Bár alapvetően fikció Julien Sandrel regényének cselekménye, azt egy valódi tömegszerencsétlenség, a morandi hídomlás inspirálta (a Genovában található viadukt egy része 2018 augusztusában szakadt le, melynek következtében negyvenhárman meghaltak). A történet női főhőse, Tess Moreau, aki egy virágüzletet vezet, megígéri a bátyjának, a színész Sachának, hogy végre közösen töltenek nyáron pár napot Toszkánában. A kislánya, Sienna korábban elutazik, hogy a nagybátyjával több helyet is bejárjanak a francia és olasz Riviérán, amíg Tess a nyári megrendeléseit teljesíti.
Egy regényes memoár keretein belül ismerhetjük meg az Uris-család meghatározó eseményeit a huszadik század második felében. Az életrajz és visszaemlékezés szerzője a híres regényíró, Leon Uris fia, Michael Cady Uris. Leon Urist első regénye, a Csatakiáltás (1953) tette Amerika-, majd világszerte ismertté. A család élete ettől a pillanattól kezdve változik meg gyökeresen, a megszokott hétköznapokat maguk mögött hagyva a hollywoodi csillogás, a reflektorfény és a gazdagság lettek az új meghatározó tényezők. Uris következő nagy dobásából, az Exodusból film is készült Paul Newman főszereplésével. A kötet bemutatja az író és családja életét, a kisebbik fiú, Michael tépelődéseit és útkeresését.
A nagyrészt az író fantáziáján alapuló történet a második világháború borzalmaiból kilábaló Franciaországba repíti olvasóit: a megszállás négy éve után a francia társadalom a megújulás és a továbblépés ígéretével és lehetőségével megpróbálta kideríteni, kik és milyen szerepet játszottak a nácik uralmában, kik voltak valóban árulók és kollaboránsok. Gioia Diliberto Coco Chanel kihallgatását, a vádat és a gyanút állítja regényes élet- és korrajzának középpontjába. Ugyanis a divatdiktátort a felszabadulás után a párizsi rendőrség beidézi, s Coconak el kell hagynia annyira szeretett szállodája, a Ritz lakosztályát.
A hazai olvasók számára is ismert amerikai egykori FBI ügynök, Joe Navarro legújabb könyvében feltárja, mi jellemző a kivételes emberekre, s mielőtt bárki elkeseredne, a szerző még idejekorán mindenkit megnyugtat, ezeket a jellemzőket tudatos önfejlesztéssel bárki elérheti. Ezzel természetesen nem az a szerző célja, hogy mindenkiből amerikai elnök vagy egy multinacionális vállalat vezérigazgatója legyen (bár ezek is szép célok), hanem abban nyújt segítséget, hogy ezekkel a viselkedésmintákkal hogyan lehetünk munkánkban, magánéletünkben vagy éppen mindkettőben sikeresebbek, mint korábban.
A magyar olvasóközönség eddig Lisa Scottoline bűnügyi regényeit ismerhette meg, ezúttal azonban más oldaláról mutatkozik meg a szerző. Romantikus történetről van szó, amely Rómában játszódik, a harmincas-ötvenes években. A három főszereplő nem is lehetne egymástól különbözőbb, mégis gyerekkoruk óta a legjobb barátok. Elisabetta D’Orfeo a város bohémnegyedében, Trasteverében nőtt fel, és írónő szeretne lenni; Marco Terrizzi profi kerékpároscsalád szintén sportos sarja és a Tiberis-szigeten él; a zsidó Sandro Simone pedig valóságos matekzseni. Amikorra a két fiú kamaszkorba lép, mindkettejük Elisabetta iránt érzett barátsága szerelemmé alakul, így Marco és Sandro is azt reméli, hogy elnyeri a lány szívét.
Egy Arthur nevű, kórbor kutyáról szól a szívmelengető történet, amely az ember és a kutya kapcsolatának, életre szóló barátságának krónikája. A kötet szerzője, Mikael Lindnord már gyermekkorában is arról ábrándozott, hogy izgalmas kalandokkal teszi majd érdekesebbé az életét. Gyermekkorában hokijátékos szeretett volna lenni, de nem válogatták be a profi csapatba, ezért úgy döntött más irányt ad vágyainak. Kötelező katonai szolgálatának végeztével kalandversenyzéssel kezdett foglalkozni. Ebbe a hegymászás, sziklamászás, vadvízi evezés (rafting), hegyi kerékpározás is beletartozott.
Az önismereti könyveiről és kurzusairól ismert szerző, az egykori sikeres tornász, Dan Millman legújabb könyvében kilépve a fikció és az önéletrajzi regény viszonylag homályos világából egy megvilágító erejű önéletírással lép olvasótábora elé. A szerző bemutatja, hogyan talált rá spirituális küldetésére, s hogy az olykor göröngyös, számtalan buktatóval bíró úton egyes életszakaszaiban kik vezették. Mivel Millman is sokak szemében követendő példaként jelenik meg, úgy gondolta, hogy szellemi és spirituális fejlődéséről megosztja mindazt olvasóival, ami hosszabb távon is fejlődésüket szolgálhatja.
A kötet szerzője, Botond Ágnes Kardos Györgynek (1918-1985), a Magvető Kiadó igazgatójának (1961-1985) menye volt. A SZTE bölcsészkarán végzett fiatal nő később ledoktorált, majd az ELTE-n oktatott, 1982 óta Stockholmban él. Könyve reflexió Moldova György 2001-ben az Urbis kiadónál megjelent, Aki átlépte az árnyékát című dokumentumkötetére, amelyben a szerző egyértelműen pozitív szereplőként tünteti föl a rendkívül megosztó, egyszerre híres és hírhedt Kardos György személyét, egy olyan férfiét, akinek sorsa már életében legendává vált.
Földes László, azaz Hobo a hazai blues egyik úttörője 2022-ben ünnepli 77. születésnapját. A jeles alkalomból Térdig a szarban, fülig a szeretetben címmel jelent meg vaskos önéletrajzi könyve, két hasonló című különálló lemezzel egy időben, melyek összesen harminchárom dalt tartalmaznak. A nem csak rajongói számára izgalmas kötet mozaikszerű szerkesztésben, laza időrendben halad végig Hobo eddigi pályáján. Magánéleti, társadalmi, történelmi, művészeti kitekintést, melyet anekdotikus, önironikus formában mesél el a szerző.
Ánya Whitson a Szovjetunióban született, orosz nő, aki a napjainkban, Amerikában él a családjával. Lányai, Nina és Meredith mindig rideg asszonynak tartották, mert bár gondoskodott a gyermekeiről, de azok soha nem érezték úgy, hogy az anyjuk szereti őket. Amikor a lányok kicsik voltak Ánya mesébe fogott, amelynek főszereplője egy Vera nevű lány volt, valójában ekkor érezték azt a gyermekei, hogy az asszony élni kezd. Valami megfejthetetlen titok rejtőzött a múltban, amelyről az apjuk bizonyára tudott, mert szeretettel és együttérzéssel tompította felesége ridegségét és arra kérte őt, ne mesélje többé ezeket a „mesebeli” történeteket.
Nemrég jelent meg, az Európa Kiadó gondozásában Christian Sepp: Zsófia Sarolta (202113124) című kötete, amely Sisi legkisebb húga, Ferdinand d’Orléans feleségének életét mutatta be. Most Lorraine Kaltenbach francia szerzőnek, illetve a Helikon Kiadónak köszönhetően Erzsébet egy másik húgának, a Marcel Proust által „katonakirálynénak” elnevezett, a Nápoly-Szicíliai Kettős Királyság uralkodóházába beházasodott Mária Zsófiának életét ismerhetjük meg, valamint a házasságtörő kapcsolatból született lányával, Daisy-vel való kapcsolatát.
Újabb thrillerrel jelentkezik A lány a vonaton szerzője, Paula Hawkins. A történet középpontjában három jó barát áll. Jake, Ryan és Edie gyerekkoruk óta együtt vannak, mióta a lány Sussexbe költözött. Ryan és Edie aztán egymásba szeretett, össze is házasodtak, de Ryan továbbra is a barátjuk maradt, mintha mindkettejük testvére lenne. Mostanában azonban a házaspár pénzügyi gondokkal küzd, és házasságuk is úgy tűnik, kihunyni látszik.
A Karlsruheban és Párizsban felnövő írónő régi álma volt, hogy a sokak által csodált és a mai napig nők milliói előtt példaként álló Marie Curie-ről írjon egy életrajzi regényt. Susanna Leonard regényében a művészetek fővárosát és a csodás, de egyben tragikus életű asszonyt részletekbe menően mutatja be. Regényében a tudományos eredmények, az akadémiai karrier taglalása mellett a Marie és Pierre között kibontakozó szerelem és a házasság bír központi szereppel. Egy olyan asszonyt ismerhetünk meg a regény lapjairól, aki szembe mert szállni a világot (így a tudományos életet is) meghatározó férfiuralommal.
A pszichoanalitikus után a génkutatók kurrens eredményei is azt bizonyítják, hogy a traumák nem csupán az egyén életére vannak kihatással, azokat átörökítik az utódoknak is, ha akarják, ha nem. Annak ellenére, hogy a legtöbb család az elhallgatással próbálja kiiktatni a mindennapokból azokat az eseményeket, amikre nem akarnak emlékezni, a gének szintjén mégis nyomot hagynak a traumák. Galit Atlas könyve ezzel a kérdéskörrel foglalkozik részletekbe menően. A szerző feltárja a trauma testre gyakorolt hatását, majd bemutatja, hogyan adják át akár a konkrét viselkedésminták, akár a gének szintjén azokat a szülők gyermekeiknek.
Susann Siebenschön jómódú kölni özvegyasszony, aki öt évvel korábban vesztette el a férjét, Bertoldot, és azóta egy Mimi nevű cicával osztja meg az életét. Orvosa javaslatát megfontolva dönt úgy, hogy elutazik Olaszországba; választása Ischiára esik, ahol sok romantikus vakációt töltöttek el annak idején a megboldogult Bertolddal. Na de mi lesz addig a macskával? Susann arra gondol, hogy a legjobb cicapesztra nemrégiben megismert, elegáns, nála fiatalabb barátnője, Leonie lehet.
Andy és Tabitha Sanderson egy gyönyörű birtokon élnek, az Owerstock-tanyán, ahol a férfi nemcsak tulajdonos, de farmerként is dolgozik. Minden idilli és tökéletes, egy dolgot leszámítva: a már negyvenes éveiben járó párnak nincs gyermeke. Egy reggel Tabitha holtan találja a férjét az ágyban. A bajnak nem volt előjele, ezért sokként éri az asszonyt a társa halála. Három évnyi intenzív gyász után dönt úgy, hogy új életet kezd, és egyben megvalósítja régi álmát is: elvégez egy nevelőszülői tanfolyamot, majd egyből bele is vág a nemes, de nehéz kihívásba. Magához vesz két tizenöt éves kamaszlányt.
Jenny Colgan remekül ért ahhoz, miként szórakoztassa el habkönnyű, nyári olvasmányaival a kikapcsolódásra vágyókat. Ezt teszi mostani regényével is, amelynek centrumában az előzményekből már megismert, barátságos pékség áll. Ez a hely nemcsak remek sütemények "születésének" színtere, de itt a cornwalli, tengerparti városkában, Mount Polbearnében a Polly által vezetett kicsiny pékségben születnek meg az új szerelmek és az ismeretségek is.
Koppenhága, Brooklyn, Párizs, Tokió és Izland után ezúttal a horvát tengerpartra kalauzolja el olvasóit Julie Caplin legújabb magyarul is olvasható romantikus regényében. A történet női főszereplője, Maddie Wilcox gyakorlatias, „két lábbal a földön álló” lány. Ennek ellenére kapva kap az alkalmon, hogy egy luxusjachton hajókázhat az Adrián. Nem kötetlen nyaralásról, hanem munkáról van szó.
2010-ben jelent meg a szerző Trianon-legendák című könyve, amelyben a Magyarországot végzetesen megcsonkító békediktátum körül kialakult mendemondákat vette számba és tisztázta. Itt szólt például arról, hogy valóban szabadkőműves összeesküvés vezetett-e Trianonhoz, vagy valóban hajózható folyónak tüntették-e föl a határmegállapítók az Ipolyt? Ablonczy Balázs az elmúlt tizenkét évben újabb és újabb legendákkal találkozott, ezért állította össze a tisztázás szándékával ezt az újabb kötetét. Ismét előkerült az a nézet, miszerint a kozmopolita szabadkőművesek mesterkedése vezetett az ország brutális megcsonkításához.
Cara és Brett házasok, az asszony egy gyönyörű dél-karolinai, tengerparti, nyaralót örököl az édesanyjától. Férjével közösen úgy döntenek, hogy nyárra kiadják az Isle of Palms-i épületet. Cara már tíz éve irányítja férje ökoturisztikai vállalkozását, azzal a céllal, hogy megvédjék az itt élő növény és állatvilágot, főként a madarakat, amelyeket gyakorta megkergetnek a vízparton sétáltatott kutyák. Cara bátyja, Palmer néhány óra alatt elintézi az ügyet és egy nagyon gazdag férfi egész nyárra kibéreli a nyaralót.
Bonnnie és Clyde valós története nem véletlenül vált annyira népszerűvé. Bár komoly bűncselekményeket követtek el együtt 1932-34 folyamán, köztük több bankrablást, betörést, autólopást és gyilkosságot (kilenc rendőrt öltek meg például), valódi legendás alakká váltak, mint a harmincas évek amerikai Robin Hoodjai. Tegyük hozzá, hogy ekkor volt a nagy gazdasági világválság közepe, aminek jelentős köze lehetett ahhoz, hogy bűncselekményeiket sokan hőstettekként értékeljék.
1911-ben, a fiatal Émile Kanadában él, ahol a gastowni tejüzemben dolgozik. Menyasszonyával, Isabellel már a házasságukat tervezik, amikor egy éjjel a férfit munkahelyén szörnyű baleset éri. A sötétben a liftaknába zuhan, ahol öt métert esik, mindene összetörik, a kórházi ágyon tér magához, ahol azzal szembesül, hogy megsüketült. Ezután Isabelle elhagyja és a férfi kénytelen új életet kezdeni új helyen, új társ mellett. Feleségül veszi Lettyt, lányaik születnek és a család ezután Guernsey szigetén él. Közben életnek nagy szerelme is férjhez megy és Mrs. Isebelle Larch néven folytatja az életét.
Betty Wellow anyósa kőszívű, lelketlen hárpia és a fiatal nő el sem tudja képzelni, hogy vele éljen. Pedig mégis erre kényszerül, amikor férje az első világháborúban bevonul katonának. A halászfaluban élő Martin még tizenéves korában szeretett bele Bettybe. Miután a lány nagykorú lett összeházasodtak. Szerelmi házasság volt ez, de Martin a háborúban olyan súlyos sebeket szerzett, hogy amikor hazatért a faluba, már csak egy szánalmas roncsot látott benne a felesége. Emellett az anyósa, Agnes űzte, hajtotta a szerencsétlen asszonyt, aki sérült férjétől már házassági örömöket sem remélhetett.
A két, párhuzamos szálon futó, valós eseményeken nyugvó regény egyrészt Berlinbe, másrészt Amerikába az 1945-46-os esztendőkbe vezeti vissza az olvasókat. A szerzői utószó szerint a Kékmadár projekt, amelyről regénye a címét kapta, szigorúan titkos, amerikai program volt amelyet a CIA indított el Németország 1945-ös kapitulációja után, amikor kezdetét vette a hidegháború. A történet egyik főszereplője, Inge von Emmerich minden tekintetben megbízik a szüleiben, ezért, folyamatosan ismételgeti az apja által fejébe vésett „mantrát”: „A papához, a mamához, Németországhoz és a Führerhez tartozom.”.
A második világháború idején, a németek által megszállt Párizsban játszódik Kristy Cambron regénye, középpontjában két bátor női ellenálló történetével. 1939 júliusában még béke honol Európában, és a francia főváros pezsgőbb, mint valaha. Lila de Laurent ruhakészítő a párizsi divatvilág sztárjainak dolgozik, még azután is, hogy egy évvel később a nácik megszállják Franciaországot és bevonulnak Párizsba. Tehetségének hála onnantól kezdve leginkább a német tisztek szeretőinek készít ruhákat, ám a kapcsolatait arra is felhasználja, hogy információkat gyűjtsön az ellenállásnak.
Rosa egy diszkontáruházban dolgozik, de utálja a munkáját, gyakran elkésik és ezért főnöke kirúgja őt. A Londonban élő, huszonötéves lány nincs túlságosan elkeseredve, egyedül az aggasztja, hogy miből fogja fizetni ezután lakásának bérleti díját. Főbérlője, Josh laza fiatalember, aki nem igazán örül annak, hogy bérlője elhagyja őt. Rosa ugyanis az elbocsátása utáni napon kap egy furcsa üzenetet, egy ismeretlen jótevő ráhagyta az angol tengerparton fekvő kicsiny településen, Cockleberry Bayben lévő kis üzletét. A titokzatos adakozó egyetlen feltételét szabja a kis bolt birtokba vételének, Rosa azt soha nem adhatja el.
Párizs kétségkívül leghíresebb szállodája a Vendôme téren álló Ritz. 1898-ban nyitotta a svájci szállodavezető César Ritz, Auguste Escoffier francia séffel együttműködve (korábban a londoni Savoy Hotelt vezették együtt). Jelentősen átalakíttatta az épületet, melyben több mint kétszáz fényűző szobát alakított ki. A szálloda hamar népszerűvé vált világszerte: olyan hírességek szálltak itt meg, mint Marcel Proust, F. Scott Fitzgerald, Ernest Hemingway, a windsori hercegi pár vagy Coco Chanel divattervező, aki több mint harminc éven át a Ritzben lakott.
A nyugati társadalmakban a megváltozott munkatempó, a digitalizált adatdömping és a folyamatos teljesítménykényszer miatt sokan érzik úgy, már egy perc nyugtuk sincs a folyamatosan felvillanó információk hálójában, figyelmük ellankad, teljesítményük csökken és mindent megtesznek, hogy különböző stimulánsokkal javítsanak a helyzeten. A jelen kötet szerzője éppen ezzel a paradigmával szeretne leszámolni, Volker Busch ugyanis arra törekszik, hogy megtanítsa mindenkinek, hogyan tudjuk figyelmünket úgy fókuszálni és folyamatosan edzésben tartani, hogy a mindennapok kihívásai ne jelentsenek problémát.
A legtöbben kedves elmékként gondolnak vissza egy-egy mesére, amit gyerekként láttak vagy olvastak, ám minden bizonnyal a szülőktől vagy nagyszülőktől hallott történetek lesznek a legkedvesebbek. A kurrens kutatások kimutatták, hogy ezekben az esetekben nem is annyira a történetre emlékszünk, hanem csupán arra, hogy kellemes időt töltöttünk együtt szeretteinkkel. A mesemondás és annak hallgatása alapjaiban mélyítheti el és szilárdíthatja meg a kapcsolatot a gyermekek és a szülők között. A jelen kötet azt szeretné bemutatni, hogy nem kell mindenkinek született mesemondónak lennie ahhoz, hogy lekösse a csöppségeket.
Náray Tamás már több alkalommal bizonyította sokirányú tehetségét: amellett hogy világhírű divattervező, mára elismert képzőművész és író is lett. Ez utóbbiként több műfajban is sikerrel próbálta ki magát, regényeiért éppúgy rajonganak az olvasók, mint szakácskönyveiért. Most megjelenő műve e két műfaj fúziója: olyan receptgyűjtemény, amelyet Zarah-trilógiája ihletett. Ezekben a könyveiben számos alkalommal bukkannak fel csodás sütemények - amelyeket most akár a valóságban is megsüthetünk.
Különös, igaz történetet dolgozott fel regényében Alex Capus, aki ebben a könyvében is tanúbizonyságot tesz lebilincselő mesélőtehetségéről, amikor az 1913-ban eredő, valóságos esemény szálait képzeletével fonja össze. A regény egyik főalakja, Anton Rüdrige hajóépítő mester, akinek bár nincs mérnöki képzettsége, már olyan régóta dolgozik a papenburgi Mayer Hajógyárban, hogy képes egymaga megtervezni egy hajót és a munkásokkal együtt elkészíti a Götzen nevű tengerjárót, amelyet 1913. november 20-án avatnak fel. Ez a hajó azonban nagyon különleges, mert úgy kellett összeszerelni, hogy a felavatás után azonnal alkatrészeire tudják szétbontani, hogy ládákba csomagolva tengeren és szárazföldön át eljuttassák Papenburgból, Dar es-Salaamon keresztül az afrikai, Tanganyika-tó partjára.
A világhíres olasz írónő, Donatella Di Pietrantonio újabb regényében visszatérünk A visszaadott lány meg nem nevezett főszereplőjéhez. A vidéki Olaszországból származó hősnő ki tudott törni a munkásosztályból, és irodalmat tanít az egyik olasz egyetemen Grenoble városában. Megtudtuk róla, hogy nem a biológiai szülei nevelték fel, a korábbi kötet szépen bemutatta, milyen kulturális különbségek vannak a vidéki és a városi olasz életben, melyet a főszereplő megtapasztalt, amikor megismerte szüleit és nála három évvel fiatalabb húgát.
A szerző ezzel a regényével debütál az olvasóközönség előtt. A 20. században játszódó, az időben lineárisan haladó eseménytörténetet, négy könyvre (Első könyv: 1928-1937; Második könyv: 1937-1941; Harmadik könyv: 1941-1942; negyedik könyv: 1942-1947) bontotta a szerző. A történet két, Amerikába kivándorolt, majd ott a helyi maffiába beépült olasz család lánygyermekeinek, Sofia Colicchionak és Antonia Russonak az életén keresztül meséli el, milyen embertelen „kötelességeknek” kellett eleget tenniük mindazoknak, akik a maffia nagy Családjához láncolták magukat.
Rodrigo García kolumbiai filmrendező, forgatókönyvíró és operatőr, édesapjának a világhírű, Nobel-díjas írónak, Gabriel García Márqueznek élete utolsó napjait meséli el, megrendítően, a személyesség visszafogott szemérmességével szólva azokról, az eddig csak a család számára ismert történésekről, amelyek az író utolsó napjaiba engednek bepillantást az olvasónak. Rodrígo mélységes szeretettel, minden intimitást kerülve dokumentálja édesapja életének végső szakaszát, azokat a napokat, amelyet felesége, Mercedes mindvégig halk szótlansággal tagadott, még azután is, hogy férje eltávozott az élők sorából.
A huszonéves Emma éppen Szegedről tér vissza, ahol a volt férjével, Barnabással lett volna keserédes-titkos találkája, amikor rájön, hogy elhagyta a laptopját. Az édesanyja, Fekete Regina adja kölcsön neki a sajátját, és a lány nem tudja megállni, hogy ne kutakodjon az elmentett mappák között. Egyszer csak olyan levelekre bukkan, amelyek felnyitják előtte a múlt eddig mindig zárt ajtaját. Megrázó történet bontakozik ki előtte a családjáról.
Paige Toon legújabb regénye egy romantikus utazásra invitálja olvasóit: az ausztrál bányászvárosban élő fiatal nő, Angie, amikor családtagjai közül nagymamája is eltávozik az élők sorából, teljesen magára marad. A világ, amelyet húszas évei végéig megismert, a bányászváros szűkös határaiban merül ki. S bár Coober Pedy városa minden bizonnyal egy kedves kis ausztrál település, a 27 éves lány úgy dönt, végre személyesen fedezi fel a nagyvilágot, amit eddig csak olvasmányaiból ismert.
A párkapcsolatok, legyen szó házasságról, élettársi viszonyról vagy csupán egy fiatalkori románcról, gyakran nem folytathatók: a felek már nem úgy viszonyulnak a másikhoz, a félreértések, egymás kölcsönös megbántása, esetleg a bántalmazás (verbálisan vagy fizikailag) mind a kapcsolat felbontásához vezethet, ami, lássuk be, olykor valóban az egyetlen jó megoldás. Azonban gyakran nemcsak két, hanem három vagy több ember élete is gyökeresen megváltozik; ha gyermekek is születtek a kapcsolatból, a válás után radikálisan új helyzetben találják magukat.
Az elmúlt tíz évben országszerte tartott előadásaiból válogatott egy kötetre valót Almási Kitti klinikai szakpszichológus, előadó, író, akinek az utóbbi években több tanácsadó kötete is megjelent. Egymástól különálló szövegekről van szó, ám az írások a döntéseink meghatározó ereje szempontjából mégis egymásba fonódnak.
Marton-Ady Edina rövidprózai írások után első regényével jelentkezik, melyben egy kiforrott írástechnikával és írásművészettel bíró alkotó áll olvasói elé. A Pubi című regény fiatal hősnője egy széthullás szélén egyensúlyozó családban élő kiskamasz. A család nemrég költözött le Budapestről vidékre: a kezdeti lelkesedést, amelyet a táj és a nyugalom váltott ki belőlük, a vidéki élet mindennapjai, a helyiek rideg és elutasító közönye, valamint az apa kiábrándult kegyetlensége napról napra szép lassan erodál.
Ha korunk meghatározó kutatóira, olyan személyekre gondolunk, akik generációk sorát tudták és tudják a mai napig inspirálni, Jane Goodall minden bizonnyal előkelő helyet vív ki magának. A természetvédő, aki lassan élete kilencedik évtizedét is maga mögött hagyja, még mindig bízik az emberiségben, még mindig reménykedik abban, hogy a világban tapasztalható rengeteg gonoszság és gyűlölet dacára van lehetőségünk saját magunk és egyben a bolygó megmentésére.
Az északi irodalmak között is saját helye van az izlandinak, amely minden bizonnyal összefügg az elszigeteltséggel, a nép sajátos életmódjával, csak rájuk jellemző szokásaival. A jelen kötet az egyik elismert izlandi író, a 2011-ben Északi Tanács Irodalmi Díjjal jutalmazott Gyrðir Elíasson novelláit tartalmazza, melyekre a misztikum és a mágikus realizmusra épülő poétika kiaknázása jellemző. Már a cím (A fák között) is felkínálja a konkrét olvasás mellett az irodalmi szövegekre, azok dialogikus létmódjára történő vonatkoztatás lehetőségét.
A végletekig feszített életünk során egyre inkább azt érezzük, kifogyunk az időből: nincs időnk a családi kapcsolatainkra, barátainkra, saját magunkra és feladatinkra sem. Eközben a lehető legtöbb csatornán az ömlik felénk, hogy ha nem vagyunk sikeresek, fittek és boldogok, akkor valami nagy gond lehet velünk. A jelen kötet szerzője alaposan bemutatja, hogy amikor változtatni szeretnénk mindennapi életünkön, amikor végre megértjük, hogy korábbi életmódunk fenntarthatatlan (akár anyagi, akár egészségügyi szempontból), nincs másra szükségünk, mint néhány apró dolog megváltoztatására, néhány új és apró rutin bevezetésére.
Az egymást váltó generációk az elmúlt évtizedekben a megváltozott technológiai környezet miatt nem csupán életkoruk tekintetében válnak el egymástól: a Z generáció tagjai már beleszületettek a digitális világba, ők már digitális bennszülöttekként szocializálódtak az online térben, míg az Y generáció tagjai digitális bevándorlóknak tekinthetők, számukra még nem volt alapvető élmény az okostelefonok és a közösségi média mindent leuraló ereje gyermek- és fiatal korukban.
Manapság már egyre szélesebb körben ismert, hogy a stresszes életmód, a túlfeszített munka, valamint a rendszertelen étkezés, ami leginkább gyorsételeket, feldolgozott élelmiszereket tartalmaz, felborítja a test természetes rendjét, megbolygatja a hormonháztartást, és nagyban felelős az olyan betegségekért, mint az inzulinrezisztencia vagy a kóros elhízás.
Egy francia szó, a "con" a kulcsfogalma ennek az esszégyűjteménynek. Ez a kifejezés a magyarban nem létezik, csak körülírható: szimultán jelent gonoszat és ostobát, korlátoltat, idiótát, kibírhatatlan barmot, vagy egyszerűen csak hülyét. Olyasvalakit, aki nemcsak szellemi képességei, de szándéka, attitűdje, stílusa okán is destruktív és kellemetlen, kártékony személy; aki ezzel együtt irigy és beképzelt, kicsinyes és gyűlölködő, magabiztos és arrogáns.
Sarah Morgan legújabb magyarul olvasható regénye egy váratlan szerelem ígéretét bontja ki, ám eközben a veszteség, a gyász, a szeretet, a megbocsátás és a megértés örök érzelmei is teret nyernek a könyv lapjain. A történet főszereplője egy virágárus: Flora Donovan – ahogy a neve is sugallja – él-hal a virágokért, minden idejét virágboltjában tölti New Yorkban. Látszólag boldog és kiegyensúlyozott, élvezi a munkát, de belül elviselhetetlen magány mardossa. Ám egy nap úgy tűnik, végre búcsút mondhat az egyedüllétnek.
A festői olasz település, Montenello lakossága kezd elöregedni. A polgármester, Salvo Valentini ekkor úgy dönt, felpezsdíti városa életét, ezért felad egy hirdetést az interneten: „Kövesse álmait Olaszországba, mindössze egyetlen euróért”. A dél-olaszországi városka felújításra szoruló, elhagyatott házait egy euróért bocsátja áruba, ily módon szeretné újra benépesíteni a települést. Hamarosan jelentkezők is akadnak.
2018-ban, egyik regénye kapcsán kapott meghívást szülővárosába Kelly Rimmer ausztrál szerző. A könyvklub során élénk beszélgetés alakult ki a családtörténetekről, ami a regény központi témája is volt. Az egyik klubtag megosztotta velük egy csecsemő történetét, akit bőröndben csempésztek ki egy magyarországi gettóból. A szerző ezt rendkívül érdekesnek találta, és kezdetben egy újabb regény mellékszálába szánta a sztorit, de végül mindez a németek által megszállt Lengyelországba helyezett cselekménnyel, a történet középpontjába került. 1942 tavaszán járunk, Varsóban.
Anna és Raphaël életük nagy napjára készülnek: már csak három hét volt hátra a szűkkörű esküvőig, és a szerelmesek szerettek volna minden percet kihasználni, átadni magukat a felhőtlen örömnek, a romantikának és a tengerpart csodálatos hangulatának. A francia Riviéra a maga káprázatos éjszakai életével elzsongította a szerelmeseket, akik egy kellemes vacsora és könnyed városi séta után hotelszobájukban szerették volna kipihenni a nap fáradalmait.
Samantha Vérant legújabb regénye ismét Sophie Valroux-t állítja az események középpontjába: az Amerikából Franciaországba települt nő mindent megtesz, hogy helytálljon szakmájában. A regény előzményének tekinthető Sophie Valroux titkos francia receptjei című könyvből megismertük a főhős korábbi életét, családi hátterét, vágyait és jelenlegi helyzetét.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Bár alapvetően fikció Julien Sandrel regényének cselekménye, azt egy valódi tömegszerencsétlenség, a morandi hídomlás inspirálta (a Genovában található viadukt egy része 2018 augusztusában szakadt le, melynek következtében negyvenhárman meghaltak). A történet női főhőse, Tess Moreau, aki egy virágüzletet vezet, megígéri a bátyjának, a színész Sachának, hogy végre közösen töltenek nyáron pár napot Toszkánában. A kislánya, Sienna korábban elutazik, hogy a nagybátyjával több helyet is bejárjanak a francia és olasz Riviérán, amíg Tess a nyári megrendeléseit teljesíti.
Egy regényes memoár keretein belül ismerhetjük meg az Uris-család meghatározó eseményeit a huszadik század második felében. Az életrajz és visszaemlékezés szerzője a híres regényíró, Leon Uris fia, Michael Cady Uris. Leon Urist első regénye, a Csatakiáltás (1953) tette Amerika-, majd világszerte ismertté. A család élete ettől a pillanattól kezdve változik meg gyökeresen, a megszokott hétköznapokat maguk mögött hagyva a hollywoodi csillogás, a reflektorfény és a gazdagság lettek az új meghatározó tényezők. Uris következő nagy dobásából, az Exodusból film is készült Paul Newman főszereplésével. A kötet bemutatja az író és családja életét, a kisebbik fiú, Michael tépelődéseit és útkeresését.
A nagyrészt az író fantáziáján alapuló történet a második világháború borzalmaiból kilábaló Franciaországba repíti olvasóit: a megszállás négy éve után a francia társadalom a megújulás és a továbblépés ígéretével és lehetőségével megpróbálta kideríteni, kik és milyen szerepet játszottak a nácik uralmában, kik voltak valóban árulók és kollaboránsok. Gioia Diliberto Coco Chanel kihallgatását, a vádat és a gyanút állítja regényes élet- és korrajzának középpontjába. Ugyanis a divatdiktátort a felszabadulás után a párizsi rendőrség beidézi, s Coconak el kell hagynia annyira szeretett szállodája, a Ritz lakosztályát.
A hazai olvasók számára is ismert amerikai egykori FBI ügynök, Joe Navarro legújabb könyvében feltárja, mi jellemző a kivételes emberekre, s mielőtt bárki elkeseredne, a szerző még idejekorán mindenkit megnyugtat, ezeket a jellemzőket tudatos önfejlesztéssel bárki elérheti. Ezzel természetesen nem az a szerző célja, hogy mindenkiből amerikai elnök vagy egy multinacionális vállalat vezérigazgatója legyen (bár ezek is szép célok), hanem abban nyújt segítséget, hogy ezekkel a viselkedésmintákkal hogyan lehetünk munkánkban, magánéletünkben vagy éppen mindkettőben sikeresebbek, mint korábban.
A magyar olvasóközönség eddig Lisa Scottoline bűnügyi regényeit ismerhette meg, ezúttal azonban más oldaláról mutatkozik meg a szerző. Romantikus történetről van szó, amely Rómában játszódik, a harmincas-ötvenes években. A három főszereplő nem is lehetne egymástól különbözőbb, mégis gyerekkoruk óta a legjobb barátok. Elisabetta D’Orfeo a város bohémnegyedében, Trasteverében nőtt fel, és írónő szeretne lenni; Marco Terrizzi profi kerékpároscsalád szintén sportos sarja és a Tiberis-szigeten él; a zsidó Sandro Simone pedig valóságos matekzseni. Amikorra a két fiú kamaszkorba lép, mindkettejük Elisabetta iránt érzett barátsága szerelemmé alakul, így Marco és Sandro is azt reméli, hogy elnyeri a lány szívét.
Egy Arthur nevű, kórbor kutyáról szól a szívmelengető történet, amely az ember és a kutya kapcsolatának, életre szóló barátságának krónikája. A kötet szerzője, Mikael Lindnord már gyermekkorában is arról ábrándozott, hogy izgalmas kalandokkal teszi majd érdekesebbé az életét. Gyermekkorában hokijátékos szeretett volna lenni, de nem válogatták be a profi csapatba, ezért úgy döntött más irányt ad vágyainak. Kötelező katonai szolgálatának végeztével kalandversenyzéssel kezdett foglalkozni. Ebbe a hegymászás, sziklamászás, vadvízi evezés (rafting), hegyi kerékpározás is beletartozott.
Az önismereti könyveiről és kurzusairól ismert szerző, az egykori sikeres tornász, Dan Millman legújabb könyvében kilépve a fikció és az önéletrajzi regény viszonylag homályos világából egy megvilágító erejű önéletírással lép olvasótábora elé. A szerző bemutatja, hogyan talált rá spirituális küldetésére, s hogy az olykor göröngyös, számtalan buktatóval bíró úton egyes életszakaszaiban kik vezették. Mivel Millman is sokak szemében követendő példaként jelenik meg, úgy gondolta, hogy szellemi és spirituális fejlődéséről megosztja mindazt olvasóival, ami hosszabb távon is fejlődésüket szolgálhatja.
A kötet szerzője, Botond Ágnes Kardos Györgynek (1918-1985), a Magvető Kiadó igazgatójának (1961-1985) menye volt. A SZTE bölcsészkarán végzett fiatal nő később ledoktorált, majd az ELTE-n oktatott, 1982 óta Stockholmban él. Könyve reflexió Moldova György 2001-ben az Urbis kiadónál megjelent, Aki átlépte az árnyékát című dokumentumkötetére, amelyben a szerző egyértelműen pozitív szereplőként tünteti föl a rendkívül megosztó, egyszerre híres és hírhedt Kardos György személyét, egy olyan férfiét, akinek sorsa már életében legendává vált.
Földes László, azaz Hobo a hazai blues egyik úttörője 2022-ben ünnepli 77. születésnapját. A jeles alkalomból Térdig a szarban, fülig a szeretetben címmel jelent meg vaskos önéletrajzi könyve, két hasonló című különálló lemezzel egy időben, melyek összesen harminchárom dalt tartalmaznak. A nem csak rajongói számára izgalmas kötet mozaikszerű szerkesztésben, laza időrendben halad végig Hobo eddigi pályáján. Magánéleti, társadalmi, történelmi, művészeti kitekintést, melyet anekdotikus, önironikus formában mesél el a szerző.
Ánya Whitson a Szovjetunióban született, orosz nő, aki a napjainkban, Amerikában él a családjával. Lányai, Nina és Meredith mindig rideg asszonynak tartották, mert bár gondoskodott a gyermekeiről, de azok soha nem érezték úgy, hogy az anyjuk szereti őket. Amikor a lányok kicsik voltak Ánya mesébe fogott, amelynek főszereplője egy Vera nevű lány volt, valójában ekkor érezték azt a gyermekei, hogy az asszony élni kezd. Valami megfejthetetlen titok rejtőzött a múltban, amelyről az apjuk bizonyára tudott, mert szeretettel és együttérzéssel tompította felesége ridegségét és arra kérte őt, ne mesélje többé ezeket a „mesebeli” történeteket.
Nemrég jelent meg, az Európa Kiadó gondozásában Christian Sepp: Zsófia Sarolta (202113124) című kötete, amely Sisi legkisebb húga, Ferdinand d’Orléans feleségének életét mutatta be. Most Lorraine Kaltenbach francia szerzőnek, illetve a Helikon Kiadónak köszönhetően Erzsébet egy másik húgának, a Marcel Proust által „katonakirálynénak” elnevezett, a Nápoly-Szicíliai Kettős Királyság uralkodóházába beházasodott Mária Zsófiának életét ismerhetjük meg, valamint a házasságtörő kapcsolatból született lányával, Daisy-vel való kapcsolatát.
Újabb thrillerrel jelentkezik A lány a vonaton szerzője, Paula Hawkins. A történet középpontjában három jó barát áll. Jake, Ryan és Edie gyerekkoruk óta együtt vannak, mióta a lány Sussexbe költözött. Ryan és Edie aztán egymásba szeretett, össze is házasodtak, de Ryan továbbra is a barátjuk maradt, mintha mindkettejük testvére lenne. Mostanában azonban a házaspár pénzügyi gondokkal küzd, és házasságuk is úgy tűnik, kihunyni látszik.
A Karlsruheban és Párizsban felnövő írónő régi álma volt, hogy a sokak által csodált és a mai napig nők milliói előtt példaként álló Marie Curie-ről írjon egy életrajzi regényt. Susanna Leonard regényében a művészetek fővárosát és a csodás, de egyben tragikus életű asszonyt részletekbe menően mutatja be. Regényében a tudományos eredmények, az akadémiai karrier taglalása mellett a Marie és Pierre között kibontakozó szerelem és a házasság bír központi szereppel. Egy olyan asszonyt ismerhetünk meg a regény lapjairól, aki szembe mert szállni a világot (így a tudományos életet is) meghatározó férfiuralommal.
A pszichoanalitikus után a génkutatók kurrens eredményei is azt bizonyítják, hogy a traumák nem csupán az egyén életére vannak kihatással, azokat átörökítik az utódoknak is, ha akarják, ha nem. Annak ellenére, hogy a legtöbb család az elhallgatással próbálja kiiktatni a mindennapokból azokat az eseményeket, amikre nem akarnak emlékezni, a gének szintjén mégis nyomot hagynak a traumák. Galit Atlas könyve ezzel a kérdéskörrel foglalkozik részletekbe menően. A szerző feltárja a trauma testre gyakorolt hatását, majd bemutatja, hogyan adják át akár a konkrét viselkedésminták, akár a gének szintjén azokat a szülők gyermekeiknek.
Susann Siebenschön jómódú kölni özvegyasszony, aki öt évvel korábban vesztette el a férjét, Bertoldot, és azóta egy Mimi nevű cicával osztja meg az életét. Orvosa javaslatát megfontolva dönt úgy, hogy elutazik Olaszországba; választása Ischiára esik, ahol sok romantikus vakációt töltöttek el annak idején a megboldogult Bertolddal. Na de mi lesz addig a macskával? Susann arra gondol, hogy a legjobb cicapesztra nemrégiben megismert, elegáns, nála fiatalabb barátnője, Leonie lehet.
Andy és Tabitha Sanderson egy gyönyörű birtokon élnek, az Owerstock-tanyán, ahol a férfi nemcsak tulajdonos, de farmerként is dolgozik. Minden idilli és tökéletes, egy dolgot leszámítva: a már negyvenes éveiben járó párnak nincs gyermeke. Egy reggel Tabitha holtan találja a férjét az ágyban. A bajnak nem volt előjele, ezért sokként éri az asszonyt a társa halála. Három évnyi intenzív gyász után dönt úgy, hogy új életet kezd, és egyben megvalósítja régi álmát is: elvégez egy nevelőszülői tanfolyamot, majd egyből bele is vág a nemes, de nehéz kihívásba. Magához vesz két tizenöt éves kamaszlányt.
Jenny Colgan remekül ért ahhoz, miként szórakoztassa el habkönnyű, nyári olvasmányaival a kikapcsolódásra vágyókat. Ezt teszi mostani regényével is, amelynek centrumában az előzményekből már megismert, barátságos pékség áll. Ez a hely nemcsak remek sütemények "születésének" színtere, de itt a cornwalli, tengerparti városkában, Mount Polbearnében a Polly által vezetett kicsiny pékségben születnek meg az új szerelmek és az ismeretségek is.
Koppenhága, Brooklyn, Párizs, Tokió és Izland után ezúttal a horvát tengerpartra kalauzolja el olvasóit Julie Caplin legújabb magyarul is olvasható romantikus regényében. A történet női főszereplője, Maddie Wilcox gyakorlatias, „két lábbal a földön álló” lány. Ennek ellenére kapva kap az alkalmon, hogy egy luxusjachton hajókázhat az Adrián. Nem kötetlen nyaralásról, hanem munkáról van szó.
2010-ben jelent meg a szerző Trianon-legendák című könyve, amelyben a Magyarországot végzetesen megcsonkító békediktátum körül kialakult mendemondákat vette számba és tisztázta. Itt szólt például arról, hogy valóban szabadkőműves összeesküvés vezetett-e Trianonhoz, vagy valóban hajózható folyónak tüntették-e föl a határmegállapítók az Ipolyt? Ablonczy Balázs az elmúlt tizenkét évben újabb és újabb legendákkal találkozott, ezért állította össze a tisztázás szándékával ezt az újabb kötetét. Ismét előkerült az a nézet, miszerint a kozmopolita szabadkőművesek mesterkedése vezetett az ország brutális megcsonkításához.
Cara és Brett házasok, az asszony egy gyönyörű dél-karolinai, tengerparti, nyaralót örököl az édesanyjától. Férjével közösen úgy döntenek, hogy nyárra kiadják az Isle of Palms-i épületet. Cara már tíz éve irányítja férje ökoturisztikai vállalkozását, azzal a céllal, hogy megvédjék az itt élő növény és állatvilágot, főként a madarakat, amelyeket gyakorta megkergetnek a vízparton sétáltatott kutyák. Cara bátyja, Palmer néhány óra alatt elintézi az ügyet és egy nagyon gazdag férfi egész nyárra kibéreli a nyaralót.
Bonnnie és Clyde valós története nem véletlenül vált annyira népszerűvé. Bár komoly bűncselekményeket követtek el együtt 1932-34 folyamán, köztük több bankrablást, betörést, autólopást és gyilkosságot (kilenc rendőrt öltek meg például), valódi legendás alakká váltak, mint a harmincas évek amerikai Robin Hoodjai. Tegyük hozzá, hogy ekkor volt a nagy gazdasági világválság közepe, aminek jelentős köze lehetett ahhoz, hogy bűncselekményeiket sokan hőstettekként értékeljék.
1911-ben, a fiatal Émile Kanadában él, ahol a gastowni tejüzemben dolgozik. Menyasszonyával, Isabellel már a házasságukat tervezik, amikor egy éjjel a férfit munkahelyén szörnyű baleset éri. A sötétben a liftaknába zuhan, ahol öt métert esik, mindene összetörik, a kórházi ágyon tér magához, ahol azzal szembesül, hogy megsüketült. Ezután Isabelle elhagyja és a férfi kénytelen új életet kezdeni új helyen, új társ mellett. Feleségül veszi Lettyt, lányaik születnek és a család ezután Guernsey szigetén él. Közben életnek nagy szerelme is férjhez megy és Mrs. Isebelle Larch néven folytatja az életét.
Betty Wellow anyósa kőszívű, lelketlen hárpia és a fiatal nő el sem tudja képzelni, hogy vele éljen. Pedig mégis erre kényszerül, amikor férje az első világháborúban bevonul katonának. A halászfaluban élő Martin még tizenéves korában szeretett bele Bettybe. Miután a lány nagykorú lett összeházasodtak. Szerelmi házasság volt ez, de Martin a háborúban olyan súlyos sebeket szerzett, hogy amikor hazatért a faluba, már csak egy szánalmas roncsot látott benne a felesége. Emellett az anyósa, Agnes űzte, hajtotta a szerencsétlen asszonyt, aki sérült férjétől már házassági örömöket sem remélhetett.
A két, párhuzamos szálon futó, valós eseményeken nyugvó regény egyrészt Berlinbe, másrészt Amerikába az 1945-46-os esztendőkbe vezeti vissza az olvasókat. A szerzői utószó szerint a Kékmadár projekt, amelyről regénye a címét kapta, szigorúan titkos, amerikai program volt amelyet a CIA indított el Németország 1945-ös kapitulációja után, amikor kezdetét vette a hidegháború. A történet egyik főszereplője, Inge von Emmerich minden tekintetben megbízik a szüleiben, ezért, folyamatosan ismételgeti az apja által fejébe vésett „mantrát”: „A papához, a mamához, Németországhoz és a Führerhez tartozom.”.
A második világháború idején, a németek által megszállt Párizsban játszódik Kristy Cambron regénye, középpontjában két bátor női ellenálló történetével. 1939 júliusában még béke honol Európában, és a francia főváros pezsgőbb, mint valaha. Lila de Laurent ruhakészítő a párizsi divatvilág sztárjainak dolgozik, még azután is, hogy egy évvel később a nácik megszállják Franciaországot és bevonulnak Párizsba. Tehetségének hála onnantól kezdve leginkább a német tisztek szeretőinek készít ruhákat, ám a kapcsolatait arra is felhasználja, hogy információkat gyűjtsön az ellenállásnak.
Rosa egy diszkontáruházban dolgozik, de utálja a munkáját, gyakran elkésik és ezért főnöke kirúgja őt. A Londonban élő, huszonötéves lány nincs túlságosan elkeseredve, egyedül az aggasztja, hogy miből fogja fizetni ezután lakásának bérleti díját. Főbérlője, Josh laza fiatalember, aki nem igazán örül annak, hogy bérlője elhagyja őt. Rosa ugyanis az elbocsátása utáni napon kap egy furcsa üzenetet, egy ismeretlen jótevő ráhagyta az angol tengerparton fekvő kicsiny településen, Cockleberry Bayben lévő kis üzletét. A titokzatos adakozó egyetlen feltételét szabja a kis bolt birtokba vételének, Rosa azt soha nem adhatja el.
Párizs kétségkívül leghíresebb szállodája a Vendôme téren álló Ritz. 1898-ban nyitotta a svájci szállodavezető César Ritz, Auguste Escoffier francia séffel együttműködve (korábban a londoni Savoy Hotelt vezették együtt). Jelentősen átalakíttatta az épületet, melyben több mint kétszáz fényűző szobát alakított ki. A szálloda hamar népszerűvé vált világszerte: olyan hírességek szálltak itt meg, mint Marcel Proust, F. Scott Fitzgerald, Ernest Hemingway, a windsori hercegi pár vagy Coco Chanel divattervező, aki több mint harminc éven át a Ritzben lakott.
A nyugati társadalmakban a megváltozott munkatempó, a digitalizált adatdömping és a folyamatos teljesítménykényszer miatt sokan érzik úgy, már egy perc nyugtuk sincs a folyamatosan felvillanó információk hálójában, figyelmük ellankad, teljesítményük csökken és mindent megtesznek, hogy különböző stimulánsokkal javítsanak a helyzeten. A jelen kötet szerzője éppen ezzel a paradigmával szeretne leszámolni, Volker Busch ugyanis arra törekszik, hogy megtanítsa mindenkinek, hogyan tudjuk figyelmünket úgy fókuszálni és folyamatosan edzésben tartani, hogy a mindennapok kihívásai ne jelentsenek problémát.
A legtöbben kedves elmékként gondolnak vissza egy-egy mesére, amit gyerekként láttak vagy olvastak, ám minden bizonnyal a szülőktől vagy nagyszülőktől hallott történetek lesznek a legkedvesebbek. A kurrens kutatások kimutatták, hogy ezekben az esetekben nem is annyira a történetre emlékszünk, hanem csupán arra, hogy kellemes időt töltöttünk együtt szeretteinkkel. A mesemondás és annak hallgatása alapjaiban mélyítheti el és szilárdíthatja meg a kapcsolatot a gyermekek és a szülők között. A jelen kötet azt szeretné bemutatni, hogy nem kell mindenkinek született mesemondónak lennie ahhoz, hogy lekösse a csöppségeket.
Náray Tamás már több alkalommal bizonyította sokirányú tehetségét: amellett hogy világhírű divattervező, mára elismert képzőművész és író is lett. Ez utóbbiként több műfajban is sikerrel próbálta ki magát, regényeiért éppúgy rajonganak az olvasók, mint szakácskönyveiért. Most megjelenő műve e két műfaj fúziója: olyan receptgyűjtemény, amelyet Zarah-trilógiája ihletett. Ezekben a könyveiben számos alkalommal bukkannak fel csodás sütemények - amelyeket most akár a valóságban is megsüthetünk.
Különös, igaz történetet dolgozott fel regényében Alex Capus, aki ebben a könyvében is tanúbizonyságot tesz lebilincselő mesélőtehetségéről, amikor az 1913-ban eredő, valóságos esemény szálait képzeletével fonja össze. A regény egyik főalakja, Anton Rüdrige hajóépítő mester, akinek bár nincs mérnöki képzettsége, már olyan régóta dolgozik a papenburgi Mayer Hajógyárban, hogy képes egymaga megtervezni egy hajót és a munkásokkal együtt elkészíti a Götzen nevű tengerjárót, amelyet 1913. november 20-án avatnak fel. Ez a hajó azonban nagyon különleges, mert úgy kellett összeszerelni, hogy a felavatás után azonnal alkatrészeire tudják szétbontani, hogy ládákba csomagolva tengeren és szárazföldön át eljuttassák Papenburgból, Dar es-Salaamon keresztül az afrikai, Tanganyika-tó partjára.
A világhíres olasz írónő, Donatella Di Pietrantonio újabb regényében visszatérünk A visszaadott lány meg nem nevezett főszereplőjéhez. A vidéki Olaszországból származó hősnő ki tudott törni a munkásosztályból, és irodalmat tanít az egyik olasz egyetemen Grenoble városában. Megtudtuk róla, hogy nem a biológiai szülei nevelték fel, a korábbi kötet szépen bemutatta, milyen kulturális különbségek vannak a vidéki és a városi olasz életben, melyet a főszereplő megtapasztalt, amikor megismerte szüleit és nála három évvel fiatalabb húgát.
A szerző ezzel a regényével debütál az olvasóközönség előtt. A 20. században játszódó, az időben lineárisan haladó eseménytörténetet, négy könyvre (Első könyv: 1928-1937; Második könyv: 1937-1941; Harmadik könyv: 1941-1942; negyedik könyv: 1942-1947) bontotta a szerző. A történet két, Amerikába kivándorolt, majd ott a helyi maffiába beépült olasz család lánygyermekeinek, Sofia Colicchionak és Antonia Russonak az életén keresztül meséli el, milyen embertelen „kötelességeknek” kellett eleget tenniük mindazoknak, akik a maffia nagy Családjához láncolták magukat.
Rodrigo García kolumbiai filmrendező, forgatókönyvíró és operatőr, édesapjának a világhírű, Nobel-díjas írónak, Gabriel García Márqueznek élete utolsó napjait meséli el, megrendítően, a személyesség visszafogott szemérmességével szólva azokról, az eddig csak a család számára ismert történésekről, amelyek az író utolsó napjaiba engednek bepillantást az olvasónak. Rodrígo mélységes szeretettel, minden intimitást kerülve dokumentálja édesapja életének végső szakaszát, azokat a napokat, amelyet felesége, Mercedes mindvégig halk szótlansággal tagadott, még azután is, hogy férje eltávozott az élők sorából.
A huszonéves Emma éppen Szegedről tér vissza, ahol a volt férjével, Barnabással lett volna keserédes-titkos találkája, amikor rájön, hogy elhagyta a laptopját. Az édesanyja, Fekete Regina adja kölcsön neki a sajátját, és a lány nem tudja megállni, hogy ne kutakodjon az elmentett mappák között. Egyszer csak olyan levelekre bukkan, amelyek felnyitják előtte a múlt eddig mindig zárt ajtaját. Megrázó történet bontakozik ki előtte a családjáról.
Paige Toon legújabb regénye egy romantikus utazásra invitálja olvasóit: az ausztrál bányászvárosban élő fiatal nő, Angie, amikor családtagjai közül nagymamája is eltávozik az élők sorából, teljesen magára marad. A világ, amelyet húszas évei végéig megismert, a bányászváros szűkös határaiban merül ki. S bár Coober Pedy városa minden bizonnyal egy kedves kis ausztrál település, a 27 éves lány úgy dönt, végre személyesen fedezi fel a nagyvilágot, amit eddig csak olvasmányaiból ismert.
A párkapcsolatok, legyen szó házasságról, élettársi viszonyról vagy csupán egy fiatalkori románcról, gyakran nem folytathatók: a felek már nem úgy viszonyulnak a másikhoz, a félreértések, egymás kölcsönös megbántása, esetleg a bántalmazás (verbálisan vagy fizikailag) mind a kapcsolat felbontásához vezethet, ami, lássuk be, olykor valóban az egyetlen jó megoldás. Azonban gyakran nemcsak két, hanem három vagy több ember élete is gyökeresen megváltozik; ha gyermekek is születtek a kapcsolatból, a válás után radikálisan új helyzetben találják magukat.
Az elmúlt tíz évben országszerte tartott előadásaiból válogatott egy kötetre valót Almási Kitti klinikai szakpszichológus, előadó, író, akinek az utóbbi években több tanácsadó kötete is megjelent. Egymástól különálló szövegekről van szó, ám az írások a döntéseink meghatározó ereje szempontjából mégis egymásba fonódnak.
Marton-Ady Edina rövidprózai írások után első regényével jelentkezik, melyben egy kiforrott írástechnikával és írásművészettel bíró alkotó áll olvasói elé. A Pubi című regény fiatal hősnője egy széthullás szélén egyensúlyozó családban élő kiskamasz. A család nemrég költözött le Budapestről vidékre: a kezdeti lelkesedést, amelyet a táj és a nyugalom váltott ki belőlük, a vidéki élet mindennapjai, a helyiek rideg és elutasító közönye, valamint az apa kiábrándult kegyetlensége napról napra szép lassan erodál.
Ha korunk meghatározó kutatóira, olyan személyekre gondolunk, akik generációk sorát tudták és tudják a mai napig inspirálni, Jane Goodall minden bizonnyal előkelő helyet vív ki magának. A természetvédő, aki lassan élete kilencedik évtizedét is maga mögött hagyja, még mindig bízik az emberiségben, még mindig reménykedik abban, hogy a világban tapasztalható rengeteg gonoszság és gyűlölet dacára van lehetőségünk saját magunk és egyben a bolygó megmentésére.
Az északi irodalmak között is saját helye van az izlandinak, amely minden bizonnyal összefügg az elszigeteltséggel, a nép sajátos életmódjával, csak rájuk jellemző szokásaival. A jelen kötet az egyik elismert izlandi író, a 2011-ben Északi Tanács Irodalmi Díjjal jutalmazott Gyrðir Elíasson novelláit tartalmazza, melyekre a misztikum és a mágikus realizmusra épülő poétika kiaknázása jellemző. Már a cím (A fák között) is felkínálja a konkrét olvasás mellett az irodalmi szövegekre, azok dialogikus létmódjára történő vonatkoztatás lehetőségét.
A végletekig feszített életünk során egyre inkább azt érezzük, kifogyunk az időből: nincs időnk a családi kapcsolatainkra, barátainkra, saját magunkra és feladatinkra sem. Eközben a lehető legtöbb csatornán az ömlik felénk, hogy ha nem vagyunk sikeresek, fittek és boldogok, akkor valami nagy gond lehet velünk. A jelen kötet szerzője alaposan bemutatja, hogy amikor változtatni szeretnénk mindennapi életünkön, amikor végre megértjük, hogy korábbi életmódunk fenntarthatatlan (akár anyagi, akár egészségügyi szempontból), nincs másra szükségünk, mint néhány apró dolog megváltoztatására, néhány új és apró rutin bevezetésére.
Az egymást váltó generációk az elmúlt évtizedekben a megváltozott technológiai környezet miatt nem csupán életkoruk tekintetében válnak el egymástól: a Z generáció tagjai már beleszületettek a digitális világba, ők már digitális bennszülöttekként szocializálódtak az online térben, míg az Y generáció tagjai digitális bevándorlóknak tekinthetők, számukra még nem volt alapvető élmény az okostelefonok és a közösségi média mindent leuraló ereje gyermek- és fiatal korukban.
Manapság már egyre szélesebb körben ismert, hogy a stresszes életmód, a túlfeszített munka, valamint a rendszertelen étkezés, ami leginkább gyorsételeket, feldolgozott élelmiszereket tartalmaz, felborítja a test természetes rendjét, megbolygatja a hormonháztartást, és nagyban felelős az olyan betegségekért, mint az inzulinrezisztencia vagy a kóros elhízás.
Egy francia szó, a "con" a kulcsfogalma ennek az esszégyűjteménynek. Ez a kifejezés a magyarban nem létezik, csak körülírható: szimultán jelent gonoszat és ostobát, korlátoltat, idiótát, kibírhatatlan barmot, vagy egyszerűen csak hülyét. Olyasvalakit, aki nemcsak szellemi képességei, de szándéka, attitűdje, stílusa okán is destruktív és kellemetlen, kártékony személy; aki ezzel együtt irigy és beképzelt, kicsinyes és gyűlölködő, magabiztos és arrogáns.
Sarah Morgan legújabb magyarul olvasható regénye egy váratlan szerelem ígéretét bontja ki, ám eközben a veszteség, a gyász, a szeretet, a megbocsátás és a megértés örök érzelmei is teret nyernek a könyv lapjain. A történet főszereplője egy virágárus: Flora Donovan – ahogy a neve is sugallja – él-hal a virágokért, minden idejét virágboltjában tölti New Yorkban. Látszólag boldog és kiegyensúlyozott, élvezi a munkát, de belül elviselhetetlen magány mardossa. Ám egy nap úgy tűnik, végre búcsút mondhat az egyedüllétnek.
A festői olasz település, Montenello lakossága kezd elöregedni. A polgármester, Salvo Valentini ekkor úgy dönt, felpezsdíti városa életét, ezért felad egy hirdetést az interneten: „Kövesse álmait Olaszországba, mindössze egyetlen euróért”. A dél-olaszországi városka felújításra szoruló, elhagyatott házait egy euróért bocsátja áruba, ily módon szeretné újra benépesíteni a települést. Hamarosan jelentkezők is akadnak.
2018-ban, egyik regénye kapcsán kapott meghívást szülővárosába Kelly Rimmer ausztrál szerző. A könyvklub során élénk beszélgetés alakult ki a családtörténetekről, ami a regény központi témája is volt. Az egyik klubtag megosztotta velük egy csecsemő történetét, akit bőröndben csempésztek ki egy magyarországi gettóból. A szerző ezt rendkívül érdekesnek találta, és kezdetben egy újabb regény mellékszálába szánta a sztorit, de végül mindez a németek által megszállt Lengyelországba helyezett cselekménnyel, a történet középpontjába került. 1942 tavaszán járunk, Varsóban.
Anna és Raphaël életük nagy napjára készülnek: már csak három hét volt hátra a szűkkörű esküvőig, és a szerelmesek szerettek volna minden percet kihasználni, átadni magukat a felhőtlen örömnek, a romantikának és a tengerpart csodálatos hangulatának. A francia Riviéra a maga káprázatos éjszakai életével elzsongította a szerelmeseket, akik egy kellemes vacsora és könnyed városi séta után hotelszobájukban szerették volna kipihenni a nap fáradalmait.
Samantha Vérant legújabb regénye ismét Sophie Valroux-t állítja az események középpontjába: az Amerikából Franciaországba települt nő mindent megtesz, hogy helytálljon szakmájában. A regény előzményének tekinthető Sophie Valroux titkos francia receptjei című könyvből megismertük a főhős korábbi életét, családi hátterét, vágyait és jelenlegi helyzetét.