Séta a Kálvária-dombi Szent Márton Témaparkban | helytörténeti program
2023. augusztus 22. 16:30
BDK, szabadtéri program
Szabadtéri program a könyvtár helytörténeti klubja szervezésében
Találkozási pont: Szombathely, Szent István-szobor
A sétát vezeti: dr. Kiss Gábor régész
(Esőnap: 2023. augusztus 29. 16.30)
Találkozási pont: Szombathely, Szent István-szobor
A sétát vezeti: dr. Kiss Gábor régész
(Esőnap: 2023. augusztus 29. 16.30)
A 2016. évi Szent Márton jubileumi évhez kapcsolódva a Kálvária-dombon található Martineum Felnőttképző Akadémia kertjében, a városon átvezető Szent Márton történelmi sétaút kiindulópontjául épült meg a Szent Márton Témapark. Az ott kiállított makettek, rekonstrukciók és tárgymásolatok elsősorban magának a dombnak és környékének római kori múltját idézik fel.
Bevezetőként a colonia városmakettje segít bennünket abban, hogy el tudjuk képzelni az egykori Savariát. A dombok lábánál elterülő nyugati temetőben régészetileg adatolt hajdani temetkezési szokásokat egy rekonstruált sírkert, hamvasztásos és csontvázas téglasírok jelenítik meg. A római város legnagyobb épülete a domboldalba illeszkedő félkörívű színház volt, amit ugyancsak egy makett jelenít meg. E több célra használt épülethez kötődik még a gladiátorok életének, a Nemesis-kultusznak és az antik orvoslásnak a bemutatása is. Ezek után a Perintig terjedő iparnegyedet felidéző rekonstruált fazekaskemence következik, és másolatokban végignézhető az ott egykor dolgozó fazekasok termékeinek szinte teljes kínálata. A területet nyugatról lehatároló erdőkhöz kötődik Silvanus isten kultusza, de magukat a dombokat már a római korban művelték, és mint később is, elsősorban szőlőt termesztettek rajta. Ennek szerszámai másolatban ugyancsak megszemlélhetők.
Múlt évi szőlőhegyi sétánk kiegészítéseként ezt a témaparkot tekintjük meg, és idézzük fel Savaria nyugati dombsorának római kori emlékeit.
Bevezetőként a colonia városmakettje segít bennünket abban, hogy el tudjuk képzelni az egykori Savariát. A dombok lábánál elterülő nyugati temetőben régészetileg adatolt hajdani temetkezési szokásokat egy rekonstruált sírkert, hamvasztásos és csontvázas téglasírok jelenítik meg. A római város legnagyobb épülete a domboldalba illeszkedő félkörívű színház volt, amit ugyancsak egy makett jelenít meg. E több célra használt épülethez kötődik még a gladiátorok életének, a Nemesis-kultusznak és az antik orvoslásnak a bemutatása is. Ezek után a Perintig terjedő iparnegyedet felidéző rekonstruált fazekaskemence következik, és másolatokban végignézhető az ott egykor dolgozó fazekasok termékeinek szinte teljes kínálata. A területet nyugatról lehatároló erdőkhöz kötődik Silvanus isten kultusza, de magukat a dombokat már a római korban művelték, és mint később is, elsősorban szőlőt termesztettek rajta. Ennek szerszámai másolatban ugyancsak megszemlélhetők.
Múlt évi szőlőhegyi sétánk kiegészítéseként ezt a témaparkot tekintjük meg, és idézzük fel Savaria nyugati dombsorának római kori emlékeit.
2023. augusztus 01.