A görög származású amerikai Pattakos és felesége mentálhigiénés tanácsadók, akik azért dolgoznak, hogy az emberek rátaláljanak munkájuk és ezen keresztül életük értelmére. Tanácsadó könyvük anyaga a neves osztrák pszichiáter és egzisztencialista filozófus, Viktor E. Frankl (1905-1997) elveire épül. Frankl hét pontban foglalta össze azokat az elveket, amelyek segítségével az ember a legtöbbet kihozhatja magából, és mindennapjaiban megtalálja léte értelmét.
Janne Teller legújabb regényének középpontjába egy igen komoly morális kérdést állít: egy kiadó akkor is megjelentethet-e egy könyvet, ha arról kiderül menet közben, hogy a benne leírtak egy valós történetet adnak vissza, s eközben megjelenik, akivel a brutális eset történt. A neves kiadó igazgatója először saját és cége érdekeit nézi, mivel a megjelenés előtt álló könyv egy már befutott fiatal író ötödik könyve lenne, már komoly összegeket áldoztak a marketingre, valóban nagy sikernek ígérkezik a kötet.
A kert ősi szimbólumát felhasználva dolgozott ki a terapeuta szerző egy olyan módszert, amelynek segítségével felmérhetjük párkapcsolatunk állapotát, rácsodálkozhatunk szépségeire, de ami a még fontosabb, hogy kiderül, mely "kertrészekkel" van még munkánk, a kapcsolat mely szegletei szorulnak odafigyelésre, tudatos ápolásra-gondozásra.
Az Elena Ferrante írói álnév, amely mögé „bújva” jelentette meg többek között nagysikerű „Nápolyi regényeit” is a szerző. Azonban arra ezidáig még nem vetült fény, hogy valójában ki rejtőzik az álnév mögött, bár erre regényeiben találhat rejtett utalásokat az olvasó. Az írónő a The Guardian felkérésére, annak egyik rovatában, heti rendszerességgel jelentette meg írásait 2017-től. Ebben a mostani kötetében azokat az általa legjobbnak ítélt, lírai elemekkel átszőtt, önéletrajzi történéseket is fölvillantó, értékes gondolattöredékekből egységesülő szövegeit adja közre.
Mint amilyen maga a színésznő, egy hihetetlenül intim és érzelmileg túlfűtött memoár mutatja be Demi Moore-t, akinek neve évtizedekig egyet jelentett a celeb fogalmával. Legyen szó ikonikus filmszerepről vagy nagy port kavaró párkapcsolatról, Moore mindig a reflektorfény középpontjába vagy az éles nyelvű pletykalapok címlapjaira került. A mély őszinteséggel megírt, önelemző életrajzban Demi Moore fellebbenti a fátylat mind a karrierjéről, mind pedig a magánéletéről.
A Modern magyar történelem című sorozat legújabb kötetében, Bartha Ákos, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az 1944-45-ös fegyveres ellenállás történetét mutatja be Budapesten. Az első fejezetben a szerző röviden felvázolja 1944. március 19. „szomorú vasárnapjának” eseményeit, vagyis a Weichs tábornagy vezette német megszállást.
A szerző évtizedek óta a legolvasottabb hölgyeknek szóló hetilap, a Nők Lapja újságírójaként vezette a „Ne félj, mesélj” című rovatát, amelyben olvasók ezreinek adott tanácsokat, olyanoknak, akik eligazítást kértek életük valamely megoldásra váró problémájára. V. Kulcsár Ildikó pedig minden esetben mély empátiával, életbölcsességgel igyekezett válaszolni a hozzá fordulók kérdéseire. Már ennek okán is, számos, jellemző élethelyzettel találkozott, amelyek mindannyiunkat foglalkoztató, hétköznapokban felmerülő problémákra mutattak rá.
A trauma különböző típusainak megértésével és feldolgozásának nemzetközi hírű szaktekintélye Peter A. Levine amerikai pszichológus, terapeuta, aki több mint félszáz éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Levine még kutatásai kezdetén jött rá, hogy a traumafeldolgozáshoz kulcsot jelenthet az állati viselkedés megértése: "A halmozódó stressznek az idegrendszerre gyakorolt hatást tanulmányozva gyanítani kezdtem, hogy az élőlények többsége veleszületetten képes arra, hogy lerázza magáról a fenyegető és stresszes események hatásait" - írja bevetőjében.
A színes fotókkal gazdagon illusztrált album az Omega együttes szólógitárosának, Molnár Györgynek (alias Elefánt) életrajzi vallomása, egyben az együttes története is - Tóth Péter lejegyzésében. Nem szabályos biográfiáról, monografikus műről van szó, inkább időrendben fölidézett életepizódokról, történetekről, a zenész életének képes és szöveges pillanatfelvételeiről.
Az utóbbi évtizedben - például Nyáry Krisztián munkái nyomán - elterjedt az irodalomtörténetet sajátos módon népszerűsítő műfaj, a magyar költők, írók életrajzát, magánéletét érdekes történetekben, olykor intimitásokban megragadó történetek gyűjteménye. Ilyen könyv született Milbacher Róbert keze nyomán, a 19. századi magyar irodalom történetéből vett több mint félszáz történetet ad elő az érdekességek, irodalmi anekdoták iránt érdeklődők számára.
A tizennyolc éves Ever épp csak megtudta, hogy felvételt nyert a Northwestern Egyetem orvosi karára - és ezzel együtt a Tisch Művészeti Iskolába is. A lány nem tduja, hogy sírjon vagy örüljön: az orvosi egyetem a szülei álma volt, akik Tajvanról amiatt jöttek el, hogy a gyermekeiknek jobb életük legyen, és hogy a lányuk orvos lehessen; a táncművészet viszont az ő vágya volt kisgyermekkorától kezdve. Akárhogy is, ez most az utolsó "szabad" nyara Evernek, amit egy (egyébként a valóságban is létező) nyári iskolában fog eltölteni Tajvanon.
Közel húsz év után jelentkezik új regénnyel az ismert amerikai színpadi és filmszínész, Ethan Hawke. A vélhetően önéletrajzi elemeket is tartalmazó történet főszereplője, egyben narrátora a harminckét éves színész, William Harding. Tizennyolc éves kora óta van a pályán, és mivel azóta folyamatosan hírességnek számít, hozzá van szokva, hogy úton-útfélen felismerik. Épp Fokvárosból jön haza New Yorkba egy forgatásról, ám a taxisofőr beszólásai a szokásosnál jobban felzaklatják.
Nefertiti és Madame Tussaud után Mata Hariról szóló regénnyel jelentkezik Michelle Moran. „Mata Hari, a gyönyörű táncosnő, akit a franciák kémként végeztek ki, a német császár agyafúrt ügynöke volt” – ilyen szalagcímekkel jelentek meg a francia lapok 1917. október 15-én. Beszámoltak róla, hogy az Európa szerte ismert táncosnő a gyanú szerint az antant tankjainak gyártási titkát adta át a németeknek, melynek következtében az ellenség meggyorsította egy speciális harci gáz kifejlesztését, mely tízezrek halálához vezetett.
Victor Capesius elmondatlan történetét meséli el Patricia Posner könyve. Egy szerdahelyi orvos és gyógyszerész házaspár gyermekéről van szó, aki később maga is gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott, és Bécsben szerzett oklevelet 1933-ban. Egy évvel később az IG Farben/Bayer munkatársa lett, a cég gyógyszerészeti részlegének romániai értesítőjeként dolgozott. Később a román hadseregben szolgált. Miután Románia csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, egy német–román egyezmény alapján 1943-ban átkerült a Wehrmachthoz; előbb egészségügyi szolgálatot látott el Varsóban, Berlinben és Dachauban, majd századosi rangban átkerült a Waffen-SS kötelékébe.
A kötet szerzője, Dr. Császár-Nagy Noémi egyetemi docens, klinikai- és alkalmazott egészség szakpszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta és igazságügyi szakértő. A testi, lelki, szociális és spirituális összefüggés-rendszerű betegségek és panaszok témájában már számos publikációja jelent meg. Mostani vaskos kötete amolyan kisenciklopédiaként olvasható, szerzője mindazok számára szolgál rendkívül hasznos, megszívlelendő tanácsokkal, akik tudatosan szeretnének felkészülni az anyaság/apaság életfeladatára.
Andrew Rea évek óta egyfajta "one man show"-ként egymaga készíti YouTube-on elérhető oldala, a Binging with Babish videóit, amelyeken különféle filmekhez, sorozatokhoz köthető ételeket készít el - és amelyeket milliószám tekintenek meg a felhasználók. Mivel nagyrészt Hollywood az ihletforrás, így értelemszerű, hogy receptjei nagyrészt az amerikai ízlésvilágot tükrözik vissza.
Benkő László legújabb történelmi regényével a 14. századba repíti az olvasókat: megismerhetjük Belső-Ázsia tágas és szélfútta vidékeit, amelyeket a Dzsingisz nagykán hódításait követő viszályok után annak fia, Csatagaj kán kapott meg örökségként. A mai Üzbegisztán és Afganisztán területére eső Transzoxánia a korban egymással viaskodó emírek és törzsfők területe volt, bár névleg még a Csatagaj leszármazottak uralkodtak. Ebbe a forrongó világba lépünk be egy perzsa kereskedővel és tudóssal, valamint családjával, hogy az alulnézetben elkezdett történetből megismerjük a korszak neves városait, valamint az egymással rivalizáló fejedelmeket.
Hiánypótló mű megjelentetésére vállalkozott a Noran Libro, amikor kiadta magyar nyelven Betty Friedan A nőiesség kultusza című művét. A kötet eredetileg 1963-ban jelent meg Amerikában és azonnal hatalmas port kavart, később pedig az ún. második feminista hullám alapműve, és egyben a nőmozgalom fontos mérföldköve lett. Friedan - aki korábban újságíróként publikált, és gyermekei nevelése mellett fogott neki a nagyobb volumenű írásnak - szinte látnoki módon, nagy elánnal tűzte a tolla hegyére az akkor még forradalmian merésznek, újnak számító témákat, köztük olyanokkal, mint a békemozgalom, a reklám mint manipulációs eszköz, a fogyasztói társadalom vagy éppen az "amerikai nő" ideájának kőkemény kritikája.
Újabb kötettel jelentkezik A pénz felemelkedése, A világ háborúja és a Civilizáció történész bestsellerszerzője, Niall Ferguson, a Hoover Intézet és a Stanford Egyetem munkatársa. A témáját tekintve rendkívül aktuális, A katasztrófa politikája című könyv nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különböző természeti katasztrófákról és járványokról, hanem a szerző azon elméletét is felvázolja, hogy a mindinkább bürokratikus politikai rendszerek miért kezelik rosszul ezeket a helyzeteket.
A jelen kötet szerzői bemutatják, milyen sok zavaró tényezővel, milyen sok és előre nem látható torzítással és zajjal kell szembenéznie mindenkinek, aki döntési pozícióba kerül. Márpedig döntenie igen sok embernek kell, természetesen nem a csoki- és a vaníliafagyi között (bár az is komoly téttel bírhat), hanem felelős pozícióban, egy országot, egy céget vagy egy szervezetet vezetve.
A borok fogyasztása Eric Asimov szerint nem csupán az italról szól, hanem mindarról a gondoskodásról, kulturális háttérről, valamint a termőtalaj jellegzetességeiről, amelyek meghatározzák a palackozott nedűt. A The New York Times vezető borkritikusa úgy gondolja, egy-egy különleges bor nem csak élvezeti cikként jelentős, hanem kalandra is invitál minket: olyan titkokat és misztériumokat tárhat fel, amelyek túlmutatnak egy egyszerű mámoros éjszakán.
Kimi Räikkönen Forma-1-es pilóta kétségtelenül a 2000-es évek legismertebb finnje. Húsz éve tartó pályafutása az autósport királykategóriájában egészen rendkívüli. Ezen „az úton” kíséri őt a legnevesebb finn újságíró, Heikki Kulta, aki a száguldó cirkusz belső köreiből szemlélte és vaskos könyvében láttatja az eddigi életutat és versenyzői karriert.
A magyar felmenőkkel is bíró ausztrál orvosprofesszor, Dr. David A. Sinclair legújabb könyvében az öregedés kérdésébe vezeti be olvasóit. A szerző felteszi a kérdést, hogy miért kell egyáltalán megöregednünk, milyen folyamatok indítják be a sejtek öregedését, az elöregedett sejtek milyen káros hatással lehetnek aztán a még normálisan funkcionáló társaikra, hogyan lehet a DNS-t tovább egyben tartani sejtszinten, és milyen jövőbeli gyógyszerekkel lehet az öregedést kitolni.
A kapitalista termelési viszonyokon alapuló szabadverseny folyamatos kihívások elé állítja a cégeket, a vállalatoknak olyan kreatív és újító megoldásokkal kell újra és újra a közönség elé állnia, amik lehetővé teszik számukra, hogy a versenytársak közül kiemelkedjenek. Ebben a folyamatban a kreatív alkotók, a designerek szerepe megkerülhetetlen. Részben nekik szól a jelen kötet, de mindenki hasznos ötleteket meríthet Jeff DeGraff és Staney DeGraff könyvéből, akik szeretnének változtatni azon a módon, ahogy a világra tekintenek, szeretnének valamilyen kreatív munkakörben érvényesülni, esetleg saját vállalkozást indítani.
A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.
Egy mélyszegénységben élő cigánylány egyes szám első személyben narrálja a történetét. A gyilkossággal gyanúsított fiatal nő monológja döbbenetes erejű képet fest arról a világról, amelyben él, és amelynek „szomszédságában” élünk valamennyien, azonban a híradók megszűrt képsorainak láttán a sajnálattal vegyes szánakozásunkon túl mégsem vagyunk részesei. Azt a közeget, amelyben él, plasztikus képekben kelti életre a mesélő, aki naponta szembesül azokkal, a cigányokat megítélő rágalmakkal, amelyek stigmaként égnek a bőrükbe.
Rubin Eszter két évvel ezelőtt kiváló pszichológiai regényben (Árnyékkert; 201910262) mutatta be a nárcisztikus bántalmazó kapcsolat dinamikáját, most megjelenő könyvében pedig egy szintén sokakat érintő problémát, a szorongást mutatja be magával ragadó hitelességgel. Főhősét, Pető Hangát tipikus budapesti karakternek alkotta meg, elhallgatott zsidó múlttal, gyötrődő értelmiségi felmenőkkel, zűrzavaros kapcsolatokkal megverve, ugyanakkor tehetséggel, érzékenységgel, sajátos szépséggel megáldva.
Külcsín tekintetében mintha egy vaskos mesekönyvet vennénk kézbe Suzanne Simard első magyarul megjelenő munkája esetében. A cím sem oszlatja el fabulás képzeteinket: A bölcs erdő titkai. De még az alcím is Az „anyafák” felfedezéséről tájékoztat. S a bölcsesség már a borítón elkezdődik: „Nem mi mentjük meg az erdőt, az erdő ment meg minket”. Ám mint kiderül, fantasztikus áttörést jelentő tudományos munkáról van szó. A kanadai szerző erdőkutatóként hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
A görög származású amerikai Pattakos és felesége mentálhigiénés tanácsadók, akik azért dolgoznak, hogy az emberek rátaláljanak munkájuk és ezen keresztül életük értelmére. Tanácsadó könyvük anyaga a neves osztrák pszichiáter és egzisztencialista filozófus, Viktor E. Frankl (1905-1997) elveire épül. Frankl hét pontban foglalta össze azokat az elveket, amelyek segítségével az ember a legtöbbet kihozhatja magából, és mindennapjaiban megtalálja léte értelmét.
Janne Teller legújabb regényének középpontjába egy igen komoly morális kérdést állít: egy kiadó akkor is megjelentethet-e egy könyvet, ha arról kiderül menet közben, hogy a benne leírtak egy valós történetet adnak vissza, s eközben megjelenik, akivel a brutális eset történt. A neves kiadó igazgatója először saját és cége érdekeit nézi, mivel a megjelenés előtt álló könyv egy már befutott fiatal író ötödik könyve lenne, már komoly összegeket áldoztak a marketingre, valóban nagy sikernek ígérkezik a kötet.
A kert ősi szimbólumát felhasználva dolgozott ki a terapeuta szerző egy olyan módszert, amelynek segítségével felmérhetjük párkapcsolatunk állapotát, rácsodálkozhatunk szépségeire, de ami a még fontosabb, hogy kiderül, mely "kertrészekkel" van még munkánk, a kapcsolat mely szegletei szorulnak odafigyelésre, tudatos ápolásra-gondozásra.
Az Elena Ferrante írói álnév, amely mögé „bújva” jelentette meg többek között nagysikerű „Nápolyi regényeit” is a szerző. Azonban arra ezidáig még nem vetült fény, hogy valójában ki rejtőzik az álnév mögött, bár erre regényeiben találhat rejtett utalásokat az olvasó. Az írónő a The Guardian felkérésére, annak egyik rovatában, heti rendszerességgel jelentette meg írásait 2017-től. Ebben a mostani kötetében azokat az általa legjobbnak ítélt, lírai elemekkel átszőtt, önéletrajzi történéseket is fölvillantó, értékes gondolattöredékekből egységesülő szövegeit adja közre.
Mint amilyen maga a színésznő, egy hihetetlenül intim és érzelmileg túlfűtött memoár mutatja be Demi Moore-t, akinek neve évtizedekig egyet jelentett a celeb fogalmával. Legyen szó ikonikus filmszerepről vagy nagy port kavaró párkapcsolatról, Moore mindig a reflektorfény középpontjába vagy az éles nyelvű pletykalapok címlapjaira került. A mély őszinteséggel megírt, önelemző életrajzban Demi Moore fellebbenti a fátylat mind a karrierjéről, mind pedig a magánéletéről.
A Modern magyar történelem című sorozat legújabb kötetében, Bartha Ákos, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az 1944-45-ös fegyveres ellenállás történetét mutatja be Budapesten. Az első fejezetben a szerző röviden felvázolja 1944. március 19. „szomorú vasárnapjának” eseményeit, vagyis a Weichs tábornagy vezette német megszállást.
A szerző évtizedek óta a legolvasottabb hölgyeknek szóló hetilap, a Nők Lapja újságírójaként vezette a „Ne félj, mesélj” című rovatát, amelyben olvasók ezreinek adott tanácsokat, olyanoknak, akik eligazítást kértek életük valamely megoldásra váró problémájára. V. Kulcsár Ildikó pedig minden esetben mély empátiával, életbölcsességgel igyekezett válaszolni a hozzá fordulók kérdéseire. Már ennek okán is, számos, jellemző élethelyzettel találkozott, amelyek mindannyiunkat foglalkoztató, hétköznapokban felmerülő problémákra mutattak rá.
A trauma különböző típusainak megértésével és feldolgozásának nemzetközi hírű szaktekintélye Peter A. Levine amerikai pszichológus, terapeuta, aki több mint félszáz éve foglalkozik ezzel a témakörrel. Levine még kutatásai kezdetén jött rá, hogy a traumafeldolgozáshoz kulcsot jelenthet az állati viselkedés megértése: "A halmozódó stressznek az idegrendszerre gyakorolt hatást tanulmányozva gyanítani kezdtem, hogy az élőlények többsége veleszületetten képes arra, hogy lerázza magáról a fenyegető és stresszes események hatásait" - írja bevetőjében.
A színes fotókkal gazdagon illusztrált album az Omega együttes szólógitárosának, Molnár Györgynek (alias Elefánt) életrajzi vallomása, egyben az együttes története is - Tóth Péter lejegyzésében. Nem szabályos biográfiáról, monografikus műről van szó, inkább időrendben fölidézett életepizódokról, történetekről, a zenész életének képes és szöveges pillanatfelvételeiről.
Az utóbbi évtizedben - például Nyáry Krisztián munkái nyomán - elterjedt az irodalomtörténetet sajátos módon népszerűsítő műfaj, a magyar költők, írók életrajzát, magánéletét érdekes történetekben, olykor intimitásokban megragadó történetek gyűjteménye. Ilyen könyv született Milbacher Róbert keze nyomán, a 19. századi magyar irodalom történetéből vett több mint félszáz történetet ad elő az érdekességek, irodalmi anekdoták iránt érdeklődők számára.
A tizennyolc éves Ever épp csak megtudta, hogy felvételt nyert a Northwestern Egyetem orvosi karára - és ezzel együtt a Tisch Művészeti Iskolába is. A lány nem tduja, hogy sírjon vagy örüljön: az orvosi egyetem a szülei álma volt, akik Tajvanról amiatt jöttek el, hogy a gyermekeiknek jobb életük legyen, és hogy a lányuk orvos lehessen; a táncművészet viszont az ő vágya volt kisgyermekkorától kezdve. Akárhogy is, ez most az utolsó "szabad" nyara Evernek, amit egy (egyébként a valóságban is létező) nyári iskolában fog eltölteni Tajvanon.
Közel húsz év után jelentkezik új regénnyel az ismert amerikai színpadi és filmszínész, Ethan Hawke. A vélhetően önéletrajzi elemeket is tartalmazó történet főszereplője, egyben narrátora a harminckét éves színész, William Harding. Tizennyolc éves kora óta van a pályán, és mivel azóta folyamatosan hírességnek számít, hozzá van szokva, hogy úton-útfélen felismerik. Épp Fokvárosból jön haza New Yorkba egy forgatásról, ám a taxisofőr beszólásai a szokásosnál jobban felzaklatják.
Nefertiti és Madame Tussaud után Mata Hariról szóló regénnyel jelentkezik Michelle Moran. „Mata Hari, a gyönyörű táncosnő, akit a franciák kémként végeztek ki, a német császár agyafúrt ügynöke volt” – ilyen szalagcímekkel jelentek meg a francia lapok 1917. október 15-én. Beszámoltak róla, hogy az Európa szerte ismert táncosnő a gyanú szerint az antant tankjainak gyártási titkát adta át a németeknek, melynek következtében az ellenség meggyorsította egy speciális harci gáz kifejlesztését, mely tízezrek halálához vezetett.
Victor Capesius elmondatlan történetét meséli el Patricia Posner könyve. Egy szerdahelyi orvos és gyógyszerész házaspár gyermekéről van szó, aki később maga is gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott, és Bécsben szerzett oklevelet 1933-ban. Egy évvel később az IG Farben/Bayer munkatársa lett, a cég gyógyszerészeti részlegének romániai értesítőjeként dolgozott. Később a román hadseregben szolgált. Miután Románia csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, egy német–román egyezmény alapján 1943-ban átkerült a Wehrmachthoz; előbb egészségügyi szolgálatot látott el Varsóban, Berlinben és Dachauban, majd századosi rangban átkerült a Waffen-SS kötelékébe.
A kötet szerzője, Dr. Császár-Nagy Noémi egyetemi docens, klinikai- és alkalmazott egészség szakpszichológus, pszichoterapeuta, hipnoterapeuta és igazságügyi szakértő. A testi, lelki, szociális és spirituális összefüggés-rendszerű betegségek és panaszok témájában már számos publikációja jelent meg. Mostani vaskos kötete amolyan kisenciklopédiaként olvasható, szerzője mindazok számára szolgál rendkívül hasznos, megszívlelendő tanácsokkal, akik tudatosan szeretnének felkészülni az anyaság/apaság életfeladatára.
Andrew Rea évek óta egyfajta "one man show"-ként egymaga készíti YouTube-on elérhető oldala, a Binging with Babish videóit, amelyeken különféle filmekhez, sorozatokhoz köthető ételeket készít el - és amelyeket milliószám tekintenek meg a felhasználók. Mivel nagyrészt Hollywood az ihletforrás, így értelemszerű, hogy receptjei nagyrészt az amerikai ízlésvilágot tükrözik vissza.
Benkő László legújabb történelmi regényével a 14. századba repíti az olvasókat: megismerhetjük Belső-Ázsia tágas és szélfútta vidékeit, amelyeket a Dzsingisz nagykán hódításait követő viszályok után annak fia, Csatagaj kán kapott meg örökségként. A mai Üzbegisztán és Afganisztán területére eső Transzoxánia a korban egymással viaskodó emírek és törzsfők területe volt, bár névleg még a Csatagaj leszármazottak uralkodtak. Ebbe a forrongó világba lépünk be egy perzsa kereskedővel és tudóssal, valamint családjával, hogy az alulnézetben elkezdett történetből megismerjük a korszak neves városait, valamint az egymással rivalizáló fejedelmeket.
Hiánypótló mű megjelentetésére vállalkozott a Noran Libro, amikor kiadta magyar nyelven Betty Friedan A nőiesség kultusza című művét. A kötet eredetileg 1963-ban jelent meg Amerikában és azonnal hatalmas port kavart, később pedig az ún. második feminista hullám alapműve, és egyben a nőmozgalom fontos mérföldköve lett. Friedan - aki korábban újságíróként publikált, és gyermekei nevelése mellett fogott neki a nagyobb volumenű írásnak - szinte látnoki módon, nagy elánnal tűzte a tolla hegyére az akkor még forradalmian merésznek, újnak számító témákat, köztük olyanokkal, mint a békemozgalom, a reklám mint manipulációs eszköz, a fogyasztói társadalom vagy éppen az "amerikai nő" ideájának kőkemény kritikája.
Újabb kötettel jelentkezik A pénz felemelkedése, A világ háborúja és a Civilizáció történész bestsellerszerzője, Niall Ferguson, a Hoover Intézet és a Stanford Egyetem munkatársa. A témáját tekintve rendkívül aktuális, A katasztrófa politikája című könyv nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különböző természeti katasztrófákról és járványokról, hanem a szerző azon elméletét is felvázolja, hogy a mindinkább bürokratikus politikai rendszerek miért kezelik rosszul ezeket a helyzeteket.
A jelen kötet szerzői bemutatják, milyen sok zavaró tényezővel, milyen sok és előre nem látható torzítással és zajjal kell szembenéznie mindenkinek, aki döntési pozícióba kerül. Márpedig döntenie igen sok embernek kell, természetesen nem a csoki- és a vaníliafagyi között (bár az is komoly téttel bírhat), hanem felelős pozícióban, egy országot, egy céget vagy egy szervezetet vezetve.
A borok fogyasztása Eric Asimov szerint nem csupán az italról szól, hanem mindarról a gondoskodásról, kulturális háttérről, valamint a termőtalaj jellegzetességeiről, amelyek meghatározzák a palackozott nedűt. A The New York Times vezető borkritikusa úgy gondolja, egy-egy különleges bor nem csak élvezeti cikként jelentős, hanem kalandra is invitál minket: olyan titkokat és misztériumokat tárhat fel, amelyek túlmutatnak egy egyszerű mámoros éjszakán.
Kimi Räikkönen Forma-1-es pilóta kétségtelenül a 2000-es évek legismertebb finnje. Húsz éve tartó pályafutása az autósport királykategóriájában egészen rendkívüli. Ezen „az úton” kíséri őt a legnevesebb finn újságíró, Heikki Kulta, aki a száguldó cirkusz belső köreiből szemlélte és vaskos könyvében láttatja az eddigi életutat és versenyzői karriert.
A magyar felmenőkkel is bíró ausztrál orvosprofesszor, Dr. David A. Sinclair legújabb könyvében az öregedés kérdésébe vezeti be olvasóit. A szerző felteszi a kérdést, hogy miért kell egyáltalán megöregednünk, milyen folyamatok indítják be a sejtek öregedését, az elöregedett sejtek milyen káros hatással lehetnek aztán a még normálisan funkcionáló társaikra, hogyan lehet a DNS-t tovább egyben tartani sejtszinten, és milyen jövőbeli gyógyszerekkel lehet az öregedést kitolni.
A kapitalista termelési viszonyokon alapuló szabadverseny folyamatos kihívások elé állítja a cégeket, a vállalatoknak olyan kreatív és újító megoldásokkal kell újra és újra a közönség elé állnia, amik lehetővé teszik számukra, hogy a versenytársak közül kiemelkedjenek. Ebben a folyamatban a kreatív alkotók, a designerek szerepe megkerülhetetlen. Részben nekik szól a jelen kötet, de mindenki hasznos ötleteket meríthet Jeff DeGraff és Staney DeGraff könyvéből, akik szeretnének változtatni azon a módon, ahogy a világra tekintenek, szeretnének valamilyen kreatív munkakörben érvényesülni, esetleg saját vállalkozást indítani.
A Tokaji borvidéket nem kell részletesebben bemutatni, jelentős irodalmi művek tették halhatatlanná emlékét, a magyar kulturális emlékezetben számtalan anekdota szól arról, hogy külföldi hírességek, uralkodók csak a tokajit isszák, dicsérik a minőségét: Voltaire, XIV. Lajos, Nagy Katalin vagy éppen Goethe. Eddig a hagyomány és a kicsit feltupírozott emlékezet. A jelen kötet szerzője megemlékezik erről, ám nem dugja fejét a homokba: Pallagi Ferenc könyvében lerántja a leplet a borvidék fájó hiányosságairól, klasszikus magyar betegségeiről.
A szerzőpáros sajátos igényű gyermekekről és szüleikről írta könyvét, melyben a gyermekek és a szülők, valamint a szülők egymás között kialakított és kialakítható szeretetnyelvét járják körül. A sajátos igényű gyermekek, annak ellenére, hogy nagyon sok szeretetet adnak, sokszor nagyon megnehezítik a szülők életét, akiknek a gyermek betegsége mellett a társadalom, a munka és olykor az orvosok tehetetlen vagy éppen rosszindulatú világával is szembe kell néznie.
A köd hercege és az Éjféli palota után a záró darabja is megjelenik a nemrég elhunyt Carlos Ruiz Zafón Köd trilógiájának. A hazájában eredetileg 1995-ben napvilágot látott, misztikus ifjúsági regény csak lazán kapcsolódik a két előző kötethez. 1937-ben járunk, Normandiában. A történet főhőse, a tizennégy esztendős Irène Sauvelle nem sokkal korábban vesztette el az édesapját, majd anyjával, Simone-nal és Dorian nevű öccsével együtt Normandiába költözött. Egy piciny tengerparti faluban telepedtek le, a Kék-öböl partján.
Az írónő új regénye az egyik örök irodalmi téma, a halál bekövetkeztének egyéni szemléletű és sajátos stílusú földolgozása. Az elbeszélő lány az uszodában megismerkedik Mónával, akivel hamarosan jó barátságba keverednek, egymás életének részesei lesznek. A meglehetősen zűrös életű narrátor életében végül is egy biztos pont marad, Móna, akiről azonban kiderül, hogy gyógyíthatatlan beteg.
„Szerelmeseknek, volt szerelmeseknek és leendő szerelmeseknek” ad ötleteket Érsek-Obádovics Mercédesz, annak érdekében, hogy emlékezetessebbé tegyék az együtt töltött időt. A Bakancslista párban több száz ötletet tartalmaz, egy-egy hangulatos fotó kísértében.
Az érzelmek uralása és kezelése rendkívül hasznos képesség, ám roppant kevesek sajátja. Ők azok, akik függetlenül lelkiállapotuktól képesek minden helyzetben józanul, adekvát módon dönteni, szélsőséges szituációkban sem ragadtatják el magukat, ezért remekül kommunikálnak, és ha arról van szó, ki is tudják mutatni (vagy éppen elrejteni), amit éreznek. A szerző ahhoz kínál segítséget, hogy sikerüljön közelebb jutnunk ehhez az érzelmileg kiegyensúlyozott, tudatos állapothoz.
Az ifjúsági regények írójaként megismert Kalapos Éva Veronika regénye apa és lánya története; a lassan csordogáló cselekmény idővonala két esztendőben csomósodik össze, 2009-ben és 2019-ben. A bonyodalom azzal kezdődik, hogy 2009-ben Bitter Bálint elválik a feleségétől, Barbarától, aki magával viszi kislányukat, Alexát is. A férfi roppant nehezen éli meg a válást, pszichológusa tanácsára magnóra mondja a gondolatait.
Úgy tűnik, a Partvonal Könyvkiadó alternatív Skandináv krimik sorozatot visz az ismert és népszerű Animus Könyvek ilyen című sorozatával párhuzamosan. Ezúttal 2020 legjobb svéd bűnügyi regényét adják a magyar olvasók kezébe a malmői születésű Tove Alsterdaltól, aki ezzel elnyerte a rangos Glass Key díjat. A főhős, Olof Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát, igaz nem véletlenül.
A világhírű osztrák orvos-filozófus, Viktor Emil Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és ʼ45 között, ezek egyike Auschwitz-Birkenau volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások szenvedéséből kiindulva alkotta meg terápiás módszerét, az élet igenlését hirdető és a logoterápia, illetve egzisztenciaanalízis néven ismert, szellemi indíttatású lélekgyógyászatot.
A brit egyetemi tanár, a társadalmi innovációk kutatója e könyvében az egyén és a civilizáció egésze közötti szellemi teret vizsgálja, jelesül azt, hogyan oldanak meg problémákat társadalmak, kormányzati szervek és különböző kollektívák. Vagyis arra keres választ, hogyan találnak kollektív megoldásra a kollektív problémák. Könyve leíró részek és elméleti megfontolások ötvözete; szerzőjének célja pedig nem más, mint hogy útmutatást adjon a kollektív tervezéshez és cselekvéshez.
A szorongás és az aggódás olyan destruktív érzelmi élmény, amely sokaknak mérgezi meg a mindennapjait, általános közérzetét. A terapeuta szerző ennek az állapotnak a megértéséhez, kezeléséhez, majd enyhítéséhez és legyőzéséhez ad kulcsot. A bevezető és egy tanulságos példatörténet (Maria és Erik) után elmagyarázza, hogy az aggódásnak milyen lélektani háttere, ok-okozati összefüggésrendszere van, ez hogyan függ össze az érzelmeinkkel, önbecsülésünkkel, kapcsolatrendszerünkkel, empátiás készségünkkel.
Igaz történetet, két középkori francia nemes konfliktusát dolgozza fel az amerikai szerző most magyarul is megjelenő könyve. A százéves háború egyik érdekes mozzanatáról van szó. A korszak egyik legfontosabb forrása, Froissart krónikája is megemlíti. Ezt olvasva bukkant a sztorira Eric Jager is, aki a középkori irodalom szakértőjeként tíz évet foglalkozott témával, Párizsban és Normandiában is folytatva kutatásokat.
A kaliforniai egyetem professzora, Betty Edwards művésztanár és művészettörténész Jobb agyféltekés rajzolás című könyvében kifejtett elméletével robbant be a művészeti oktatás élvonalába és egyáltalán a köztudatba. A világsikert aratott rajztechnika lényege, hogy segít az elme kreatív részének megnyitásában. A szerző jelen könyve tekinthető folytatásnak, melyben kiterjeszti az önfelfedezés határait.
Arra, hogy mi az ember, a különböző vallások és kultúrák, manapság pedig az egymással versengő tudományos felfedezések mind megadták a maguk válaszát, ami az Isten által teremtett különleges lénytől az okos állatig széles skálát ír le. A jelen kötet szerzője, aki az ismeretterjesztő irodalom ismert alakja, arra vállalkozik, hogy feloldja ezt a látszólagos konfliktust, belső ellentmondást.
Napjainkra az emberiség egyértelműen útelágazáshoz érkezett. Az ipari civilizáció felemelkedése által előidézett ökológiai, társadalmi és gazdasági válságjelenségek a 21. század első évtizedeire megkerülhetetlenné váltak. Bár az emberiség jelenlegi életformája hordoz anyagi előnyöket, azonban súlyosan fenyegeti a hosszútávú fenntarthatóságot, amely nemcsak az emberiség jövőjét, hanem a teljes ökoszisztémát fenyegeti.
A Magvető kiadó 2015-ben (újra)indított sorozatában, a Tények és Tanúkban most Granasztói Pál emlékiratait olvashatjuk. A sorozatban ismert alkotók, művészek, írók és irodalmárok, valamint politikusok és gondolkodók visszaemlékezéseit, naplóit, emlékiratait vagy a velük készített életinterjúkat ismerhetik meg az érdeklődő olvasók. Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök és író 1978 és 1980 között írta meg a jelen kötetben sajtó alá rendezett művét, melyet – a kor viszonyaival maximálisan tisztában levő alkotó – eleve az utókornak szánt.
A The School of Life című sorozatban jelenik meg az elsősorban dizájnnal, de építészettel és várostervezéssel is foglalkozó brit újságíró, Hugo Macdonald kötete. A szerző elsősorban nagyvárosokban élőknek ad tanácsokat, hogyan küzdjenek meg az ottani kihívásokkal. A nagyvárosi élet ugyanis nemcsak zsúfoltságot, zajt, környezetszennyezést, dugókat vagy éppen drága éttermeket jelent, hanem sokszínű gasztronómiai, kulturális kínálatot, a választási lehetőségek szinte korlátlan számát is.
Aki olvasta a mostani történet előképének tekinthető, Végtelen napok című, sodró lendületű, élettel teli regényt, az jelen esetben is biztos lehet abban, hogy ahhoz hasonló olvasmányélménnyel ajándékozza meg Sebastian Barry. A cselekmény idején az 1870-es években járunk, a történet egyes szám első személyű elbeszélője pedig, a tizenhét éves sziú indián lány, Winona, akinek családját, lakota nemzetségének többi tagjával együtt legyilkolják az amerikai polgárháború időszakában.
A vizsgadrukk leküzdéséhez és a sikeres vizsgához kínál praktikus tanácsokat Nicola Morgan kötete. A bevezetést követően felvázolja, mi a helyes gondolkodásmód az önbizalom növeléséhez, képességeink felismeréséhez és az eredmények befolyásolásához. A szerző bemutatja, milyen fontos a tervezés és a felkészülés, majd ismerteti, milyen hatékony technikák léteznek a tanulásra és az ismétlésre.
Több „az átverés művészetével” foglalkozó könyvvel jelentkezett már az oroszországi születésű amerikai pszichológus, író, újságíró, Maria Konnikova. Ezekhez némiképp kapcsolódik legújabb, A legnagyobb blöff című kötete is, mely azt mutatja be, mit tanult a szerző az önuralomról, a figyelemről és a döntéshozatalról a pókernek köszönhetően. Mint arra rámutat, a világ talán legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között keskeny határ húzódik.
A könyv lapjain egyszerre szólal meg a szerző sebészorvosként és kisgyermekes apukaként, így látva el hasznos és megszívlelendő tanácsokkal szülőtársait, elsősorban otthoni sérülésekkel, másodsorban mozgásszeri problémák kezelésével kapcsolatban, iránymutatást adva emellett azt illetően, hogy kell-e az adott gonddal orvoshoz fordulni, vagy magunk is tudjuk kezelni azt. Ez utóbbi esetére a szerző szakszerű tanácsokkal látja el a vállalkozó szellemű szülőket.
Süveges Gergő nemcsak újságíróként számít tapasztalt szaktekintélynek, de bizony édesapaként is, hisz gyógypedagógus feleségével négy gyerkőcök nevelnek. Most megjelenő könyvében mindkét fajta tudását kamatoztatja: olyan könyvet írt, amely segít jobb, hitelesebb apává válni azoknak, akik ezt szeretnék. Ehhez tizenkét "kihívást" és az ezeket megoldó három "apakulcsot" alkotott, amelyek célja a biztonságot adó kapcsolódás kiépítése édesapa és gyermek között.
Újságírónként is bűnügyekkel, azok tágabb társadalmi kontextusával és az igazságszolgáltatás működésével foglalkozik leggyakrabban Janecskó Kata újságíró, a Telex munkatársa. Ezért nem meglepő, hogy első könyvének is ez a téma áll a középpontjában: az Ártatlanul elítélve olyan hazai jogi eseteket mutat be, amikor ártatlanok kerültek rács mögé, akár csak előzetesbe, gyanúsítottként, akár bírósági döntés után, elítéltként.
Egy mélyszegénységben élő cigánylány egyes szám első személyben narrálja a történetét. A gyilkossággal gyanúsított fiatal nő monológja döbbenetes erejű képet fest arról a világról, amelyben él, és amelynek „szomszédságában” élünk valamennyien, azonban a híradók megszűrt képsorainak láttán a sajnálattal vegyes szánakozásunkon túl mégsem vagyunk részesei. Azt a közeget, amelyben él, plasztikus képekben kelti életre a mesélő, aki naponta szembesül azokkal, a cigányokat megítélő rágalmakkal, amelyek stigmaként égnek a bőrükbe.
Rubin Eszter két évvel ezelőtt kiváló pszichológiai regényben (Árnyékkert; 201910262) mutatta be a nárcisztikus bántalmazó kapcsolat dinamikáját, most megjelenő könyvében pedig egy szintén sokakat érintő problémát, a szorongást mutatja be magával ragadó hitelességgel. Főhősét, Pető Hangát tipikus budapesti karakternek alkotta meg, elhallgatott zsidó múlttal, gyötrődő értelmiségi felmenőkkel, zűrzavaros kapcsolatokkal megverve, ugyanakkor tehetséggel, érzékenységgel, sajátos szépséggel megáldva.
Külcsín tekintetében mintha egy vaskos mesekönyvet vennénk kézbe Suzanne Simard első magyarul megjelenő munkája esetében. A cím sem oszlatja el fabulás képzeteinket: A bölcs erdő titkai. De még az alcím is Az „anyafák” felfedezéséről tájékoztat. S a bölcsesség már a borítón elkezdődik: „Nem mi mentjük meg az erdőt, az erdő ment meg minket”. Ám mint kiderül, fantasztikus áttörést jelentő tudományos munkáról van szó. A kanadai szerző erdőkutatóként hálózatok komplex rendszereként tekint az erdőre: kísérleteivel bebizonyította, hogy a fák a föld alatti hálózataikon kommunikálnak egymással, ez a fajta együttműködés pedig ellenállóbbá teszi az egész erdőt.