Andrew Morton: Erzsébet és Margit

A Diana hercegnő életét bemutató, nagy port kavart bestseller, a Vilmos hercegről és Katalin hercegnéről szóló könyv, valamint Harry herceg felesége, az amerikai színésznő Meghan Markle Hollywoodból a Buckingham-palotába vezető útját bemutató életrajz után újabb, a brit királyi család történetével foglalkozó könyvet írt Andrew Morton. A korona című tévésorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják a kötetet, melynek középpontjában II. Erzsébet és húga, Margit hercegnő áll (kettejük kapcsolata a tévésorozatban is hangsúlyos szál). Alapvetően eltérő személyiségű testvérpárról van szó, akik gyermekkorukban nagyon jó kapcsolatban voltak egymással, a sors furcsa fintorának köszönhetően aztán minden megváltozott. 1936-ban ugyanis VIII. Edward, Mrs. Simpsonnal való szerelmi kapcsolata miatt lemondott a trónról, és ezzel öccse, VI. György – a családban csak Bertie – került a trónra. A kislányok élete ekkor gyökeresen megváltozott: beköltöztek a Buckingham palotába, Erzsébet pedig hivatalosan trónörökös lett. A lányok korábban egy szobában aludtak, Margit csak Lilibetnek szólította a nővérét – most pedig pukedliznie kellett előtte, nem beszélve a további ceremoniális szabályokról. 1952-ben aztán elhunyt a király, és Erzsébet lépett trónra. Innentől kezdve Margit már nem is láthatta „csak úgy” a nővérét, egy sereg bürokrata választotta el őket egymástól. Kapcsolatuk akkor került komoly próba elé, amikor nem sokkal a koronázás előtt Margit közölte Erzsébettel, hogy beleszeretett Peter Townsend repülőezredesbe, aki korábban az udvar fontos tisztségviselője volt (akkoriban az anyakirályné alatt szolgált). Az angliai csata egyik győztes pilótájáról volt szó, a nők bálványáról, aki nős és kétgyermekes családapa volt, ám válni készült. Margit, aki Károly herceg és Anna hercegnő után harmadik volt az öröklési sorrendben, azt remélte, hogy nővére rábólint arra, hogy összeházasodhassanak. A királyi család házasságkötését szabályozó 1772-es törvény értelmében ugyanis ehhez az uralkodó engedélyéhez volt szükség. A helyzet több szempontból is kényes volt: a királynő ugyanis egyben „a hit védelmezője” volt, és az anglikán egyház tanításai elfogadhatatlannak tartották a válást. Az időzítés sem volt szerencsés, hiszen nem szerették volna, ha bármi elvonja a figyelmet a közelgő koronázásról, ezért Erzsébet arra kérte húgát, várjon. A titok azonban nem sokkal később kiderült, megszellőztették azt a lapok, és kezdetét vette a királyi család egyik legnagyobb belső válsága. A kérdésben még a kormány is állást foglalt, és miután mind ők, mind az egyház elutasította a házasság ötletét, Erzsébet válaszút elé állította Margitot: vagy nemet mond Townsend ezredesnek, vagy lemond rangjáról és az azzal járó juttatásokról. Végül Margit az előbbit választotta. De vajon milyen hatással volt ez a döntés Erzsébettel való kapcsolatára? Hogyan kötött nyolc évvel később házasságot egy közemberrel, a fotós Anthony Armstrong-Jonesszal és miért ment tönkre később a házasságuk? Miként alakult egymással párhuzamosan az uralkodó és húga élete? És mi jellemezte kapcsolatukat kisgyermekkoruktól a második világháborún és Erzsébet trónra kerülésén, a mozgalmas hatvanas-nyolcvanas éveken át Margit 2002-ben bekövetkezett haláláig? / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 920 M 91

Megnézem a Moly.hu-n is.