Hummel Zsolt a testi-lelki jóllét egy speciális területének szakértője: "intimitás gourmet" és érintésterapeuta, akinek az egyik "szakterülete" a lingam- és jónimasszázs. A szexuálterápia, tudatos szexualitás és szexuális kultúra felé egy súlyos autóbaleset fordította, amelyből felépülve ezt az utat választotta arra, hogy ne csak megújuljon, hanem másoknak is segítsen minőségi életet élni. Hasonlóan korábbi kötetéhez, most megjelenő könyvében is azt igyekszik bemutatni a férfiolvasóknak, hogy miként válhat egy férfi "valódi férfivá", erős, magabiztos és gyengéd, ajándékozásra és befogadásra is képes, érzéki lénnyé, aki nem csupán szexuális tárgyként tekint a nőkre.
Aki a könyvek lapjai vagy a filmvászon helyett a valódi életben szeretné megtapasztalni a romantikát, egy nem mindennapi love storyval lehet gazdagabb, hiszen a walesi herceg és hercegné, vagyis Vilmos és Katalin románcánál keresve sem találhat izgalmasabb és felemelőbb történetet. A Glamour Book jelen lapszáma bemutatja „hogyan fogalmazta újra egy maradandó szerelem a monarchiát”. A kiadványból megismerhetjük, hogyan éli és élte eddig életét a páros, Vilmos és Henri gyerekkorát, a jelenlegi király, az akkori walesi herceg, Károly és Diana házasságát.
Jeanie és Julius éppen betöltötték az ötvenegyedik életévüket, amikor meghalt az édesanyjuk, Dot. Odáig hármasban éltek egy eldugott kis angol falucskában és a testvérek egyike sem gondolkodott azon, hogy házasságot kössenek valakivel, olyan biztonságosnak érezték a maguk teremtette kis világukat, amelyben azonban nem sok külső inger érte őket. Esténként a maguk örömére zenéltek, a kicsi konyhakertben pedig megtermeltek mindent, amire szükségük volt, igyekeztek nem érintkezni a külvilággal, mert úgy érezték, ha ki kell lépni a komfortzónájukból, a való életben számos ismeretlen veszély leselkedhet rájuk.
Tosikadzu Kavagucsi a Mielőtt kihűl a kávé című könyvével debütált. A mostani Mielőtt… már a harmadik darabja annak a könyvsornak, amelynek szereplői minden esetben a tokiói Funiculi Funicula kávézóból indulnak el arra a különleges időutazásra, amelynek végén minden esetben kiderül, hogy érdemes-e visszamenni az időben, ha semmit sem tudunk megváltoztatni. A különleges helyszín adta kereten belül, négy megkapó történettel gazdagodik majd az olvasó, mert szereplőit az idő- és lélekutazások fényében, érzelemgazdagon mutatja be az író.
1968 nyarán játszódik a szlovák szerző első magyar nyelven is olvasható regényének fő cselekményszála, igaz a történet többször is visszakanyarodik a negyvenes-ötvenes évekbe. A címben is feltüntetett "forró" jelző természetesen a Csehszlovákia történetében (is) meghatározó jelentőségű '68-as történésekre vonatkozik: néhány hónappal vagyunk túl a prágai tavaszon, az ország a változások lázában ég, folyik "az emberarcú szocializmus" kialakításának kísérlete, egészen odáig, míg az augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjel a Varsói Szerződés országainak csapatai, köztük a Magyar Néphadsereg alakulatai meg nem szállják Csehszlovákiát.
Elmondása szerint édesanyjának gyermekkora ihlette Malin C. M. Rønning debütáló regényét. A Mintázatok, melyet 2020-as megjelenése óta több díjra is jelöltek, egy diszfunkcionális család belső világába nyújt bepillantást. A cselekmény egy erdő mélyén megbúvó házban és annak környékén játszódik, ahová annak idején a két szülő életüket újrakezdeni költözött. Az évtizedek alatt kilenc gyermekük született, igaz az utolsó korán elhalálozott, ám a többi gyerek is előbb-utóbb elmenekült ebből az anyagi és érzelmi biztonságot nélkülöző közegből.
A kortárs dán irodalmi élet kiemelkedő alakja egy sokakat érintő társadalmi és egyéni kérdést állít regénye középpontjába, melyet mély empátiával és kellő arányérzékkel – már ami a realista és szimbolikus részek és motívumok keverését illeti – tálalja olvasóinak. Dorrit Willumsen egy idős, hetvennégy éves női karaktert léptet fel posztegzisztencialistának is nevezhető drámai színekkel megfestett regényében, melyben az öregedés, az emlékek, az egykori szerelmek, az elszalasztott lehetőségek, illetve az egyén szabadságának egyre szűkülő körei kapnak hangsúlyos szerepet.
Sue Keller még kislány volt, amikor az édesanyja meghalt, fiatal felnőttként pedig az édesapját is elveszítette. Az árvaságra jutott lány magányosan és céltalanul bolyong az utcán, amikor ráköszön egy számára teljességgel idegen nő, Annie, aki azt állítja, hogy valamikor a dajkája volt. Húsz év telt el azóta, Sue csodálkozik is, hogyan ismerhette fel őt a nő, amikor szinte csecsemőként látta utoljára, de ugyanakkor örül is a találkozásnak, mert azt reméli, ismét lesz valaki mellette, akiben megbízhat. Azonban hiába kutat az emlékeiben, nem rémlik neki, hogy lett volna dajkája.
A Globál Könyvkiadó Globál Athenaeum című sorozatába olyan kortárs, nemzetközi sikereket elért, értékes műveket válogatott be, amelyek különböző kulturális közegben játszódnak, egy azonban közös bennük: valamennyi gyönyörűen megírt, értéket felmutató, katarzist kiváltó regény. Ekként van ez most is a számi származású svéd könyvtárosnő, Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című könyvével. A Lappföldön játszódó cselekmény az őslakosok, a számik életét mutatja be. A történet két szálon fut.
Kristin Hannah regényeinek a jellegzetessége nemcsak az, hogy mindig erős emberi sorsokat ábrázol, amelyeket éppúgy formálnak az elkövetett hibák, mint a szeretet, de az is, hogy ezzel együtt nagy hiteleséggel megfest egy-egy időszakot, amerikai régiót. Nincs ez másként most megjelenő könyvében sem, amely a '30-as évek Amerikájában játszódik. A helyszín a forró és sivár Dél, Texas térsége, amelyet akkoriban kettős tragédia sújtott: a nagy gazdasági világválság és az amerikai történelem eddigi egyik legnagyobb természeti katasztrófája, az ún. Porteknő.
A száguldó cirkusz történetében számos kiemelkedő versenyzőt találunk, akik önéletrajzi kötetet érdemelnének, az aktív versenyzők közül a jelen kötet szerzőjének hála, most a rajongók Fernando Alonso személyéhez kerülhetnek némileg közelebb. Aki nem csupán a pálya széléről vagy a televíziók előtt akarja kedvencét követni, mindenképp vegye kézbe a jelen könyvet, amely egy hamisítatlan Forma-1-es legendáról szól. Alonso a legfiatalabb kétszeres világbajnokként vonult be a Forma-1 történetébe, és sikereit azóta is csak halmozza.
A fizikus-természettudós szerző ismét egy pszichológiai fogalom mélyreható, értékes bemutatására vállalkozott munkájában. A közvélekedés azt tartja, hogy a gondolkodás és a viselkedésünket befolyásoló érzelmek önálló és egymással szemben álló erők. Mlodinov már előző munkájában bebizonyította, hogy az érzelmek és a gondolkodás az ember jólétének szempontjából egyaránt fontos tényezők, szoros kapcsolatban állnak egymással.
Anthonissa Moger könyve részletekbe menően mutatja be, milyen praktikák révén csökkenthetik a kismamák a szülés során fellépő komplikációk kockázatát, hogyan és milyen eszközökkel juthatnak el egy olyan relaxált állapotba, mely során a szülés a maga természetes módján végigmehet. A szerző a hipnoszülés holisztikus módszerét tárja az olvasók elé, de a félreértések elkerülése végett már könyve első fejezetében kifejti, hogy mit is ért e kifejezés alatt.
Az Amerikában élő vietnámi tudós, Trinh Xuan Thuan a legfrissebb csillagászati ismeretek osztja meg a téma iránt érdeklődő olvasókkal, ami a távoli csillagrendszereket és az exobolygókat illeti. A tudományos élet így nevezte el azokat a távoli égitesteket, amelyek nem a Naprendszerben találhatók, távoli bolygókról és bolygórendszerekről beszélhetünk, amelyek, hasonlóan Naprendszer nyolc bolygójához, egy központi csillag körül keringenek.
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy ha egyszer megtalálta az igazit, akkor kapcsolatukat házassággal koronázzák meg, s bár manapság a klasszikus értelemben vett szokások, a társadalmi érintkezési formákat szabályozó etikett visszaszorulóban van, olykor nem árt tudni, hogy mégis mit illik és mit nem. Ebben segít a leendő házasulandóknak Margaritovits Adél könyve, amelyben a szerző összegyűjtötte a régebbi szokásokat – csak hogy mindenki lássa, hogyan esküdtek meg dédszüleink korában, és ahhoz képest milyen változások történtek.
A Premio Primavera-díj-nyertes regény felkavaró thriller, amelynek írója az emberi érzelmek sötét oldalát pásztázza, miközben perverz szenvedélyeket tár fel. A regény központi alakja Raquel, a fiatal irodalomtanár, aki elfogad egy helyettesítő tanári állást Galícia egyik gimnáziumában, férje, Germán szülőfalujában. Az előző tanárnő holtestét a folyóból emelték ki odaérkezése előtt néhány nappal. Életének nem éppen boldog időszakát éli, kényszerűségből vállalta el az állást, majd amikor az első munkanapján egy papírt talál az asztalán, amelyre az van írva: "És te mennyi idő alatt halsz meg?", eluralja lelkét a szorongás, amely alaktalanul gomolyog benne és egyre inkább átveszi a hatalmat az érzelmei felett.
2021-ben jelent meg Vágyi Petra Sémáink fogságában című könyve, amely azóta kiderült, hogy valódi áttörés volt, beültetve a sématerápia módszerét a köztudatba. Ez a terápiás iskola nagyon hatékonynak bizonyult; lényege a sémavezérelt működési módjaink feltárása és szakszerű korrigálása. Ezeknek gyökerei a gyermek- és kamaszkorig nyúlnak vissza, és sérült, kielégítetlen alapszükségletek nyomán alakulnak ki. Közös vonásuk, hogy abszolút önsorsrontó erejűek, bizonyos helyzetek automatikusan hívják elő ezeket, és ugyanazokat a destruktív gondolatokat, rossz döntéseket generálják bennünk, függetlenül korábbi tapasztalatainktól.
A New York Times bestseller-írója, Fiona Davis, a Nagy Alma egyik lenyűgöző, ma már múzeumként működő kastélyának titkairól, a hozzá fűződő rejtélyes legendáról, árulásról és egy gyilkosságról szóló történettel lepte meg az olvasókat. A cselekmény két idővonalon (1919-ben és 1966-ban) játszódik. Nyolc hónappal azután, hogy a huszonegy éves Lillian Carter az 1919-es spanyolnátha-járványban elveszítette édesanyját, teljesen padlóra került. Az anyja halálát megelőző években Angelica művésznéven az egyik legkeresettebb modell volt a városban, az ő alakját mintázták szobrokba neves művészek, és ezekkel díszítették New York jelentős épületeit a Plaza Hoteltől kiindulva egészen a Brooklyn hídig.
A római történelem jelentős eseményeit feldolgozó történelmi regényei miatt komoly népszerűségre szert tett alkotó, Simon Scarrow az ókori Britanniába repíti vissza olvasóit. Abba a korba, amikor a római legiók még csak néhány évtizede vetették meg lábukat a szigeten, s bár a törzsek jelentős részét sikerült leigázniuk vagy diplomáciai eszközökkel megtörniük, a feszültség nőttön-nő. Scarrow, mint a korábbi regényeiben, most is több szálon futtatja a Kr. u. 60-as év eseményeit, s miközben a különböző nézőpontokból összeáll a kép, a római társadalom és a hadsereg különböző szintjeit is alaposan megismerhetjük.
"Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként" - olvashatjuk a mű fülszövegében, amelyben nyolc olyan szakember ír erről a témakörről, akik segítőként, terapeutaként ennek a problémának különféle változataival foglalkoznak.
William Wharton eredetileg 1996-ban megjelent Lakóhajó a Szajnán című önéletrajzi műve a szerző és családja életének közel húsz évét öleli fel. Az amerikai író és óvónő felesége 1958-ban költözött Európába, és több év folyamatos utazás után Párizsban telepedtek le. Wharton a francia fővárosban elsősorban impresszionista hatású képeket készített és árult, miközben a felesége a Párizsi Amerikai Iskolában dolgozott. Már több mint tíz éve éltek ott, amikor a házaspár a hetvenes évek közepén úgy döntött, hogy lakóhajón fognak élni.
2019-ben az éppen nyolcvan esztendős rock-díva, Tina Turner már életében legenda lett, nagy szerelme pedig Bach – no nem Johann Sebastian vagy Carl Philipp Emanuel, de még csak nem is Wilhelm Friedemann, hanem –, Erwin Bach, akivel megismerkedésük után huszonhét évvel kötött házasságot, Zürichben éltek egészen az énekesnő 2023-ban bekövetkezett haláláig. A rock and roll koronázatlan királynője megdöbbentően őszinte és szívmelengető - most új címmel megjelenő - önéletrajzában egyedülálló karrierjéről és magánéletéről egyaránt vall.
Bár a jelen kötetben „feltálalt” legtöbb receptet ismerhetik a magyar olvasók, mégis, ha nem figyelünk oda, egy generációváltásnyi idő alatt a megszokott ételek, a hagyományos magyar konyha ízei kikophatnak a mindennapokból. Ezen nem javított sokat, hogy a legtöbb olvasónak az itt felsorolt ételekkel kapcsolatban a vasárnapi asztal finoman gőzölgő emlékei mellett kevésbé megkapó menzák juthatnak az eszébe, mégis, ha odafigyeléssel és kellő alázattal készítjük ezeket a fogásokat, egy modern család étkezőjében is megállják a helyüket.
Miután a Heti Válasz 2018 nyarán megszűnt, annak örökébe a Válasz Online lépett, ugyanazon év decemberétől a közéleti kérdések iránt érdeklődő olvasók az online felületen olvashatták az újabb cikkeket. Azóta eltelt öt év, és a Válasz Online meghatározó felületté vált a kortárs magyar médiatérben, de a print változathoz – anyagi okokból kifolyólag – nem tértek vissza. A jelen kötet első ízben jelenteti meg a portálon elérhető szövegeket nyomtatott formában, s a szerkesztőség tagjai remélik, ez nem egyszeri kezdeményezés lesz.
1948-ban, a „fordulat évében”, azon belül is szeptember-októberben látogatott vissza Budapestre az egykor ott született, akkor már nemzetközi szinten ismert amerikai fotográfus, Robert Capa. A háború pusztítása után újjáépülő, szovjetizálódó magyar fővárosról készített szöveges és fotóriportot egy amerikai magazin számára, mely 1949 novemberében jelent meg, Conversation in Budapest („Budapesti beszélgetés”) címmel, még abban az évben pedig egy másik lapban Capa számos Magyarországon készített további fotója látott napvilágot.
A jelen kötet arra vállalkozott, hogy a honfoglalás idejétől kezdve a jelenünkig haladva a magyar konyha sajátos ízeivel ismertesse meg a konyhaművészetben valamelyest járatos olvasókat. A kötet 1100 év ízeiből nyújt át egy csokorra való receptet, melyek közül a legtöbb nem egy-egy régről fennmaradt szakácskönyv gyűjteményéből került ki, hanem a kreatív és vállalkozó kedvű séfek figyelembe vették az adott időszak és tájegység terményeit, s azokból állítottak össze olyan fogásokat, melyeket akár eleink is fogyaszthattak.
Emily Blackwood expedíciói során többször eljutott Pápua és Új-Guinea földjére, ahol ritka és különleges növényeket gyűjtött. A fiatal nő kalandozásai során megismerkedett számos ritka madárfajjal és az őserdők állataival is, így aztán nem hagy gondolkodási időt magának, hogy elfogadja a főnöke, Mr. Rotschild által kiközvetített munkát. A fiatal nő édesapja megvakult, ezért Emily az idős úrral együtt utazik el a skóciai kastélyba, amelynek különc és egyben különös tulajdonosa Henrich Vogel.
"A kodependencia tehát emberfüggés, a szer maga az ember, és az egyén önmagát kizárólag más embereken keresztül határozza, nyugtatja meg, ezért szüksége van arra, hogy szükség legyen rá ahhoz, hogy ő a saját maga létezését érzékelni tudja" – így írja le egy mondatba sűrítve Tisza Kata a kapcsolati függőség jelenségét, amely köré egy teljes regényt körített. A műfaj és terjedelem nem túlzás, hiszen a kodependencia egy roppant összetett, sokakat mélyen és érzékenyen érintő, sorsformáló erejű probléma. A címszereplő, Szakáll Péter többféle módon is kapcsolódik ehhez: egyrészt terapeutaként a szakterülete a kapcsolati függőség, amelynek annyi változatával találkozik, ahány kliense van.
Korunk egyik legkáprázatosabb zenei legendájáról szól a német szerző debütáló regénye. A hatszoros Grammy-díjas Whitney Houstonról van szó, akinek a hetvenes évek közepén indult a karrierje, aki a kilencvenes években volt a csúcsponton, és mindezt nemcsak számos díj és több mint kétszázmillió eladott album jelezte, hanem több filmszerep is. Kevin Costner oldalán 1992-ben játszott a Több mint testőr című filmben, az ott elhangzó „I Will Always Love You” és az „I Have Nothing” című számai világslágerekké váltak, és ezt további sikeres albumok és filmek követték.
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat.
Nyáry Krisztián legújabb könyvében a magyar kultúra két jelentős ágát, a gasztronómiát és az irodalmat tárgyalja, amelyek szorosabb, ha nem egyenesen elválaszthatatlan viszonyban voltak mindig is egymással. A szerző, aki számos kötetet jegyez a jeles magyar írók szerelmi életéről, kiemelkedő magyarok tetteiről, illetve a legszebb szerelmes levelekről, e kötetében harminc írót mutat be a hozzájuk kapcsolódó harminc anekdotikus történeten keresztül, s ehhez társul a történetekben megidézett ételek receptjeinek (hatvan recept) részletes leírása, hogy ha a gasztro- és irodalomtörténet iránt lelkesedő olvasó meg szeretné ízlelni például Esterházy Péter vagy éppen Móricz Zsigmond kedvelt fogásait, maga is elkészíthesse azokat otthon.
Bár szakmai körökben már évek óta ismert volt a sématerápia mint pszichológiai módszer, a köztudatba csak az elmúlt időszakban került be - és lett ezzel együtt az egyik legnépszerűbb, nagy érdeklődéssel övezett irányzat. Nem véletlenül: a maladaptív - önsorsrontó - sémák felismerése és korrigálása igen hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy aki valóban elköteleződik egy sématerápiás önismereti munka mellett, az meg tudjon szabadulni a repetitíven ismétlődő rossz megoldásoktól, hibás mechanizmusoktól. Kevesen tudják, de a sématerápiával elsők között Birtalan Balázs, a tragikusan fiatalon, mindössze negyvenhat évesen elhunyt író, költő és nem utolsósorban terapeuta kezdett foglalkozni.
Két nehéz helyzetben lévő nő a főszereplője a brit bestsellerszerző, Jojo Moyes regényének. Nisha Cantor tizennyolc éve él házasságban mérhetetlenül gazdag férjével, ám az élete egyik napról a másikra áll a feje tetejére. Kálváriája az egyik reggel, az edzőterem öltözőjében veszi kezdetét, ahol arra döbben rá, hogy a zuhanyzás közben valaki elvitte a táskáját. Maga a táska is drága, hát még a benne lévő ruhadarabok és egy fenséges piros magassarkú cipő, ám valójában csak véletlenül vitték el a táskát, mert az illető összekeverte a sajátjával.
1924 októberében, a Dorn család Rajna-parti villájában veszi kezdetét a német szerzőnő regénye. A háborúnak immár hat esztendeje vége, a Mosel partján álló Dorn Édességgyár azonban a csőd szélén áll. A gyár alapítója, Felix Dorn kereken egy éve halott, az örökösnek, a harmincesztendős Ericnek azonban, aki még mindig a háborús traumáitól szenved, semmi kedve a vállalat vezetéséhez. A családtagok lassan feldolgozták a gyászt, épp Georg bácsi báljára készülnek, Eric húgát, Ellát azonban valami teljesen más foglalkoztatja.
Az ország nagy része Sárközi Ákos nevével egy sokadik évadnál tartó televíziós gasztronómiai vetélkedőben találkozhatott első ízben, hogy a séfből hamar valódi sztár séf váljon. Sárközi szakácskönyve előszavában kifejti, hogy mostanában szinte minden komolyabb híresség előáll egy szakácskönyvvel, viszont éppen a magyar gasztronómia meghatározó alakjai, a díjnyertes séfek sokszor adósok maradnak, a szerző is ezt az adósságot szeretné törleszteni, miközben beengedi olvasóit a kulisszák mögé, s a séf mögött megismerhetjük az embert, gyerekkorától kezdve egészen a szakmai sikerekig.
A tovatűnő idő megragadására az emberiség számos módszert és technikát talált fel az évezredek alatt: az évszázadokon át meghatározó írott szó mellé a 19. századtól a fénnyel történő archiválás, a fényképek léptek fel az emberi kultúra színpadán, mint a jelenből egy pillanat alatt múlttá váló valóság megőrzésének letéteményesei. A jelen kötet Budapest egyesülésének 150. évfordulójára jelent meg. Az album válogatást nyújt át leendő olvasóinak az egykori Budapestről, alulnézetből láttatja a világvárost.
Lucy Clarke egy újabb hátborzongató pszicho-thrillerrel lepte meg a műfaj rajongóit. Az írónő Norvégia köd lepte tájain vezeti végig olvasóit, akik a könyv végére mást sem szeretnének csinálni, mint végre visszatérni az ismerős és megszokott városi életbe. A történet szerint négy tanárnő túrázni indul Norvégia egyik festői, de annál eldugottabb szegletébe, a Blafjell-hegyhez. A barátnők minden évben kivesznek pár nap szabadságot, hogy egy közös túrán, közös nyaraláson végre kiszakadjanak saját életükből és élvezzék egymás társaságát.
Ötven zseniális találmányt vagy tudományos felfedezést, valamint magyar feltalálóit mutatja be legújabb könyvében Csiffáry Gabriella. És bár ismeretterjesztő műről van szó, a szerző komoly kutatásokat végzett, több magyar és külföldi levéltárban, múzeumban, kézirattárban, magángyűjteményekben és családi hagyatékokban egyaránt. A kötet külön érdeme, hogy a közismert tudósokon és találmányokon kívül kevesek által ismert személyekről és alkotásaikról is olvashatunk.
A romantikus történet két „időszálon” fut. Evelina 1979-ben, New Yorkban családja körében ünnepli a hálaadás napját. A lány már több mint harminc éve amerikai állampolgár, de a lelke mélyén még mindig olasznak érzi magát. A másik idővonal 1943-ba, a második világháború idejére, Észak-Olaszországba kalauzolja az olvasót. Itt él gyermekként Evelina szüleivel és a testvéreivel együtt. A nővére, Benedetta szerelmes egy helybéli fiatalemberbe, de mivel a család nagyon szerény körülmények között él, végül kénytelen apjának engedelmeskedni és nem a szív, hanem az ész szavát követi, amikor egy tehetős bankárhoz köti az életét.
Fejős Éva egy újabb szórakoztató romantikus regénnyel lepte meg rajongóit: akik olvasták az írónő Karácsony New Yorkban című művét, a jelen kötet szereplőit ismerősként fogják viszontlátni. Visszatér ugyanis Martin, aki tíz évvel korábban tudta meg, hogy apja egy világhíres rocksztár. A fiúból révbe ért informatikus lett, de a boldogsághoz nem elég a biztos fizetés és a tuti karrier. A regény az amerikai és a magyar helyszínek között ugrál, valamint a két idősík: 2012 és 2022 között.
Újabb kötettel jelentkezik A szerelem képlete és más romantikus bestsellerek írója, Ali Hazelwood. Mallory Greenleaf a történet elején úgy érzi, végleg felhagyott a sakkal, ugyanis a sport négy évvel korábban valósággal romba döntötte a családját. A legfontosabb, hogy beteg anyukájával és a húgaival minden rendben legyen, a meglehetősen unalmas munkájának köszönhetően pedig legalább ki tudja fizetni a számláit. Aztán végül mégis hagyja magát rábeszélni, hogy az egyik barátja benevezze őt egy jótékonysági sakktornába, mely az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet támogatja.
A "skandináv krimi királya", Jo Nesbø kedvenc rgényhőse, a legutóbb a Kísértetben (201808162) nyomozó Harry Hole ismét visszatér. A tematikus sorozat tizedik kötetében természetesen ismét rá és segítőire vár egy bonyolult sorozatgyilkosság felderítése. Egy rendőrtisztet holtan találnak egy régi, megoldatlan gyilkossági ügy helyszínén, és az eset ismétlődik, így hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az Oslo utcáin vadászó gyilkos szisztematikusan rendőröket szemelt ki magának.
Az orvosi krimik avatatlan nagymestere kifogyhatatlan az ötletekből, amikor kórházban történt bűncselekményeket vet papírra. Laurie és Jack orvosházaspár, akik munkájukban remekül összedolgoznak, jól kiegészítve egymást. A gépezetbe akkor kerül porszem, amikor Laurie férjének főnöke lesz. Jack patológusként mindig a megérzései után megy, nem hajlandó minden esetben felesége utasításaira hagyatkozni, amit az asszony némi sértettséggel fogad csak el. Amikor Laurie barátnőjének, Sue Passero doktornőnek a holttestére bukkannak a kórház parkolójában, a doktornő a férjét, Jacket bízza meg az alapos vizsgálattal.
A nemzetközi ismertségű olasz író romantikus regénye a 17. század első évtizedeiben játszódik az észak-itáliai Alpok egy festői szépségű településén, története pedig egy nagy-nagy, ám mindent legyőzni mégsem tudó szerelem históriája. Két főhőse: Daniele Di Barco, a falu szélén élő fiú, a „farkasok őre”, akinek az a feladata, hogy távol tartsa a ragadozókat a gazdák jószágaitól, valamint Susanna, akiről a születése pillanatában megállapította a bába, hogy tűzrevaló boszorkány lesz. A lányt jólelkű apácák nevelik, ám önfejűségével, csínytevéseivel sok borsot tör a nővérek orra alá; egyáltalán nem óhajt megfelelni a kor nőnevelési követelményeinek. Ráadásul a lány megismerkedik Galilei tanaival, amivel végképp kihívja maga ellen az egyház haragját..
Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Hummel Zsolt a testi-lelki jóllét egy speciális területének szakértője: "intimitás gourmet" és érintésterapeuta, akinek az egyik "szakterülete" a lingam- és jónimasszázs. A szexuálterápia, tudatos szexualitás és szexuális kultúra felé egy súlyos autóbaleset fordította, amelyből felépülve ezt az utat választotta arra, hogy ne csak megújuljon, hanem másoknak is segítsen minőségi életet élni. Hasonlóan korábbi kötetéhez, most megjelenő könyvében is azt igyekszik bemutatni a férfiolvasóknak, hogy miként válhat egy férfi "valódi férfivá", erős, magabiztos és gyengéd, ajándékozásra és befogadásra is képes, érzéki lénnyé, aki nem csupán szexuális tárgyként tekint a nőkre.
Aki a könyvek lapjai vagy a filmvászon helyett a valódi életben szeretné megtapasztalni a romantikát, egy nem mindennapi love storyval lehet gazdagabb, hiszen a walesi herceg és hercegné, vagyis Vilmos és Katalin románcánál keresve sem találhat izgalmasabb és felemelőbb történetet. A Glamour Book jelen lapszáma bemutatja „hogyan fogalmazta újra egy maradandó szerelem a monarchiát”. A kiadványból megismerhetjük, hogyan éli és élte eddig életét a páros, Vilmos és Henri gyerekkorát, a jelenlegi király, az akkori walesi herceg, Károly és Diana házasságát.
Jeanie és Julius éppen betöltötték az ötvenegyedik életévüket, amikor meghalt az édesanyjuk, Dot. Odáig hármasban éltek egy eldugott kis angol falucskában és a testvérek egyike sem gondolkodott azon, hogy házasságot kössenek valakivel, olyan biztonságosnak érezték a maguk teremtette kis világukat, amelyben azonban nem sok külső inger érte őket. Esténként a maguk örömére zenéltek, a kicsi konyhakertben pedig megtermeltek mindent, amire szükségük volt, igyekeztek nem érintkezni a külvilággal, mert úgy érezték, ha ki kell lépni a komfortzónájukból, a való életben számos ismeretlen veszély leselkedhet rájuk.
Tosikadzu Kavagucsi a Mielőtt kihűl a kávé című könyvével debütált. A mostani Mielőtt… már a harmadik darabja annak a könyvsornak, amelynek szereplői minden esetben a tokiói Funiculi Funicula kávézóból indulnak el arra a különleges időutazásra, amelynek végén minden esetben kiderül, hogy érdemes-e visszamenni az időben, ha semmit sem tudunk megváltoztatni. A különleges helyszín adta kereten belül, négy megkapó történettel gazdagodik majd az olvasó, mert szereplőit az idő- és lélekutazások fényében, érzelemgazdagon mutatja be az író.
1968 nyarán játszódik a szlovák szerző első magyar nyelven is olvasható regényének fő cselekményszála, igaz a történet többször is visszakanyarodik a negyvenes-ötvenes évekbe. A címben is feltüntetett "forró" jelző természetesen a Csehszlovákia történetében (is) meghatározó jelentőségű '68-as történésekre vonatkozik: néhány hónappal vagyunk túl a prágai tavaszon, az ország a változások lázában ég, folyik "az emberarcú szocializmus" kialakításának kísérlete, egészen odáig, míg az augusztus 20-áról 21-ére virradó éjjel a Varsói Szerződés országainak csapatai, köztük a Magyar Néphadsereg alakulatai meg nem szállják Csehszlovákiát.
Elmondása szerint édesanyjának gyermekkora ihlette Malin C. M. Rønning debütáló regényét. A Mintázatok, melyet 2020-as megjelenése óta több díjra is jelöltek, egy diszfunkcionális család belső világába nyújt bepillantást. A cselekmény egy erdő mélyén megbúvó házban és annak környékén játszódik, ahová annak idején a két szülő életüket újrakezdeni költözött. Az évtizedek alatt kilenc gyermekük született, igaz az utolsó korán elhalálozott, ám a többi gyerek is előbb-utóbb elmenekült ebből az anyagi és érzelmi biztonságot nélkülöző közegből.
A kortárs dán irodalmi élet kiemelkedő alakja egy sokakat érintő társadalmi és egyéni kérdést állít regénye középpontjába, melyet mély empátiával és kellő arányérzékkel – már ami a realista és szimbolikus részek és motívumok keverését illeti – tálalja olvasóinak. Dorrit Willumsen egy idős, hetvennégy éves női karaktert léptet fel posztegzisztencialistának is nevezhető drámai színekkel megfestett regényében, melyben az öregedés, az emlékek, az egykori szerelmek, az elszalasztott lehetőségek, illetve az egyén szabadságának egyre szűkülő körei kapnak hangsúlyos szerepet.
Sue Keller még kislány volt, amikor az édesanyja meghalt, fiatal felnőttként pedig az édesapját is elveszítette. Az árvaságra jutott lány magányosan és céltalanul bolyong az utcán, amikor ráköszön egy számára teljességgel idegen nő, Annie, aki azt állítja, hogy valamikor a dajkája volt. Húsz év telt el azóta, Sue csodálkozik is, hogyan ismerhette fel őt a nő, amikor szinte csecsemőként látta utoljára, de ugyanakkor örül is a találkozásnak, mert azt reméli, ismét lesz valaki mellette, akiben megbízhat. Azonban hiába kutat az emlékeiben, nem rémlik neki, hogy lett volna dajkája.
A Globál Könyvkiadó Globál Athenaeum című sorozatába olyan kortárs, nemzetközi sikereket elért, értékes műveket válogatott be, amelyek különböző kulturális közegben játszódnak, egy azonban közös bennük: valamennyi gyönyörűen megírt, értéket felmutató, katarzist kiváltó regény. Ekként van ez most is a számi származású svéd könyvtárosnő, Tina Harnesk Akik a hóba vetnek című könyvével. A Lappföldön játszódó cselekmény az őslakosok, a számik életét mutatja be. A történet két szálon fut.
Kristin Hannah regényeinek a jellegzetessége nemcsak az, hogy mindig erős emberi sorsokat ábrázol, amelyeket éppúgy formálnak az elkövetett hibák, mint a szeretet, de az is, hogy ezzel együtt nagy hiteleséggel megfest egy-egy időszakot, amerikai régiót. Nincs ez másként most megjelenő könyvében sem, amely a '30-as évek Amerikájában játszódik. A helyszín a forró és sivár Dél, Texas térsége, amelyet akkoriban kettős tragédia sújtott: a nagy gazdasági világválság és az amerikai történelem eddigi egyik legnagyobb természeti katasztrófája, az ún. Porteknő.
A száguldó cirkusz történetében számos kiemelkedő versenyzőt találunk, akik önéletrajzi kötetet érdemelnének, az aktív versenyzők közül a jelen kötet szerzőjének hála, most a rajongók Fernando Alonso személyéhez kerülhetnek némileg közelebb. Aki nem csupán a pálya széléről vagy a televíziók előtt akarja kedvencét követni, mindenképp vegye kézbe a jelen könyvet, amely egy hamisítatlan Forma-1-es legendáról szól. Alonso a legfiatalabb kétszeres világbajnokként vonult be a Forma-1 történetébe, és sikereit azóta is csak halmozza.
A fizikus-természettudós szerző ismét egy pszichológiai fogalom mélyreható, értékes bemutatására vállalkozott munkájában. A közvélekedés azt tartja, hogy a gondolkodás és a viselkedésünket befolyásoló érzelmek önálló és egymással szemben álló erők. Mlodinov már előző munkájában bebizonyította, hogy az érzelmek és a gondolkodás az ember jólétének szempontjából egyaránt fontos tényezők, szoros kapcsolatban állnak egymással.
Anthonissa Moger könyve részletekbe menően mutatja be, milyen praktikák révén csökkenthetik a kismamák a szülés során fellépő komplikációk kockázatát, hogyan és milyen eszközökkel juthatnak el egy olyan relaxált állapotba, mely során a szülés a maga természetes módján végigmehet. A szerző a hipnoszülés holisztikus módszerét tárja az olvasók elé, de a félreértések elkerülése végett már könyve első fejezetében kifejti, hogy mit is ért e kifejezés alatt.
Az Amerikában élő vietnámi tudós, Trinh Xuan Thuan a legfrissebb csillagászati ismeretek osztja meg a téma iránt érdeklődő olvasókkal, ami a távoli csillagrendszereket és az exobolygókat illeti. A tudományos élet így nevezte el azokat a távoli égitesteket, amelyek nem a Naprendszerben találhatók, távoli bolygókról és bolygórendszerekről beszélhetünk, amelyek, hasonlóan Naprendszer nyolc bolygójához, egy központi csillag körül keringenek.
Az emberek többsége úgy gondolja, hogy ha egyszer megtalálta az igazit, akkor kapcsolatukat házassággal koronázzák meg, s bár manapság a klasszikus értelemben vett szokások, a társadalmi érintkezési formákat szabályozó etikett visszaszorulóban van, olykor nem árt tudni, hogy mégis mit illik és mit nem. Ebben segít a leendő házasulandóknak Margaritovits Adél könyve, amelyben a szerző összegyűjtötte a régebbi szokásokat – csak hogy mindenki lássa, hogyan esküdtek meg dédszüleink korában, és ahhoz képest milyen változások történtek.
A Premio Primavera-díj-nyertes regény felkavaró thriller, amelynek írója az emberi érzelmek sötét oldalát pásztázza, miközben perverz szenvedélyeket tár fel. A regény központi alakja Raquel, a fiatal irodalomtanár, aki elfogad egy helyettesítő tanári állást Galícia egyik gimnáziumában, férje, Germán szülőfalujában. Az előző tanárnő holtestét a folyóból emelték ki odaérkezése előtt néhány nappal. Életének nem éppen boldog időszakát éli, kényszerűségből vállalta el az állást, majd amikor az első munkanapján egy papírt talál az asztalán, amelyre az van írva: "És te mennyi idő alatt halsz meg?", eluralja lelkét a szorongás, amely alaktalanul gomolyog benne és egyre inkább átveszi a hatalmat az érzelmei felett.
2021-ben jelent meg Vágyi Petra Sémáink fogságában című könyve, amely azóta kiderült, hogy valódi áttörés volt, beültetve a sématerápia módszerét a köztudatba. Ez a terápiás iskola nagyon hatékonynak bizonyult; lényege a sémavezérelt működési módjaink feltárása és szakszerű korrigálása. Ezeknek gyökerei a gyermek- és kamaszkorig nyúlnak vissza, és sérült, kielégítetlen alapszükségletek nyomán alakulnak ki. Közös vonásuk, hogy abszolút önsorsrontó erejűek, bizonyos helyzetek automatikusan hívják elő ezeket, és ugyanazokat a destruktív gondolatokat, rossz döntéseket generálják bennünk, függetlenül korábbi tapasztalatainktól.
A New York Times bestseller-írója, Fiona Davis, a Nagy Alma egyik lenyűgöző, ma már múzeumként működő kastélyának titkairól, a hozzá fűződő rejtélyes legendáról, árulásról és egy gyilkosságról szóló történettel lepte meg az olvasókat. A cselekmény két idővonalon (1919-ben és 1966-ban) játszódik. Nyolc hónappal azután, hogy a huszonegy éves Lillian Carter az 1919-es spanyolnátha-járványban elveszítette édesanyját, teljesen padlóra került. Az anyja halálát megelőző években Angelica művésznéven az egyik legkeresettebb modell volt a városban, az ő alakját mintázták szobrokba neves művészek, és ezekkel díszítették New York jelentős épületeit a Plaza Hoteltől kiindulva egészen a Brooklyn hídig.
A római történelem jelentős eseményeit feldolgozó történelmi regényei miatt komoly népszerűségre szert tett alkotó, Simon Scarrow az ókori Britanniába repíti vissza olvasóit. Abba a korba, amikor a római legiók még csak néhány évtizede vetették meg lábukat a szigeten, s bár a törzsek jelentős részét sikerült leigázniuk vagy diplomáciai eszközökkel megtörniük, a feszültség nőttön-nő. Scarrow, mint a korábbi regényeiben, most is több szálon futtatja a Kr. u. 60-as év eseményeit, s miközben a különböző nézőpontokból összeáll a kép, a római társadalom és a hadsereg különböző szintjeit is alaposan megismerhetjük.
"Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként" - olvashatjuk a mű fülszövegében, amelyben nyolc olyan szakember ír erről a témakörről, akik segítőként, terapeutaként ennek a problémának különféle változataival foglalkoznak.
William Wharton eredetileg 1996-ban megjelent Lakóhajó a Szajnán című önéletrajzi műve a szerző és családja életének közel húsz évét öleli fel. Az amerikai író és óvónő felesége 1958-ban költözött Európába, és több év folyamatos utazás után Párizsban telepedtek le. Wharton a francia fővárosban elsősorban impresszionista hatású képeket készített és árult, miközben a felesége a Párizsi Amerikai Iskolában dolgozott. Már több mint tíz éve éltek ott, amikor a házaspár a hetvenes évek közepén úgy döntött, hogy lakóhajón fognak élni.
2019-ben az éppen nyolcvan esztendős rock-díva, Tina Turner már életében legenda lett, nagy szerelme pedig Bach – no nem Johann Sebastian vagy Carl Philipp Emanuel, de még csak nem is Wilhelm Friedemann, hanem –, Erwin Bach, akivel megismerkedésük után huszonhét évvel kötött házasságot, Zürichben éltek egészen az énekesnő 2023-ban bekövetkezett haláláig. A rock and roll koronázatlan királynője megdöbbentően őszinte és szívmelengető - most új címmel megjelenő - önéletrajzában egyedülálló karrierjéről és magánéletéről egyaránt vall.
Bár a jelen kötetben „feltálalt” legtöbb receptet ismerhetik a magyar olvasók, mégis, ha nem figyelünk oda, egy generációváltásnyi idő alatt a megszokott ételek, a hagyományos magyar konyha ízei kikophatnak a mindennapokból. Ezen nem javított sokat, hogy a legtöbb olvasónak az itt felsorolt ételekkel kapcsolatban a vasárnapi asztal finoman gőzölgő emlékei mellett kevésbé megkapó menzák juthatnak az eszébe, mégis, ha odafigyeléssel és kellő alázattal készítjük ezeket a fogásokat, egy modern család étkezőjében is megállják a helyüket.
Miután a Heti Válasz 2018 nyarán megszűnt, annak örökébe a Válasz Online lépett, ugyanazon év decemberétől a közéleti kérdések iránt érdeklődő olvasók az online felületen olvashatták az újabb cikkeket. Azóta eltelt öt év, és a Válasz Online meghatározó felületté vált a kortárs magyar médiatérben, de a print változathoz – anyagi okokból kifolyólag – nem tértek vissza. A jelen kötet első ízben jelenteti meg a portálon elérhető szövegeket nyomtatott formában, s a szerkesztőség tagjai remélik, ez nem egyszeri kezdeményezés lesz.
1948-ban, a „fordulat évében”, azon belül is szeptember-októberben látogatott vissza Budapestre az egykor ott született, akkor már nemzetközi szinten ismert amerikai fotográfus, Robert Capa. A háború pusztítása után újjáépülő, szovjetizálódó magyar fővárosról készített szöveges és fotóriportot egy amerikai magazin számára, mely 1949 novemberében jelent meg, Conversation in Budapest („Budapesti beszélgetés”) címmel, még abban az évben pedig egy másik lapban Capa számos Magyarországon készített további fotója látott napvilágot.
A jelen kötet arra vállalkozott, hogy a honfoglalás idejétől kezdve a jelenünkig haladva a magyar konyha sajátos ízeivel ismertesse meg a konyhaművészetben valamelyest járatos olvasókat. A kötet 1100 év ízeiből nyújt át egy csokorra való receptet, melyek közül a legtöbb nem egy-egy régről fennmaradt szakácskönyv gyűjteményéből került ki, hanem a kreatív és vállalkozó kedvű séfek figyelembe vették az adott időszak és tájegység terményeit, s azokból állítottak össze olyan fogásokat, melyeket akár eleink is fogyaszthattak.
Emily Blackwood expedíciói során többször eljutott Pápua és Új-Guinea földjére, ahol ritka és különleges növényeket gyűjtött. A fiatal nő kalandozásai során megismerkedett számos ritka madárfajjal és az őserdők állataival is, így aztán nem hagy gondolkodási időt magának, hogy elfogadja a főnöke, Mr. Rotschild által kiközvetített munkát. A fiatal nő édesapja megvakult, ezért Emily az idős úrral együtt utazik el a skóciai kastélyba, amelynek különc és egyben különös tulajdonosa Henrich Vogel.
"A kodependencia tehát emberfüggés, a szer maga az ember, és az egyén önmagát kizárólag más embereken keresztül határozza, nyugtatja meg, ezért szüksége van arra, hogy szükség legyen rá ahhoz, hogy ő a saját maga létezését érzékelni tudja" – így írja le egy mondatba sűrítve Tisza Kata a kapcsolati függőség jelenségét, amely köré egy teljes regényt körített. A műfaj és terjedelem nem túlzás, hiszen a kodependencia egy roppant összetett, sokakat mélyen és érzékenyen érintő, sorsformáló erejű probléma. A címszereplő, Szakáll Péter többféle módon is kapcsolódik ehhez: egyrészt terapeutaként a szakterülete a kapcsolati függőség, amelynek annyi változatával találkozik, ahány kliense van.
Korunk egyik legkáprázatosabb zenei legendájáról szól a német szerző debütáló regénye. A hatszoros Grammy-díjas Whitney Houstonról van szó, akinek a hetvenes évek közepén indult a karrierje, aki a kilencvenes években volt a csúcsponton, és mindezt nemcsak számos díj és több mint kétszázmillió eladott album jelezte, hanem több filmszerep is. Kevin Costner oldalán 1992-ben játszott a Több mint testőr című filmben, az ott elhangzó „I Will Always Love You” és az „I Have Nothing” című számai világslágerekké váltak, és ezt további sikeres albumok és filmek követték.
A jelen, ismeretterjesztő igénnyel megírt tudományos összefoglaló bemutatja, hogy a 21. században milyen szerepük van a botanikus kerteknek. Ezek a mesterséges növénytársulások amellett, hogy szemet gyönyörködtető látványban részesítik azokat, akik szabadidejüket itt szeretnék eltölteni, a tudományos kutatások tekintetében is hiánypótló szerepet töltenek be, a tudósok ugyanis itt vizsgálhatják meg testközelből a világ flórájának színe-javát, valamint hogy például a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes növénycsoportokat, az egyes fajokat.
Nyáry Krisztián legújabb könyvében a magyar kultúra két jelentős ágát, a gasztronómiát és az irodalmat tárgyalja, amelyek szorosabb, ha nem egyenesen elválaszthatatlan viszonyban voltak mindig is egymással. A szerző, aki számos kötetet jegyez a jeles magyar írók szerelmi életéről, kiemelkedő magyarok tetteiről, illetve a legszebb szerelmes levelekről, e kötetében harminc írót mutat be a hozzájuk kapcsolódó harminc anekdotikus történeten keresztül, s ehhez társul a történetekben megidézett ételek receptjeinek (hatvan recept) részletes leírása, hogy ha a gasztro- és irodalomtörténet iránt lelkesedő olvasó meg szeretné ízlelni például Esterházy Péter vagy éppen Móricz Zsigmond kedvelt fogásait, maga is elkészíthesse azokat otthon.
Bár szakmai körökben már évek óta ismert volt a sématerápia mint pszichológiai módszer, a köztudatba csak az elmúlt időszakban került be - és lett ezzel együtt az egyik legnépszerűbb, nagy érdeklődéssel övezett irányzat. Nem véletlenül: a maladaptív - önsorsrontó - sémák felismerése és korrigálása igen hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy aki valóban elköteleződik egy sématerápiás önismereti munka mellett, az meg tudjon szabadulni a repetitíven ismétlődő rossz megoldásoktól, hibás mechanizmusoktól. Kevesen tudják, de a sématerápiával elsők között Birtalan Balázs, a tragikusan fiatalon, mindössze negyvenhat évesen elhunyt író, költő és nem utolsósorban terapeuta kezdett foglalkozni.
Két nehéz helyzetben lévő nő a főszereplője a brit bestsellerszerző, Jojo Moyes regényének. Nisha Cantor tizennyolc éve él házasságban mérhetetlenül gazdag férjével, ám az élete egyik napról a másikra áll a feje tetejére. Kálváriája az egyik reggel, az edzőterem öltözőjében veszi kezdetét, ahol arra döbben rá, hogy a zuhanyzás közben valaki elvitte a táskáját. Maga a táska is drága, hát még a benne lévő ruhadarabok és egy fenséges piros magassarkú cipő, ám valójában csak véletlenül vitték el a táskát, mert az illető összekeverte a sajátjával.
1924 októberében, a Dorn család Rajna-parti villájában veszi kezdetét a német szerzőnő regénye. A háborúnak immár hat esztendeje vége, a Mosel partján álló Dorn Édességgyár azonban a csőd szélén áll. A gyár alapítója, Felix Dorn kereken egy éve halott, az örökösnek, a harmincesztendős Ericnek azonban, aki még mindig a háborús traumáitól szenved, semmi kedve a vállalat vezetéséhez. A családtagok lassan feldolgozták a gyászt, épp Georg bácsi báljára készülnek, Eric húgát, Ellát azonban valami teljesen más foglalkoztatja.
Az ország nagy része Sárközi Ákos nevével egy sokadik évadnál tartó televíziós gasztronómiai vetélkedőben találkozhatott első ízben, hogy a séfből hamar valódi sztár séf váljon. Sárközi szakácskönyve előszavában kifejti, hogy mostanában szinte minden komolyabb híresség előáll egy szakácskönyvvel, viszont éppen a magyar gasztronómia meghatározó alakjai, a díjnyertes séfek sokszor adósok maradnak, a szerző is ezt az adósságot szeretné törleszteni, miközben beengedi olvasóit a kulisszák mögé, s a séf mögött megismerhetjük az embert, gyerekkorától kezdve egészen a szakmai sikerekig.
A tovatűnő idő megragadására az emberiség számos módszert és technikát talált fel az évezredek alatt: az évszázadokon át meghatározó írott szó mellé a 19. századtól a fénnyel történő archiválás, a fényképek léptek fel az emberi kultúra színpadán, mint a jelenből egy pillanat alatt múlttá váló valóság megőrzésének letéteményesei. A jelen kötet Budapest egyesülésének 150. évfordulójára jelent meg. Az album válogatást nyújt át leendő olvasóinak az egykori Budapestről, alulnézetből láttatja a világvárost.
Lucy Clarke egy újabb hátborzongató pszicho-thrillerrel lepte meg a műfaj rajongóit. Az írónő Norvégia köd lepte tájain vezeti végig olvasóit, akik a könyv végére mást sem szeretnének csinálni, mint végre visszatérni az ismerős és megszokott városi életbe. A történet szerint négy tanárnő túrázni indul Norvégia egyik festői, de annál eldugottabb szegletébe, a Blafjell-hegyhez. A barátnők minden évben kivesznek pár nap szabadságot, hogy egy közös túrán, közös nyaraláson végre kiszakadjanak saját életükből és élvezzék egymás társaságát.
Ötven zseniális találmányt vagy tudományos felfedezést, valamint magyar feltalálóit mutatja be legújabb könyvében Csiffáry Gabriella. És bár ismeretterjesztő műről van szó, a szerző komoly kutatásokat végzett, több magyar és külföldi levéltárban, múzeumban, kézirattárban, magángyűjteményekben és családi hagyatékokban egyaránt. A kötet külön érdeme, hogy a közismert tudósokon és találmányokon kívül kevesek által ismert személyekről és alkotásaikról is olvashatunk.
A romantikus történet két „időszálon” fut. Evelina 1979-ben, New Yorkban családja körében ünnepli a hálaadás napját. A lány már több mint harminc éve amerikai állampolgár, de a lelke mélyén még mindig olasznak érzi magát. A másik idővonal 1943-ba, a második világháború idejére, Észak-Olaszországba kalauzolja az olvasót. Itt él gyermekként Evelina szüleivel és a testvéreivel együtt. A nővére, Benedetta szerelmes egy helybéli fiatalemberbe, de mivel a család nagyon szerény körülmények között él, végül kénytelen apjának engedelmeskedni és nem a szív, hanem az ész szavát követi, amikor egy tehetős bankárhoz köti az életét.
Fejős Éva egy újabb szórakoztató romantikus regénnyel lepte meg rajongóit: akik olvasták az írónő Karácsony New Yorkban című művét, a jelen kötet szereplőit ismerősként fogják viszontlátni. Visszatér ugyanis Martin, aki tíz évvel korábban tudta meg, hogy apja egy világhíres rocksztár. A fiúból révbe ért informatikus lett, de a boldogsághoz nem elég a biztos fizetés és a tuti karrier. A regény az amerikai és a magyar helyszínek között ugrál, valamint a két idősík: 2012 és 2022 között.
Újabb kötettel jelentkezik A szerelem képlete és más romantikus bestsellerek írója, Ali Hazelwood. Mallory Greenleaf a történet elején úgy érzi, végleg felhagyott a sakkal, ugyanis a sport négy évvel korábban valósággal romba döntötte a családját. A legfontosabb, hogy beteg anyukájával és a húgaival minden rendben legyen, a meglehetősen unalmas munkájának köszönhetően pedig legalább ki tudja fizetni a számláit. Aztán végül mégis hagyja magát rábeszélni, hogy az egyik barátja benevezze őt egy jótékonysági sakktornába, mely az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet támogatja.
A "skandináv krimi királya", Jo Nesbø kedvenc rgényhőse, a legutóbb a Kísértetben (201808162) nyomozó Harry Hole ismét visszatér. A tematikus sorozat tizedik kötetében természetesen ismét rá és segítőire vár egy bonyolult sorozatgyilkosság felderítése. Egy rendőrtisztet holtan találnak egy régi, megoldatlan gyilkossági ügy helyszínén, és az eset ismétlődik, így hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az Oslo utcáin vadászó gyilkos szisztematikusan rendőröket szemelt ki magának.
Az orvosi krimik avatatlan nagymestere kifogyhatatlan az ötletekből, amikor kórházban történt bűncselekményeket vet papírra. Laurie és Jack orvosházaspár, akik munkájukban remekül összedolgoznak, jól kiegészítve egymást. A gépezetbe akkor kerül porszem, amikor Laurie férjének főnöke lesz. Jack patológusként mindig a megérzései után megy, nem hajlandó minden esetben felesége utasításaira hagyatkozni, amit az asszony némi sértettséggel fogad csak el. Amikor Laurie barátnőjének, Sue Passero doktornőnek a holttestére bukkannak a kórház parkolójában, a doktornő a férjét, Jacket bízza meg az alapos vizsgálattal.
A nemzetközi ismertségű olasz író romantikus regénye a 17. század első évtizedeiben játszódik az észak-itáliai Alpok egy festői szépségű településén, története pedig egy nagy-nagy, ám mindent legyőzni mégsem tudó szerelem históriája. Két főhőse: Daniele Di Barco, a falu szélén élő fiú, a „farkasok őre”, akinek az a feladata, hogy távol tartsa a ragadozókat a gazdák jószágaitól, valamint Susanna, akiről a születése pillanatában megállapította a bába, hogy tűzrevaló boszorkány lesz. A lányt jólelkű apácák nevelik, ám önfejűségével, csínytevéseivel sok borsot tör a nővérek orra alá; egyáltalán nem óhajt megfelelni a kor nőnevelési követelményeinek. Ráadásul a lány megismerkedik Galilei tanaival, amivel végképp kihívja maga ellen az egyház haragját..
Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.