Cecelia Ahern: Üvöltés
Jelzet: A 28
„Az édesanyjától egyszer azt hallotta, hogy az út végéig csak úgy juthat el az ember, ha átmegy mindenen. De az édesanyja tévedett: hiszen felül is lehet emelkedni azon, ami az utunkba áll!” (A nő, aki szárnyakat növesztett)

Az Üvöltés című novelláskötetével újabb oldalát mutatja meg, mely napjaink feminista mozgalmai mellett különösen aktuális. A könyv harminc novellát tartalmaz, és mindegyikben egy-egy nő történetét ismerhetjük meg. Ahern szinte lubickol a novella műfajában azzal, hogy nem egyszerűen csak megkurtított, rövid sztorikat vet papírra, hanem a mondanivalóját át- meg átszövi fantasztikus elemekkel és mágikus realizmussal. A címek elég beszédesek, lefordíthatatlan angol közmondásokat takarnak, de a magyar fordításaik azért jól sikerültek: A nő, aki azt hitte, hogy a túlparton zöldebb a fű, A nő, akit a polcon tartottak, A nő, aki visszavitte és lecserélte a férjét, A nő, aki felugrott a robogó szekérre... A gondolatébresztő írások hősnői életük különböző területein (házasság, gyereknevelés, politika, karrier) szembesülnek titokzatos, de nagyon is valós problémákkal, melyeken keresztül megláthatjuk, milyen a mai világban nőnek lenni.
A könyv megfontolandó üzenete, hogy nem a férfiakat legyőzve lehetnek a nők egyenjogúak, nem a másik nemen való felülemelkedés a cél, hanem az a felfogás, hogy minden embernek egyenlőnek kellene lennie. „A nőknek is meg kell látniuk a többi nőt. Hiszen, ha egymást sem látjuk, mire fel várjuk azt, hogy bárki más is észre vegyen bennünket?” (A nő, aki lassanként eltűnt)
Jó szívvel ajánlom mindkét nemnek ezt a kötetet. A nőknek azért, hogy érezzék: nincsenek egyedül a problémáikkal, s mindenből van kiút. Csak hallassák bátran a hangjukat, hiszen képesek megváltoztatni a saját sorsukat és a világot is.
A férfiaknak pedig azért ajánlom elolvasásra, hogy belelássanak a női lélek rejtelmeibe, s a varázslatos történetek révén közelebb kerüljenek családtagjaikhoz, feleségükhöz, lányaikhoz.
Ajánlja: Zoványi Ibolya
2025. március 11.