Én, a séf

Jelzet: DVD 3611
 

Jacky Bonnot (Michaël Youn), amióta az eszét tudja, szakács szeretne lenni. Nála szóba sem jöhet egy szimpla párolt marha vagy sült hús főtt krumplival, ő inkább paprikás céklás madársalátaszósz vagy gesztenyezselé kockák elkészítésével töltené az időt. Ráadásul kompromisszumokra képtelen, így folyamatosan küldik el minden étteremből, falatozóból, még a kamionos gyorsbüféből is. Sokadik hónapos párja (Raphaëlle Agogué) kedvéért távol a konyháktól, civil munkát vállal, egy idősek otthonának mázolásába kezd. A tiltás ellenére hamar kiköt a konyhán, ahol két ecsethúzás között besegít a szakácsoknak, és rögtön az öregek elsőszámú kedvencévé válik.

Az éppen odalátogató veterán sztárséf, Alexandre Lagarde (Jean Reno) felfigyel a fiú főztjére, és nyomban fel is veszi saját éttermébe. Nagy szüksége van Jacky tehetségére és ötleteire, mert az étterem új vezetője arra készül, hogy lecseréli őt egy ifjú, modern séfre, aki a hagyományos francia konyha helyett a sokkal jövedelmezőbb molekuláris gasztronómia híve. Lagard és Jacky együtt küzdenek meg a megátalkodott főnökkel, s egymással. Akad ugyanis némi nézeteltérés kettejük közt a recepteket illetően, hiszen a szakmát autodidakta módon elsajátító fiatal szakács rendkívül tehetséges, de makacs, mint egy öszvér. A Michelin kalauz kritikusai ráadásul bármelyik percben megérkezhetnek, hogy újabb csillagot adjanak vagy épp elvegyenek az étteremtől.

Ebben az alaphelyzetben megnyílik a komikum kimeríthetetlen tárháza: félreértések,  hazugságok, melyek hamar napvilágra kerülnek, dugába dőlt lánykérés, álruhás kémkedés, fergeteges fricska a molekuláris gasztronómia híveinek. A francia vígjátékoktól megszokott humor, a komikus helyzetek és a szellemes párbeszédek egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a film végére minden jóra forduljon.

Jean Reno, akit  legtöbbször zord zsaruként (Wasabi) vagy filozofikus lelkületű gengszterként (Pofa be!) láthatunk, lubickol ebben a kulináris komédiában. A főzésben és a humorban Michaël Youn a partnere, akinek testhezálló szerep az ételkészítésért néha már idegesítően rajongó séf. A vígjátékokra specializálódott rendező, Daniel Cohen biztos kézzel vezeti végig szereplőit az újabb és újabb kihívásokkal nehezített úton.
Kiknek ajánlom? Azoknak, akik másfél óra felhőtlen vidámságra vágynak, akik szeretik a gasztronómiai filmeket, s akik még soha nem gondoltak arra, hogy szerelmüket „Kicsi Rozmaringomnak” szólítsák.

Ajánlja: Zoványi Ibolya