a szemünk előtt, hisz a Sráckort ennyi időn keresztül forgatták ugyanazon szereplőgárdával, így a színészek együtt öregedtek filmbéli karakterükkel.