Magával ragadó, olyankor az olvasó szemébe könnyeket csaló novellákat tartalmaz a kötet. A szeretet sokarcúságát, sokféle megjelenési formáját érzékenyen, történeteinek szereplői iránti szeretettel, időnként mágikus realizmusba hajlóan, csodálatos képekben jeleníti meg Finy Petra, amikor a Kistigris által lakott szeretet dzsungelébe kalauzolja olvasóit. Ebben a színpompás és gazdag vegetációjú erdőben érdemes elidőzni az olvasónak, amikor a mindennapi élet megannyi, a családi viszonyokban, emberi kapcsolatokban, barátságban, szerelemben, együttérzésben, gyászban, vigasztalásban – rejlő szeretet ezerarcúságát mutatja be az író.
Claire Keegan röviprózájának ereje a nyelvi tisztaságban, az egyszerű, de annál mélyebb kifejezések sallangmentes használatában, valamint az alapvető humánumra épülő történetek kidolgozásában keresendő. A díjnyertes szerző stílusának titka, hogy bár a felszínen látszólag keveset mond, mégis képes arra, hogy nagyon sokat megmutasson az emberi kapcsolatok összetettségéből, az ír mindennapok olykor megdöbbentően rideg.
A Nobel-díjas dél-koreai író a lélek halk rezdüléseit csodálatos képekben megjelenítő regényében országa történelmének legsötétebb időszakát a barátság és a szeretet szinte már „mitikus” érzelmi szövetségének fényében mutatja be. Korea történelmének dermesztő időszaka volt, amikor a második világháború után az országot kettéosztották a nagyhatalmak.
A teremtő vágy, valamint a nyugodt élet utáni sóvárgás hatja át a fiatal spanyol szerző young adult, éldekorált formában megjelent fantasy regényét, amelyben egy testvérpárt követhetünk végig, akik még a legsötétebb pillanatokban sem veszítették el életük vezérlő lángját, a létezésüknek értelmet adó célt. Carla Torrents nem mindennapi hősöket állított regénye középpontjába. Pam egy pimasz faunleány, aki tolvajként próbál életben maradni s eközben komolyabb tőkére szert tenni, amivel majd egyszer beindíthatja saját vállalkozását.
Az emberek régi meggyőződése, hogy az álmoknak jelentésük van, isteni közléseket vagy jövőre vonatkozó jóslásokat hordoznak. A 19. századtól a lélektan kezdte vizsgálni az álom pszichológiáját, manapság inkább a tudomány és a művészet határterületén újra értelmezett élménynek tekintik. Ez a vaskos tanulmánykötet épp ezt a kettősséget reprezentálja; első részében a pszichológia, a neurológia és az elméleti vizsgálódások szemszögéből, második és harmadik részében az irodalmi fikció, illetve a vizuális művészetek felől közelítő tanulmányok szerepelnek benne.
Vigdis Hjorth Tizenöt év című regénye a Polar Könyvek gondozásában jelent meg. A norvég írónő új regénye egy kamaszlány öntudatra ébredését és gondolkodásának fejlődését mutatja be. Paula középosztálybeli vallásos család gyermeke, mely látszólag tökéletes, ám nem minden az anya, apa, gyerekek, kenyérsütés, síelés és kellemes karácsonyi ünnepségek.
A kortárs ír irodalom kiemelkedő alakja Gerard Donovan. A költőként és íróként, valamint zenészként is elismert alkotó regénye eddig csak németül jelent meg (In die Arme der Flut), most viszont a Helikon Kiadó gondozásában, a Margó Könyvek következő részeként, Fejérvári Boldizsár remekbe szabott fordításának köszönhetően a magyar közönség is élvezheti ezt a gomolygó hangulatú, egzisztencialista hagyományra épülő lélektani regényt.
Az író már számos kötetében szépirodalmi eszközökkel dolgozta fel neves művészes sorsát, részben fikciós elemekkel fűszerezve a valós történéseket. Mostani regényének központi figurája Georg Friedrich Händel (1685-1759) német származású barokk zeneszerző, hangszeres előadó, aki élete nagy részét Angliában töltötte, ezért az angolok nemzeti zeneszerzőjüknek tartják. György király uralkodása idején Londonban 1706 hideg decemberének napján kezdődik a történet, Händel haza igyekszik angol barátja, Lord Ashdon, azaz Freddie házába, amikor a bejárati ajtó mellett bebugyolálva egy csecsemőt talál.
Háy János legújabb regénye a gyermekkor megidézésén, illetve a gyermeknézőpontot felnőtt fejjel tudatosan alkalmazó narrátor szemén keresztül vezeti végig olvasóit a felnövés gyötrelmes stációin, amelyek a mélyszegénység megszokhatatlan, szeretettelen, rideg és közömbös mindennapjait a maguk pőre valójában állítják a középpontba. A regény gyermeki hangja keveredik az élete delelőjét már jó ideje maga mögött hagyott narrátor keserédes, lemondással és beletörődéssel vegyes szólamával.
2022 szeptemberében Mr. Holger Rudi író Oslóból induló repülője néhány órával később Minnesotában landol. A férfi regényének megírása miatt érkezett a városba, nem gondolja, hogy igazi író lenne, inkább amolyan preparátornak titulálja magát. Feltett célja, bepillant egy hat évvel ezelőtti gyilkosság elkövetőjének az elméjébe, mert úgy véli könyve megírásához ez elengedhetetlenül szükséges.
Ezzel a kötetével indította útjára a főszereplője nevével jegyzet Bristol Keats sorozatot a fantasy történetek írója, Mary E. Pearson. Bristol szüleivel és testvéreivel együtt folyamatosan költözködik, mintha a család menekülne valami elől. Egy napon meghal az édesanya, a lány meggyőződése, hogy az apja, Celwyth Mészárosa is halott, de később kiderül ez nincs így, a férfit elrabolták, de él.
J. D. Barker neve mára egyet jelent a horrorregények és a misztikus történetek Stephen King utáni érájával. A szerző legújabb könyvében bátran cikázó fantáziáját a horrornak szentelte, és kísérletet tett arra, hogy a kísértet járta házak klasszikus szüzséjére egy ízig-vérig modern történetet építsen fel, melyben a barátság, a hűség és az élet szeretetet játssza a központi szerepet.
Eve és Will elválaszthatatlan jó barátnők, többnyire együtt buliznak, de amikor egy este Eve egyedül próbál kikapcsolódni a közeli bárban, néhány ital után elveszíti a fejét, mert olyan erős vonzalom keríti őt hatalmába, Ethan Rise a bár pultosának személyében. Miután a szórakozóhely bezár, felmennek a srác lakására, ahol egy szextől túlfűtött éjjelt töltenek együtt, majd másnap mindenki megy a maga útjára.
Novelláiban Légrádi Gergely családi traumákat, ki nem mondott titkokat, a hétköznapok egzisztenciális rettenetét járja körül, miközben az élet végességének elemi tapasztalatából kiindulva helyezi szereplőit olyan határhelyzetekbe, melyekkel az olvasók is könnyen azonosulni tudnak. Légrádi novelláit, néhány oldalon kifejtett életképeit a mindennapiság, az ismerősség aurája lengi be: családi ebédek, ismert beszélgetések, szülők és gyerekeik (a Családi kör ciklus szövegei) vagy unokák és nagyszüleik kapcsolata (pl. a Kártya közben című írás), jó és rosszul működő házasságok, és a sort még folytathanánk.
Száraz Miklós György prózáját még az 1990-es években Juhász Ferenc így jellemezte: „szokatlan, tobzódó, torlódó bolond szép embersorsmese, (,,,) mese-gomolygás”. E találó megállapítás igaz új regényére, a Tibeti szélre is. A 19. század elején játszódó műnek öt kulcsszereplője van: Manszur bég, aki Kőrösi Csoma Sándor alteregója; Sir Robert Moor, aki hivatása szerint orvos, ám valószínűleg a Brit Birodalom kémje; Dzsampal Gyaco, a nyolcadik dalai láma; valamint Dönkar, a tehetős lhászai özvegyasszony és nyolcéves kisfia.
A félresikerült párkapcsolatok, a megmagyarázhatatlan depresszió vagy szorongás mélyén a legtöbb esetben gyerekkori traumák húzódnak meg. Konkrét esetek vagy olyan minták, esetleg a minták hiánya, amely rányomja a bélyegét egész későbbi életünkre. A szembenézés, a problémák feltárása az első lépés, melyben a jelen kötet szerzője is sokat segíthet. Érdemes ugyanis átgondolni, hogy a szülők miként tudtak eleget tenni a szerepüknek, vagy ha nem, milyen mintát mutatnak. Sarah Davies részletekbe menően tárgyalja, hogy milyen a narcisztikus szülők árnyékában felnőni.
Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötete a Libri kiadásában jelent meg. A különösen szép kivitelezésű kötetben hét kivételes női művész portréja olvasható, akik a századfordulós Budapest szellemi közegében alkottak. Ekkoriban még feltűnést keltett, ha valaki nőként nem az anyaság és a háztartás mellett köteleződik el, hanem kreativitását másban, adott esetben a művészetekben bontakoztatja ki. Innen a korabeli sértő elnevezés is: női szörnyetegek. A kötetben Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga művészi pályája bontakozik ki.
Az ADHD, magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné az e zavarral küzdők számára a mindennapi életet. Másként kell ugyan a hétköznapi helyzetekkel megbirkózniuk, legyen szó a társas kapcsolatokról vagy a munkavégzésről, de tudatos praktikákkal még ez az akadály is legyőzhető. Erről szeretne minél többeket meggyőzni a jelen kötet szerzője, aki maga is ADHD-val éli életét. Jessica McCabe először egy YouTube-csatornát indított, hogy a nagyközönséghez is eljusson mindaz, amit az évek során sikerült megtudnia.
A New England-i Egyetemre érkezik vendégoktatóként Lara Stone oknyomozó újságíró. A nő már második nap egy buli alatt különös információ birtokába jut. Miután jól elbeszélget az egyetemi professzorral, Harry Robbinsonnal, egy kissé illuminált lány lép oda hozzá és kétségbeesetten azt közli vele, tartsa magát távol a férfitól, mert az nemrégiben megölte Eleanor Campbellt. Az áldozatot a könyvtár padlóján holtan találták, de minden jel arra mutatott, megcsúszhatott a galérián, majd lezuhant onnan, idegenkezűségre semmi nem utalt.
Lars Elling A tóvidék hercegei című regénye a Typotex Kiadónál jelent meg. A kérész szárnya – olvashatjuk a regény felütésében – "mely addig csillogó vitorlaként egyenesen a levegőbe meredt, lelapul, és a vízfelszínhez tapad, a halál pillanatában apró keresztet formáz, ily módon állítva tünékeny emléket önmagának." A norvég tóvidék apró rezdüléseinek költői látomásából fejlődik ki a tragédiákkal átszőtt családtörténet. Akárcsak a végtelen kiterjedésű norvég erdők, a múlt sűrűjéből is lappangó titkok kerülnek felszínre, méghozzá a testvéri szeretet problematikáján keresztül.
A történetet valós esemény ihlette: 1954. május legutolsó napján elsüllyed a Balatonban a Pajtás nevű sétahajó. Kolláth Cecília (Cili) Balatonfüreden él és az érettségi vizsgájára készül. Kitűnő tanuló, mindent megtesz azért, hogy felvegyék az ELTE bölcsészkarára, de a patinás nevű, rangos Györöky família nem éppen a legjobb ajánlólevél a Rákosi-rendszer legsötétebb éveiben. Bár a család már elszegényedett, semmiféle úri allűrrel nem hivalkodnak, de a rendszer és az ÁVH emberei mégis figyelemmel kísérik őket.
Coco Chanelről (1883-1971) már számos monográfia, szépirodalmi ihletésű regény született. A francia divatdiktátor neve ikonikus márkáinak (pl.: kiskosztüm, kölni) révén örökre bekerült a „halhatatlanok panteonjába”. Az egyházi árvaházban felnevelt kislány, eredeti nevén Gabrielle Chanel már kamaszlányként is erős egyéniség volt. Csinos "pofikája" sok férfinak feltűnt, mígnem egy gazdag aranyifjú kitartottja lett, az ő házában ismerkedett meg élete nagy szerelmével, Boy Capelttel.
1939. szeptember 1-én veszi kezdetét Tod Lending regénye. A tizenhét éves Reuven egy középosztálybeli lengyel zsidó családba született, az apja mellett dolgozik, aki Lengyelország legjobb kézzel készített esernyőit gyártja és forgalmazza. A család békés élete azonban megváltozik, amikor a nácik megszállják az országot, és ezzel kezdetét veszi a második világháború.
A romantikus regény történelmi korban a török hódoltság idején játszódik, amikor az 1600-as években az Oszmán Birodalom már Magyarország nagy részét elfoglalta. Buda török kézre került, a Balaton déli partjánál azonban megállt a török seregek előrejutása. A magyar nemesség a végvári katonaság segítségével az északi parton megtartotta hadállásait. Tihanyban a hegy csúcsán a monostorból erődöt építettek, amelyben Karacsics Mátyás várkapitány tartotta fenn a rendet.
Trent Dalton A fiú, aki lenyelte a világegyetemet című regénye a Kossuth Kiadónál jelent meg. A regény – mely alapján nagy sikerű Netflix-sorozat is készült – a szerelem, a család és a barátság alakulását mutatja be egy kamasz fiú szemszögén keresztül. Eli Belle sorsa nem könnyű: apjáról szinte nem tud semmit, anyja börtönben ül, mostohaapja pedig drogdíler. A családi mintázatokból eredően a számára legmegbízhatóbb felnőtt is bűnöző, Silm ugyanis számos alkalommal szökött meg a börtönből, így téve szert ismertségre.
Csaknem tíz év elteltével jelentkezett új regénnyel Tan Twan Eng, a Man Asian Literary Prize-díjas maláj író. Története a klasszikus gyarmati időkben játszódik; 1921-et írunk, a helyszín Pinang. Itt él a művelt és elegáns brit házaspár: a jól menő, tehetős ügyvéd, Robert Hamlyn és a felesége, a helyi társaság epicentruma, Lesley, a csodálatos Kazuár Ház birtokosai.
K. A. Linde folytatja Kierse McKenna mágiával gazdagon átszőtt történetét. A Vörösbegy a tölgytrónuson ugyanis a szerző Tölgy és magyal ciklusának második köteteként lép az urban fantasy rajongói elé. Az első rész sikeres fogadtatása után minden bizonnyal hasonló lelkesedéssel fogják kézbe venni Kierse, a tolvaj történetének további epizódjait is, aki bár a legjobban őrzött kincseket is képes meglovasítani, de éppen ez a képessége szerez neki számos ellenséget.
Két személyiségében és társadalmi hátterében egymástól teljesen eltérő fiatal, Eva és Pick egymásra találásának története a regény. A lány gazdag családban nőtt fel, szülei főként anyagilag adtak meg neki mindent, majd amikor Eva teherbe esett, kirúgták lányukat otthonról, és az ezidáig csak a látszanak élő, sznob fiatal nő ezután kénytelen átformálni, addigi kényelmes életét.
Baráth Viktória legújabb regényének hősnője bízott benne, hogy élete kiszámítható módon, biztos mederben hömpölyög tovább. Adél inkább feladta álmát azért, hogy együtt lehessen szerelmével, és mindent megtett, hogy olyan világot alakítson ki maguknak, amit mindketten bátran tudnak otthonnak nevezni. Önfeladása keserű csalódással ér véget, s egy életre megtanulja, hogy ne másokra, csakis saját magára hallgasson, amikor az élet válaszút elé állítja.
Dan Brown nyomdokain Bíró Szabolcs is ráakadt a Templomos Lovagrend vélt és valós örökségére. A szerző bevallása szerint műve tisztelgés Umberto Eco kultkönyve, A rózsa neve előtt. Az összeesküvés-elmélettől áthatott, művészettörténeti krimi főhőse Ferency László fiatal antikvárius, aki egy átlagos napon különös megrendelést kap: egy kis cetlit talál az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal.
A cozy crime műfaja iránt rajongóknak nem kell bemutatnunk Lynn Messinát és munkásságát. Az amerikai bestsellerszerző a viktoriánus időkbe repíti vissza olvasóit, akik immár a harmadik gyilkossági esetet oldhatják meg Beatrice Hyde-Clare kisasszony vezetésével. A társadalom szemében menthetetlennek tűnő vénkisasszony ki van éhezve egy újabb megoldandó ügyre. Reméli, ha figyelmét és szabadon csapongó gondolatait egy bűnügyre kell fókuszálnia, nem marad ideje arra, hogy minduntalan Kesgrave hercegéről fantáziáljon.
Az Agatha Christie által kijelölt műfaji hagyományokat írja tovább Alex Pavesi, aki a Nyolc nyomozó (202110249) után egy újabb izgalmas, a műfaji keretekre bátran rákérdező krimivel szerette volna olvasóit szórakoztatni. A regény első felében olyan gyilkosságokról olvashatunk, amelyek meg sem történtek, csupán a szereplők képzeletének szüleményei.
Luanne G. Smith Bűbájármány című duológiájának befejező része Edwina Blackwood személyét állítja a fókuszba, s olvasói figyelmét az ártó átok elől menekülő boszorkány alakján keresztül az emberi és a varázsvilág közt húzódó határ illékonyságára irányítja. A regényben elmosódik ez a köztes tér: boszorkányok, varázslók és tündérek népesítik be Smith történetét.
A Randevú Rómában és a Remény Rómában után újabb, az olasz fővárosban játszódó romantikus regénnyel jelentkezett Kerry Fisher. A történet főhőse egy középkorú angol édesanya. Sara már minden életkedvét elvesztette, úgy érzi, csapdába esett. Egy női magazin életmód rovatának szerkesztőjeként dolgozik, zsarnoki főnöke azonban elviselhetetlen, mellette pedig vezeti a háztartást, és azon gondolkodik, hogy elváljon a férjétől, Declantől és reméli, hogy végre felnőtt ikerfiai, Callum és Finn „kirepülnek” a családi fészekből.
Balladisztikus versformájú, szívszorítóan szép történetet írt Sarah Crossan, amikor két fiatal szerelmének krónikáját valós eseményekre, az Írországban 1845-ben elkezdődött burgonyavész nyomán kialakult éhínségre építette fel. 1846-ban az időjárás miatt a burgonyatermés egésze megrohadt, az embereknek pedig nem volt már tartaléka a korábbi évekről sem. Az éhezés, a betegségek (vérhas, kolera, tífusz) miatt a lakosság közel fele éhen halt.
Sebastian és Nikki Larabee a főszereplője a francia bestsellerszerző eredetleg 2012-ben megjelent, magyarul most először olvasható regényének. A gazdag New York-i családba született Sebastian tehetséges hangszerkészítő, és egyedül neveli két iker gyermekét, Camille-t és Jérémyt a Nagy Almában. A gyerekek édesanyja, Nikki modell- és színházi karrierről álmodott, mindig is nyitott és energikus volt – szinte mindenben a megfontolt Sebastian ellentéte.
A Levendulaszoba folytatását tartja kezében az olvasó, aki az előzményhez hasonlóan most is egy líraian szép történettel gazdagodhat. A főszereplő, Jean Perdu Párizsban, a Szajnában lehorgonyzott Lulu nevű uszályon alakította ki azt az ötezer kötetből álló könyvesházát, ahol a betérő mindig megtalálja a lelkiállapotával harmonizáló, neki megfelelő könyvet. Jean különleges könyvtárában különös érzékkel összehozza az olvasót és az irodalmat.
Jack Givins még csak nyolc éves volt, amikor véletlenül meghallotta szülei beszélgetését, azt, hogy apja, Earl Givins elhagyja őket, azonban ennek nyomós oka van, mert egy tanúvédelmi program keretében a hatóságok elrejtik a férfit. Ezzel új nevet, új személyazonosságot kap, és vélhetően Jack soha többé nem láthatja majd az édesapját, akit nagyon szeret, és nem tudja elhinni a szavait, amikor a férfi azzal búcsúzik tőle: A te apád embereket ölt, nem jó ember.
Egy csaknem hétszáz oldalas misztikus horror-fantasyvel debütál a magyar olvasóközönség előtt Keri Lake. Nagyszabású, rengeteg szereplőt megmozgató, kalandos és misztikus fordulatokkal teli történetének főhőse egy Maevyth Bronwick nevű lány, aki igencsak szorult helyzetbe kerül: egy misztikus jóslatból kiindulva egy csapat mágus arra a következtésre jut, hogy a lány életét fel kell áldozni.
Liza Marklund krimijében ismét színre lép a hányattatott sorsú rendőrparancsnok, Wiking Stromberg; a helyszín ezúttal az Északi-sarkkör közelében fekvő svéd városka, Stenträsk, ahol rendre követik egymást a nyomasztó események. Nincs ez másként most sem; a stenträskiek éppen a nyári napfordulót ünneplik vidáman Szent Iván éjjelén, amikor felkavaró hírt kapnak: a közeli Kllmyren lápból egy holttest került elő.
A szerzőpáros, Lannert Judit és Németh Szilvia Kreatív tanulás – Kreativitás az iskolában és azon kívűl című kötete a Tea Kiadó gondozásában jelent meg. A kreatív gondolkodás napjaink egyik legfontosabb kompetenciája. A most megjelenő, tekintélyes szakkönyv a kreativitás több aspektusát tárja fel tudományos igénnyel. A kötet az iskolák világának új lehetőségeit mutatja be, az elméleti ismeretanyagot valódi iskolai példákkal illusztrálva. A kreatív gondolkodás tulajdonképpen az egymástól távoli idegpályák kölcsönös működése a szenzomotoros funkciókkal.
Ezzel a kötettel már harmadik könyve jelenik meg magyarul Mindy Pelznek, akinek küldetése, hogy megfelelő életmóddal és étkezéssel gyógyulást, jobbulást kínáljon azoknak a nőknek, akiknek felborult egészséges hormonháztartásuk, természetes ritmusuk, ciklusuk. Pelz meg van győződve arról, hogy a helyes táplálkozással megőrizhető, visszaállítható a hormonális egyensúly, a megfelelő vércukorszint és a bélrendszer egészsége; ehhez ajánlja az általa összeállított, több mint száz receptet közlő gyűjteményt, amely nemcsak a főzés-sütésről, de "hormonális öngondoskodás" is szól.
2018-ban a Washington Post és a Psychology Today is az év legjobb könyvének választotta Soraya Chemaly Jól áll neki a harag című könyvét. A szerző évtizedek óta foglalkozik a nőket érintő legfontosabb társadalmi kérdésekkel. Meglátása szerint a haragot sokan félreértik, főként, ha a nők haragjáról van szó. A nők dühét a társadalom évszázadok óta rendellenes, szélsőséges érzelemként könyveli el. Amikor egy nő intézményes, politikai vagy szakmai környezetben mutatja ki a haragját, automatikusan áthágja a nemi normákat.
A Legacy sorozat első darabja a Gyulladáspont, amelyet a kiadói ajánlás szerint hamarosan a Perzselő láng című folytatás követ. Emerson Rennee Kedrick a coloradói kisváros, Legacy lakója. Az érettségi bankett után Sebastian Vargas Bash a lány boldog beleegyezése mellett elvette a szüzességét, de mire felkelt a nap a srác kámforrá vált. A városban tűz ütött ki, olyan hatalmas lángokkal borította el a házakat, hogy a lakók mindegyike életveszélyben volt, Bash apja a helyi tűzöltőcsapat tagja a tizennyolc tagú mentőcsapattal erejüket megfeszítve oltják a tüzet, de végül egy kivétellel mindenki életét vesztette a lángokban.
Nincs okunk kételkedni az Elle Magazin szerkesztőinek döntésében, akik Hannah Bonam-Young regényét az év romantikus drámájának kiáltották ki. A történet valóban szíves melengető, ugyanakkor mély és árnyalt módon mutatja be az emberi kapcsolatok alakulását. Nincs benne harsány romantika vagy fellobbanó érzelmek kisülései, amit az olvasók kapnak, egy lassan építkező románc története, amely úgy hétköznapi, mint egyedi, mint ahogy minden szerelem az.
Cecelia Ahern regényének a főhőse Enya Pickering, egy dublini doktornő. Enya nagyon hamar lett önálló; csak tizenkét éves volt, amikor az édesanyja belefulladt az óceánba, majd az apja alig pár hónap múlva új családot alapított, ahonnan a húgával, Florával együtt gyakorlatilag elmenekültek. Flora családanya lett, ő pedig orvosi egyetemre ment, feleségül ment egyik kollégájához, Xander Pickeringhez, és született egy fia, Finn, aki mostanra már kamasz lett.
2025-ben a balatonfüredi Anna-bál kétszázadik évfordulóját ünnepeltük (a hagyományokhoz híven a Magyar Állami Operaház balettművészei nyitották meg a bált július 26-án, szombaton, az Anna Grand Hotel díszkertjében). A Balaton legrangosabb társasági eseményéről van szó, melyet első alkalommal Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezett meg 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Krisztina tiszteletére (a hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, későbbi aradi vértanúval).
Lindsay C. Gibson klinikai pszichológusként, terapeutaként az érzelmileg éretlen emberek által - akarva-akaratlanul - okozott "sebekkel", lélektai, mentálhigiénés problémákkal, érzelmi traumákkal foglalkozik, tovább azzal, hogy az érintettek miként épülhetnek fel ezekből a gyakran bántalmazó jelleget mutató kapcsolatokból. Ebben a könyvében ez utóbbiaknak szolgál iránymutatással: olyanokra gondolva írta meg ezt a tanácsadó kötete, akiknek nem opció a teljes elhatárolódás, akik kénytelenek kapcsolatban lenni érzelmileg éretlen emberekkel - rokoni vagy munkahelyi kötelezettségek miatt -, de szeretnék egészségesebb viszonyt ápolni velük.
Az útikönyv borítóján látható Mont-Saint-Michel apátság gránit szigeten emelkedő impozáns képe, és a nem különben izgalmas carnaci menhírek fotója csábítja az olvasót Franciaország távoli, északnyugati csücskébe, Normandiába és Bretagne-ba. A szerző, Kovács Gáborján a kelta emlékek szerelmese, így a kontinensen is az északi (kelta és viking) emlékeket keresi. Praktikus, színes térképrészletekkel és rengeteg fotóval illusztrált útikönyvében részletesen bejárja a különleges vidék kisvárosait és falvait.
1985-ben veszi kezdetét a történet Velencében, amikor Maria Montinak, a feltűnően szép olasz lánynak a vasárnapi misén egybefonódik a tekintete Lorenzóéval, aki közismert klasszikus férfiszépségnek, Casanovának számít a városban. Amikor a lány hazafelé igyekszik, Lorenzo elkapja, erőszakkal megcsókolja, majd a falhoz szorítja, mert sokkal többet is akar tőle. Maria védekezik, majd dulakodás közben egy sziklafal mellé sodródnak, ott Lorenzo elveszíti az egyensúlyát, a mélybe zuhan.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Eve és Will elválaszthatatlan jó barátnők, többnyire együtt buliznak, de amikor egy este Eve egyedül próbál kikapcsolódni a közeli bárban, néhány ital után elveszíti a fejét, mert olyan erős vonzalom keríti őt hatalmába, Ethan Rise a bár pultosának személyében. Miután a szórakozóhely bezár, felmennek a srác lakására, ahol egy szextől túlfűtött éjjelt töltenek együtt, majd másnap mindenki megy a maga útjára.
Novelláiban Légrádi Gergely családi traumákat, ki nem mondott titkokat, a hétköznapok egzisztenciális rettenetét járja körül, miközben az élet végességének elemi tapasztalatából kiindulva helyezi szereplőit olyan határhelyzetekbe, melyekkel az olvasók is könnyen azonosulni tudnak. Légrádi novelláit, néhány oldalon kifejtett életképeit a mindennapiság, az ismerősség aurája lengi be: családi ebédek, ismert beszélgetések, szülők és gyerekeik (a Családi kör ciklus szövegei) vagy unokák és nagyszüleik kapcsolata (pl. a Kártya közben című írás), jó és rosszul működő házasságok, és a sort még folytathanánk.
Száraz Miklós György prózáját még az 1990-es években Juhász Ferenc így jellemezte: „szokatlan, tobzódó, torlódó bolond szép embersorsmese, (,,,) mese-gomolygás”. E találó megállapítás igaz új regényére, a Tibeti szélre is. A 19. század elején játszódó műnek öt kulcsszereplője van: Manszur bég, aki Kőrösi Csoma Sándor alteregója; Sir Robert Moor, aki hivatása szerint orvos, ám valószínűleg a Brit Birodalom kémje; Dzsampal Gyaco, a nyolcadik dalai láma; valamint Dönkar, a tehetős lhászai özvegyasszony és nyolcéves kisfia.
A félresikerült párkapcsolatok, a megmagyarázhatatlan depresszió vagy szorongás mélyén a legtöbb esetben gyerekkori traumák húzódnak meg. Konkrét esetek vagy olyan minták, esetleg a minták hiánya, amely rányomja a bélyegét egész későbbi életünkre. A szembenézés, a problémák feltárása az első lépés, melyben a jelen kötet szerzője is sokat segíthet. Érdemes ugyanis átgondolni, hogy a szülők miként tudtak eleget tenni a szerepüknek, vagy ha nem, milyen mintát mutatnak. Sarah Davies részletekbe menően tárgyalja, hogy milyen a narcisztikus szülők árnyékában felnőni.
Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötete a Libri kiadásában jelent meg. A különösen szép kivitelezésű kötetben hét kivételes női művész portréja olvasható, akik a századfordulós Budapest szellemi közegében alkottak. Ekkoriban még feltűnést keltett, ha valaki nőként nem az anyaság és a háztartás mellett köteleződik el, hanem kreativitását másban, adott esetben a művészetekben bontakoztatja ki. Innen a korabeli sértő elnevezés is: női szörnyetegek. A kötetben Madzsar Alice, Kaffka Margit, Erdős Renée, Lesznai Anna, Ferenczy Noémi, Undi Mariska és Máté Olga művészi pályája bontakozik ki.
Az ADHD, magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné az e zavarral küzdők számára a mindennapi életet. Másként kell ugyan a hétköznapi helyzetekkel megbirkózniuk, legyen szó a társas kapcsolatokról vagy a munkavégzésről, de tudatos praktikákkal még ez az akadály is legyőzhető. Erről szeretne minél többeket meggyőzni a jelen kötet szerzője, aki maga is ADHD-val éli életét. Jessica McCabe először egy YouTube-csatornát indított, hogy a nagyközönséghez is eljusson mindaz, amit az évek során sikerült megtudnia.
A New England-i Egyetemre érkezik vendégoktatóként Lara Stone oknyomozó újságíró. A nő már második nap egy buli alatt különös információ birtokába jut. Miután jól elbeszélget az egyetemi professzorral, Harry Robbinsonnal, egy kissé illuminált lány lép oda hozzá és kétségbeesetten azt közli vele, tartsa magát távol a férfitól, mert az nemrégiben megölte Eleanor Campbellt. Az áldozatot a könyvtár padlóján holtan találták, de minden jel arra mutatott, megcsúszhatott a galérián, majd lezuhant onnan, idegenkezűségre semmi nem utalt.
Lars Elling A tóvidék hercegei című regénye a Typotex Kiadónál jelent meg. A kérész szárnya – olvashatjuk a regény felütésében – "mely addig csillogó vitorlaként egyenesen a levegőbe meredt, lelapul, és a vízfelszínhez tapad, a halál pillanatában apró keresztet formáz, ily módon állítva tünékeny emléket önmagának." A norvég tóvidék apró rezdüléseinek költői látomásából fejlődik ki a tragédiákkal átszőtt családtörténet. Akárcsak a végtelen kiterjedésű norvég erdők, a múlt sűrűjéből is lappangó titkok kerülnek felszínre, méghozzá a testvéri szeretet problematikáján keresztül.
A történetet valós esemény ihlette: 1954. május legutolsó napján elsüllyed a Balatonban a Pajtás nevű sétahajó. Kolláth Cecília (Cili) Balatonfüreden él és az érettségi vizsgájára készül. Kitűnő tanuló, mindent megtesz azért, hogy felvegyék az ELTE bölcsészkarára, de a patinás nevű, rangos Györöky família nem éppen a legjobb ajánlólevél a Rákosi-rendszer legsötétebb éveiben. Bár a család már elszegényedett, semmiféle úri allűrrel nem hivalkodnak, de a rendszer és az ÁVH emberei mégis figyelemmel kísérik őket.
Coco Chanelről (1883-1971) már számos monográfia, szépirodalmi ihletésű regény született. A francia divatdiktátor neve ikonikus márkáinak (pl.: kiskosztüm, kölni) révén örökre bekerült a „halhatatlanok panteonjába”. Az egyházi árvaházban felnevelt kislány, eredeti nevén Gabrielle Chanel már kamaszlányként is erős egyéniség volt. Csinos "pofikája" sok férfinak feltűnt, mígnem egy gazdag aranyifjú kitartottja lett, az ő házában ismerkedett meg élete nagy szerelmével, Boy Capelttel.
1939. szeptember 1-én veszi kezdetét Tod Lending regénye. A tizenhét éves Reuven egy középosztálybeli lengyel zsidó családba született, az apja mellett dolgozik, aki Lengyelország legjobb kézzel készített esernyőit gyártja és forgalmazza. A család békés élete azonban megváltozik, amikor a nácik megszállják az országot, és ezzel kezdetét veszi a második világháború.
A romantikus regény történelmi korban a török hódoltság idején játszódik, amikor az 1600-as években az Oszmán Birodalom már Magyarország nagy részét elfoglalta. Buda török kézre került, a Balaton déli partjánál azonban megállt a török seregek előrejutása. A magyar nemesség a végvári katonaság segítségével az északi parton megtartotta hadállásait. Tihanyban a hegy csúcsán a monostorból erődöt építettek, amelyben Karacsics Mátyás várkapitány tartotta fenn a rendet.
Csaknem tíz év elteltével jelentkezett új regénnyel Tan Twan Eng, a Man Asian Literary Prize-díjas maláj író. Története a klasszikus gyarmati időkben játszódik; 1921-et írunk, a helyszín Pinang. Itt él a művelt és elegáns brit házaspár: a jól menő, tehetős ügyvéd, Robert Hamlyn és a felesége, a helyi társaság epicentruma, Lesley, a csodálatos Kazuár Ház birtokosai.
K. A. Linde folytatja Kierse McKenna mágiával gazdagon átszőtt történetét. A Vörösbegy a tölgytrónuson ugyanis a szerző Tölgy és magyal ciklusának második köteteként lép az urban fantasy rajongói elé. Az első rész sikeres fogadtatása után minden bizonnyal hasonló lelkesedéssel fogják kézbe venni Kierse, a tolvaj történetének további epizódjait is, aki bár a legjobban őrzött kincseket is képes meglovasítani, de éppen ez a képessége szerez neki számos ellenséget.
Két személyiségében és társadalmi hátterében egymástól teljesen eltérő fiatal, Eva és Pick egymásra találásának története a regény. A lány gazdag családban nőtt fel, szülei főként anyagilag adtak meg neki mindent, majd amikor Eva teherbe esett, kirúgták lányukat otthonról, és az ezidáig csak a látszanak élő, sznob fiatal nő ezután kénytelen átformálni, addigi kényelmes életét.
Baráth Viktória legújabb regényének hősnője bízott benne, hogy élete kiszámítható módon, biztos mederben hömpölyög tovább. Adél inkább feladta álmát azért, hogy együtt lehessen szerelmével, és mindent megtett, hogy olyan világot alakítson ki maguknak, amit mindketten bátran tudnak otthonnak nevezni. Önfeladása keserű csalódással ér véget, s egy életre megtanulja, hogy ne másokra, csakis saját magára hallgasson, amikor az élet válaszút elé állítja.
Dan Brown nyomdokain Bíró Szabolcs is ráakadt a Templomos Lovagrend vélt és valós örökségére. A szerző bevallása szerint műve tisztelgés Umberto Eco kultkönyve, A rózsa neve előtt. Az összeesküvés-elmélettől áthatott, művészettörténeti krimi főhőse Ferency László fiatal antikvárius, aki egy átlagos napon különös megrendelést kap: egy kis cetlit talál az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal.
A cozy crime műfaja iránt rajongóknak nem kell bemutatnunk Lynn Messinát és munkásságát. Az amerikai bestsellerszerző a viktoriánus időkbe repíti vissza olvasóit, akik immár a harmadik gyilkossági esetet oldhatják meg Beatrice Hyde-Clare kisasszony vezetésével. A társadalom szemében menthetetlennek tűnő vénkisasszony ki van éhezve egy újabb megoldandó ügyre. Reméli, ha figyelmét és szabadon csapongó gondolatait egy bűnügyre kell fókuszálnia, nem marad ideje arra, hogy minduntalan Kesgrave hercegéről fantáziáljon.
Az Agatha Christie által kijelölt műfaji hagyományokat írja tovább Alex Pavesi, aki a Nyolc nyomozó (202110249) után egy újabb izgalmas, a műfaji keretekre bátran rákérdező krimivel szerette volna olvasóit szórakoztatni. A regény első felében olyan gyilkosságokról olvashatunk, amelyek meg sem történtek, csupán a szereplők képzeletének szüleményei.
Luanne G. Smith Bűbájármány című duológiájának befejező része Edwina Blackwood személyét állítja a fókuszba, s olvasói figyelmét az ártó átok elől menekülő boszorkány alakján keresztül az emberi és a varázsvilág közt húzódó határ illékonyságára irányítja. A regényben elmosódik ez a köztes tér: boszorkányok, varázslók és tündérek népesítik be Smith történetét.
A Randevú Rómában és a Remény Rómában után újabb, az olasz fővárosban játszódó romantikus regénnyel jelentkezett Kerry Fisher. A történet főhőse egy középkorú angol édesanya. Sara már minden életkedvét elvesztette, úgy érzi, csapdába esett. Egy női magazin életmód rovatának szerkesztőjeként dolgozik, zsarnoki főnöke azonban elviselhetetlen, mellette pedig vezeti a háztartást, és azon gondolkodik, hogy elváljon a férjétől, Declantől és reméli, hogy végre felnőtt ikerfiai, Callum és Finn „kirepülnek” a családi fészekből.
Balladisztikus versformájú, szívszorítóan szép történetet írt Sarah Crossan, amikor két fiatal szerelmének krónikáját valós eseményekre, az Írországban 1845-ben elkezdődött burgonyavész nyomán kialakult éhínségre építette fel. 1846-ban az időjárás miatt a burgonyatermés egésze megrohadt, az embereknek pedig nem volt már tartaléka a korábbi évekről sem. Az éhezés, a betegségek (vérhas, kolera, tífusz) miatt a lakosság közel fele éhen halt.
Sebastian és Nikki Larabee a főszereplője a francia bestsellerszerző eredetleg 2012-ben megjelent, magyarul most először olvasható regényének. A gazdag New York-i családba született Sebastian tehetséges hangszerkészítő, és egyedül neveli két iker gyermekét, Camille-t és Jérémyt a Nagy Almában. A gyerekek édesanyja, Nikki modell- és színházi karrierről álmodott, mindig is nyitott és energikus volt – szinte mindenben a megfontolt Sebastian ellentéte.
A Levendulaszoba folytatását tartja kezében az olvasó, aki az előzményhez hasonlóan most is egy líraian szép történettel gazdagodhat. A főszereplő, Jean Perdu Párizsban, a Szajnában lehorgonyzott Lulu nevű uszályon alakította ki azt az ötezer kötetből álló könyvesházát, ahol a betérő mindig megtalálja a lelkiállapotával harmonizáló, neki megfelelő könyvet. Jean különleges könyvtárában különös érzékkel összehozza az olvasót és az irodalmat.
Jack Givins még csak nyolc éves volt, amikor véletlenül meghallotta szülei beszélgetését, azt, hogy apja, Earl Givins elhagyja őket, azonban ennek nyomós oka van, mert egy tanúvédelmi program keretében a hatóságok elrejtik a férfit. Ezzel új nevet, új személyazonosságot kap, és vélhetően Jack soha többé nem láthatja majd az édesapját, akit nagyon szeret, és nem tudja elhinni a szavait, amikor a férfi azzal búcsúzik tőle: A te apád embereket ölt, nem jó ember.
Liza Marklund krimijében ismét színre lép a hányattatott sorsú rendőrparancsnok, Wiking Stromberg; a helyszín ezúttal az Északi-sarkkör közelében fekvő svéd városka, Stenträsk, ahol rendre követik egymást a nyomasztó események. Nincs ez másként most sem; a stenträskiek éppen a nyári napfordulót ünneplik vidáman Szent Iván éjjelén, amikor felkavaró hírt kapnak: a közeli Kllmyren lápból egy holttest került elő.
A szerzőpáros, Lannert Judit és Németh Szilvia Kreatív tanulás – Kreativitás az iskolában és azon kívűl című kötete a Tea Kiadó gondozásában jelent meg. A kreatív gondolkodás napjaink egyik legfontosabb kompetenciája. A most megjelenő, tekintélyes szakkönyv a kreativitás több aspektusát tárja fel tudományos igénnyel. A kötet az iskolák világának új lehetőségeit mutatja be, az elméleti ismeretanyagot valódi iskolai példákkal illusztrálva. A kreatív gondolkodás tulajdonképpen az egymástól távoli idegpályák kölcsönös működése a szenzomotoros funkciókkal.
Ezzel a kötettel már harmadik könyve jelenik meg magyarul Mindy Pelznek, akinek küldetése, hogy megfelelő életmóddal és étkezéssel gyógyulást, jobbulást kínáljon azoknak a nőknek, akiknek felborult egészséges hormonháztartásuk, természetes ritmusuk, ciklusuk. Pelz meg van győződve arról, hogy a helyes táplálkozással megőrizhető, visszaállítható a hormonális egyensúly, a megfelelő vércukorszint és a bélrendszer egészsége; ehhez ajánlja az általa összeállított, több mint száz receptet közlő gyűjteményt, amely nemcsak a főzés-sütésről, de "hormonális öngondoskodás" is szól.
2018-ban a Washington Post és a Psychology Today is az év legjobb könyvének választotta Soraya Chemaly Jól áll neki a harag című könyvét. A szerző évtizedek óta foglalkozik a nőket érintő legfontosabb társadalmi kérdésekkel. Meglátása szerint a haragot sokan félreértik, főként, ha a nők haragjáról van szó. A nők dühét a társadalom évszázadok óta rendellenes, szélsőséges érzelemként könyveli el. Amikor egy nő intézményes, politikai vagy szakmai környezetben mutatja ki a haragját, automatikusan áthágja a nemi normákat.
A Legacy sorozat első darabja a Gyulladáspont, amelyet a kiadói ajánlás szerint hamarosan a Perzselő láng című folytatás követ. Emerson Rennee Kedrick a coloradói kisváros, Legacy lakója. Az érettségi bankett után Sebastian Vargas Bash a lány boldog beleegyezése mellett elvette a szüzességét, de mire felkelt a nap a srác kámforrá vált. A városban tűz ütött ki, olyan hatalmas lángokkal borította el a házakat, hogy a lakók mindegyike életveszélyben volt, Bash apja a helyi tűzöltőcsapat tagja a tizennyolc tagú mentőcsapattal erejüket megfeszítve oltják a tüzet, de végül egy kivétellel mindenki életét vesztette a lángokban.
Nincs okunk kételkedni az Elle Magazin szerkesztőinek döntésében, akik Hannah Bonam-Young regényét az év romantikus drámájának kiáltották ki. A történet valóban szíves melengető, ugyanakkor mély és árnyalt módon mutatja be az emberi kapcsolatok alakulását. Nincs benne harsány romantika vagy fellobbanó érzelmek kisülései, amit az olvasók kapnak, egy lassan építkező románc története, amely úgy hétköznapi, mint egyedi, mint ahogy minden szerelem az.
Cecelia Ahern regényének a főhőse Enya Pickering, egy dublini doktornő. Enya nagyon hamar lett önálló; csak tizenkét éves volt, amikor az édesanyja belefulladt az óceánba, majd az apja alig pár hónap múlva új családot alapított, ahonnan a húgával, Florával együtt gyakorlatilag elmenekültek. Flora családanya lett, ő pedig orvosi egyetemre ment, feleségül ment egyik kollégájához, Xander Pickeringhez, és született egy fia, Finn, aki mostanra már kamasz lett.
2025-ben a balatonfüredi Anna-bál kétszázadik évfordulóját ünnepeltük (a hagyományokhoz híven a Magyar Állami Operaház balettművészei nyitották meg a bált július 26-án, szombaton, az Anna Grand Hotel díszkertjében). A Balaton legrangosabb társasági eseményéről van szó, melyet első alkalommal Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezett meg 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Krisztina tiszteletére (a hagyomány szerint Krisztina ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, későbbi aradi vértanúval).
Lindsay C. Gibson klinikai pszichológusként, terapeutaként az érzelmileg éretlen emberek által - akarva-akaratlanul - okozott "sebekkel", lélektai, mentálhigiénés problémákkal, érzelmi traumákkal foglalkozik, tovább azzal, hogy az érintettek miként épülhetnek fel ezekből a gyakran bántalmazó jelleget mutató kapcsolatokból. Ebben a könyvében ez utóbbiaknak szolgál iránymutatással: olyanokra gondolva írta meg ezt a tanácsadó kötete, akiknek nem opció a teljes elhatárolódás, akik kénytelenek kapcsolatban lenni érzelmileg éretlen emberekkel - rokoni vagy munkahelyi kötelezettségek miatt -, de szeretnék egészségesebb viszonyt ápolni velük.
Az útikönyv borítóján látható Mont-Saint-Michel apátság gránit szigeten emelkedő impozáns képe, és a nem különben izgalmas carnaci menhírek fotója csábítja az olvasót Franciaország távoli, északnyugati csücskébe, Normandiába és Bretagne-ba. A szerző, Kovács Gáborján a kelta emlékek szerelmese, így a kontinensen is az északi (kelta és viking) emlékeket keresi. Praktikus, színes térképrészletekkel és rengeteg fotóval illusztrált útikönyvében részletesen bejárja a különleges vidék kisvárosait és falvait.
1985-ben veszi kezdetét a történet Velencében, amikor Maria Montinak, a feltűnően szép olasz lánynak a vasárnapi misén egybefonódik a tekintete Lorenzóéval, aki közismert klasszikus férfiszépségnek, Casanovának számít a városban. Amikor a lány hazafelé igyekszik, Lorenzo elkapja, erőszakkal megcsókolja, majd a falhoz szorítja, mert sokkal többet is akar tőle. Maria védekezik, majd dulakodás közben egy sziklafal mellé sodródnak, ott Lorenzo elveszíti az egyensúlyát, a mélybe zuhan.