A regény komoly társadalmi, etikai kérdéseket is felvet. Joga van-e mindenkinek az élethez? Változtathatunk-e az előre elrendelt sorsunkon? Bele kell-e törődnünk a megváltoztathatatlanba? A tudomány fejlődése érdekében és a társadalmi jólétért bárkit és bármit feláldozhatunk? A regény váratlan, de ugyanakkor várt befejezéssel ér véget.
Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957-) író, filmrendező, maga is kivándorló: 1974-ben, 17 éves korában családjával Németországba disszidált. Filmet forgatott többek közt három nagy zarándokútjáról, regényt is írt róluk. A kivándorló főhőse, Sándor, maga is emigráns – az író alteregója.
Gion Nándor, vajdasági magyar író (1941-2002) egy csapásra ismertté vált 1973-ban megjelent regényével. A személyes emlékekből táplálkozó, meseszerű elemekkel átszőtt történet az 1800-as évek utolsó éveitől az első világháborúig mutatja be egy délvidéki falu, a magyarok, szerbek és svábok által benépesített Szenttamás hétköznapjait.
Az amerikai írónő önálló fantasy regénye Rumpelstiltskin/Zörgőfürge meséjét dolgozza át, egyik korábbi regényéhez (Rengeteg) hasonlóan a mesék-mondák részleteiből alkotva egyedi fantasy világot, érdekes szereplőkkel. A történet olyan világban játszódik, amelynek elemei visszaköszönnek a valóságból, de mégis tele van mágiával.
Ez év augusztus 5-én lesz egy éve, hogy 88 éves korában elhunyt Toni Morrison (született Chloe Anthony Wofford, 1931-2019), irodalmi Nobel-díjas (1993) afro-amerikai írónő, szerkesztő, egyetemi tanár. Első regénye, az 1970-ben megjelent Nagyonkék (The Bluest Eye) „a szeretetet és a szeretethiányt egyaránt kísérő fájdalom, a varázslatos meseszövés és az örvénylő költői fantázia remekműve".
Jókai Anna Ne féljetek című regényét már régóta el akartam olvasni: nem csalódtam benne – régen olvastam hozzá hasonló gyönyörű írást! Bár most soha nem tapasztalt nehéz időket élünk, a történet, mely az öregedésről és az elmúlásról szól, nem tudott elrettenteni.
A halál kilovagolt Perzsiából című, 1979-ben megjelent kisregény egy alkoholizmussal küzdő író kiúttalan harcát, kiszolgáltatottságát, önmagával szembeni, kétségbeesett vívódásait és a józanságra irányuló gyötrelmes próbálkozásait mutatja be rendkívüli érzékletességgel, olykor zavarba ejtő iróniával, ugyanakkor az önfelmentés és önsajnálat szólamainak mellőzésével.
Az amerikai szerző már ezzel az első regényével beírta magát az irodalomtörténetbe. Donna Tarttról azt érdemes tudni, hogy nagyregényeket ír és közel tízévente ad ki egyet. Jelen regény egy fordított krimi, vagyis már az elején tudjuk, hogy ki az áldozat és nagy vonalakban azt is, hogy kik a tettesek, ám a miértre csak később jövünk rá.
Kaffka Margit könyvét 1911-ben adták ki. Ezt a világot, a 19-20. század fordulóját és az azt megelőző pár évtizedet mutatja be egy nő szemével. A Színek és évek mind a mai napig legismertebb és valószínűleg leginkább időtálló műve az írónőnek. A regény tulajdonképpen egy visszaemlékezés: egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata.
Elizabeth Strout amerikai írónő ezzel a regényével nyerte el a Pulitzer-díjat, és ennek köszönhetően vált bestseller szerzővé. Legtöbb regénye egy fiktív kisvárosban játszódik, jelen esetben a magyar cím is erre utal. A Kisvárosi életek novellák füzére, amik együttesen adnak képet egy fiktív new englandi, tengerparti településről, az itt élőkről és a központi karakterről – Olive Kitteridge-ről.
Janne Teller dán írónő Semmi című regényét Dániában először betiltották az iskolában, majd 2011-ben „váratlanul” elnyerte a Dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját – azóta kötelező olvasmány. Nem egyszerűen ifjúsági regény, hanem súlyos erkölcsi, filozófiai, generációs problémákat boncolgató írás.
A regény története több idősíkon játszódik: a jelenben, vagyis 1956 nyarán, valamint a múltban, az 1920-1930-as évek egy-egy kiragadott napján. A könyv főszereplője Mr. Stevens, Darlington Hall komornyikja, aki kirándulásra indul Dél-Angliába. Az utazás jelentős lépés az életében, mivel évek óta egyetlen nap szabadságot sem kért munkaadójától.
Az Asszonyok, lányok élete elvileg regény, gyakorlatilag novellafüzér, melyben egy karakter felnőtté válását követhetjük. A fejezetek lazán kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik egy központi témát, életeseményt bont ki. Vannak benne visszautalások, amik utólag magyaráznak meg dolgokat, de van, ami a homályban marad.
Ljudmila Ulickaja sikerekben gazdag életművének egy olyan darabját választottam, mely 1994-ben hozta meg számára a nemzetközi elismerést. De nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert ebben a kisregényben gyakorlatilag megtalálhatóak azok az alap írói eszközök, fordulatok, motívumok, melyek aztán az összes többi regényében is visszaköszönnek.
Római légiók hódítják meg a zsidó városokat, lerombolják Jeruzsálem templomát. Yael, a fiatal lány apjával együtt innen menekül el a pusztába. Bátyja, Amram barátai megtalálják és Heródes király régi erődjébe viszik őket, Masadába. Ebben az erődben közel 900 menekült zsidó él, akik felveszik a harcot a hódító rómaikkal. Yael itt talál menedékre és barátokra.
Wilder írói hírnevét ez az 1927-ben írt regénye hozta meg, mely egy év múlva Pulitzer-díjat kapott, és azóta számos nyelvre lefordították. A történet Peruban játszódik, ahol 1714 júliusában, Lima közelében leszakadt egy Szent Lajos királyról elnevezett inka-korabeli függőhíd, s a rajta lévő öt utazó a mélybe zuhanva szörnyet halt.
A történéseket a mű főhőse, az 1951-ben született Hadzsime mondja el. Ekkoriban többgyerekes családmodell volt Japánban. De ő, és barátja, Simamoto kivételek voltak, mert ők EGYKEKÉNT éltek – ez a tény nagy bűnnek számított akkoriban. Az előítélet volt az a közös pont, ami a két gyermeket hamar baráttá tette, majd kialakult a tiszta gyermeki szerelem.
A kötet címe rendkívül beszédes, hisz a történetben is előkerül fizikailag és utalásszerűen, bújtatottan a könyvek könyve. A cselekmény az ötvenes évekbeli Magyarországon játszódik, és egy elithez tartozó káder család svábhegyi villájának mindennapjaiba enged betekintést nyerni.
2013-ban jelent meg Robert Galbraith néven J. K. Rowling első krimije. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a Harry Potter sorozat szülőanyja áll a furcsa nevű magánnyomozóról szóló regény mögött. A sorozat főszereplője Cormoran Strike, egy háborús veterán, akinek már a történet elején új segítője lesz – Robin Ellacott, egy fiatal, lelkes lány.
Az író utolsó szépirodalmi alkotása, az 1941-ben írt, s halála előtt még megjelent Sakknovella, amit „Mesternovellának” is neveznek, a jellemábrázolás mélységéért, a történet feszültséggel teli előadásmódjáért. Az író mesél egyes szám első személyben, de egyik hőse, dr. B. az ő „valódi alteregója”: a „homo obscurissimus”, a „rejtélyes ember”.
Spiró közel nyolcszáz oldalas regényében a kereszténység születésének évtizedei elevenednek meg. A Rómán, Júdeán és Alexandrián átívelő történetben egy formálódó, vallási- és társadalmi konfliktusokkal terhelt század képe rajzolódik ki, melynek nyüzsgő világát egy testileg gyenge, erősen rövidlátó római zsidó fiú, Uri sorsán keresztül ismerhetjük meg.
Boris Viant igazi kaméleonként tartjuk számon. Műszaki főiskolát végzett, kiváló matematikus, dzsessztrombitás szépíró volt. A Tajtékos napok című lírai alkotásában visszaköszön mindaz, amit az életben szeretett és gyűlölt. Alkotóelemei a szerelem, a dzsessz, a humor, a fantázia, a képmutatás, a kiszámíthatatlanság, a kizsákmányolás, a pénz és a halál.
Saint-Exupéry mindannyiunk által ismert könyve A kis herceg, de ő nem „egykönyves” író! Több olyan regény szerzője, melyeket csakis ő írhatott meg, aki író és pilóta is volt. Citadella című kötetén kb. 1936-tól kezdve dolgozott, de csak halála után jelent meg. Kidolgozatlan feljegyzések, gondolatok tömegéből áll.
A könyvnek hányattatott sorsa volt, mivel az írónő rengeteg titokról lerántotta a leplet: saját életéről, problémáiról ill. J. D. Salingerrel folytatott viszonyáról. A könyvvel az volt a célja, hogy feldolgozza a kapcsolatukat, hogy tovább tudjon lépni; persze kibővítette a gyerekkorával, az írói karrierje indulásával és az élete eseményeivel 1999-ig.
Stoner 19 évesen beiratkozik a Missouri Egyetemre, később tanár lesz, az angol irodalomnak szenteli életét, elhamarkodottan megnősül, körülötte zajlik a történelem, két világháború múlik el. 43 évesen szerelmes lesz, de elengedi ezt az érzelmet, ki se teszi a lábát az egyetemről. 65 évesen meghal. Mi az, ami miatt mégis letehetetlen a könyv?
Hogyan függ össze egy angol tudós, egy ifjú zeneszerző, egy feltörekvő újságíró, egy idős könyvkiadó tulajdonos életútja? Hatással vannak-e cselekedeteink tőlünk független emberekre? Tanulhat-e az emberiség a múltbéli hibáiból, vagy a történelem újra és újra megismétli önmagát? Választ kapunk a kérdésekre a Felhőatlasz című regényben.
A regény lapjain két ilyen ember sorsa bontakozik ki előttünk: egy reménytelenül szerelmes lányé, aki siettetné az idő múlását a következő randi időpontjáig, valamint egy végstádiumú rákbeteg milliomosé, aki örök életre vágyna. Időben váltakozva folyamatosan tárul ki előttünk Sarah és Victor története.
Ez a regény nem háborúban játszódik, hanem a második világégés után 6 évvel: tartalékosok körében, akik őrzik az előző vérontás emlékét, s most civilként békében élnek s békére vágynak… Ez a 105 oldalnyi írás egyetlen kiáltás az életért, a békéért, az emberségért.
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét a legambiciózusabb alkotásai közé sorolhatjuk. Bár a regény nyolcvanegy éve íródott, mondanivalója éppúgy értelmezhető a huszonegyedik században, hisz az útkeresés, a bizonytalanság egyfajta életkori sajátosságként mindenki életében legalább egyszer elérkezik.
Octavianus még nincs 20 éves, amikor nagybátyját, Julius Ceasart megölik. A fiatalember dönthetne úgy is, hogy visszavonul a közélettől, de ő ennél sokkal ambiciózusabb és okosan magához ragadja a hatalmat. A levélregény kivételes drámai erővel mutatja be a főszereplő és a körülötte élők belső tusáit.
Chevalier eddig magyarul megjelent regényei mind történelmi témákat dolgoztak fel, egy nő vagy egy család sorsán keresztül bemutatva az adott kort vagy híres személyt. Legutóbb magyarul megjelent regénye Az utolsó szökevény, amely az 1850-es évek Amerikájába visz el bennünket, ahol bepillanthatunk a telepesek és a rabszolgák életébe.
Ma, amikor a háborúk és az élhetetlen élet elől menekülő tömegek szenvedése a szélsebesen terjedő tudósításoknak köszönhetően a mindennapjaink része, különösen erős üzenetet hordoz e könyv, amely a tömegből kiemel és megmutat olyan gyermeki sorsokat, amelyek megismerésével más szemmel kezdjük szemlélni az általánosításoktól terhes híradásokat.
George és Lennie a nagy gazdasági világválság idején vándormunkásként keresik a kenyerüket, de álmuk egy saját tanya, ahol gazdálkodnak és a maguk urai lehetnek. A terv George fejében született meg, de annyiszor mesélt róla társának, hogy ő is a magáénak vallja. Történetünk kezdetén új munkaadóhoz igyekeznek, a kaliforniai Salinas folyó mentén vándorolva.
A regény 20. századi családtörténet, drámai „cselekménye” csupán 48 órában zajlik. Az írónő szülővárosát, Debrecent mutatja be, a századelőtől az ötvenes évekig, két család három nemzedékén keresztül. A történet a családtagok „emlékképei alapján” bontakozik ki, 18 „fejezete” egy-egy szereplő szempontjából láttatja családjaik összefonódó történetét.
A titokzatos olasz író Nápolyi regények sorozatának első része a Briliáns barátnőm egy külvárosi telepen felnövő generációról szól. Egyrészről két lány barátságának és felnőtté válásának a története, a homályos és megfoghatatlan félelmekkel teli gyerekkortól a kamaszkorig. Másrészről érzékletes lenyomata az '50-60-as évek Nápolyának, olasz társadalmának.
A 12 vigíliából álló mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással. Cselekménye két szálon halad. A reális sík eseményei pontos időponttal, beazonosítható helyszíneken, a hétköznapi életben elképzelhető történéseket mutatnak be. A másik sík színesen, mozgalmasan megjelenített, valószerűtlen eseményekkel zajlik.
Alfredo de Braganza életrajzi könyve a magyar származású indiai festőművész, Amrita Sher-Gil rövid, ám annál kalandosabb életét tárja elénk. Pályatársai és barátai művelt, karizmatikus, szenvedélyes személynek festik le, aki szembe mert menni a kor társadalmi normáival és elvárásaival.
A regény igazi bestseller lett Európában, és megtalálható benne az, ami miatt megszerethetjük Gavalda írásait: humor, érdekes élettörténetek, konfliktusok és megoldások, bepillantás a francia mindennapokba. Mindezt olyan könnyedén és frappánsan megjelenítve, hogy csak repülnek az oldalak és azt vesszük észre a könyve végére értünk.
Csak a legjobb regényírók képesek arra, amire Lisa See. Nem csupán egy karaktert, hanem egy egész kultúrát - a Kínában nem is olyan régen még létező titkos női civilizációt kelt életre. "Fájdalmasan gyönyörű történet, a szeretetről, bánatról és egy asszonyról, akit kislánykorától a rákényszerített fájdalom formált és a barátságról, ami segítette őt a túlélésében."
Az utóbbi időben Ernest Hemingway életéről több regény jelent meg magyarul. Paula McLain: A párizsi feleség című műve Hemingway első házasságának története. Akkor ér véget, amikor az író beleszeret felesége vagyonos, nagyvilági barátnőjébe, Pauline Pfefferbe. Hármójuk közös Antibes-i nyaralásával kezdődik Naomi Wood regénye, a Mrs. Hemingway.
C. S. Lewis csodaszép megjelenésű könyvét már többször kézbe vettem a könyvtárban, a Vigilia múlt év decemberi számában Dr. Török Csaba teológus ajánlása nyomán pedig el „kellett” olvasnom. A professzor írja, hogy ez a mű a 20. századi keresztény irodalom kiemelkedő alkotása, melynek az író eredetileg a Csupasz arc címet szánta.
Sok témát ölel fel ez a könyv - a 18-19. századi utazások és a természettudományos élet izgalmas kérdésein (evolúció, női tudósok, biológiai felfedezések) túl a vallás, a hit és az élet értelmének keresését is feldolgozza. Cook kapitány, a világkereskedelem, a misszionáriusok és a botanikusok világa is feltárul előttünk Alma történetén keresztül.
A Nyúl becenévre hallgató Harry C. Angstrom tipikusan az amerikai kis-középpolgár szürke figurája. Az ő és környezete életét bemutató fejlődésregény állomásai a következők: a Nyúlcipő az 50-es, a Nyúlketrec a 60-as, a Nyúlháj a 70-es, a Nyúlszív a 90-as évek és végül a Nyúlfark a 2000-es évek krónikája.
Jean-Baptiste Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. Furcsa, életidegen fiú. A szaglása rendkívüli (legalább olyan jó, mint egy vadászkopóé), de morálisan és szociálisan teljesen érzéketlen. Szeretet nélkül született és nőtt fel.
Fitzgerald regényében a dzsesszkorszak, a húszas évek felszínesen csillogó Amerikájának hangulata elevenedik meg, a korlátlan lehetőségek és a kissé szabados erkölcsök világa. Az író 1925-ben, huszonkilenc évesen ezzel a művel ért el pályája csúcsára.
A történet az 1950-es években játszódik Wicklow megye Kiltegan nevű kis falujában, egy „nagyon egyszerű és nagyon vidéki”, gyönyörű és „romlatlan” helyen és a környező tanyákon. Az egyszerű írországi vidéki élet mindennapjainak bemutatása mellett a szereplőknek - gyarlóságaik ellenére is - szeretetteljes megrajzolása teszi vonzóvá a regényt.