Életünk 2024. 2. szám

Fábián László hihetetlen műveltséggel rendelkezik, olyan ő mint egy időtálló könyvjelző, mely a művészeti és irodalmi élet legjavát emeli ki az olvasó számára. Közöl azonban időnként verseket is a lapszámban, Advent címmel tette ezt most meg. A vers talán azok számára jelent valamit, vagy mindent, akik vele együtt élték át a nyolcvanas éveket. Ebből idéz keserédes emlékeket. Baranyai László folytatja nyilvános önismereti munkáját az Idejössz, kapsz egy pofont címmel megkomponált feldolgozásregényében. Ezúttal édesapjával való kapcsolatáról ír. Műfaját tekintve regény, tehát az emlékek nem feltétlenül fedik a valóságot, mégis számos tanulságot tartogathat. A fák lobkoronája a nap fényétől válik úgy igazán rejtélyessé és lenyűgözővé, ahogy a fény átszűrődik a sok-sok levélen. Igen ám, de ezt festményen ábrázolni cseppet sem egyszerű feladat, és bizony komoly fejtörést okozott még az olyan nagy mestereknek is, mint Giotto, Verrocchio, vagy éppen Leonardo da Vinci. Tóth Csaba egy rendkívül érdekes és izgalmas témát választott, amely azok számára is értékes lehet, akik alapvetően nem érdeklődnek a festészet iránt. Tanulmányában a növényzet, különös tekintettel a fák lobkoronájának ábrázolástörténetét viszi végig ismert és kevésbé ismert festészeti műremekek részleteinek képi ábrázolásával. Alexa Károly Az Ithakám partját elértem…, lekötöm hajómat című, a 95. Ünnepi Könyvhéten, az Időjel Kiadó gondozásában megjelent esszéregényéből közöl kedvcsináló fejezetet. Van abban valamiféle megnyugtató, hogy a kikötőből minden más értelmezést nyer, az emlékek átszövik a jelent, minden kiegészül azzal a tudással, amit az évek során szerzünk. Hauber Károly, Czetter Ibolya irodalomtörténész Az irodalom nyelvei című kötetéről közli recenzióját. Kritikát olvashatunk Bence Lajos, Nagy Gábor, valamint Fenyvesi Ottó legújabb megjelenéseiről. A kötetben verssel jelentkezik Schön Károly, Péntek Imre, Szauer Ágoston, Debreczeny György és Radnai István.

 
Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta