Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért | KönyvErő ajánló
Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért: Hogyan tanuljunk egymástól, egymásért?
A generációk közötti különbségek, az azokból fakadó félreértések és az empátia hiánya korunk égető problémáinak tekinthetők. Ezek megértéséhez és a megoldások kereséséhez szolgál tanácsokkal Steigervald Krisztián Generációk harca a figyelemért című műve.
Olyan világban élünk, ahol soha nem tapasztalt számú generáció él egyszerre aktívan a Földön, ami önmagában is egy sor nehézséggel jár, a kommunikációt, a szokásokat, a kapcsolódást vagy akár a technológiával való viszonyt tekintve. A generációk közötti párbeszéd, de önmagában a megértés és az egymásra figyelés is komoly kihívást jelent napjainkban.
Elgondolkodott már azon, hogy hogyan hat ránk az a korszak, amelybe beleszülettünk? Miket hoztunk magunkkal családi hátterünkből, neveltetésünkből, amely később gyermekeink, akár unokáink generációira is hat majd? Eltűnődött már azon, hogyan alakította személyiségünket, értékrendünket a kisgyermekkorunktól a kamaszévekig tartó időszakban a makrokörnyezetünk? És hogy lehet, hogy ez ennyire más a szüleink, gyermekeink vagy épp a fiatal kollégáink esetében? Ez a könyv segít megérteni, feltárni azt, hogy miért mondja egy 1965 és 1979 között született X generációs, hogy „mi 18 évesen már rég dolgoztunk”, miközben egy 1996 és 2009 született Z generációs fiatal a mentális egészséget, a munka és magánélet közötti egyensúlyt tartja prioritásnak. Nem azért, mert bármelyikük rosszul gondolkodik, hanem mert más világban szocializálódtak, más közegben formálódtak, és mindez a rohamosan fejlődő technológiához való alkalmazkodás eredménye. A kulcsszó itt a megértés, nem az ítélkezés. Ez a könyv nemcsak elmagyarázza a különbségeket, hanem hidakat is épít a generációk között. Próbálja megértetni, hogyan tanulhatunk egymástól, hogyan közelíthetünk a másik felé és hogyan érthetjük meg egymás világát anélkül, hogy feltétlenül elfogadnánk azt. Végső soron a kérdés nem az, kié a figyelem, hanem hogy képesek vagyunk-e egymásra figyelni? Nyitott a kérdés: vajon valóban lustábbak a mai fiatalok, vagy csak más világban kell helytállniuk? Tényleg érzéketlenebb az idősebb generáció, vagy csak más eszközökkel tanultak túlélni, más környezeti faktorok vették körül őket? Steigervald Krisztián könyve segít abban, hogy ne a játékost hibáztassuk (a fiatalokat, az időseket, másokat), hanem magát a játékot értsük meg, azt a rendszert, környezetet és korszakot, ami mindannyiunkra hatott és hat ma is folyamatosan a tér és idő minden pontjában. Ez a könyv nem leckét akar adni, hanem lehetőséget kínál magunk, generációnk tagjainak mélyebb megismerésére, magunk önreflexiójára, egyfajta belső tükröződésre. Hogyan váltunk olyanná, amilyenek vagyunk, és hogyan érthetnénk meg jobban egymást? Ezekre a kérdésekre keresi a választ e érdekfeszítő mű.
Végül, kedves olvasó, pár kérdés Önnek is: Előfordult már, hogy nem értette, miért nem úgy gondolkodik a másik, mint Ön? Volt már, hogy elítélt valakit, akár egy fiatalabbat, vagy épp egy idősebbet csak azért, mert másképp működik gondolkodása? Észrevette már, hogy bizonyos mondatok („Bezzeg az én időmben…”) szinte generációs sablonként kísérik Önt vagy az ismerőseit? Ha ezekre a kérdésekre akár csak egyszer is igennel válaszolt, akkor ez a könyv nemcsak érdekes, de hasznos és felszabadító olvasmány is lesz az Ön számára. Nem ad végleges válaszokat, de olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel valóban elindulhat a párbeszéd generációk között, hisz a generációknak együtt kell működniük a változások érdekében, a súrlódások és a kommunikációs zavarok kiküszöbölésében.
A generációk közötti különbségek, az azokból fakadó félreértések és az empátia hiánya korunk égető problémáinak tekinthetők. Ezek megértéséhez és a megoldások kereséséhez szolgál tanácsokkal Steigervald Krisztián Generációk harca a figyelemért című műve.Olyan világban élünk, ahol soha nem tapasztalt számú generáció él egyszerre aktívan a Földön, ami önmagában is egy sor nehézséggel jár, a kommunikációt, a szokásokat, a kapcsolódást vagy akár a technológiával való viszonyt tekintve. A generációk közötti párbeszéd, de önmagában a megértés és az egymásra figyelés is komoly kihívást jelent napjainkban.
Elgondolkodott már azon, hogy hogyan hat ránk az a korszak, amelybe beleszülettünk? Miket hoztunk magunkkal családi hátterünkből, neveltetésünkből, amely később gyermekeink, akár unokáink generációira is hat majd? Eltűnődött már azon, hogyan alakította személyiségünket, értékrendünket a kisgyermekkorunktól a kamaszévekig tartó időszakban a makrokörnyezetünk? És hogy lehet, hogy ez ennyire más a szüleink, gyermekeink vagy épp a fiatal kollégáink esetében? Ez a könyv segít megérteni, feltárni azt, hogy miért mondja egy 1965 és 1979 között született X generációs, hogy „mi 18 évesen már rég dolgoztunk”, miközben egy 1996 és 2009 született Z generációs fiatal a mentális egészséget, a munka és magánélet közötti egyensúlyt tartja prioritásnak. Nem azért, mert bármelyikük rosszul gondolkodik, hanem mert más világban szocializálódtak, más közegben formálódtak, és mindez a rohamosan fejlődő technológiához való alkalmazkodás eredménye. A kulcsszó itt a megértés, nem az ítélkezés. Ez a könyv nemcsak elmagyarázza a különbségeket, hanem hidakat is épít a generációk között. Próbálja megértetni, hogyan tanulhatunk egymástól, hogyan közelíthetünk a másik felé és hogyan érthetjük meg egymás világát anélkül, hogy feltétlenül elfogadnánk azt. Végső soron a kérdés nem az, kié a figyelem, hanem hogy képesek vagyunk-e egymásra figyelni? Nyitott a kérdés: vajon valóban lustábbak a mai fiatalok, vagy csak más világban kell helytállniuk? Tényleg érzéketlenebb az idősebb generáció, vagy csak más eszközökkel tanultak túlélni, más környezeti faktorok vették körül őket? Steigervald Krisztián könyve segít abban, hogy ne a játékost hibáztassuk (a fiatalokat, az időseket, másokat), hanem magát a játékot értsük meg, azt a rendszert, környezetet és korszakot, ami mindannyiunkra hatott és hat ma is folyamatosan a tér és idő minden pontjában. Ez a könyv nem leckét akar adni, hanem lehetőséget kínál magunk, generációnk tagjainak mélyebb megismerésére, magunk önreflexiójára, egyfajta belső tükröződésre. Hogyan váltunk olyanná, amilyenek vagyunk, és hogyan érthetnénk meg jobban egymást? Ezekre a kérdésekre keresi a választ e érdekfeszítő mű.
Végül, kedves olvasó, pár kérdés Önnek is: Előfordult már, hogy nem értette, miért nem úgy gondolkodik a másik, mint Ön? Volt már, hogy elítélt valakit, akár egy fiatalabbat, vagy épp egy idősebbet csak azért, mert másképp működik gondolkodása? Észrevette már, hogy bizonyos mondatok („Bezzeg az én időmben…”) szinte generációs sablonként kísérik Önt vagy az ismerőseit? Ha ezekre a kérdésekre akár csak egyszer is igennel válaszolt, akkor ez a könyv nemcsak érdekes, de hasznos és felszabadító olvasmány is lesz az Ön számára. Nem ad végleges válaszokat, de olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel valóban elindulhat a párbeszéd generációk között, hisz a generációknak együtt kell működniük a változások érdekében, a súrlódások és a kommunikációs zavarok kiküszöbölésében.
Ajánlja: Reczetár Eliza Lilla
A KönyvErő Könyvklub következő alkalmán, október 20-án Steigervald Krisztián Generációk harca a figyelemért című könyve lesz a beszélgetés fókuszában. Vendégünk Magyar Veronika tanácsadó szakpszichológus, az ELTE PPK PPI (Szombathely) egyetemi tanársegédje. Jöjjön el, és beszélgessünk arról, vajon tényleg harcolunk a figyelemért, vagy csak elfelejtettük, hogyan figyeljünk egymásra?
Szeretettel várjuk Önt!
2025. október 13.