Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Jelzet: B 86
 

Fahrenheit 451 az a hőfok, amelyen a papír tüzet fog.

Ray Bradbury amerikai író, a science fiction irodalom egyik legfontosabb alkotója. Máig érvényes üzenetű leghíresebb műve a több adaptációt megért kisregény.

A Fahrenheit 451 egy olyan disztópiát mutat be, ahol a könyvek olvasása tiltott cselekmény. A tűzőrség feladata elpusztítani a fennmaradt köteteket, elhurcolni tulajdonosaikat.

Főszereplőnk, Guy Montag a tűzőrség tagja, már tíz éve ezt a munkát végzi. Egy őszi napon találkozik új szomszédjával, egy Clarisse nevű fiatal lánnyal, aki teljesen más, mint az átlagemberek. Szeret éjszaka sétálgatni, érezni a füvet a talpa alatt, elábrándozni a csillagok alatt és beszélgetni. Ahogy jobban megismerjük ezt a világot, kiderül, hogy ahogy az olvasás,  úgy az értelmes beszélgetés is kiveszik a világból. Az emberek – házastársak elélnek egymás mellett, a tévéadásokat vagy rádióadásokat hallgatják. A kisregény tengeri kagylója ijesztően hasonlít a mai vezetéknélküli fülhallgatóinkra...

Guy egyre jobban várja azokat az alkalmakat, amikor találkozik a lánnyal, még ha csak öt percig beszélgetnek is, ez annyira más élmény, mint amit megszokott. Egy napon viszont Clarisse eltűnik, a munkájában is egy szörnyű kiszálláson van túl… valami eltörik benne. Beteget jelent és megpróbálja újragondolni életét és kiszakadni a lelketlen rendszerből.

Nem véletlenül lett klasszikus ez a kisregény: nem csak mondanivalója jelentős, hanem azok a finomságok, ahogy ábrázolja a szerző ezt a világot. 1953-ban jelent meg a kötet, de a tömegkultúra hatásait nagyon jól megragadta, emiatt ma is érvényes üzenettel bír. Félelme, miszerint az emberek elfordulnak a történelemtől, a múltbeliek tudásától, eltérő gondolkodásmódoktól, a szórakozás mélyebb formáitól, kihal az értelmes beszélgetés és az ösztönös, gyűlöletkész gondolkodásmód uralja a világot - ma is aggasztó tendencia.
A befejezés felvillant egy szörnyű, de új kezdetet.
 

Ajánlja: Waldinger Dóra