1993-ban jelent meg Sandra Lipsitz Bem amerikai pszichiáter, kiemelkedő feminista gondolkodó könyve, a Női lélek, férfi lélek – nemi szemüveggel. A mű már megjelenése évében elnyerte a „Legjobb Pszichológiai könyv” díját az Egyesült Államokban. A szerző célja az volt, hogy átformálja az olvasók felfogását a társadalmi nemről és a szexuális irányultságról. A modern nyugati kultúrát ugyanis erősen áthatja a férfihatalom, valamint a nők és a szexuális kisebbségek elnyomása. Erre a szerző azt a metaforát használja, miszerint a hagyományos, berögzött látásmódok torzító szemüvegeknek tudhatók be.
„A tudományos kutatásokon alapuló gyakorlati tanácsok segítségével egy új élet nyílhat meg – előtted és az életedben jelenlévő narcisztikus előtt is. A könyv tanulmányozásába fektetett energia bőven megtérül. Ha a narcisztikussal való viszony kihívás számodra, mihamarabb fogj bele az olvasásba. Lapozz és tudd meg, hogyan javíthatsz életeden.” E szavakkal zárja Dr. Daniel J. Seigel Wendy T. Behary könyvéhez írt előszavát, melyből két dolog már rögtön az elején kiderül: egyrészt egy narcisztikus emberekkel és a velük való interperszonális kapcsolatokkal foglalkozó kötetet vett kézbe az olvasó, másrészt, e könyvből kiderül, hogy e kapcsolatokon akár még javíthatunk is.
Egy apró tengerparti településen, a Massachusetts állambeli Kent Crossingban játszódik Jennifer Dupee debütáló regénye. A történet elején ide, a szülővárosába tér vissza Bostonból Larisa Pearl, aki enyhén szólva nincs a legjobb passzban. Állását elvesztette, nemrég a pasijával is szétmentek, az édesanyja pedig egyre rosszabb egészségi állapotban van. Most sem volt sok kedve visszajönni a városba, azért kellett megtennie, mert apja nagynénje elhalálozott, és fel kell számolnia a hagyatékot. Az a célja, hogy eladja a téglából emelt, koloniál stílusú épületet, a füves dombtetőn álló Elmhurst-öt.
A különböző vallások és kultúrák az alkoholos italok feltalálását, s itt elsősorban a borra érdemes gondolnunk, egy-egy kiemelkedő személy vagy isteni alak (vagyis prótosz heuretész) nevéhez kötik. A Biblia szerint Noé készített először bort a szőlő levének megerjesztésével, hogy az özönvíz alatt elpusztult milliók miatt érzett bánatát enyhítse, a görög mitológiában Dionüszosz terjeszti el a kulturált ivás művészetét a hellének között. Az alkoholos italok jelen vannak a mindennapi életünkben, a hétköznapokkal szemben az ünnepnapok rituális idejét is kijelölhetik. Ha alaposan végigolvassuk a jelen kiadványt és a benne leírtakat gyakorlatban is alkalmazzuk, semmi sem állhatja utunkat a tekintetben, hogy otthon is elkészítsük kedvelt italainkat.
A jelen kötet a sokak által ismert, nemzetközleg is elismert magyar tudós, Szent-Györgyi Albert munkásságát szeretné új fénytörésbe állítani. Tasiné Csúcs Ildikó, aki Szent-Györgyi visszaemlékezéseit is kiadta magyarul és angolul, a Nobel-díjas tudós politikai szerepvállalását járja alaposan körbe. A huszadik század jelentős kutatói rendre kénytelenek voltak korukkal is szembenézni, csak kevesen tehették meg, hogy ne vegyenek tudomást a Monarchia felbomlásáról, a Horthy-rendszer kiépüléséről, a világháborúk borzalmairól, s végül a szovjet-éra magyarországi hatásáról.
Anthony William, a "gyógyító médium" irányelve, hogy valamennyi betegség orvosolható különféle "panáceák" nélkül, hiszen a bajok minden esetben a teljes és természetes módon történő gyógyulás titkait is magukban rejtik. A szerző így gondolkodik természetesen az agyműködésről és az agyat érintő egészségügyi problémákról is, mely utóbbiakra ezúttal speciális gyógyító hatású recepteket és tisztítókúrákat kínál.
Rosie Graham fiatal írónő, aki éppen abban a szakaszban van, amikor végleg elkötelezné magát a könyvírás mellett - csak éppen az ihlet nem jön. Nem úgy a sok probléma, ami viszont csőstől dől. Leszakad például bérelt lakásának a plafonja, így szó szerint fedél nélkül marad. Szerencsére legjobb barátnője, Lina Martín éppen Peruban van nászúton, így bevackolhatja magát egy kis időre a lakásába, amihez van pótkulcsa. Ám már az első este meglepetés éri: kiderül, hogy nemcsak ő tervezte úgy, hogy Lina távollétében a lakásában pecózik, hanem a lány spanyolországi unokatestvére, Lucas is.
A tizenkilencedik század második felében, Londonban játszódik Rose Tremain sötét tónusú története. Sam Trench fiatal rendőrtiszt, aki egy hideg októberi reggelen éppen egy parkban járőrözik, zsákvászonba burkolt újszülött babát talál a bokrok alatt. Beviszi a Lelencházba, ahol ellátják, és a Lily Mortimer nevet kapja. Két hét múlva Sam visszamegy megnézni, hogy van a kis árva, de kiderül, hogy alig pár nappal az érkezése után már elküldték vidékre, hogy ott egy tisztességes család vegye a gondjaiba. Ők Buckék, akik a Varjútanyát vezetik, és valóban gondoskodó szeretettel veszik körül a kis Lilyt, akit becsületes munkára és életre nevelnek. Így aztán valóságos sokk éri a kislányt, amikor kiderül, hogy hatéves kora után vissza kell térnie a Lelencházba.
A szokásaink nem csupán azt tükrözik, hogy mi érdekel minket igazán, de azok tudatos alakításával jellemünket és lelki világunkat is befolyásolhatjuk. Bár úgy tűnhet, e szokások maguktól alakultak ki, ha a lelkünk mélyére tekintünk, ezeken keresztül jobban megérthetjük saját magunkat is. A jelen könyv szerzője arra szeretné rávezetni érdeklődő olvasóit, hogy merjenek és akarjanak bátran alakítani szokásaikon, a korábban lényük részének tekintett káros berögződéseket pedig próbálják egyedül vagy szakember segítségével megszüntetni.
Legújabb novelláskötetében Grecsó Krisztián családi történeteket, anekdotákat, egyetemes emberi tapasztalatokat, és mindenekelőtt egy lányos apa szeretettel és sok megértéssel teli életét tárja olvasói elé. A kötet a rövidprózai műfajok kedvelőinek keltheti fel a figyelmét: a szövegegyüttest természetesen olvashatjuk egységként is, de e nagyobb kép apróbb darabkái önállóan is megállják a helyüket. Buszon vagy metrózás közben szórakoztató, máskor elgondolkodtató olvasmányok lehetnek e rövid irodalmi sziporkák, melyekben az író stílusa, korábbi műveiből ismert elbeszélői hangja köszön vissza.
A képernyő rabjai után a görög származású amerikai pszichológusprofesszor ismét a digitális világ veszélyeire hívja fel olvasói figyelmét. A munkásságával sokakat kijózanító Nicholas Kardaras ugyanis a digitális paradigmaváltás korszakát egy minden korábbinál komolyabb kihívásnak tekinti. A kutató legújabb könyvében kifejti, hogy az emberi agy nem ehhez a létmódhoz van hozzászokva, a digitális platformok, melyek közül a közösségi médiafelületek a legkárosabbak, alapvetően deformálják a pszichét. A könyvből kiderül, hogy ezek az oldalak nagy hatással vannak az amigdalára, és beindítják a szervezetben a dopamintermelést.
Vámos Miklós egy váratlan utazásra hívja meg olvasóit: a Visz a vonat című gyűjteményes kötet a Karcsú könyvek sorozat legújabb tagjaként két kisregénnyel és egy novellaválogatással lép az olvasók elé. A tematikus egységet az utazás, pontosabban a vonatút biztosítja, mely során a véletlennek gyakran jelentős szerepe lesz: egy-egy helyzet, egy-egy útitárs váratlan gondolatokat és eszmefuttatásokra indíthat el a beszélőben. A kötet első részét két kisregény adja, melyek párban olvastatják magukat, az elsőben ugyanis egy középkorú magyar férfi gondolatait követhetjük végig, aki éppen Stockholmból utazik Malmöbe egy X2000-es szupervonattal.
A romantikus történet két idősíkon játszódik. Egyrészt Olaszországban, 1945 kora tavaszán, másrészt napjainkban, Angliában. A második világháború utolsó évében egy fiatal angol pilóta repülőgépét Olaszország felett támadás éri. Amikor a gép lezuhan, vezetője, Billy az utolsó pillanatban, ejtőernyővel ki tud ugrani, majd a hatalmas ütéstől, amely a fejét éri, eszméletét vesztve fekszik egy olajfaliget közepén. Amikor magához tér a kis kunyhóban, egy idős embert lát meg, aki Robertónak hívja őt, mert úgy hiszi, az égből pottyant vissza hozzá elhalt öccse. A férfi azonban érzi, ő nem lehet Roberto, lassan az is eszébe jut, hogy nemcsak olaszul, de angolul is tud beszélni, arra azonban nem emlékszik, hogy hívják és mi történt vele, még azt sem tudja felidézni, hogy a világban háború zajlik...
2003-ban avatták boldoggá Batthyány-Strattmann László orvost. A szertartás kapcsán annak idején sokan kiemelték, milyen jó lett volna, ha a feleségét, Coreth Mária Teréziát is boldoggá avatták volna, aki több mint harminc éven át volt hű társa, egymást segítették az életszentség útján, és tizennégy gyermeket szült neki. Az ő életéről nemrég a körmendi plébános, Gyürki László állított össze egy kis, brosúraszerű kötetet, Szívet-lelket címmel, és most Székely János szombathelyi megyéspüspök tollából lát napvilágot egy közel száz oldalas élet- és jellemrajz.
Az országjárók, a túrázások elkötelezett hívei minden bizonnyal örömmel fogják kézbe venni Barna Béla karcsú kis könyvét, amely – a sorozat nevéhez híven – valóban elférhet kabátunk belső zsebében. A jelen kötet a Mátra csodálatos tájával, a hegységben található városokkal és falvakkal, valamint a legnépszerűbb túraútvonalakkal ismerteti meg olvasóit. A kötetben minden megtalálható, amit egy ilyen kiadványtól elvárhatunk. A települések nevezetességeinek felsorolása, szép színes képek, illetve szórakoztató érdekességek.
Noha számos helyről hallani, hogy az emberi agynál kevés összetettebb struktúra található a természetben, mégis sokan azt tapasztalják, hogy e biológiai csoda mégsem úgy működik, ahogy az elvárható lenne. Tanulással töltik az értékes szabadidejüket, próbálnak jó eredményt elérni az iskolában, valamiért mégsem járnak sikerrel. Természetesen nem az agyukkal van gond, nem „butábbak”, mint a kortársaik vagy a korábbi generáció tagjai, egyszerűen nem sikerült kifejleszteniük az optimális tanulás módszerét magukban. Ahhoz ugyanis, hogy jól és produktív módon tanuljunk, mindenekelőtt a tanulást magát kell megtanulnunk.
A jelen mű válogatáskötet, amely a Nyitott Akadémia korábban megjelent köteteiből készült tematikus összeállítás. Gutman Bea olyan szempontok alapján szemezgetett a sorozatból, hogy mely írások foglalkoznak pregnánsan belső erőforrásaink fajtáival, aktivizálásával, nem utolsósorban pedig azzal, hogy ezeket - amikor úgy hozza a szükség - hogyan tudjuk felfedezni magunkban, hogy önvédelmünk és megküzdési stratégiáink fontos elemei lehessenek.
Jake Adelstein külföldi diákként érkezett a kilencvenes évek elején Tokióba. Csodával határos módon tanulmányai befejeztével felvették az egyik legnagyobb japán napilaphoz, a Jomiuri Sinbunhoz gyakornoknak: a rendőrségi hírekkel foglalkozó osztályon kóstolhatott bele az oknyomozó újságírás műhelytitkaiba. A dolog azonban egészen más volt, mintha mindez egy amerikai vagy európai lapnál történt volna - mint ahogy maga Japán is legfeljebb csak külsőségeiben viseli magán a nyugati kultúra kliséit. Mire Adelstein észbe kapott, már messze bent járt a "tilosban": ott, ahova "fehér ember" egyébként soha nem jut el.
Pamela Druckerman neve nem ismeretlen a magyar olvasóknak, mert már két könyve is megjelent hazánkban. az egyik a francia nők szépészeti trükkjeiből ad ízelítőt, a másik pedig - egy több alkalommal is kiadott munka - a gyermeknevelés egy, a megszokottól eltérő módszerét mutatja be, amelyet a francia szokások ihlettek, és amelynek alapelve az, hogy a kisgyermekek kell a helyét elfoglalnia egy családban a felnőttekhez alkalmazkodva, nem pedig a szülőknek kiszolgálniuk minden módon, magukat és addigi életüket feladva a kicsi igényeit.
Vélhetően nem sokan gondolnák, hogy a világ vezető divatlapja, a Vogue idén százharminc esztendős. Arthur Turnure alapította New Yorkban, első főszerkesztője Josephine Redding volt, és a legelső száma 1892. december 17-én került az újságárusokhoz (mindössze tíz centért lehetett kapni). A fekete-fehér borítón egy elsőbálozó lány szerepelt. A holland származású, az elitcsaládokba tartozó alapító így köszöntötte az olvasókat: „határozott célja az előkelő társaság, a divat és az élet szertartásainak szentelt, hiteles és méltóságteljes folyóirat létrehozása”.
Dragomán György nagy sikerű első irodalmi szakácskönyve után maradt az általa meghonosított műfajnál, és egy újabb kötettel lepte meg rajongó olvasóit. A mindent betöltő és átjáró mámoros érzés, ahogy a szerző a bogrács fölé hajolva a gulyásból először merít, majd megkóstolja a sajátos konstellációba összerendeződő fűszereket, ez adja az egyik korai zsengéjének alapját, amely szintén bekerült a jelen válogatásba. Dragomán ugyanis nemcsak az elmúlt egy-két évben kísérletezett gasztro-irodalmi szövegekkel, már kollégistaként is hódolt e műfajnak, melyet a már idézett és a jelen kötetben közreadott írásaiban tökéletesített tovább.
Noha a magyar olvasóközönség a Kennedy család nevével leginkább az 1963-ban meggyilkolt elnök (John F. Kennedy), illetve öt évvel később meggyilkolt öccse (Robert F. Kennedy) kapcsán találkozhatott eddig, a kiterjedt rokonsági hálóval bíró família újabb generációi is érdemesek a megismerésre. Az amerikai család az ország huszadik századi történetével, sőt a jelenével is a lehető legszervesebb módon kapcsolódott össze. Amerika történelmének megértéséhez a Kennedy család generációit és prominens képviselőit is ismerni kell.
L. Stipkovits Erika legújabb könyvével ismét egy önismereti utazásra invitálja olvasóit: a neves szakpszichológus praxisából idézett példákon keresztül mutatja be, milyen úton s módon változtathatunk mindennapjainkon, hogyan juthatunk el a negatív gondolatok és énképünk semlegesítéséhez, s hogy a boldog és kiegyensúlyozott élet valóban része lehet a mindennapjainknak, van, aki figyel ránk és fontos neki a mi boldogságunk. Mivel a lelki és mentális betegségek száma ijesztő mértékben emelkedik a magyar társadalomban, s róluk sajnos igen ritkán lehet érdemben szakmai diszkussziót folytatni, egy-egy ilyen könyv, amely valóban komoly szakmai alapról szól az olvasókhoz, mindig üdvözlendő jelenség.
Új és minden korábbinál terjedelmesebb Cormoran Strike-regénnyel jelentkezik J. K. Rowling, aki Robert Galbraith írói álnéven jelenteti meg szórakoztató és fordulatos krimijeit. A történetfolyam két főszereplője, a viharvert veterán, Cormoran és a gyönyörű Robin már jó ideje nem főnök-beosztott viszonyban vannak, hanem társak egy magánnyomozói irodában - de egyelőre semmi több nincs köztük, s bár a férfi tesz egy tétova lépést, hogy "szintet lépjenek", Robin úgy tűnik, továbbra sem veszi a lapot. Így aztán Cormoran bánatában új barátnőre tesz szert Madeline személyében, Robin pedig minden figyelmét egy új megbízásra fordítja, hogy leplezze bizonytalanságát.
Heidi Swain Napsütötte Nightingale tér című regényében az olvasók már megismerhették azt a romantikus helyszínt, amely a mostani történetnek is otthont ad. A kerttervező Freya Fuller egy csodaszép suffolki birtokon dolgozik. Ide költözött nem sokkal azután, hogy szakított vőlegényével, Peterrel, mert mind a ketten belátták, hogy ha összeházasodnak, annak pusztán anyagi okai lennének és nem a szerelem. A birtokon nagyon jól érzi magát, ám egy napon a tulajdonos úgy dönt, hogy eladja a földterületet és Freyának ekkor munka után kell néznie. Kap is egy kedvező ajánlatot: a Nightingale tér parkosításához keresnek szakembert, aki az adventi időszakra csodás téli kertté tudná varázsolni a helyszínt.
A test egyik legfontosabb működtetője a hormonrendszer, amely nagyon kényes és pontos, a szervezet minden más részével szorosan összefüggő szisztéma. Így ha bármilyen oknál fogva felborul ennek ideális egyensúlya, zavar keletkezik a működésében, az komolyan érinti a teljes embert, testét és lelkét egyaránt. Az orvos-természetgyógyász szerző egyrészt elmagyarázza a laikus érdeklődőnek a hormonrendszer működésének ok-okozati összefüggéseit, másrészt rávilágít, hogy a hormonegyensúly megborulása milyen egészségügyi problémákhoz vezethet.
Fejős Éva – Sydney Scott írói álnéven írt – „rejtett” sorozatának ötödik darabját tartja kezében az olvasó. A szórakoztató, humoros-romantikus, időnként „szelíd” erotikával fűszerezett történet előzményei a Szélhámos szerelem, a Szélhámos játszma, a Szélhámos eskü és a Szélhámos csábítás című regények voltak. A mostani, ötödik kötetben is a huszonhárom éves főszereplő, Gyarmati Bora kalandjait szövi tovább az író. A lány férjhez ment Somlay Arielhez, akit a világ hatodik legjobb teniszezőjeként ismer mindenki. Ariel múltjában azonban számos titok lapul és mindez Bora, ok nélküli bizalmatlansága miatt időnként megbillen kapcsolatuk egyensúlya.
Az egész világot, különösképpen pedig a nyugati civilizációt mélyen megrázta a keresztény Európa egyik szimbólumának számító templom, a párizsi Notre Dame 2019 áprilisában bekövetkezett tragédiája: máig nem tisztázott okból hatalmas tűzvész tört ki az épületben, amelynek egy része teljesen odaveszett, más részeiben hatalmas, helyrehozhatatlan kár keletkezett. Az esemény megrendítette az angol íróóriást, Ken Follettet is, akit különleges viszony fűz a katedrálisokhoz: talán legismertebb regénytrilógiájának a címe és - nevezzük így - címszereplője is egy ilyen (igaz, képzelet alkotta) építmény. Alig egy héttel a Notre Dame leégése után fogott neki annak az esszé megírásának, amelynek fő célja a tisztelgés a párizsi katedrális előtt.
Hevesi Krisztina szexuálpszichológus már évekkel ezelőtt elkötelezte magát amellett a tanácsadó-ismeretterjesztő munka mellett, amelynek keretei közt érdeklődő laikusok szexualitással kapcsolatos ismereteit bővíti, rámutatva hogy az e téren tapasztalt elégedettség, öröm olyan tapasztalat, amely alapvetően befolyásolja pozitív irányba nemcsak a párkapcsolatot, hanem a teljes életminőséget is. Egy ideje a TikTok felületén is működtetni kezdett egy olyan oldalt, amelyen rendszeresen ír e tárgykörben - ám az internetes "cenzúra" okán nem minden felmerülő kérdéssel kapcsolatban tudta a teljesség igényével megosztani mondanivalóját.
Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk meghatározó aktorai voltak, akik legjobb tehetségük szerint járultak hozzá a magyar kultúrához a művészetek, a sport vagy éppen a színjátszás területén.
„Azzal a céllal írtam meg könyvemet, hogy bemutassam, hogyan befolyásolják a gyermekkori élményeink a felnőttkori kapcsolatainkat – legyenek azok baráti, szerelmi vagy családi kapcsolatok. Ez a könyv a kötődéselméletet és a különböző terápiás technikákat ötvözi, hogy segítsen azonosítani, milyen kötődési stílusunk van nekünk vagy a szeretteinknek, és hogy meggyógyítsa az egyes kötődési stílusok mélyben meghúzódó sérüléseit.” Ezt olvashatjuk Thais Gibson könyvének bevezetőjében, amelyben a szerző szakmai tapasztalatait ötvözi szakirodalmi ismereteivel, hogy mindenkinek személyre szabott megoldást tudjon nyújtani.
Casey harmincegy éves egyedülálló nő. Túl van egy fájdalmas szerelmi csalódáson, pár hónapja pedig meghalt az édesanyja, így nincs túl jó passzban. A Harvard Egyetem egyik klubházában (ahol a két Roosevelt és Kennedy elnök is tanult) kialakított, Iris nevű étteremben dolgozik, mint pincérnő. A fizetés nem túl magas, de azért sikerül valamennyit félretennie, a közelben pedig bátyja volt egyetemi évfolyamtársától bérel egy apró, nyirkos lakást. A szobája korábban virágteleltető volt, és még most is átjárja a rothadó levelek szaga. Épp elfér benne egy szimpla matrac, egy íróasztal meg egy szék, a fürdőszobában pedig egy főzőlap és egy minigrill.
A trianoni békediktátum centenáriumára jelent meg Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem tanárának monográfiája. Műve a magyar olvasó szempontjából azért érdekes, mert egyrészt bemutatja, miképp látja a szlovák történetírás Trianont, másrészt azért, mert Magyarországgal ellentétben ott nem igazán téma az 1920. évi békediktátum. Így Roman Holec könyve csaknem úttörő munkának számít a témában. A szerző elismeri, hogy a trianoni döntés a magyarok számára „túlságosan kíméletlen büntetés” volt, ugyanakkor az okai között számon tartja a magyar nemzetállam asszimilációs törekvéseit, a kiegyezés kori birodalomépítő ambíciókat.
Kétségkívül az egyik legnépszerűbb filmsztár volt a tragikus sorsú Marilyn Monroe, aki egyenesen a sztárság jelképévé vált. Nem véletlen, hogy az élete a biográfiákon túl már több regényt és játékfilmet is ihletett, ugyanis sokan elképzelték, milyen ember is lehetett valójában a Norma Jeane Baker néven született színésznő és énekes, az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma. Most a kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja, Joyce Carol Oates írt az ő életéről egyes szám első személyben elbeszélt fikciós regényt.
A Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné, Mária Terézia (1717-1780) uralkodásának időszakát már számosan megírták történelmi regényekben, vagy éppen tudományos könyvekben. Elisabeth Badinter azonban nem a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójának, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítójának politikai pályájára helyezte a hangsúlyt, ő ugyanis az anyaság oldaláról közelítette meg ennek a bonyolult személyiségű, gyermekeiért folyamatosan aggódó, de a kor politikai széljárásának megfelelően sokszor kemény, sőt igazságtalan döntéseket is hozó asszonynak az élettörténetét.
A világ legnagyobb játékgyártó cégének, a LEGO-nak a történetét és a cégalapító, Ole Kirk Kristiansen életét, valamint családja három generációjának históriáját mutatja be Jens Andersen kötete, mely Dániában elnyerte a rangos Blixen-díjat az év életrajzi könyveként. A szerző részben levéltári forrásokra, valamint nyilvánosan is elérhető beszámolókra, sajtóanyagokra támaszkodott, ezenkívül több részletben interjút készített a cégalapító unokájával, Kjeld Kirk Kristiansennel, aki szó szerint „beleszületett” a vállalkozásba, és mintegy ötven éven át vett részt a LEGO fejlesztésében.
Egri Lajos fiatalon vándorolt ki Amerikába, a harmincas években pedig íróiskolát alapított New Yorkban. Drámaírással és tanítással tartotta el magát, élete utolsó éveiben pedig Los Angelesben élt, mint a filmipar tanácsadója. Több, írástechnikával kapcsolatos angol nyelvű munkája ma is alapműnek számít Amerikában, így az elsőként 1942-ben megjelent A drámaírás művészete, melyet „a forgatókönyvírók Bibliája” néven is emlegetnek, és amely 2022-ben jelent meg először magyarul. Most egy másik klasszikusát ismerheti meg a hazai olvasóközönség, A kreatív írás művészetét, mely eredetileg 1965-ben látott napvilágot.
A neves etológustól az olvasók minden bizonnyal egy újabb állatokkal foglalkozó könyvet várnának. Csányi Vilmos kutyás könyvei, valamint az emberi társadalomról és az emberről mint fajról szóló ismeretterjesztő igénnyel megírt művei széles olvasóközönséggel bírnak. A tudós szerző azonban most a lassabb és hallgatag élőlények felé fordítja figyelmét, és Almádiban található kertjébe vezeti be a nagyérdeműt. A könyv tehát Csányi Vilmos kertjét mutatja be, de ennél jóval többet kap az olvasó.
A trónfosztott IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt (és osztrák császárt) sikertelen visszatérési kísérletei után, családjával együtt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére száműzték. A HMS Cardiff könnyűcirkáló fedélzetén, 1921. november 19-én érkezett meg feleségével, Zitával együtt Funchalba, ahol először a Reid’s Palace Hotelhez tartozó Villa Vitóriában kaptak helyet. 1922 februárjában a gyermekei is megérkeztek Svájcból, és innentől kezdve a család egy helyi bankár közeli villájában (Quinta do Monte) lakott. Károlyt azonban a száműzetés és az utazás megviselte, hamar megőszült és szívproblémák jelentkeztek nála.
A civil szférában járatosabb olvasóknak nem kell külön bemutatnunk L. Ritók Nórát és tevékenységét. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója évtizedek óta küzd a gyerekszegénység és a mélyszegénység ellen, s noha egyre erőteljesebb szembe széllel kell helyt állniuk a civileknek, kitartásuk és elhivatottságuk példaértékű. A jelen kötetben a szerző a magyar társadalom egyre inkább leszakadó rétegeire, a mélyszegénységben élő családokra szeretné felhívni a figyelmet. A könyvből megismert történetekből kirajzolódik egy általános kép: a magyar állam által működtetett szociális ellátórendszer egyszerűen nem működik úgy, ahogy kellene, nem teljesíti a feladatát.
Természetgyógyász a családban címmel már két könyve jelent meg Szarvas Nikolettnek, s most itt a harmadik, amely ezúttal gyermekre vágyó pároknak kínál egy kis természetes "varázslatot" - olyan módszereket, amelyek minden mesterséges anyagtól mentesen segítik a nők testi-lelki felkészülését a várandósságra, illetve tuningolják a férfiak termékenységét. Ezek egyrészt a hormonháztartás, ideg- és emésztőrendszert, nemi szerveket támogató gyógynövényeket, gyógynövényes és méhészeti termékeket, vitaminokat és ásványi anyagokat jelentenek, másrészt olyan jóga- és légzésgyakorlatokat, amelyek kiegészítik a kúrát.
Ivan Aleszandrovics Szerov még Berija idejében, 1939-ben került az NKVD kötelékébe, és hamarosan már az állambiztonsági szervezet helyettes vezetője volt. A második világháború idején is fontos tisztségeket töltött be, majd 1954-ben a KGB elnökének nevezték ki. Később a Felderítő Főcsoportfőnökséget (GRU) vezette, ám 1963-ban, az Oleg Penykovszkij ezredes körül zajlott kémbotrány következményeként felmentették tisztségéből, és később nyugdíjba küldték. Szerov megbántottnak érezte magát, és vélhetően saját maga igazolásául is kezdett emlékirat írásába.
A két amerikai szerző – Perko ismeretterjesztő író, Stahl pszichiáter – meglehetősen eredeti módon tárgyalja Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai feltaláló, fizikus, mérnök és gondolkodó életrajzát. Arra keresnek választ: ki volt a modern kor, a 20. század technikai vívmányainak egyik legjelentősebb alakja, és ki volt az a kényszerbeteg, aki hol tébolyult munkalázban égett, hol depresszióban vergődött. Milyen volt ennek a bipoláris személyiségnek a bámulatos és gyötrelmes élete?
A reziliencia egy olyan pszichológiai terminus, amely ma már bekerült a köztudatba is. Ez egy igen fontos és hasznos adottság: rugalmas ellenállóképesség a változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésszerűen keletkező szituációkkal szemben – vagyis aki reziliens, az mentálisan képes megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. Gregg Braden jelen könyvében olyan módszert ad át, amelynek segítségével fokozhatjuk magunkban a reziliencia képességét, amely segít nemcsak a változás abszolválásában, de a jó döntések meghozatalában is.
Hogy mit jelent ma Bécs egy osztráknak, egy magyarnak vagy éppen egy franciának, erre ezer és egy választ lehetne adni. Amíg a huszadik század második felének egyik legjelentősebb osztrák írója egyenesen gyűlölte a császárvárost, addig a jelen kötet francia szerzője, aki Franciaország egyik legrégibb nemesi családjából származik, egyenesen rajong az osztrák fővárosért. Jean de Cars személyes hangvételű beszámolóján keresztül ismereti meg olvasóit a Ringgel, a schönbrunni kastéllyal, az operák és kávéházak világával, miközben az osztrákok történelmét és a jelen meghatározó politikai folyamatait is feltárja.
Schäffer Erzsébet írásai évek óta az egyik legnívósabb női magazin, a Nők Lapja hasábjain jelennek meg. Rövidprózai remekeiből rendszeresen állít össze novellásköteteket, ezek sorába tartozik a mostani, líraian szép írásokat fölsorakoztató kötete. A hetvenedik életévét elhagyott asszony halk szavú, gyengéd érzékenységű történetei elgondolkodtató, megható felvillanásokban rögzítik egy értékes életút emlékeit, lenyomatait. Ihletforrásának szikráit többnyire saját hétköznapjainak tapasztalata adja, az Indián nyár az élete nagyrészét már maga mögött tudó, bölcs asszony elmélkedése.
Amerikában a Dartmounthi Egyetemen oktat Kate Moreton, majd amikor szabadságra megy Írországba, megismerkedik Ozzie Ferriterrel, aki harcolt az afganisztáni háborúban, a fiatal férfi jelenleg halászként keresi kenyerét és azon a szigeten él, ahol ősei is laktak. Sokat beszélgetnek Kate-tel, ekkor kiderül a lány számára, hogy Ozzie családjának története évszázadokra nyúlik vissza, számos ír legenda is övezi a Blasket-szigeten élő Ferriterek történetét. A bizalmas közelségben és értékes beszélgetésekben eltöltött közös órák alatt Kate és Ozzie egymásba szeretnek.
Korábbi könyvében Russ Harris a boldogság keresésével és megtalálásával foglalkozott (A boldogság lépcsőin), most pedig egy egészen más, de nem kevésbé fontos életvezetési problémakörrel foglalkozik: azzal, hogy "ha beüt a valóság", vagyis valamilyen sorscsapás ér bennünket, akkor ebből hogyan jöhetünk ki a legjobban, hogyan fordíthatjuk a minket ért veszteséget és fájdalmat a saját javunkra. A szerző az ún. elfogadás és elköteleződés terápia alapelveiből kiindulva építette fel ezt az önsegítő módszert, amelynek három pillére van.
Estée Lauder (1906-2004) amerikai üzletasszony, férjével, Joseph Lauderrel közösen hozták létre a világhírű Estée Lauder Companiest. Az életrajzi elemekre támaszkodó, ám a történetet fikciókkal is kiegészítő író ennek a nagy munkabírású asszonynak az élettörténetét meséli el regényében. Estée szülei magyar és cseh bevándorló zsidók voltak, akik a 20. század elején telepedtek le Amerikában. A történet kezdetén a naptárak 1925-öt írnak, amikor a New Yorkban élő fiatal és ambiciózus lány gyógyszerész bácsikája, John Scholtz vegykonyhájában segédkezik.
A XV. századba, a könyvnyomtatás kezdetére kalauzolja el olvasóit az író. Bauer Barbara eleven színekkel, hitelesen kelti életre Johannes Gutenberg alakját és korát, azt az időszakot, amely a szellemi forradalom későbbi eseményei előtt megnyitotta a kaput. Agnes Rosen egy tűzvészben veszítette el az édesapját, aki neves könyvmásoló, szkriptor volt. A férfi különös tudás birtokában papírra vetett egy örök életről szóló írást, amelyet halálakor feleségére bízott, majd amikor a pestis tizedelte városból Agnes édesanyja elmenekülni kényszerült, hogy ne fertőzze meg lányát a gyilkos kórral, az asszony rábízta gyermekére az atyai örökséget, valamint egy kicsiny tükröt is.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
1993-ban jelent meg Sandra Lipsitz Bem amerikai pszichiáter, kiemelkedő feminista gondolkodó könyve, a Női lélek, férfi lélek – nemi szemüveggel. A mű már megjelenése évében elnyerte a „Legjobb Pszichológiai könyv” díját az Egyesült Államokban. A szerző célja az volt, hogy átformálja az olvasók felfogását a társadalmi nemről és a szexuális irányultságról. A modern nyugati kultúrát ugyanis erősen áthatja a férfihatalom, valamint a nők és a szexuális kisebbségek elnyomása. Erre a szerző azt a metaforát használja, miszerint a hagyományos, berögzött látásmódok torzító szemüvegeknek tudhatók be.
„A tudományos kutatásokon alapuló gyakorlati tanácsok segítségével egy új élet nyílhat meg – előtted és az életedben jelenlévő narcisztikus előtt is. A könyv tanulmányozásába fektetett energia bőven megtérül. Ha a narcisztikussal való viszony kihívás számodra, mihamarabb fogj bele az olvasásba. Lapozz és tudd meg, hogyan javíthatsz életeden.” E szavakkal zárja Dr. Daniel J. Seigel Wendy T. Behary könyvéhez írt előszavát, melyből két dolog már rögtön az elején kiderül: egyrészt egy narcisztikus emberekkel és a velük való interperszonális kapcsolatokkal foglalkozó kötetet vett kézbe az olvasó, másrészt, e könyvből kiderül, hogy e kapcsolatokon akár még javíthatunk is.
Egy apró tengerparti településen, a Massachusetts állambeli Kent Crossingban játszódik Jennifer Dupee debütáló regénye. A történet elején ide, a szülővárosába tér vissza Bostonból Larisa Pearl, aki enyhén szólva nincs a legjobb passzban. Állását elvesztette, nemrég a pasijával is szétmentek, az édesanyja pedig egyre rosszabb egészségi állapotban van. Most sem volt sok kedve visszajönni a városba, azért kellett megtennie, mert apja nagynénje elhalálozott, és fel kell számolnia a hagyatékot. Az a célja, hogy eladja a téglából emelt, koloniál stílusú épületet, a füves dombtetőn álló Elmhurst-öt.
A különböző vallások és kultúrák az alkoholos italok feltalálását, s itt elsősorban a borra érdemes gondolnunk, egy-egy kiemelkedő személy vagy isteni alak (vagyis prótosz heuretész) nevéhez kötik. A Biblia szerint Noé készített először bort a szőlő levének megerjesztésével, hogy az özönvíz alatt elpusztult milliók miatt érzett bánatát enyhítse, a görög mitológiában Dionüszosz terjeszti el a kulturált ivás művészetét a hellének között. Az alkoholos italok jelen vannak a mindennapi életünkben, a hétköznapokkal szemben az ünnepnapok rituális idejét is kijelölhetik. Ha alaposan végigolvassuk a jelen kiadványt és a benne leírtakat gyakorlatban is alkalmazzuk, semmi sem állhatja utunkat a tekintetben, hogy otthon is elkészítsük kedvelt italainkat.
A jelen kötet a sokak által ismert, nemzetközleg is elismert magyar tudós, Szent-Györgyi Albert munkásságát szeretné új fénytörésbe állítani. Tasiné Csúcs Ildikó, aki Szent-Györgyi visszaemlékezéseit is kiadta magyarul és angolul, a Nobel-díjas tudós politikai szerepvállalását járja alaposan körbe. A huszadik század jelentős kutatói rendre kénytelenek voltak korukkal is szembenézni, csak kevesen tehették meg, hogy ne vegyenek tudomást a Monarchia felbomlásáról, a Horthy-rendszer kiépüléséről, a világháborúk borzalmairól, s végül a szovjet-éra magyarországi hatásáról.
Anthony William, a "gyógyító médium" irányelve, hogy valamennyi betegség orvosolható különféle "panáceák" nélkül, hiszen a bajok minden esetben a teljes és természetes módon történő gyógyulás titkait is magukban rejtik. A szerző így gondolkodik természetesen az agyműködésről és az agyat érintő egészségügyi problémákról is, mely utóbbiakra ezúttal speciális gyógyító hatású recepteket és tisztítókúrákat kínál.
Rosie Graham fiatal írónő, aki éppen abban a szakaszban van, amikor végleg elkötelezné magát a könyvírás mellett - csak éppen az ihlet nem jön. Nem úgy a sok probléma, ami viszont csőstől dől. Leszakad például bérelt lakásának a plafonja, így szó szerint fedél nélkül marad. Szerencsére legjobb barátnője, Lina Martín éppen Peruban van nászúton, így bevackolhatja magát egy kis időre a lakásába, amihez van pótkulcsa. Ám már az első este meglepetés éri: kiderül, hogy nemcsak ő tervezte úgy, hogy Lina távollétében a lakásában pecózik, hanem a lány spanyolországi unokatestvére, Lucas is.
A tizenkilencedik század második felében, Londonban játszódik Rose Tremain sötét tónusú története. Sam Trench fiatal rendőrtiszt, aki egy hideg októberi reggelen éppen egy parkban járőrözik, zsákvászonba burkolt újszülött babát talál a bokrok alatt. Beviszi a Lelencházba, ahol ellátják, és a Lily Mortimer nevet kapja. Két hét múlva Sam visszamegy megnézni, hogy van a kis árva, de kiderül, hogy alig pár nappal az érkezése után már elküldték vidékre, hogy ott egy tisztességes család vegye a gondjaiba. Ők Buckék, akik a Varjútanyát vezetik, és valóban gondoskodó szeretettel veszik körül a kis Lilyt, akit becsületes munkára és életre nevelnek. Így aztán valóságos sokk éri a kislányt, amikor kiderül, hogy hatéves kora után vissza kell térnie a Lelencházba.
A szokásaink nem csupán azt tükrözik, hogy mi érdekel minket igazán, de azok tudatos alakításával jellemünket és lelki világunkat is befolyásolhatjuk. Bár úgy tűnhet, e szokások maguktól alakultak ki, ha a lelkünk mélyére tekintünk, ezeken keresztül jobban megérthetjük saját magunkat is. A jelen könyv szerzője arra szeretné rávezetni érdeklődő olvasóit, hogy merjenek és akarjanak bátran alakítani szokásaikon, a korábban lényük részének tekintett káros berögződéseket pedig próbálják egyedül vagy szakember segítségével megszüntetni.
Legújabb novelláskötetében Grecsó Krisztián családi történeteket, anekdotákat, egyetemes emberi tapasztalatokat, és mindenekelőtt egy lányos apa szeretettel és sok megértéssel teli életét tárja olvasói elé. A kötet a rövidprózai műfajok kedvelőinek keltheti fel a figyelmét: a szövegegyüttest természetesen olvashatjuk egységként is, de e nagyobb kép apróbb darabkái önállóan is megállják a helyüket. Buszon vagy metrózás közben szórakoztató, máskor elgondolkodtató olvasmányok lehetnek e rövid irodalmi sziporkák, melyekben az író stílusa, korábbi műveiből ismert elbeszélői hangja köszön vissza.
A képernyő rabjai után a görög származású amerikai pszichológusprofesszor ismét a digitális világ veszélyeire hívja fel olvasói figyelmét. A munkásságával sokakat kijózanító Nicholas Kardaras ugyanis a digitális paradigmaváltás korszakát egy minden korábbinál komolyabb kihívásnak tekinti. A kutató legújabb könyvében kifejti, hogy az emberi agy nem ehhez a létmódhoz van hozzászokva, a digitális platformok, melyek közül a közösségi médiafelületek a legkárosabbak, alapvetően deformálják a pszichét. A könyvből kiderül, hogy ezek az oldalak nagy hatással vannak az amigdalára, és beindítják a szervezetben a dopamintermelést.
Vámos Miklós egy váratlan utazásra hívja meg olvasóit: a Visz a vonat című gyűjteményes kötet a Karcsú könyvek sorozat legújabb tagjaként két kisregénnyel és egy novellaválogatással lép az olvasók elé. A tematikus egységet az utazás, pontosabban a vonatút biztosítja, mely során a véletlennek gyakran jelentős szerepe lesz: egy-egy helyzet, egy-egy útitárs váratlan gondolatokat és eszmefuttatásokra indíthat el a beszélőben. A kötet első részét két kisregény adja, melyek párban olvastatják magukat, az elsőben ugyanis egy középkorú magyar férfi gondolatait követhetjük végig, aki éppen Stockholmból utazik Malmöbe egy X2000-es szupervonattal.
A romantikus történet két idősíkon játszódik. Egyrészt Olaszországban, 1945 kora tavaszán, másrészt napjainkban, Angliában. A második világháború utolsó évében egy fiatal angol pilóta repülőgépét Olaszország felett támadás éri. Amikor a gép lezuhan, vezetője, Billy az utolsó pillanatban, ejtőernyővel ki tud ugrani, majd a hatalmas ütéstől, amely a fejét éri, eszméletét vesztve fekszik egy olajfaliget közepén. Amikor magához tér a kis kunyhóban, egy idős embert lát meg, aki Robertónak hívja őt, mert úgy hiszi, az égből pottyant vissza hozzá elhalt öccse. A férfi azonban érzi, ő nem lehet Roberto, lassan az is eszébe jut, hogy nemcsak olaszul, de angolul is tud beszélni, arra azonban nem emlékszik, hogy hívják és mi történt vele, még azt sem tudja felidézni, hogy a világban háború zajlik...
2003-ban avatták boldoggá Batthyány-Strattmann László orvost. A szertartás kapcsán annak idején sokan kiemelték, milyen jó lett volna, ha a feleségét, Coreth Mária Teréziát is boldoggá avatták volna, aki több mint harminc éven át volt hű társa, egymást segítették az életszentség útján, és tizennégy gyermeket szült neki. Az ő életéről nemrég a körmendi plébános, Gyürki László állított össze egy kis, brosúraszerű kötetet, Szívet-lelket címmel, és most Székely János szombathelyi megyéspüspök tollából lát napvilágot egy közel száz oldalas élet- és jellemrajz.
Az országjárók, a túrázások elkötelezett hívei minden bizonnyal örömmel fogják kézbe venni Barna Béla karcsú kis könyvét, amely – a sorozat nevéhez híven – valóban elférhet kabátunk belső zsebében. A jelen kötet a Mátra csodálatos tájával, a hegységben található városokkal és falvakkal, valamint a legnépszerűbb túraútvonalakkal ismerteti meg olvasóit. A kötetben minden megtalálható, amit egy ilyen kiadványtól elvárhatunk. A települések nevezetességeinek felsorolása, szép színes képek, illetve szórakoztató érdekességek.
Noha számos helyről hallani, hogy az emberi agynál kevés összetettebb struktúra található a természetben, mégis sokan azt tapasztalják, hogy e biológiai csoda mégsem úgy működik, ahogy az elvárható lenne. Tanulással töltik az értékes szabadidejüket, próbálnak jó eredményt elérni az iskolában, valamiért mégsem járnak sikerrel. Természetesen nem az agyukkal van gond, nem „butábbak”, mint a kortársaik vagy a korábbi generáció tagjai, egyszerűen nem sikerült kifejleszteniük az optimális tanulás módszerét magukban. Ahhoz ugyanis, hogy jól és produktív módon tanuljunk, mindenekelőtt a tanulást magát kell megtanulnunk.
A jelen mű válogatáskötet, amely a Nyitott Akadémia korábban megjelent köteteiből készült tematikus összeállítás. Gutman Bea olyan szempontok alapján szemezgetett a sorozatból, hogy mely írások foglalkoznak pregnánsan belső erőforrásaink fajtáival, aktivizálásával, nem utolsósorban pedig azzal, hogy ezeket - amikor úgy hozza a szükség - hogyan tudjuk felfedezni magunkban, hogy önvédelmünk és megküzdési stratégiáink fontos elemei lehessenek.
Jake Adelstein külföldi diákként érkezett a kilencvenes évek elején Tokióba. Csodával határos módon tanulmányai befejeztével felvették az egyik legnagyobb japán napilaphoz, a Jomiuri Sinbunhoz gyakornoknak: a rendőrségi hírekkel foglalkozó osztályon kóstolhatott bele az oknyomozó újságírás műhelytitkaiba. A dolog azonban egészen más volt, mintha mindez egy amerikai vagy európai lapnál történt volna - mint ahogy maga Japán is legfeljebb csak külsőségeiben viseli magán a nyugati kultúra kliséit. Mire Adelstein észbe kapott, már messze bent járt a "tilosban": ott, ahova "fehér ember" egyébként soha nem jut el.
Pamela Druckerman neve nem ismeretlen a magyar olvasóknak, mert már két könyve is megjelent hazánkban. az egyik a francia nők szépészeti trükkjeiből ad ízelítőt, a másik pedig - egy több alkalommal is kiadott munka - a gyermeknevelés egy, a megszokottól eltérő módszerét mutatja be, amelyet a francia szokások ihlettek, és amelynek alapelve az, hogy a kisgyermekek kell a helyét elfoglalnia egy családban a felnőttekhez alkalmazkodva, nem pedig a szülőknek kiszolgálniuk minden módon, magukat és addigi életüket feladva a kicsi igényeit.
Vélhetően nem sokan gondolnák, hogy a világ vezető divatlapja, a Vogue idén százharminc esztendős. Arthur Turnure alapította New Yorkban, első főszerkesztője Josephine Redding volt, és a legelső száma 1892. december 17-én került az újságárusokhoz (mindössze tíz centért lehetett kapni). A fekete-fehér borítón egy elsőbálozó lány szerepelt. A holland származású, az elitcsaládokba tartozó alapító így köszöntötte az olvasókat: „határozott célja az előkelő társaság, a divat és az élet szertartásainak szentelt, hiteles és méltóságteljes folyóirat létrehozása”.
Dragomán György nagy sikerű első irodalmi szakácskönyve után maradt az általa meghonosított műfajnál, és egy újabb kötettel lepte meg rajongó olvasóit. A mindent betöltő és átjáró mámoros érzés, ahogy a szerző a bogrács fölé hajolva a gulyásból először merít, majd megkóstolja a sajátos konstellációba összerendeződő fűszereket, ez adja az egyik korai zsengéjének alapját, amely szintén bekerült a jelen válogatásba. Dragomán ugyanis nemcsak az elmúlt egy-két évben kísérletezett gasztro-irodalmi szövegekkel, már kollégistaként is hódolt e műfajnak, melyet a már idézett és a jelen kötetben közreadott írásaiban tökéletesített tovább.
Noha a magyar olvasóközönség a Kennedy család nevével leginkább az 1963-ban meggyilkolt elnök (John F. Kennedy), illetve öt évvel később meggyilkolt öccse (Robert F. Kennedy) kapcsán találkozhatott eddig, a kiterjedt rokonsági hálóval bíró família újabb generációi is érdemesek a megismerésre. Az amerikai család az ország huszadik századi történetével, sőt a jelenével is a lehető legszervesebb módon kapcsolódott össze. Amerika történelmének megértéséhez a Kennedy család generációit és prominens képviselőit is ismerni kell.
L. Stipkovits Erika legújabb könyvével ismét egy önismereti utazásra invitálja olvasóit: a neves szakpszichológus praxisából idézett példákon keresztül mutatja be, milyen úton s módon változtathatunk mindennapjainkon, hogyan juthatunk el a negatív gondolatok és énképünk semlegesítéséhez, s hogy a boldog és kiegyensúlyozott élet valóban része lehet a mindennapjainknak, van, aki figyel ránk és fontos neki a mi boldogságunk. Mivel a lelki és mentális betegségek száma ijesztő mértékben emelkedik a magyar társadalomban, s róluk sajnos igen ritkán lehet érdemben szakmai diszkussziót folytatni, egy-egy ilyen könyv, amely valóban komoly szakmai alapról szól az olvasókhoz, mindig üdvözlendő jelenség.
Új és minden korábbinál terjedelmesebb Cormoran Strike-regénnyel jelentkezik J. K. Rowling, aki Robert Galbraith írói álnéven jelenteti meg szórakoztató és fordulatos krimijeit. A történetfolyam két főszereplője, a viharvert veterán, Cormoran és a gyönyörű Robin már jó ideje nem főnök-beosztott viszonyban vannak, hanem társak egy magánnyomozói irodában - de egyelőre semmi több nincs köztük, s bár a férfi tesz egy tétova lépést, hogy "szintet lépjenek", Robin úgy tűnik, továbbra sem veszi a lapot. Így aztán Cormoran bánatában új barátnőre tesz szert Madeline személyében, Robin pedig minden figyelmét egy új megbízásra fordítja, hogy leplezze bizonytalanságát.
Heidi Swain Napsütötte Nightingale tér című regényében az olvasók már megismerhették azt a romantikus helyszínt, amely a mostani történetnek is otthont ad. A kerttervező Freya Fuller egy csodaszép suffolki birtokon dolgozik. Ide költözött nem sokkal azután, hogy szakított vőlegényével, Peterrel, mert mind a ketten belátták, hogy ha összeházasodnak, annak pusztán anyagi okai lennének és nem a szerelem. A birtokon nagyon jól érzi magát, ám egy napon a tulajdonos úgy dönt, hogy eladja a földterületet és Freyának ekkor munka után kell néznie. Kap is egy kedvező ajánlatot: a Nightingale tér parkosításához keresnek szakembert, aki az adventi időszakra csodás téli kertté tudná varázsolni a helyszínt.
A test egyik legfontosabb működtetője a hormonrendszer, amely nagyon kényes és pontos, a szervezet minden más részével szorosan összefüggő szisztéma. Így ha bármilyen oknál fogva felborul ennek ideális egyensúlya, zavar keletkezik a működésében, az komolyan érinti a teljes embert, testét és lelkét egyaránt. Az orvos-természetgyógyász szerző egyrészt elmagyarázza a laikus érdeklődőnek a hormonrendszer működésének ok-okozati összefüggéseit, másrészt rávilágít, hogy a hormonegyensúly megborulása milyen egészségügyi problémákhoz vezethet.
Fejős Éva – Sydney Scott írói álnéven írt – „rejtett” sorozatának ötödik darabját tartja kezében az olvasó. A szórakoztató, humoros-romantikus, időnként „szelíd” erotikával fűszerezett történet előzményei a Szélhámos szerelem, a Szélhámos játszma, a Szélhámos eskü és a Szélhámos csábítás című regények voltak. A mostani, ötödik kötetben is a huszonhárom éves főszereplő, Gyarmati Bora kalandjait szövi tovább az író. A lány férjhez ment Somlay Arielhez, akit a világ hatodik legjobb teniszezőjeként ismer mindenki. Ariel múltjában azonban számos titok lapul és mindez Bora, ok nélküli bizalmatlansága miatt időnként megbillen kapcsolatuk egyensúlya.
Az egész világot, különösképpen pedig a nyugati civilizációt mélyen megrázta a keresztény Európa egyik szimbólumának számító templom, a párizsi Notre Dame 2019 áprilisában bekövetkezett tragédiája: máig nem tisztázott okból hatalmas tűzvész tört ki az épületben, amelynek egy része teljesen odaveszett, más részeiben hatalmas, helyrehozhatatlan kár keletkezett. Az esemény megrendítette az angol íróóriást, Ken Follettet is, akit különleges viszony fűz a katedrálisokhoz: talán legismertebb regénytrilógiájának a címe és - nevezzük így - címszereplője is egy ilyen (igaz, képzelet alkotta) építmény. Alig egy héttel a Notre Dame leégése után fogott neki annak az esszé megírásának, amelynek fő célja a tisztelgés a párizsi katedrális előtt.
Hevesi Krisztina szexuálpszichológus már évekkel ezelőtt elkötelezte magát amellett a tanácsadó-ismeretterjesztő munka mellett, amelynek keretei közt érdeklődő laikusok szexualitással kapcsolatos ismereteit bővíti, rámutatva hogy az e téren tapasztalt elégedettség, öröm olyan tapasztalat, amely alapvetően befolyásolja pozitív irányba nemcsak a párkapcsolatot, hanem a teljes életminőséget is. Egy ideje a TikTok felületén is működtetni kezdett egy olyan oldalt, amelyen rendszeresen ír e tárgykörben - ám az internetes "cenzúra" okán nem minden felmerülő kérdéssel kapcsolatban tudta a teljesség igényével megosztani mondanivalóját.
Sal Endre újabb érdekes, izgalmas és olykor megindító gyűjteménnyel lép olvasói elé: az arcképcsarnokhoz, melyet a jelen kötet keretein belül nyújt át, a Fiumei úti Sírkert adja a hátteret. Az itt örök nyugalomra helyezett nők és férfiak, hősök és kalandorok, hősnők és tragikák mind koruk meghatározó aktorai voltak, akik legjobb tehetségük szerint járultak hozzá a magyar kultúrához a művészetek, a sport vagy éppen a színjátszás területén.
„Azzal a céllal írtam meg könyvemet, hogy bemutassam, hogyan befolyásolják a gyermekkori élményeink a felnőttkori kapcsolatainkat – legyenek azok baráti, szerelmi vagy családi kapcsolatok. Ez a könyv a kötődéselméletet és a különböző terápiás technikákat ötvözi, hogy segítsen azonosítani, milyen kötődési stílusunk van nekünk vagy a szeretteinknek, és hogy meggyógyítsa az egyes kötődési stílusok mélyben meghúzódó sérüléseit.” Ezt olvashatjuk Thais Gibson könyvének bevezetőjében, amelyben a szerző szakmai tapasztalatait ötvözi szakirodalmi ismereteivel, hogy mindenkinek személyre szabott megoldást tudjon nyújtani.
A trianoni békediktátum centenáriumára jelent meg Szlovákiában a pozsonyi Comenius Egyetem tanárának monográfiája. Műve a magyar olvasó szempontjából azért érdekes, mert egyrészt bemutatja, miképp látja a szlovák történetírás Trianont, másrészt azért, mert Magyarországgal ellentétben ott nem igazán téma az 1920. évi békediktátum. Így Roman Holec könyve csaknem úttörő munkának számít a témában. A szerző elismeri, hogy a trianoni döntés a magyarok számára „túlságosan kíméletlen büntetés” volt, ugyanakkor az okai között számon tartja a magyar nemzetállam asszimilációs törekvéseit, a kiegyezés kori birodalomépítő ambíciókat.
Kétségkívül az egyik legnépszerűbb filmsztár volt a tragikus sorsú Marilyn Monroe, aki egyenesen a sztárság jelképévé vált. Nem véletlen, hogy az élete a biográfiákon túl már több regényt és játékfilmet is ihletett, ugyanis sokan elképzelték, milyen ember is lehetett valójában a Norma Jeane Baker néven született színésznő és énekes, az ötvenes-hatvanas évek szexszimbóluma. Most a kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja, Joyce Carol Oates írt az ő életéről egyes szám első személyben elbeszélt fikciós regényt.
A Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné, Mária Terézia (1717-1780) uralkodásának időszakát már számosan megírták történelmi regényekben, vagy éppen tudományos könyvekben. Elisabeth Badinter azonban nem a Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodójának, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház megalapítójának politikai pályájára helyezte a hangsúlyt, ő ugyanis az anyaság oldaláról közelítette meg ennek a bonyolult személyiségű, gyermekeiért folyamatosan aggódó, de a kor politikai széljárásának megfelelően sokszor kemény, sőt igazságtalan döntéseket is hozó asszonynak az élettörténetét.
A világ legnagyobb játékgyártó cégének, a LEGO-nak a történetét és a cégalapító, Ole Kirk Kristiansen életét, valamint családja három generációjának históriáját mutatja be Jens Andersen kötete, mely Dániában elnyerte a rangos Blixen-díjat az év életrajzi könyveként. A szerző részben levéltári forrásokra, valamint nyilvánosan is elérhető beszámolókra, sajtóanyagokra támaszkodott, ezenkívül több részletben interjút készített a cégalapító unokájával, Kjeld Kirk Kristiansennel, aki szó szerint „beleszületett” a vállalkozásba, és mintegy ötven éven át vett részt a LEGO fejlesztésében.
Egri Lajos fiatalon vándorolt ki Amerikába, a harmincas években pedig íróiskolát alapított New Yorkban. Drámaírással és tanítással tartotta el magát, élete utolsó éveiben pedig Los Angelesben élt, mint a filmipar tanácsadója. Több, írástechnikával kapcsolatos angol nyelvű munkája ma is alapműnek számít Amerikában, így az elsőként 1942-ben megjelent A drámaírás művészete, melyet „a forgatókönyvírók Bibliája” néven is emlegetnek, és amely 2022-ben jelent meg először magyarul. Most egy másik klasszikusát ismerheti meg a hazai olvasóközönség, A kreatív írás művészetét, mely eredetileg 1965-ben látott napvilágot.
A neves etológustól az olvasók minden bizonnyal egy újabb állatokkal foglalkozó könyvet várnának. Csányi Vilmos kutyás könyvei, valamint az emberi társadalomról és az emberről mint fajról szóló ismeretterjesztő igénnyel megírt művei széles olvasóközönséggel bírnak. A tudós szerző azonban most a lassabb és hallgatag élőlények felé fordítja figyelmét, és Almádiban található kertjébe vezeti be a nagyérdeműt. A könyv tehát Csányi Vilmos kertjét mutatja be, de ennél jóval többet kap az olvasó.
A trónfosztott IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt (és osztrák császárt) sikertelen visszatérési kísérletei után, családjával együtt a Portugáliához tartozó Madeira szigetére száműzték. A HMS Cardiff könnyűcirkáló fedélzetén, 1921. november 19-én érkezett meg feleségével, Zitával együtt Funchalba, ahol először a Reid’s Palace Hotelhez tartozó Villa Vitóriában kaptak helyet. 1922 februárjában a gyermekei is megérkeztek Svájcból, és innentől kezdve a család egy helyi bankár közeli villájában (Quinta do Monte) lakott. Károlyt azonban a száműzetés és az utazás megviselte, hamar megőszült és szívproblémák jelentkeztek nála.
A civil szférában járatosabb olvasóknak nem kell külön bemutatnunk L. Ritók Nórát és tevékenységét. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója évtizedek óta küzd a gyerekszegénység és a mélyszegénység ellen, s noha egyre erőteljesebb szembe széllel kell helyt állniuk a civileknek, kitartásuk és elhivatottságuk példaértékű. A jelen kötetben a szerző a magyar társadalom egyre inkább leszakadó rétegeire, a mélyszegénységben élő családokra szeretné felhívni a figyelmet. A könyvből megismert történetekből kirajzolódik egy általános kép: a magyar állam által működtetett szociális ellátórendszer egyszerűen nem működik úgy, ahogy kellene, nem teljesíti a feladatát.
Természetgyógyász a családban címmel már két könyve jelent meg Szarvas Nikolettnek, s most itt a harmadik, amely ezúttal gyermekre vágyó pároknak kínál egy kis természetes "varázslatot" - olyan módszereket, amelyek minden mesterséges anyagtól mentesen segítik a nők testi-lelki felkészülését a várandósságra, illetve tuningolják a férfiak termékenységét. Ezek egyrészt a hormonháztartás, ideg- és emésztőrendszert, nemi szerveket támogató gyógynövényeket, gyógynövényes és méhészeti termékeket, vitaminokat és ásványi anyagokat jelentenek, másrészt olyan jóga- és légzésgyakorlatokat, amelyek kiegészítik a kúrát.
Ivan Aleszandrovics Szerov még Berija idejében, 1939-ben került az NKVD kötelékébe, és hamarosan már az állambiztonsági szervezet helyettes vezetője volt. A második világháború idején is fontos tisztségeket töltött be, majd 1954-ben a KGB elnökének nevezték ki. Később a Felderítő Főcsoportfőnökséget (GRU) vezette, ám 1963-ban, az Oleg Penykovszkij ezredes körül zajlott kémbotrány következményeként felmentették tisztségéből, és később nyugdíjba küldték. Szerov megbántottnak érezte magát, és vélhetően saját maga igazolásául is kezdett emlékirat írásába.
A két amerikai szerző – Perko ismeretterjesztő író, Stahl pszichiáter – meglehetősen eredeti módon tárgyalja Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai feltaláló, fizikus, mérnök és gondolkodó életrajzát. Arra keresnek választ: ki volt a modern kor, a 20. század technikai vívmányainak egyik legjelentősebb alakja, és ki volt az a kényszerbeteg, aki hol tébolyult munkalázban égett, hol depresszióban vergődött. Milyen volt ennek a bipoláris személyiségnek a bámulatos és gyötrelmes élete?
A reziliencia egy olyan pszichológiai terminus, amely ma már bekerült a köztudatba is. Ez egy igen fontos és hasznos adottság: rugalmas ellenállóképesség a változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésszerűen keletkező szituációkkal szemben – vagyis aki reziliens, az mentálisan képes megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. Gregg Braden jelen könyvében olyan módszert ad át, amelynek segítségével fokozhatjuk magunkban a reziliencia képességét, amely segít nemcsak a változás abszolválásában, de a jó döntések meghozatalában is.
Hogy mit jelent ma Bécs egy osztráknak, egy magyarnak vagy éppen egy franciának, erre ezer és egy választ lehetne adni. Amíg a huszadik század második felének egyik legjelentősebb osztrák írója egyenesen gyűlölte a császárvárost, addig a jelen kötet francia szerzője, aki Franciaország egyik legrégibb nemesi családjából származik, egyenesen rajong az osztrák fővárosért. Jean de Cars személyes hangvételű beszámolóján keresztül ismereti meg olvasóit a Ringgel, a schönbrunni kastéllyal, az operák és kávéházak világával, miközben az osztrákok történelmét és a jelen meghatározó politikai folyamatait is feltárja.
Schäffer Erzsébet írásai évek óta az egyik legnívósabb női magazin, a Nők Lapja hasábjain jelennek meg. Rövidprózai remekeiből rendszeresen állít össze novellásköteteket, ezek sorába tartozik a mostani, líraian szép írásokat fölsorakoztató kötete. A hetvenedik életévét elhagyott asszony halk szavú, gyengéd érzékenységű történetei elgondolkodtató, megható felvillanásokban rögzítik egy értékes életút emlékeit, lenyomatait. Ihletforrásának szikráit többnyire saját hétköznapjainak tapasztalata adja, az Indián nyár az élete nagyrészét már maga mögött tudó, bölcs asszony elmélkedése.
Amerikában a Dartmounthi Egyetemen oktat Kate Moreton, majd amikor szabadságra megy Írországba, megismerkedik Ozzie Ferriterrel, aki harcolt az afganisztáni háborúban, a fiatal férfi jelenleg halászként keresi kenyerét és azon a szigeten él, ahol ősei is laktak. Sokat beszélgetnek Kate-tel, ekkor kiderül a lány számára, hogy Ozzie családjának története évszázadokra nyúlik vissza, számos ír legenda is övezi a Blasket-szigeten élő Ferriterek történetét. A bizalmas közelségben és értékes beszélgetésekben eltöltött közös órák alatt Kate és Ozzie egymásba szeretnek.
Korábbi könyvében Russ Harris a boldogság keresésével és megtalálásával foglalkozott (A boldogság lépcsőin), most pedig egy egészen más, de nem kevésbé fontos életvezetési problémakörrel foglalkozik: azzal, hogy "ha beüt a valóság", vagyis valamilyen sorscsapás ér bennünket, akkor ebből hogyan jöhetünk ki a legjobban, hogyan fordíthatjuk a minket ért veszteséget és fájdalmat a saját javunkra. A szerző az ún. elfogadás és elköteleződés terápia alapelveiből kiindulva építette fel ezt az önsegítő módszert, amelynek három pillére van.
Estée Lauder (1906-2004) amerikai üzletasszony, férjével, Joseph Lauderrel közösen hozták létre a világhírű Estée Lauder Companiest. Az életrajzi elemekre támaszkodó, ám a történetet fikciókkal is kiegészítő író ennek a nagy munkabírású asszonynak az élettörténetét meséli el regényében. Estée szülei magyar és cseh bevándorló zsidók voltak, akik a 20. század elején telepedtek le Amerikában. A történet kezdetén a naptárak 1925-öt írnak, amikor a New Yorkban élő fiatal és ambiciózus lány gyógyszerész bácsikája, John Scholtz vegykonyhájában segédkezik.
A XV. századba, a könyvnyomtatás kezdetére kalauzolja el olvasóit az író. Bauer Barbara eleven színekkel, hitelesen kelti életre Johannes Gutenberg alakját és korát, azt az időszakot, amely a szellemi forradalom későbbi eseményei előtt megnyitotta a kaput. Agnes Rosen egy tűzvészben veszítette el az édesapját, aki neves könyvmásoló, szkriptor volt. A férfi különös tudás birtokában papírra vetett egy örök életről szóló írást, amelyet halálakor feleségére bízott, majd amikor a pestis tizedelte városból Agnes édesanyja elmenekülni kényszerült, hogy ne fertőzze meg lányát a gyilkos kórral, az asszony rábízta gyermekére az atyai örökséget, valamint egy kicsiny tükröt is.