Miután az 1800-as évek végén sürgető igény jelentkezett a tömegközlekedési szolgáltatások iránt, a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. villamosvasút tervezésbe és létesítésbe kezdett. A gyorsan megépített vasútüzem 1897. május 17-én lezajlott próbamenetein – a Vasvármegye híradása szerint – az egyik kocsit dr. Edelmann Sebő (1853-1921) gimnáziumi tanár, a másikat Gothard Jenő (1857-1909) gépészmérnök, csillagász vezette. Az átadásra és a villamosközlekedés megindítására 1897. június 4-én került sor, országos viszonylatban harmadikként.

Az utazóközönség kényelmére számos újítást vezettek be. 1898 áprilisától a jobb tájékoztatás érdekében jelzőlámpákat szereltek fel a megállóhelyeken. Amikor a villamosok elindultak a végállomásokról (12 percenként) kigyulladtak a jelzőlámpák, így adták tudtul, hogy már nem sokat kell várni, és mindaddig világítottak, míg a villamosok a Vasvármegyei Kaszinó előtti kitérőben el nem kerülték egymást.

1900. december 30-tól már elektromos árammal fűtötték a szombathelyi villamosokat, amiről a helyi sajtó büszkén számolt be: „Városunk most egyebek között annyira modern, hogy a villamos közúti kocsikat télen villamos árammal fűtik, mi alig fordul elő másutt a continensen.“

A vasúttársaság – Pick György helyi birtokos kezdeményezésére, a postaigazgatósággal kötött megállapodás eredményeként – újabb egyedülálló szolgáltatást vezetett be 1906 nyarán: postaládákat helyezett el a villamosokon, amelyeket a vasútállomásnál ürítettek.