A hónap könyveként Frank Herbert (1920-1986) nagysikerű Dűne sorozatát választottam, melynek első kötete 1965-ben jelent meg és a kezdeti nehézségek ellenére, napjaink kritikusai a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásaként tartják számon.
Afonzo Cruz első magyarul megjelent könyve igazán különleges olvasmány. A portugál szerző, aki egyben zenész, grafikus és rendező is, remekül egyesíti művében sokoldalú tehetségét és érdeklődését. A töredezett, térben és időben is több síkon futó cselekményt saját grafikái és fotói illusztrálják, a különböző történetszálakat különböző betűtípusok és tipográfiai megoldások jelölik. Csupa játékosság, szatirikus humor, könnyedség és derű jellemzi a művet, miközben a második világháborúban porig rombolt Drezdában kezdődő történet cseppet sem könnyed emberi sorsokat tár elénk.
Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) az egyik legismertebb magyar szentünk, sok könyvet írtak róla. Zsuffa Tünde munkája történelmi hitelességet ötvöz regényességgel. Nagy empátiával, szeretettel és hittel tárja fel a magyar királylány sorsát gyermekkorától haláláig.
A történet és egyes jelenetek a már szintén klasszikus filmből - biztos sokaknak ismerős. Jack Torrance és családja: felesége - Wendy és ötéves kisfia, Danny új helyre költözik: a Sziklás-hegységben található Panoráma szállodába. A nagy múltú intézmény őszre és télre bezár, ám szükség van egy téli gondnokra - Jack Torrance-t erre a munkára ajánlotta be egy befolyásos barátja. Viszonylag hamar kiderül számunkra, hogy ez az állás igazából lecsúszás számára: a férfi ígéretes íróként, középiskolai tanárként dolgozott eddig, de egy erőszakos eset miatt kirúgták.
Derkovits Gyula és feleségének kapcsolata nem egy szokványos művészszerelem volt. Amellett, hogy segítőtársa és támasza volt Dombai Viktória a férjének, a múzsa szerepét is betöltötte. Az 1920-as években számtalan rajzot, rézkarcot és festményt készített a művész kettejükről, melynek egyik kiemelkedő darabja a „Mi ketten”.
Bár ünnepelt, ismert és elismert operaénekesnő volt, ennek a világnak valahogy nem tudott elég jó lenni… Barcelona, Milánó, Párizs mellett Szegeden, Debrecenben, Szombathelyen is hallhatták páratlanul szép hangját. Az üstökösként felragyogó Németh Mária művésznőt fellépéseiért már pályakezdőként is tisztes honoráriumban részesítették.
Ki ne ismerné Rejtő utánozhatatlan humorát, fordulatokban gazdag történeteit és azok szereplőit: Fülig Jimmyt, Tuskó Hopkinst, Buzgó Mócsingot (aki valójában az igazi Trebitsch), s hosszan sorolhatnánk a karakteres megjelenésű hősöket és antihősöket. Alighanem Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekszik Jókai Móréval, ám hosszú évtizedekig még a neve sem fordult elő a magyar irodalom történetét feldolgozó munkákban.
Az amerikai Michael Cunningham Az órák c. regényével elnyerte 1999-ben a PEN-klub Faulkner-díját és az irodalmi Pulitzer-díjat. A kötetből nagysikerű filmadaptáció készült Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével. (...) Mindhárom szereplő menekülni akar aktuális élethelyzetéből, miközben teljesítik az elvártakat, alkotnak, vagy épp elmerengenek a művészeten, álmodoznak valami más, valami több iránt.
Különösen aktuális most a nyaralás, a turisztikai szezon elején Nagy Péter (szombathelyi idegenvezető, világutazó, író) a Mindenhol jó, de legjobb mindenhol 2. című könyve, amely a szombathelyi B.K.L. Kiadó "Utazós sorozat"-ának 2017-ben megjelent második kötete. A szerző – aki négy földrész sok-sok országában járt – úti élményeit osztja meg úgy az olvasóval, hogy az nemcsak jól szórakozik, hanem szinte észrevétlenül értékes tapasztalatokkal is gazdagodik.
Paul Auster amerikai szerző egyik leghíresebb és talán legkomorabb műve a New York trilógia című regény. Ám több humoros, könnyedebb kötet is szerepel életművében, mint például legutóbb hazánkban megjelent kisregénye, a Baumgartner.
A kisregény meglepően indul: főszereplőnket 13 éves korában szülei visszaviszik vér szerinti családjához…
Daniel Keyes nevét hallva leghíresebb regénye, a 
Régóta szeretem a skandináv szépirodalmat: különleges világuk, nehéz életkörülményeik, helytállásuk bemutatása érdekel. Linn Ullmann-nak korábban a Stella zuhan c. regényéről írtam, most a magyarul másodszor kiadott Kegyelemre szeretném felhívni a figyelmet. Linn Ullmann (Oslo, 1966-) norvég írónő és irodalomkritikus; Ingmar Bergman svéd filmrendező és Liv Ullmann norvég színésznő lánya. 2002-ben megjelent regényét a szakma és a közönség egyaránt lelkesen fogadta, elnyerte a norvég olvasók díját, színdarab készült belőle.
Sofia Lundberg, kortárs svéd írónő debütáló kötetét, Az elveszett nevek füzete című regényt ajánlom figyelmükbe. A világszerte óriási sikert aratott regény rávilágít a nemzedékek között öröklődő történetek erejére, és arra, hogy az élet még akkor is képes minket meglepni, amikor már semmit sem várnánk tőle.
Múlt nyáron A fordult szív címmel egy felejthetetlen könyvet olvastam, mely számomra a bátorság, kitartás, helytállás és anyai szeretet példája. Szerzője Stefan Hertmans (Gent, 1951-) belga regény- és drámaíró, költő és esszéista. Magyarul eddig egy történelmi regénye jelent meg, Háború és terpentin címmel.
Fahrenheit 451 az a hőfok, amelyen a papír tüzet fog.
Selma Lagerlöf (1858-1940) – elsőként a női írók között – 1909-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, a Svéd Akadémia pedig felvette a tagjai közé. Családja nyugat-svédországi birtokán, Marbackában élt; már gyerekkorában elhatározta, hogy író lesz: „gyermeki képzeletét lángra lobbantották a nagyanyjától hallott népmesék és legendák, szépirodalmi olvasmányai és a Biblia történetei.”
Egyik legszebb olvasmányélményem volt 2012-ben Marilynne Robinson (1943-) Gilead című regénye. A szerző számos díjat nyert amerikai regény- és esszéíró, az irodalomtudományok doktora. Gilead-trilógiájának következő részét is olvastam. A Lila (2016) című regény John Ames lelkész és felesége, Lila története, az emberek között épülő bizalom megrendítő bemutatása. A trilógia harmadik kötete az Itthon (2019) címet viseli.
A szenegáli Mohamed Mbougar Sarr Goncourt-díjas regénye sokrétű, rengeteg helyszínt és karaktert bemutató mű, amelynek alaptémája az írói lét. Diégane szenegáli származású, Párizsban élő író, aki egy szakítást próbál feldolgozni, új regényéhez gyűjt élményeket. Egy éjszakázás során találkozik honfitársával, Siga D.-vel, aki botrányos könyveiről ismert. Ő adja kölcsön neki T. C. Elimane regényét, Az embertelenség labirintusát. Ennek hatására Diégane olyan kutatásba kezd bele, ami megváltoztatja életét...
2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor, az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró magyar költő, forradalmár születésének 200. évfordulóját. Az emlékév alkalmából országszerte számos programot szerveznek tiszteletére. Berényi Anna életrajzi regénye 2022-ben jelent meg, amely a költő személyiségének hiteles bemutatását tűzte ki célul.
Amos Oz (született: Klausner, 1939-2018) izraeli író, újságíró, akadémikus volt. 40 könyv szerzőjeként vált ismertté: regények, novellagyűjtemények, gyermekkönyvek és esszék; 45 nyelven adták ki őket. Bevándorló szülők gyermekeként, litván apától és lengyel anyától született; otthon nagy házikönyvtáruk volt, zsidó öröksége, saját bevallása szerint „elsősorban könyveket és szövegeket tartalmaz.”
Richard Osman brit televíziós műsorvezető első regénye A csütörtöki nyomozóklub, amely nagy sikert ért el 2020-as megjelenése után. Azóta már két folytatás készült, illetve a filmes jogok is elkeltek. A csütörtöki nyomozóklub az angliai Coopers Chase nyugdíjasfalu egyik baráti társaságát takarja. Elizabeth, Ron, Ibrahim és a legújabb tag, Joyce csütörtökönként gyűlik össze, hogy megoldatlan bűntényeket vizsgáljanak meg.
Ted Chiang kínai származású amerikai sci-fi író. Első publikált műve a Tower of Babylon című novella volt, amely rögtön elnyerte a Nebula-díjat 1990-ben, és több más díjra, többek közt Hugo-díjra is jelölték.
Narine Abgarjan (1971-) örmény származású orosz író. Az észak-örményországi Berdben nőtt fel, édesanyja a háború dúlta Hegyi-Karabahból származik, ez meghatározza önéletrajzi ihletettségű írásait. 24 éves korában áttelepült Moszkvába, ott élt 26 évig, ott vált íróvá, vallja ő maga. Számos orosz irodalmi díjban részesült, az Élni tovább is oroszul jelent meg 2018-ban.
Joanne Harris angol-francia írónő sokak számára ismert lehet Csokoládé c. regénye és az abból készült film miatt (főbb szerepekben: Juliette Binoche, Johnny Depp). Több regényt is írt, melyek hasonlóak ehhez; az egyik ilyen a Szederbor – a Csokoládé több mellékszereplője helyszíne is felbukkan a történetben.
„Hála. Tisztelet. Elfogadás. Az egyéni igazságok helyett az örök körforgás igazsága. Dharma.”
Haňta a papírfeldolgozóban préseli a hulladékot ócska masinájával egy még ócskább pincében, melyet már plafonig ellep a papírhulladék. Csak öntik és öntik a nyíláson át be a szemetet, hentesüzlet véres papírdarabjaitól kidobott szentképeken át háborúból menekített könyvtár felbecsülhetetlen értékű könyveiig. Haňta lassan halad a munkával, főnöke sírva könyörög neki, hogy dolgozzon gyorsabban. De nem teheti, hiszen teremteni akar valamit, értelmet akar adni munkájának, lelket tenni belé, ezért minden egyes préselt bálába belecsempész valamit, ami számára a mindenséggel ér föl.
J. K Rowling angol írónő első felnőtteknek szóló regénye az Átmeneti üresedés, mely a nagysikerű Harry Potter-sorozat után jelent meg.
Ki ne ismerné a Római vakáció (1953) című romantikus filmet, Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével? Ez volt a színésznő első filmes főszerepe s ez tette világhírűvé. Anna hercegnő szerepére alkalmasabb színésznőt nem is találhattak volna, mint az „angyali személyiségű” Audrey Hepburn. Hogy mi formálta ilyenné, megtudhatjuk Robert Matzen könyvéből, akinek legismertebb könyvei Hollywood és a második világháború kapcsolatát dolgozzák fel, helyszíni kutatásait is felhasználva.
Jávorszky Béla Szilárd korábbi munkái révén elsősorban rocktörténészként vált ismertté, A magyar folk története című kötete ezért is az újdonság erejével hathat az olvasók számára. Ebben a témában ráadásul hasonlóan átfogó kiadvány még nem jelent meg Magyarországon. Előzményének tekinthető Sebő Ferenc A táncház sajtója című könyve, amely sajtóanyagokon alapul, míg Jávorszky írása főképp az „oral history” kutatási módszerére épül, vagyis a szerző elsősorban a résztvevőkkel készített interjúkkal mutatja be a folkzenei szcénát.
Orwell kevésbé ismert regényében egy átlagos életet élő, kissé elhízott, feleségét éppen csak elviselni képes biztosítási ügynök, George Bowling tekint vissza gyerekkorára, egy letűnt világ szinte gondtalannak tűnő hétköznapjaira, a háború előtti időkre, miközben feje fölött néha elsuhan egy bombázó repülő. 1938-at írunk, egy feszültségekkel és változásokkal teli, furcsa és nyomasztó korszakot, amikor mindenki tudja és érzi, hogy hamarosan újabb háború lesz. Az újságokból és a rádióból dől a propaganda, politikai rendezvények mindenütt, olcsó ponyvaregények, szenzációhajhász hírek, formatervezett kávézók és formatervezett emberek, halból készített virsli, vegyszerből készült sör, konzervek, plakátok és semleges gyümölcsfák – ezek a modern világ ismérvei.
André Gide (1869-1951) a francia irodalom jelentős alakja, akit a modern irodalom megteremtői között is méltán lehet emlegetni. Írásai és személye is gyakran került botrányok kereszttüzébe, amit elsősorban konvenciókkal szembemenő nézetei és életmódja váltott ki a közvéleményből. Kettős megítélését mi sem jelzi jobban, mint hogy 1947-ben irodalmi Nobel-díjban részesült, ugyanakkor néhány évvel később, halála után, a Vatikán indexre tette műveit.
A magyarul is olvasható pszichiáter-írók közül számomra a legkedvesebb Irvin D. Yalom (Washington, 1931-). Írásai többsége a laikusok számára is érthető és bensőséges, mélységesen őszinte hangja miatt nagyon szerethető. A ma is praktizáló orvos a „kétszemélyes terápia” elkötelezett híve, azt vallja, hogy a terapeutának együtt kell fejlődnie, változnia páciensével.
Emilie Flöge nevét talán kevesen ismerik, Gustav Klimtét viszont milliók. E két művész élete elválaszthatatlanul összefonódott a századforduló idején Ausztriában. Emilie nemcsak a világhírű festőművész múzsája volt, hanem barátja, szellemi társa is. Ki ne ismerné A csók című alkotást, amelyet kettőjük kapcsolata ihletett?
Thomas Hardy angol költő és regényíró, regényeinek témája az angol vidék és az érzékenyen bemutatott emberi sorsok. Leghíresebb műve az Egy tiszta nő, melyből több kiadás is megjelent magyarul. A Távol a világ zajától című művét viszont 2020-ban olvashattuk először, egészen eddig nem jelent meg magyarul.
Bérczes László Jászai Mari-díjas rendező, dramaturg. Rendkívül széles kapcsolati hálóval rendelkezik, melyben megtalálható Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Háy János, Mucsi Zoltán, Vidnyánszky Attila, Szarvas Jószef és még sokan mások. Megtehetné, hogy akár az összes „menő” ismerőséről ír egy interjúkötetet. Biztos vagyok benne, hogy óriási érdeklődés lenne rá. A beszélgetőkönyvek nevükből adódóan képesek az olvasót megszólítani, a beszélgetésbe bevonni.
Per Petterson (Osló, 1952-) egyik korai művét, az Irány Szibéria című regényét csak néhány év választja el attól a komp-balesettől (1990), ahol az író szülei, egy testvére és egy unokatestvére is életét vesztette. A baleset motívuma, a fiú-szülő kapcsolat ezután állandóan megjelenik prózájában, sőt: minden írása a megtartó szülői, nagyszülői, testvéri szeretet vagy ennek hiánya körül forog. Ez melegíti fel a lelkeket, teszi elviselhetővé a zord északot, hiánya még hidegebbé életüket. A történet Észak-Dániában játszódik, az 1930-40-es években.
Elif Shafak (korábban magyarul megjelent köteteken: Elif Şafak) ismét egy egyedi történetet hozott el nekünk, amiben nemcsak az emberi sorsok, hanem Isztambul is nagy szerepet kap. Az eddig olvasott könyveiben a város újabb arcait ismerhettük meg – most azokat a rejtett, takargatnivaló utcákat és házakat mutatta be az írónő, amelyeket a turisták általában elkerülnek. Bordélyházak, börtönök és a számkivetettek temetője körül zajlanak az események.
Virginia Woolf különleges regénye nem csupán a korszak irodalmában, de az írónő művei között is kakukktojásnak számít. Életrajzából megtudhatjuk, hogy az egyébként egész életében súlyos depresszióval küzdő, 59 évesen öngyilkosságot elkövető Woolf – rá nem jellemző módon – felszabadultan, játékosan és jókedvűen írta meg ezt a remekbeszabott, rendkívül szórakoztató regényt. Orlando, a szépséges nemesifjú a 16. században, Erzsébet királynő Angliájában lát napvilágot, és közel négyszáz éven át követhetjük a különös eseményekben gazdag életét. A lánglelkű ifjú a szépség, a természet és a költészet szerelmese, utóbbinak titokban művelője is.
Michael Chabon amerikai író, akinek több regénye is olvasható már magyarul. A Jiddis rendőrök szövetsége volt az első, amely hazánkban is megjelent, ezt követte a Ragyog a hold, majd a Kavalier és Clay bámulatos kalandjai, mely 2001-ben elnyerte a Pulitzer-díjat és felkerült az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listára is.
A rövid, mindössze 131 oldalas kisregény egy teljes emberi életet mesél el, jót és rosszat egyaránt őszinte hangon. Albert és Eirin első egyetemi napjukon, egy kávézóban futnak össze, „szikrázik körülöttük a levegő”! Fiatalon összeházasodnak, mindketten tanulnak még, dolgoznak, három gyermeket nevelnek. A férfi rossz híreket kapott orvosától: gyógyíthatatlan betegsége van, eléggé előrehaladott állapotban, melyet egyik keze bénulása már régebb óta jelez.
Benedek Szabolcs főként történelmi regényeket ír, ezenkívül folyóiratokban is olvashatunk tőle novellákat, tárcákat, kritikákat. A fiumei cápa című regénye 2017-ben jelent meg és az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe repíti vissza az olvasót. A béke és a fejlődés átmeneti időszakát jelképezi a monarchia, amikor sok-sok érdekes esemény történt, de a háttérben már elősejlettek a nagy világégés jelei.
A „naplójegyzetek” műfajmegnevezéssel illetett kötetben Sütő András magáról és családjáról, ismerősökről és szomszédokról ír. A műfaji meghatározás szabad kezet ad az írónak: a könyvben éppúgy helyet kapnak családi levelek, dokumentumok, gazdasági és politikai fejtegetések, mint jó kedélyű anekdoták és családi történetek.
Alapvetően egy erős főszereplőt bemutató, kalandos ifjúsági fantasy regényről van szó, de felnőtt olvasóknak is tudom ajánlani. Az érdekes világépítésen kívül olyan témákkal is foglalkozik, mint például létezik-e az előre elrendelés, mire képes az egyház, mik a bűn és megváltás lehetőségei, illetve melyek lehetnek a szeretet megnyilvánulásai.
A katalán írónőt – bár több irodalmi díj birtokosa – nálunk valószínűleg kevesen ismerik. Én 2009-ben olvastam elsőként magyarra fordított novelláskötetét Inkább ne meséld el címmel. Nagy hatással volt rám, ráismerve saját gyarlóságainkra, az ismerős helyzetekre, ahogyan finoman átszőtt humorral bemutatja a félelmet keltő tabutémákat is.
A 2007-ben elhunyt Kurt Vonnegut a 20. század második felének megkerülhetetlen alkotója, az amerikai irodalom kultikus alakja. Még a világhírnév előtt jelent meg Éj anyánk című regénye, mely szintén egy képtelenül kacifántos história, egyfajta kémregény(paródia), amiben senki nem az, akinek mutatja magát.
A közel 90 éves ladyt a Crown (A korona) tévésorozat ihlette élettörténete megosztására. Anne Glenconner több mint 30 évig volt Margit hercegnő udvarhölgye, de élete ezt az időszakot megelőzően is tartogat érdekes élményeket, kalandokat.