Szerelmes Shakespeare

Jelzet: DVD 1261

Márciusban a tavasz ébredésével, amikor rügyeznek a fák, lágy szellő lengedez és lassan elfelejtjük a téli hideget, sokakat egy megfoghatatlan légies érzés keríthet hatalmába. Ehhez az érzülethez kellemes időtöltés lehet a Szerelmes Shakespeare (rendező: John Madden), amely néha könnyed, néha szívfacsaró, kosztümös, romantikus filmvígjáték. A fiktív történet arról szól, hogyan született meg minden idők legnagyszerűbb szerelmi története, a Rómeó és Júlia.

A film cselekménye tehát a 16. század utolsó éveiben játszódik, amikor a londoni színházi életet két teátrum versengése és fennmaradásért folytatott harca határozta meg. Az egyik színház háziszerzője William Shakespeare (Joseph Fiennes), aki a Múzsa hiányában alkotói válságba kerül, és egy sort sem képes kikönyörögni a tollából. Amikor azonban megismeri az előkelő családból származó, gyönyörű Lady Violát (Gwyneth Paltrow), kettejük között fellobban a szerelem perzselő lángja, és a mindent elsöprő ihlet visszaszáll a gondolatai közé. Az elbűvölő hölgyhöz fűződő titkos szerelme inspirálja következő darabját,
a Rómeó és Júliát.

Az igaz szerelem útja azonban igen rögös a két ifjú számára: Viola a kibírhatatlan Lord Wessexnek (Colin Firth) ígérte kezét Erzsébet királyné (Judi Dench) parancsára. Will életének boldog és szomorú pillanatai egyaránt megjelennek a készülő új darabban.

Nézve a filmet, fantáziánkat szabadjára engedve akarva-akaratlanul is feltűnhet több párhuzam: míg Angliának volt egy költőfejedelme, William, úgy kicsiny hazánknak is volt egy Alexandere, a költőzseni és forradalmár Petőfi Sándor (aki sokáig pont vándorszínészként kereste a betevőre valót). S hányszor ejtette rabul ifjú költőnk szívét is valamely úri leányzó (aminek következménye sok-sok gyönyörű szerelmes költemény lett), s hányszor hangzott el a kérdés: egy úri lány boldog lehet-e egy jöttment színész poétával? Ahogy a filmben Willnél, Petőfinél is hamar jött a válasz: a szerelemben nincs rangbéli különbség. Aztán a mi ifjú poétánknál is eljött a magas hőfokon, ezer lángon égő szerelem: megismerte az ő Júliáját! A Múzsa nála is szárnyakat adott érzéseinek, gondolatainak: 1 hónapon keresztül csak szerelmes verseket írt (mind a magyar szerelmes költészet gyöngyszeme)! Március van, így említsük meg, hogy 176 éve ragyog a magyar történelem égboltján az egyik legfényesebb csillag: 1848. március 15-e, a dicső forradalom napja. Szendrey Júlia szövetségese és segítője volt Petőfinek a forradalmi nap előkészítésében is. Aztán tudjuk, egész más okból, de az ő sorsuk is tragikusan végződött.

A rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a filmhez, amelynek forgatókönyve fantáziadús, kedves és kreatív, tele nem várt csavarral. Elbűvölően elegyíti a színháztörténetet a szerelemmel, közelivé, szinte tapinthatóvá tudja tenni az Erzsébet-kori Londont. John Madden filmjének egyik legnagyobb erénye, hogy képes figuráit, azok környezetét, a reneszánsz London mindennapjait és színházi életét emberközelien megmutatni, és ugyanakkor viszonylag hű maradni a történelemhez. Az alkotók szinte észrevétlenül szővik bele a szerelmi történetbe a színháztörténeti szálat, kostolót nyújtva a 16. századi szereplőválogatásokból, próbákból, a premierek hangulatából. Sőt, a reneszánszkori drámaírás és színészi játék problémáit is körüljárja, hiszen többször is felveti a kérdést, hogy képes-e egy darab, egy színházi előadás megmutatni az igaz szerelmet. A Rómeó és Júlia és a Szerelmes Shakespeare bebizonyította, hogy színház és film egyaránt képes erre. Meg kell említeni a színészek játékát is, a dadustól a királynőig mindenki lubickol a szerepében, kitűnőek az alakítások.

Ezek után nem meglepetés: természetes bája 1999-ben 7 Oscar-díjat hozott a filmnek.

Ajánlja: Kiss Attila