KönyvErő 2.0 – Pszichológiáról a könyvtárban | AuTipikus

A könyvtár Viva Savaria Egészségpontként csatlakozik Szombathely Egészségfejlesztési Programjához.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár és az ELTE PPK PPI Pszichológia szakcsoport sok szeretettel meghívja Önt KönyvErő pszichológiai könyvklubjának következő eseményére:

 
Madarassy-Szücs Anna és munkatársai: AuTipikus – Útikalauz az autizmusról kíváncsi elméknek (könyvajánló)

Vendég: Dr. Pachner Orsolya Csilla neuroaffirmatív pszichológus, családterapeuta, egyetemi adjunktus
Beszélgetőtárs: Spiegler-Kutasi Nikoletta könyvtáros

A program ingyenes, de érvényes könyvtári tagsághoz kötött!
 

---

KönyvErő 2.0
2026.február 23.
 
A KönyvErő könyvklub 2.0. első alkalmán a beszélgetés középpontjában az autizmus spektrum zavar állt, az AuTipikus című könyv (szerzők: Vétek Zsófia, Madarassy-Szücs Anna, Sipos Boldizsár és Túri Anna) kapcsán. A meghívott vendég Dr. Pachner Orsolya Csilla, beszélgetőtársa pedig Spiegler-Kutasi Nikoletta volt. A könyvről való beszélgetés során szó esett többek között arról, hogy hogyan változott az évek során az autizmusról való gondolkodás, valamint arról, hogy jelenleg is épp paradigmaváltás zajlik a témában.

Mi is az az autizmus?
Az autizmus az idegrendszer fejlődési zavara, melyről ma spektrumként gondolkodunk, azonban ahogy arról a könyvből és a beszélgetésből is értesülhettek a jelenlévők, ez nem volt mindig így. A korábbi értelmezések szerint az autizmusra utaló tünetek három viselkedéses területhez sorolhatóak. Ez az “autisztikus triász” a viselkedésszervezés rugalmatlanságát, a kommunikáció zavarát és a társas kapcsolatok területén tapasztalható nehézséget foglalta magába Ezt a triászt később felváltotta a ma is ismert “autisztikus diád”.
Az autizmus spektrumába tartozó úgynevezett állapotok egész életen át befolyásolják az érintett személy fejlődését és a viselkedését. Az autizmus klinikai képe rendkívül változatos, egyénen belül és egyének között is. Ennek a multidimenzionális spektrumnak a nagyfokú változatosságában szerepet játszik az életkor, az autizmus súlyossága, az intelligenciaszint, beszéd és annak értési szintje, a személyiség és a környezeti hatások. A spektrumon belül ebből kifolyólag alcsoportokat nem lehet létrehozni. Ez támasztja alá azt is, hogy ma már elmondhatjuk, hogy bármilyen képességprofillal és intelligencia szinttel lehet valaki autista.
Szó esett arról is, hogy ma már tudni lehet, az autizmus egy biológiailag meghatározott fejlődési zavar, ez pedig megcáfolja az olyan korábban hitt elképzeléseket, amelyeket a könyv is említ, mint például a “fridzsider anya” elmélet, ami szerint a hideg anyai bánásmód felel a zavar kialakulásáért.

Paradigmaváltás
A beszélgetés során felmerült, hogy míg korábban az autizmusra fogyatékosságként tekintettek, addig ma már az eltérő idegrendszeri működésről neuroaffirmativ szemléletben gondolkodnak. Ez arra utal, hogy az autizmust ma már nem egy javítandó állapotként fogják fel, hanem az emberi sokszínűség részeként. Fontos üzenet, amit a hallgatóság magával vihetett, hogy az autizmusban érintettek számára a cél a teljes és tényleges inklúzió lenne.
Összefoglalva a könyvklub alkalmon jelenlévők sok hasznos és fontos információval gazdagodhattak, egy közérthető, érdekes beszélgetés keretein belül. A végén a jelenlévőknek volt lehetőségük kérdezésre, amiből így egy közös ötletelés és beszélgetés is kialakult.

Bognár Dóra és Milkovits Emma