Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.
A második világháború egyike a legtöbbet kutatott emberi konfliktusoknak, amit egyrészt az is indokol, hogy még nem telt el azóta annyi idő, másrészt a huszadik század első felének megváltozott mediális környezete és gyakorlata a század közepére kristályosodott ki, harmadrészt az emberiség legszörnyűbb vétkeit ekkor követték el, köztük a holokausztot és az atombomba ledobását.
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében.
Budai Lotti és Zubor Rozi újabb ismeretterjesztő nőtörténeti kötettel jelentkezett, amely ezúttal a történelem és a mondavilág – jobbára csak – szajhának titulált nőit és asszonyait állítja új fénytörésbe, miközben a patriarchális társadalomról is leszedi a keresztvizet. A közérthető és ismeretterjestő stílusban megírt válogatás célja, hogy visszamenőleg is az őket megillető helyre állítsa ezeket a nőket, feltárva, hogy milyen mélyen rögzült kulturális mintázatok dolgoztak és dolgoznak a mai napig az egyes társadalmakban, és hogy miért tekintik az önrendelkezésre vágyó, a testét és lelkét a maga elvei szerint irányító nőt felforgatónak, a társadalomra nézve destruktív tényezőnek.
A kisgyermekkor ízemlékei, a nagymama házi konyhaművészete mindenkiben kitörölhetetlen nyomokat hagy, egyfajta mérceként marad meg, ha ételekről van szó. Nincs ez másként Mautner Zsófival sem, aki sokat vendégeskedett kislányként nagyszülei kunmadarasi otthonában. Az ehhez a helyhez, időszakhoz köthető nosztalgikus emlékek, élmények ihlették ennek a gyönyörű kivitelű szakácskönyvnek a megírására, amelyben a hagyomány ihlette, rusztikus, a maga nemes egyszerűségében hiteles, egészséges és tartalmas receptek kaptak helyet.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb mentálhigiénés-pszichológiai fejleménye, hogy a transzgenerációs öröklődés fogalma bekerülhetett a szakmai kánonba, majd pedig az egyre több embert elérő pszichológiai ismeretterjesztő műveken keresztül a köztudatba is. Ez a fordulat tematizálni engedett olyan, sok generáción átívelő mintázatokat, amelyek destruktív üzeneteket, hiányokat, hitrendszereket, viselkedési formákat, gondolkodási struktúrákat, érzelmi reakciókat rögzítettek, mintegy bezárva az érintetteket saját családjuk egyre ismétlődő forgatókönyvébe.
A magyar olvasók számára sem ismeretlen Daniel G. Amen, aki egész karrierjét az agy kutatásának és jobbításának szentelte. A kutatóorvos szerint ugyanis egészségünk és mentális jóllétünk alapja, ha agyunk is kellően egészséges, ha vigyázunk rá és minél kevesebb kockázati tényezőnek tesszük ki. Természetesen tisztában kell lennünk a hajlamosító tényezőkkel, rokonaink kórtörténetével, de a komolyabb betegségeket egy kis tudatossággal és odafigyeléssel jóval nagyobb eséllyel előzhetjük meg. Az agyat számtalan módon képesek vagyunk tönkretenni, vagy éppen feljavítani. A szerző az utóbbit mutatja be részletekbe menően.
"Én is parentifikált gyermek voltam" – írja pszichológiai alapozású szakkönyvének bevezetésében a szerző. Ezután pontosan leírja, mit is jelent a fent említett kifejezés. A perantifikáció arra a jelenségre utal, amikor egy családban a szerepek felcserélődnek, és a felnövekvő gyermekre felnőtteknek való feladatok hárulnak, többnyire azért, mert a szülők nem tudják, vagy éppen nem akarják ellátni teendőiket. Ez adódhat abból a tényből, miként ez Bibók Bea családjában is tetten érhető, hogy a szülők munka mellett tanulnak, sokat dolgoznak, és ennek okán a gyermek kénytelen bezárkózni a maga kis világába, mert a felnőtteknek soha nincs ideje arra, hogy vele foglalkozzanak.
A holland szerző megelégelte, hogy a gyerekeivel való együttélés másból sem áll, mint folyamatos harcból, s nevelés alatt sem tesz mást, csak fegyelmez vagy könyörög. Eva Bronsveld bemutatja, hogy kik is azok a temperamentumos gyerekek, s hogy milyen pedagógia eszközökkel, milyen hozzáállással lehet alapvetően változtatni a korábbi bevett gyakorlaton, a téves mintákon. A szerző tehát maga is átélte, hogy milyen nehéz, majd pedig, hogy milyen csodálatos is lehet egy temperamentumos gyerekkel együtt élni.
Petőfi Sándor Téli világ című versének idézetét választotta könyve címéül Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. A szerző évek óta foglalkozik a fogyasztói társadalom elidegenítő hatásával, a virtuális világ közösségre ható negativitásával. Véleménye szerint az információtechnológia fejlődése következményeként olyan személyiségváltozások jöhetnek létre, amelyek a generációs különbségeket is felerősítik, nem mellesleg súlyos torzulásokat okozhatnak a fiatalok pszichés fejlődésében.
Olivier Lascar tudományos újságíróként már évek óta szorosan nyomon követi az amerikai vállalkozó és technológiai guru, Elon Musk pályáját és terveit. Meglátásait, tapasztalatait a jelen könyvben összegzi, melyből így az olvasók átfogó képet kaphatnak a világot a maga képére szabó milliárdos tevékenységéről, terveiről és olykor korántsem kedvező hatásáról. Musk a 21. századi Amerika új típusú üzletembere, aki merészebb, mint a korábbi évek techmilliárdosai, nem csak egy területre tör be, hanem párhuzamosan alakítja ki a cégei által lefedett területeket, amelyek rendre valamilyen innovatív szférába tartoznak.
A remek humorral megírt történetek, melyeknek centrumában minden esetben, a címben szereplő, Agatha Raisin áll, bizonyára már sok elkötelezett hívet szereztek a krimi műfajának. A mostani regényben, amely a „bájos kis faluban”, Carselyben játszódik Agatha és asszisztense, Tom egy helybéli ismerősük esküvőjére hivatalosak. Amikor autójukkal az úticéljuk felé tartanak egy kétségbeesett, meztelen férfi ugrik ki eléjük az útra és szinte követeli, hogy menjenek vele a bokrok közé, mert ott egy szörnyű gyilkosságot fedezett fel.
Aki ismeri a mára már ikonikussá vált amerikai televíziósorozatot, a Jóbarátokat, az bizonyára számos hasonlóságot vél majd felfedezni A karácsonyi árvák klubjának eseményei és a filmsorozat történései között. A remek humorral megírt regény négy jóbarátja Hannah, Finn, Priya és Theo. A kvartett alapjait Hannah és Finn fektették le, ők még az egyetemről ismerték egymást. A lány szülei meghaltak, a srácot pedig a szülei „persona non gratának” minősítették otthon, miután kiderült, róla, hogy meleg. Mindketten New Yorkba költöznek, elválaszthatatlanok és a karácsonyokat is évek óta kettesben töltik.
Az Amerikában játszódó romantikus történet fiatal nőalakja, Anastasia versenyszerűen műkorcsolyázik. Kislánykora óta az a leghőbb vágya, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba, ezért meg is tesz mindent, szigorú napirend szerint éli mindennapjait. Nathan a helybeli, Maple Hills-i hokicsapat kapitánya szintén alárendeli egyéni érdekeit a sportnak és valódi „kapitányként” védelmezi csapatának tagjait. Miután Stassie partnere megsérül, Nathan és a lány egy félreértés miatt egy ideig együtt korcsolyáznak.
Ahogy a szerző korábbi regényei, úgy ez is egyetemi, természettudományos kutatói közegben játszódik, ahol a történet során kiderül, hogy a fizikus és matematikus kockák a szívük legmélyén romantikus emberek. A 27 éves Elsie Hannaway elméleti fizikából doktorált, tanársegédként azonban elég rossz a fizetése, így a fiatal nő lassan nagy adósságot halmoz fel. A lány egyáltalán nem ilyen életre vágyott, hogy meg tudjon élni termodinamikát tanít, remélve, hogy előbb utóbb már nem csak óraadó lehet, hanem állandó állást is kaphat az egyetemen.
A második világháború nem nélkülözte a különleges megoldásokat, váratlan katonai akciókat, melyek közül az 1944 februárjában véghez vitt Jerikó-hadművelet adta a jelen történelmi romantikus regény alapját. A szövetségesek, vagyis az angol légierő fényes nappal lebombázott egy olyan börtönt, ahol a Gestapo a francia ellenállás elfogott tagjait őrizte.
Ez a kisregény a szerző korábban megjelent modern Hamupipőke-történetének, a Finding Cinderellának a kiegészítő története, amelyben ismét főszereplőként és narrátorként lép színre az akkori történet hőhőse, Daniel. A srác akkor, a középiskolában merőben szokatlan körülmények között lett szerelmes Sixbe: a lánnyal a sulis öltözőszekrényében elbújva ismerkedett meg és jött össze, méghozzá úgy, hogy a lány a sötétben azt sem tudta, kivel szexelt.
Három romantikus kisregényt tartalmaz a General Press legújabb kiadványa - mindegyik ugyanabban a fogadóban játszódik, az írók pedig megegyeznek a Téli csábítás (202023153) című kötet szerzőivel. Sabrina Jeffries Megkésett csók című történetében a vendégek között van Konrad Juncker, a híres színműíró és Flora Younger, egy vikomtesz társalkodónője. Egykor nagyon közel álltak egymáshoz, míg a férfi el nem árulta a lányt és összetörve a szívét. Vajon a véletlen találkozás hatására vissza tudnak térni egykori érzelmeikhez?
A mesés szerelmi történet karácsony idején játszódik. Bea Armstrong nemrégiben szakított kedvesével, Adammel. Mivel családja soha nem tartotta a férfit a lányukhoz valónak, gyakorta megkapja a csípős megjegyzéseket, „mi megmondtuk előre, hogy ennek nem lesz jó vége”. Ennek okán Bea megpróbál minél kevesebbet találkozni a szüleivel, de karácsony közeledtével mégiscsak haza húzza a szíve. Szülei tanárok, akik a Robin Hood történetből híres sherwoodi erdő mélyén található erdei iskolát vezetik.
A Vinton kiadó gondozásában megjelent kötet két karácsonyi történetet foglal magában, melyeket a romantikus regények ket elismert írója, Debbie Macomber és Susan Mallery jegyez. Az Angyalhaj című elbeszélés hol máshol játszódna, mint az Orgona utcában, ahol ezúttal egy bájos szőke újságírónő, Katherine O'Connor készül a szokásos karácsonyi levél megírására, amelyben az addig hétköznapi események, sorsok megnemesülnek, a szeretet üzenetét közvetítő példatörténetekké lesznek.
A többszörösen díjazott katalán írónő verseskötete után (Énekelek, s táncot jár a hegy) a magyar olvasók regényét is kézbe vehetik Nemes Krisztina kiváló fordításának köszönhetően. Irene Solà regénye a Magvető kiadó új sorozatának első darabjaként jelent meg. A Határhelyzetek név alatt futó sorozatban kiemelkedő kortárs külföldi szerzők műveit olvashatjuk majd, a már megjelent művek mellé a várható megjelenések 2024-ben várhatóak.
A mostani regény előzményének tekinthető, Férfiidők leányregénye című könyvében egy korántsem könnyű történelmi korszak humánus-emberi arcát felvillantotta fel F. Várkonyi Zsuzsa. Két főhőse, Aladár és Klára (Aldó és Süni) történetén keresztül egyfajta választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet átmenteni, megőrizni olyan alapvető értékeket, mint őszinteség, szeretet, család. A történetbeli Klára a mostani regényben, amely a ’70-es években játszódik, már felnőtt nőként lép színre.
2001. június 5-én a „Loft Story” néven futó valóságshow valamennyi részét végignézte a Claus család. A tizenhat éves Mélanie-t elkápráztatta, hogy a villából kijövő „túlélők” egy szempillantás alatt híresek lettek. Clara Roussel ugyancsak tizenhat évesen belenézett a műsorba, de őt nem ragadta el ilyen nagyfokú lelkesedés a könnyű siker láttán. Tizenhét év múltán, miután a lányok felnőttek, Clara rendőrtiszt lett; ő egyáltalán nincs jelen a social media platformjain. Mélanie azonban nem adta fel egykori álmát, hogy híres celeb legyen. 2018-ban már minden lehetséges oldalon regisztrált.
Ezúttal a második világháború idején játszódó krimivel jelentkezik Simon Scarrow. A történet 1939 decemberében, pár nappal karácsony előtt veszi kezdetét, Berlinben. A náci vezetés az esetleges légitámadásokra való tekintettel, kötelező elsötétítést rendelt el késő délutántól hajnalig. mindez azonban aggasztó következményekkel járt: több lett a közlekedési baleset, valamint a bűncselekmények is elszaporodtak, a kevésbé kontrolálható prostitúciótól a megszaporodó betöréseken és rablásokon át a gyilkosságokig.
A modern hadviselésben mindennél többet ér az információ, a hiteles és lehetőleg friss adat, amellyel az ellenséget megelőzve lehet komolyabb taktikai lépéseket megtenni. De ez nem volt másként az antikvitásban vagy a középkori nagy hadjáratok idején sem. A módszerek bár sokat változtak, a kémek és hírszerzők, illetve kémelhárítók tevékenysége mindig is kiemelt jelentőséggel bírt az államok, és most már a jelentős technológiai vállalatok életében. Jonathan J. Moore ebben a gazdagon illusztrált és igen informatív könyvben mutatja be a kémek és árulók legizgalmasabb történeteit, amelyek olykor valóban képesek voltak megfordítani a történelem menetét.
Sergey Young ipari befektető a jelen kötet lapjain ismerteti meg olvasóit a hosszú élettel, a longevitás fogalmával, a közeljövő várható eredményeivel, egyáltalán, hogy a tudomány és az életmód révén képesek lehetünk-e legyőzni a halált. A kötet szerzője maga is egy ilyen cégcsoportot vezet, befektetőként dollármilliókat gyűjtött össze a különböző, az élet meghosszabbítását célzó kutatások és projektek finanszírozására. A fiatalodás tudománya, bár nem beszélnek olyan sokat róla, mint például az információs technológiák forradalmáról, de már a küszöbön áll, s a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy még az évszázad közepe előtt jelentős áttörésre számíthatunk.
Jui világa véget ért 2011. március 11-én. Ekkor következett be Japán történelmének legnagyobb földrengése, amit cunami követett tíz méteres hullámokkal (de egyes helyeken a 38 métert is megközelítette). A Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai város közelében történt katasztrófa több tízezer áldozatot követelt. A főszereplő asszonynak a lányát és édesanyját ragadta el a cunami, és ekkor lépett a gyász az élete helyére. Jui nem volt egyedül: a szökőár rengeteg családot nyomorított meg örökre.
Többször is javasolták már Pedro Almodóvarnak, a népszerű spanyol filmrendezőnek, hogy írja meg önéletrajzát, ő azonban rendre visszautasította a felkéréseket, attól pedig „kiütést” kapott, hogy más írja meg az életrajzát. Naplót soha sem vezetett, de fiatalkorától kezdve rendszeresen írt, köztük számos olyan történetet, melyeket önéletrajzi epizódok ihlettek, és jelentős részük alapján később filmet is készített. Kiadatlan történeteit asszisztense, Lola García rendszerezte, aki temérdek költözése során is figyelt arra, hogy az írások megmaradjanak.
Az önismereti utazás sosem ér véget – amíg e földi élet tart, személyiségünk folyamatosan fejlődik, alakul, változik. A neves szakpszichológus, L. Stipkovits Erika korábbi kötetével indította el olvasóit az önismeret rögös útján, s ha már sikeresen közelebb kerültünk önmagunkhoz, a jelen kötet fejezetein átrágva magunkat lehetőségünk adódik arra, hogy „még közelebb kerüljünk önmagunkhoz”. A szerző Dante örökérvényű költői képével nyitja kötetét: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém”.
Számtalan korábbi, a nemek különbségeit, a férfiak és a nők eltérő lelki életét és szokásait boncolgató könyvük után Allan és Barbara Pease, akik nem csupán a magánéletben, de kutatásaik során is társként állnak egymás mellett e már korábban feltett kérdéseket összegzik jelen kötetükben. Bemutatják, hogy hiába alakult ált életünk a megváltozott digitális környezet hatására, a nemek közti alapvető konfliktusok mintha jottányit sem csökkentek volna, az újabb generációk kitermelik a saját félreértéseiket, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a szülők és a nagyszülők (és a generációs sort még folytathatnánk) vitáival és viszályaival.
Minél többet értesz meg a gondolkodásodról, annál jobban irányíthatod az életedet. A változás jó, az agyadnak csak egy kis győzködésre van szüksége. Többnyire nem okoz gondot, hogy elképzeljük, mit szeretnénk elérni az életünkben. A problémák akkor jelentkeznek, amikor elkezdjük ezeket megvalósítani. Sokszor bizonytalanok vagyunk, hogy mit is kellene tennünk, vagy komoly belső ellenállásba ütközünk, ha megpróbáljuk elhagyni a megszokott utat, esetleg nem bízunk a képességeinkben.
Újabb, sorrendben negyedik felnőtteknek szól kötetével, ezúttal „gasztroegypercesekkel” jelentkezik Fiala Borcsa, a wmn.hu főszerkesztője, aki éveken át vezetett gasztronómiai beszélgetőműsort is, Az élet sava Borcsa címmel. A szerző egy-egy étel köré építette fel történeteit, hiszen az ételekhez való viszonyunkat nagymértében befolyásolja az, hogy milyen emlékeink vannak azokkal kapcsolatban. Ha úgy nézzük, novelláskötetről, ha így, recepteskönyvről van tehát szó.
Dwight D. Eisenhower 1958. július 29-én írta alá azt a szövetségi törvényt, amely a National Aeronautics and Space Administration, vagyis a NASA felállításáról rendelkezett. Minderre természetesen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny miatt került sor, és azért új intézmény jött létre, mert az elnök nem bízott – ahogy ő nevezte – a „katonai-ipari komplexumban”, és egy olyan civil űrhivatal létrehozását irányozta elő, amelyet nem tábornokok, hírszerzők vagy üzletemberek, hanem tudósok irányítanak, és amelynek a célja nem a háború, hanem az űr békés meghódítása.
Huszti Péter színművész, rendező és színigazgató életét és pályáját mutatja be Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet muzeológusának albumformátumú kötete. Sok-sok fekete-fehér és színes illusztráció kíséretében ismerhetjük meg a Hendel Péter néven született művész családját, gyermekkorát, iskolai tanulmányait a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolában és a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, valamint gyermek- és kamaszkori fellépéseit az iskolai színjátszókörökben (gimnazista harmadikos korában például Bánk bánt alakította).
A Hazai úti célok név alatt futó turisztikai könyvsorozat legújabb kötete a magyarországi állatkertekkel és vadasparkokkal ismerteti meg az érdeklődő, kirándulni vágyó közönséget. A korábbi részekből megtudhattuk, milyen csodálatos kastélyok, múzeumok és arborétumok találhatók hazánkban, a jelen kötetben pedig negyven köztulajdonban, illetve magántulajdonban lévő állatkertről és állatparkról olvashatunk.
Anna Sophia, ha felágaskodott, a kirakaton és a fákon keresztül jól láthatta Köln meghatározó terét, a Neumarktot. A fiatal lány apja patikájában segédkezik – ezzel a képpel indítja családregényének első kötetét a színháztudományból és germanisztikából diplomázott a német írónő, Rebekka Eder. A regényfolyam első kötete, ahogy azt az alcím is sugallja (A patikus lánya), Sophiát állítja a középpontba. Rajta és családján keresztül a történelmi regények rajongói alaposan megismerhetik Köln városát, az uralkodó társadalmi viszonyokat 1838-ban.
A globális ökológiai válság mostanra már nem puszta fikció, nem lehet egy legyintéssel ignorálni, mert a vészjósló jelek és jelenségek teljesen kokrétan körbevesznek bennünket. Az emberiség tudatos fele mindent megtesz azért, hogy túléljük az előttünk álló időszakot - merthogy immár ilyen nagy a tét. Minden, a témához kapcsolódni tudó szakember a maga területén igyekszik cselekedni, s így tesz Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, aki egy olyan tudományos ismeretterjesztő kötettel jelentkezik.
A szerző elsősorban a manipuláció fogalmához tapadó negatív árnyalatot tünteti el. A manipuláció ugyanis nem más, mint az emberekkel való célirányos bánásmód, s aki eredményesen alkalmazza, az képes megvalósítani elképzeléseit, így elégedettebben, sikeresebben tudja élni az életét. A manipuláció nyolc legfontosabb szabályát tárgyaló fejezetek mindegyike két részből áll. Az első tartalmazza az adott szabály leírását sok példával illusztrálva -, s elemzi módszereit és taktikáit. A második rész a megszerzett ismeretek alkalmazására ad tanácsot.
A maga nemében egyedülálló, unikális kötetet tart kezében az olvasó. A várandósságról és a születésről szóló verseket és meséket tartalmazó gyűjtemény anyagát értő kézzel válogatta a két kitűnő szerző, Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta és Szabó T. Anna József Attila-díjas író, költő, műfordító, aki maga is két gyermek édesanyja. A szüléshez minden édesanyának személyes kötődése van, a közvélekedés többnyire rózsaszín felhőbe burkolja a babavárás időszakát, ezért gyakorta a valóságtól eltérő, idilli képet képzel el a kismama, ám az élet gyakorta rácáfol erre a felhőtlen képre.
A Hatvany-Deutsch család három generáció alatt vált báróvá, gőzmalmok, bankok, cukorgyár, konzervgyár tulajdonosává, a hatvani kastély és birtok urává. A szerteágazó család tagja volt többek között Hatvany Lajos író és Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő, másik ágon az orientalista Hatvany Bertalan, a Szép Szó alapítója, aki az első zsidótörvény után Párizsba emigrált. Az ő fia volt Hatvany József fizikus, aki Angliában, bentlakásos iskolában tanult a második világháború kezdetén, onnan pedig kommunistaként tért haza. A lánya, Hatvany Helga Budapesten született 1960-ban.
1926-ban lőtték ki a Yellowstone Nemzeti Park utolsó farkasát, méghozzá a park vadőrei. A farkasok száma az ezt követő évtizedekben Amerika-szerte meredeken zuhant, így ezek a csúcsragadozók felkerültek a veszélyeztetett állatok listájára. Ezután kezdődött mozgalom a megmentésükre, az 1990-as évek közepén pedig összesen harmincegy farkast telepítettek Kanadából a nemzeti park északi részére. Az ún. Crystal Creek falka alapító tagjai, a 4-es alfahím és az 5-ös alfa-nőstény, valamint négy hím kölykük Albertából érkezett 1994 januárjában.
Újabb útikalauzzal jelentkezik a hátizsákos útikönyvíró, Joó András (az interneten Pó Apó). Ezúttal Bosznia-Hercegovinába csalogatja olvasóit, ahol az „erdőkkel borított hegyek, a zubogó folyók, a türkizkék tavak, a romantikus vízesések, a középkori kolostorok és várak, az Oszmán Birodalom és a Monarchia építészetének izgalmasan keveredett világa” várja a turistákat. A szerző a tőle megszokott módon, számos érdekesség, gyakorlati tanácsok, fekete-fehér és színes fotók, valamint térképek kíséretében kalauzolja végig az olvasókat a balkáni országon.
A szerző számos dokumentumra támaszkodva, képzeletével kiegészítve írta meg regényét, amely Haich Erzsébet (1897-1994) és Selvarajan Yesudian (1916-1998) közös munkájának eredményképpen létrejött jógaiskola történetét meséli el. Haich Erzsébet jómódú, felső-középosztálybeli családban született Budapesten. Spirituális nyitottsága már gyermekkorában megmutatkozott. Érzékeny végtelenül szenzibilis alkat volt, már korán megmutatkozott a művészetekben is kiemelkedő tehetsége.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
Felső-Bajoroszág festői hegyei között bújik meg Nederkaltenkirchen, ahol Rita Falk történeteinek állandó főszereplője, Franz Eberhofert rendőrnyomozó él. A férfi mindennapjai többnyire nyugalomban telnek, mert a városkában komoly bűntény csak szökőévenként történik. Így azután Franz boldogan falatozik a bajor nemzeti ételek különféle ízesítéssel elkészített ételeiből, amelyet nagymamája tesz az ebédlőasztalra. Ezeknek a finomságoknak a receptjeit, amelyeket a Nagyi 1937-ben jegyzett le szakácskönyvében, valamennyi kötete végén megosztja olvasóival a szerző.
Margaret Mitchell világhírű regényének címét kölcsönözte jelen életrajzi regényének a szerző, miközben a Scarlett O’Harát alakító Vivien Leigh (1913-1967) életének állomásain vezeti végig az olvasót. A regény filmváltozatában főszerepet alakító színésznő, Vivian Mary Hartley néven született az indiai Dardzsilingben, ahol az édesapja az angol származású Ernest Hartley az indiai lovasság tisztjeként szolgált. Vivien később visszatért Londonba, ekkortájt a fiatal színésznő főként színházi szerepekben játszott, majd amikor egy filmforgatás során, 1937-ben megismerkedett Laurence Olivier-vel, hamarosan életre szóló szerelem szövődött közöttük, s miután mindketten elváltak, összekötötték az életüket.
A főváros 150. születésnapját a lehető legkülönbözőbb programokkal ünnepelte a város vezetése és a helyiek. Ezek között kiemelt figyelemre tarthat számot a huszonhárom kortárs író közreműködésével megvalósult, közös művészeti alkotás, a Budapest nagyregény. A huszonhárom szerző Budapest huszonhárom kerületét, így a város teljességét reprezentálja. Ahogy a települést sem lehet egy utca vagy egy kerület alapján megítélni, térben és időben is számtalan egymást átfedő történetből áll össze ez a hatalmas és lenyűgöző egység, úgy a jelen kötet is közös produkcióként magán hordozza az alkotók saját karaktereit, de együtt mégis sikerült valami mélyen budapestit megragadniuk.
Kereken tíz ével ezelőtt járt le Alföldi Róbert megbízatása a Nemzeti Színház élén, melynek kapcsán akkor Alföldi színháza címmel könyv is jelent meg a színművész-rendező, valamint jó barátja, a nyelvész és kritikus Csáki Judit tollából. Az ott eltöltött öt év lenyomata volt a kötet, most tíz évvel később pedig Csáki arra vállalkozott, hogy magáról Alföldiről írjon interjúkötetet. Elsőként az Új Színház 2001-es igazgatói posztjára beadott pályázatáról és az azt követő procedúráról, valamint néhány kultúrpolitikai aktualitásról beszélgetnek, majd az időben visszakanyarodva a családról és a gyermekkorról esik szó.
Amikor egy kisgyermek megérkezik a családba, többnyire az édesanyára fókuszálnak a tekintetek, mert még ma is a közvélekedés része, hogy az édesanya szerepe a legfontosabb a kicsik életében. Holott a mai édesapák már az anyukákkal egyenértékű helyet foglalnak el a családi „koordináta rendszerben”. Mégis néha kicsit kirekesztettnek érezhetik magukat, legalábbis Kertész András mostani könyvében arról mesél szeretetteljes humorral, hogyan találta meg az „apai egyensúlyt” kisfia, Dávid életében.
A kárpátaljai magyarság történetébe vezeti be a történelem és a határon túli magyar kisebbség sorsra iránt érdeklődő olvasókat a jelen tanulmánykötet, amely 1944 és 2022 között tárgyalja ezeket a kérdéseket. A térség a huszadik század során majd minden komolyabb konfliktus és háború alatt gazdát cserélt, hogy a század első felében az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgáraiként a többségi magyarsághoz tartozó falvak és városok Csehszlovákiában, majd 1945 után a Szovjetunióban találták magukat, s noha a rendszerváltás és a Szovjetunió szétesése sokakban felkeltette a reményt, a modern ukrán államban sem könnyű e térségben magyarnak maradni.
A második világháború egyike a legtöbbet kutatott emberi konfliktusoknak, amit egyrészt az is indokol, hogy még nem telt el azóta annyi idő, másrészt a huszadik század első felének megváltozott mediális környezete és gyakorlata a század közepére kristályosodott ki, harmadrészt az emberiség legszörnyűbb vétkeit ekkor követték el, köztük a holokausztot és az atombomba ledobását.
A gazdagon illusztrált, precízen dokumentált, album formátumú tanulmánykötet a mai Magyarország területén 1917-től épült bunkerek – azaz föld alatti életvédelmi létesítmények – történetét és jelenlegi állapotát mutatja be. A szerkesztő Mihályi Balázs a kötet előszavában a laikusok számára is érthetően tisztázza, milyen típusai léteznek a bunkereknek, úgymint légvédelmi óvóhelyek, beton tüzelőállások, rejtett katonai vezetési pontok, föld alatti raktárak, üzemek stb. A négy fő részbe osztott 22 tanulmány elsősorban történeti és építészeti szempontból mutatja be a különböző funkciójú bunkereket, számos fotó, tervrajz, magyarázó ábra, dokumentummásolat kíséretében.
Budai Lotti és Zubor Rozi újabb ismeretterjesztő nőtörténeti kötettel jelentkezett, amely ezúttal a történelem és a mondavilág – jobbára csak – szajhának titulált nőit és asszonyait állítja új fénytörésbe, miközben a patriarchális társadalomról is leszedi a keresztvizet. A közérthető és ismeretterjestő stílusban megírt válogatás célja, hogy visszamenőleg is az őket megillető helyre állítsa ezeket a nőket, feltárva, hogy milyen mélyen rögzült kulturális mintázatok dolgoztak és dolgoznak a mai napig az egyes társadalmakban, és hogy miért tekintik az önrendelkezésre vágyó, a testét és lelkét a maga elvei szerint irányító nőt felforgatónak, a társadalomra nézve destruktív tényezőnek.
A kisgyermekkor ízemlékei, a nagymama házi konyhaművészete mindenkiben kitörölhetetlen nyomokat hagy, egyfajta mérceként marad meg, ha ételekről van szó. Nincs ez másként Mautner Zsófival sem, aki sokat vendégeskedett kislányként nagyszülei kunmadarasi otthonában. Az ehhez a helyhez, időszakhoz köthető nosztalgikus emlékek, élmények ihlették ennek a gyönyörű kivitelű szakácskönyvnek a megírására, amelyben a hagyomány ihlette, rusztikus, a maga nemes egyszerűségében hiteles, egészséges és tartalmas receptek kaptak helyet.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb mentálhigiénés-pszichológiai fejleménye, hogy a transzgenerációs öröklődés fogalma bekerülhetett a szakmai kánonba, majd pedig az egyre több embert elérő pszichológiai ismeretterjesztő műveken keresztül a köztudatba is. Ez a fordulat tematizálni engedett olyan, sok generáción átívelő mintázatokat, amelyek destruktív üzeneteket, hiányokat, hitrendszereket, viselkedési formákat, gondolkodási struktúrákat, érzelmi reakciókat rögzítettek, mintegy bezárva az érintetteket saját családjuk egyre ismétlődő forgatókönyvébe.
A magyar olvasók számára sem ismeretlen Daniel G. Amen, aki egész karrierjét az agy kutatásának és jobbításának szentelte. A kutatóorvos szerint ugyanis egészségünk és mentális jóllétünk alapja, ha agyunk is kellően egészséges, ha vigyázunk rá és minél kevesebb kockázati tényezőnek tesszük ki. Természetesen tisztában kell lennünk a hajlamosító tényezőkkel, rokonaink kórtörténetével, de a komolyabb betegségeket egy kis tudatossággal és odafigyeléssel jóval nagyobb eséllyel előzhetjük meg. Az agyat számtalan módon képesek vagyunk tönkretenni, vagy éppen feljavítani. A szerző az utóbbit mutatja be részletekbe menően.
"Én is parentifikált gyermek voltam" – írja pszichológiai alapozású szakkönyvének bevezetésében a szerző. Ezután pontosan leírja, mit is jelent a fent említett kifejezés. A perantifikáció arra a jelenségre utal, amikor egy családban a szerepek felcserélődnek, és a felnövekvő gyermekre felnőtteknek való feladatok hárulnak, többnyire azért, mert a szülők nem tudják, vagy éppen nem akarják ellátni teendőiket. Ez adódhat abból a tényből, miként ez Bibók Bea családjában is tetten érhető, hogy a szülők munka mellett tanulnak, sokat dolgoznak, és ennek okán a gyermek kénytelen bezárkózni a maga kis világába, mert a felnőtteknek soha nincs ideje arra, hogy vele foglalkozzanak.
A holland szerző megelégelte, hogy a gyerekeivel való együttélés másból sem áll, mint folyamatos harcból, s nevelés alatt sem tesz mást, csak fegyelmez vagy könyörög. Eva Bronsveld bemutatja, hogy kik is azok a temperamentumos gyerekek, s hogy milyen pedagógia eszközökkel, milyen hozzáállással lehet alapvetően változtatni a korábbi bevett gyakorlaton, a téves mintákon. A szerző tehát maga is átélte, hogy milyen nehéz, majd pedig, hogy milyen csodálatos is lehet egy temperamentumos gyerekkel együtt élni.
Petőfi Sándor Téli világ című versének idézetét választotta könyve címéül Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. A szerző évek óta foglalkozik a fogyasztói társadalom elidegenítő hatásával, a virtuális világ közösségre ható negativitásával. Véleménye szerint az információtechnológia fejlődése következményeként olyan személyiségváltozások jöhetnek létre, amelyek a generációs különbségeket is felerősítik, nem mellesleg súlyos torzulásokat okozhatnak a fiatalok pszichés fejlődésében.
Olivier Lascar tudományos újságíróként már évek óta szorosan nyomon követi az amerikai vállalkozó és technológiai guru, Elon Musk pályáját és terveit. Meglátásait, tapasztalatait a jelen könyvben összegzi, melyből így az olvasók átfogó képet kaphatnak a világot a maga képére szabó milliárdos tevékenységéről, terveiről és olykor korántsem kedvező hatásáról. Musk a 21. századi Amerika új típusú üzletembere, aki merészebb, mint a korábbi évek techmilliárdosai, nem csak egy területre tör be, hanem párhuzamosan alakítja ki a cégei által lefedett területeket, amelyek rendre valamilyen innovatív szférába tartoznak.
A remek humorral megírt történetek, melyeknek centrumában minden esetben, a címben szereplő, Agatha Raisin áll, bizonyára már sok elkötelezett hívet szereztek a krimi műfajának. A mostani regényben, amely a „bájos kis faluban”, Carselyben játszódik Agatha és asszisztense, Tom egy helybéli ismerősük esküvőjére hivatalosak. Amikor autójukkal az úticéljuk felé tartanak egy kétségbeesett, meztelen férfi ugrik ki eléjük az útra és szinte követeli, hogy menjenek vele a bokrok közé, mert ott egy szörnyű gyilkosságot fedezett fel.
Aki ismeri a mára már ikonikussá vált amerikai televíziósorozatot, a Jóbarátokat, az bizonyára számos hasonlóságot vél majd felfedezni A karácsonyi árvák klubjának eseményei és a filmsorozat történései között. A remek humorral megírt regény négy jóbarátja Hannah, Finn, Priya és Theo. A kvartett alapjait Hannah és Finn fektették le, ők még az egyetemről ismerték egymást. A lány szülei meghaltak, a srácot pedig a szülei „persona non gratának” minősítették otthon, miután kiderült, róla, hogy meleg. Mindketten New Yorkba költöznek, elválaszthatatlanok és a karácsonyokat is évek óta kettesben töltik.
Az Amerikában játszódó romantikus történet fiatal nőalakja, Anastasia versenyszerűen műkorcsolyázik. Kislánykora óta az a leghőbb vágya, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba, ezért meg is tesz mindent, szigorú napirend szerint éli mindennapjait. Nathan a helybeli, Maple Hills-i hokicsapat kapitánya szintén alárendeli egyéni érdekeit a sportnak és valódi „kapitányként” védelmezi csapatának tagjait. Miután Stassie partnere megsérül, Nathan és a lány egy félreértés miatt egy ideig együtt korcsolyáznak.
Ahogy a szerző korábbi regényei, úgy ez is egyetemi, természettudományos kutatói közegben játszódik, ahol a történet során kiderül, hogy a fizikus és matematikus kockák a szívük legmélyén romantikus emberek. A 27 éves Elsie Hannaway elméleti fizikából doktorált, tanársegédként azonban elég rossz a fizetése, így a fiatal nő lassan nagy adósságot halmoz fel. A lány egyáltalán nem ilyen életre vágyott, hogy meg tudjon élni termodinamikát tanít, remélve, hogy előbb utóbb már nem csak óraadó lehet, hanem állandó állást is kaphat az egyetemen.
A második világháború nem nélkülözte a különleges megoldásokat, váratlan katonai akciókat, melyek közül az 1944 februárjában véghez vitt Jerikó-hadművelet adta a jelen történelmi romantikus regény alapját. A szövetségesek, vagyis az angol légierő fényes nappal lebombázott egy olyan börtönt, ahol a Gestapo a francia ellenállás elfogott tagjait őrizte.
Ez a kisregény a szerző korábban megjelent modern Hamupipőke-történetének, a Finding Cinderellának a kiegészítő története, amelyben ismét főszereplőként és narrátorként lép színre az akkori történet hőhőse, Daniel. A srác akkor, a középiskolában merőben szokatlan körülmények között lett szerelmes Sixbe: a lánnyal a sulis öltözőszekrényében elbújva ismerkedett meg és jött össze, méghozzá úgy, hogy a lány a sötétben azt sem tudta, kivel szexelt.
Három romantikus kisregényt tartalmaz a General Press legújabb kiadványa - mindegyik ugyanabban a fogadóban játszódik, az írók pedig megegyeznek a Téli csábítás (202023153) című kötet szerzőivel. Sabrina Jeffries Megkésett csók című történetében a vendégek között van Konrad Juncker, a híres színműíró és Flora Younger, egy vikomtesz társalkodónője. Egykor nagyon közel álltak egymáshoz, míg a férfi el nem árulta a lányt és összetörve a szívét. Vajon a véletlen találkozás hatására vissza tudnak térni egykori érzelmeikhez?
A mesés szerelmi történet karácsony idején játszódik. Bea Armstrong nemrégiben szakított kedvesével, Adammel. Mivel családja soha nem tartotta a férfit a lányukhoz valónak, gyakorta megkapja a csípős megjegyzéseket, „mi megmondtuk előre, hogy ennek nem lesz jó vége”. Ennek okán Bea megpróbál minél kevesebbet találkozni a szüleivel, de karácsony közeledtével mégiscsak haza húzza a szíve. Szülei tanárok, akik a Robin Hood történetből híres sherwoodi erdő mélyén található erdei iskolát vezetik.
A Vinton kiadó gondozásában megjelent kötet két karácsonyi történetet foglal magában, melyeket a romantikus regények ket elismert írója, Debbie Macomber és Susan Mallery jegyez. Az Angyalhaj című elbeszélés hol máshol játszódna, mint az Orgona utcában, ahol ezúttal egy bájos szőke újságírónő, Katherine O'Connor készül a szokásos karácsonyi levél megírására, amelyben az addig hétköznapi események, sorsok megnemesülnek, a szeretet üzenetét közvetítő példatörténetekké lesznek.
A többszörösen díjazott katalán írónő verseskötete után (Énekelek, s táncot jár a hegy) a magyar olvasók regényét is kézbe vehetik Nemes Krisztina kiváló fordításának köszönhetően. Irene Solà regénye a Magvető kiadó új sorozatának első darabjaként jelent meg. A Határhelyzetek név alatt futó sorozatban kiemelkedő kortárs külföldi szerzők műveit olvashatjuk majd, a már megjelent művek mellé a várható megjelenések 2024-ben várhatóak.
A mostani regény előzményének tekinthető, Férfiidők leányregénye című könyvében egy korántsem könnyű történelmi korszak humánus-emberi arcát felvillantotta fel F. Várkonyi Zsuzsa. Két főhőse, Aladár és Klára (Aldó és Süni) történetén keresztül egyfajta választ adott arra a kérdésre, hogyan lehet átmenteni, megőrizni olyan alapvető értékeket, mint őszinteség, szeretet, család. A történetbeli Klára a mostani regényben, amely a ’70-es években játszódik, már felnőtt nőként lép színre.
2001. június 5-én a „Loft Story” néven futó valóságshow valamennyi részét végignézte a Claus család. A tizenhat éves Mélanie-t elkápráztatta, hogy a villából kijövő „túlélők” egy szempillantás alatt híresek lettek. Clara Roussel ugyancsak tizenhat évesen belenézett a műsorba, de őt nem ragadta el ilyen nagyfokú lelkesedés a könnyű siker láttán. Tizenhét év múltán, miután a lányok felnőttek, Clara rendőrtiszt lett; ő egyáltalán nincs jelen a social media platformjain. Mélanie azonban nem adta fel egykori álmát, hogy híres celeb legyen. 2018-ban már minden lehetséges oldalon regisztrált.
Ezúttal a második világháború idején játszódó krimivel jelentkezik Simon Scarrow. A történet 1939 decemberében, pár nappal karácsony előtt veszi kezdetét, Berlinben. A náci vezetés az esetleges légitámadásokra való tekintettel, kötelező elsötétítést rendelt el késő délutántól hajnalig. mindez azonban aggasztó következményekkel járt: több lett a közlekedési baleset, valamint a bűncselekmények is elszaporodtak, a kevésbé kontrolálható prostitúciótól a megszaporodó betöréseken és rablásokon át a gyilkosságokig.
A modern hadviselésben mindennél többet ér az információ, a hiteles és lehetőleg friss adat, amellyel az ellenséget megelőzve lehet komolyabb taktikai lépéseket megtenni. De ez nem volt másként az antikvitásban vagy a középkori nagy hadjáratok idején sem. A módszerek bár sokat változtak, a kémek és hírszerzők, illetve kémelhárítók tevékenysége mindig is kiemelt jelentőséggel bírt az államok, és most már a jelentős technológiai vállalatok életében. Jonathan J. Moore ebben a gazdagon illusztrált és igen informatív könyvben mutatja be a kémek és árulók legizgalmasabb történeteit, amelyek olykor valóban képesek voltak megfordítani a történelem menetét.
Sergey Young ipari befektető a jelen kötet lapjain ismerteti meg olvasóit a hosszú élettel, a longevitás fogalmával, a közeljövő várható eredményeivel, egyáltalán, hogy a tudomány és az életmód révén képesek lehetünk-e legyőzni a halált. A kötet szerzője maga is egy ilyen cégcsoportot vezet, befektetőként dollármilliókat gyűjtött össze a különböző, az élet meghosszabbítását célzó kutatások és projektek finanszírozására. A fiatalodás tudománya, bár nem beszélnek olyan sokat róla, mint például az információs technológiák forradalmáról, de már a küszöbön áll, s a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy még az évszázad közepe előtt jelentős áttörésre számíthatunk.
Jui világa véget ért 2011. március 11-én. Ekkor következett be Japán történelmének legnagyobb földrengése, amit cunami követett tíz méteres hullámokkal (de egyes helyeken a 38 métert is megközelítette). A Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál, Szendai város közelében történt katasztrófa több tízezer áldozatot követelt. A főszereplő asszonynak a lányát és édesanyját ragadta el a cunami, és ekkor lépett a gyász az élete helyére. Jui nem volt egyedül: a szökőár rengeteg családot nyomorított meg örökre.
Mondják, a sportban és az életben nincsenek „mi lett volna, ha…” kezdetű mondatok. A sikeres veterán krimiíró, Kondor Vilmos mégis a valóság erejével képzelte el, milyen lett volna Az első budapesti olimpia. Elhagyva a hét kötetre rúgó Bűnös Budapest-ciklusban megidézett harmincas és ötvenes éveket, a Második magyar köztársaság című regényével tavaly útjára indította alternatív tematikus történelmi sorozatát, ahol is 1944-ben Magyarország kiugrási kísérlete sikerrel járt, és a háború végén nem az ún. keleti blokkhoz tartozik.
Többször is javasolták már Pedro Almodóvarnak, a népszerű spanyol filmrendezőnek, hogy írja meg önéletrajzát, ő azonban rendre visszautasította a felkéréseket, attól pedig „kiütést” kapott, hogy más írja meg az életrajzát. Naplót soha sem vezetett, de fiatalkorától kezdve rendszeresen írt, köztük számos olyan történetet, melyeket önéletrajzi epizódok ihlettek, és jelentős részük alapján később filmet is készített. Kiadatlan történeteit asszisztense, Lola García rendszerezte, aki temérdek költözése során is figyelt arra, hogy az írások megmaradjanak.
Az önismereti utazás sosem ér véget – amíg e földi élet tart, személyiségünk folyamatosan fejlődik, alakul, változik. A neves szakpszichológus, L. Stipkovits Erika korábbi kötetével indította el olvasóit az önismeret rögös útján, s ha már sikeresen közelebb kerültünk önmagunkhoz, a jelen kötet fejezetein átrágva magunkat lehetőségünk adódik arra, hogy „még közelebb kerüljünk önmagunkhoz”. A szerző Dante örökérvényű költői képével nyitja kötetét: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz útat nem lelém”.
Számtalan korábbi, a nemek különbségeit, a férfiak és a nők eltérő lelki életét és szokásait boncolgató könyvük után Allan és Barbara Pease, akik nem csupán a magánéletben, de kutatásaik során is társként állnak egymás mellett e már korábban feltett kérdéseket összegzik jelen kötetükben. Bemutatják, hogy hiába alakult ált életünk a megváltozott digitális környezet hatására, a nemek közti alapvető konfliktusok mintha jottányit sem csökkentek volna, az újabb generációk kitermelik a saját félreértéseiket, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a szülők és a nagyszülők (és a generációs sort még folytathatnánk) vitáival és viszályaival.
Minél többet értesz meg a gondolkodásodról, annál jobban irányíthatod az életedet. A változás jó, az agyadnak csak egy kis győzködésre van szüksége. Többnyire nem okoz gondot, hogy elképzeljük, mit szeretnénk elérni az életünkben. A problémák akkor jelentkeznek, amikor elkezdjük ezeket megvalósítani. Sokszor bizonytalanok vagyunk, hogy mit is kellene tennünk, vagy komoly belső ellenállásba ütközünk, ha megpróbáljuk elhagyni a megszokott utat, esetleg nem bízunk a képességeinkben.
Újabb, sorrendben negyedik felnőtteknek szól kötetével, ezúttal „gasztroegypercesekkel” jelentkezik Fiala Borcsa, a wmn.hu főszerkesztője, aki éveken át vezetett gasztronómiai beszélgetőműsort is, Az élet sava Borcsa címmel. A szerző egy-egy étel köré építette fel történeteit, hiszen az ételekhez való viszonyunkat nagymértében befolyásolja az, hogy milyen emlékeink vannak azokkal kapcsolatban. Ha úgy nézzük, novelláskötetről, ha így, recepteskönyvről van tehát szó.
Dwight D. Eisenhower 1958. július 29-én írta alá azt a szövetségi törvényt, amely a National Aeronautics and Space Administration, vagyis a NASA felállításáról rendelkezett. Minderre természetesen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny miatt került sor, és azért új intézmény jött létre, mert az elnök nem bízott – ahogy ő nevezte – a „katonai-ipari komplexumban”, és egy olyan civil űrhivatal létrehozását irányozta elő, amelyet nem tábornokok, hírszerzők vagy üzletemberek, hanem tudósok irányítanak, és amelynek a célja nem a háború, hanem az űr békés meghódítása.
Huszti Péter színművész, rendező és színigazgató életét és pályáját mutatja be Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet muzeológusának albumformátumú kötete. Sok-sok fekete-fehér és színes illusztráció kíséretében ismerhetjük meg a Hendel Péter néven született művész családját, gyermekkorát, iskolai tanulmányait a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolában és a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, valamint gyermek- és kamaszkori fellépéseit az iskolai színjátszókörökben (gimnazista harmadikos korában például Bánk bánt alakította).
A Hazai úti célok név alatt futó turisztikai könyvsorozat legújabb kötete a magyarországi állatkertekkel és vadasparkokkal ismerteti meg az érdeklődő, kirándulni vágyó közönséget. A korábbi részekből megtudhattuk, milyen csodálatos kastélyok, múzeumok és arborétumok találhatók hazánkban, a jelen kötetben pedig negyven köztulajdonban, illetve magántulajdonban lévő állatkertről és állatparkról olvashatunk.
Philippa Gregory Dagályfölde-sorozatának harmadik kötete továbbszövi a korábbi kötetekben elkezdett történeteket. A történelmi regény a 17. századi angol történelembe vezeti be olvasóit. Az események az 1685-ös utódlás köré szerveződnek: II. Károly fiú utód nélkül halt meg, a trónt öccse, Jakab vette át, aki bár megígérte, hogy tiszteletben fogja tartani a rendek jogait, azonnal korlátlan hatalommal ruházta fel a katolikus egyházat. Az elégedetlenkedők élére Károly fia, Monmouth herceg állt, akit végül társaival együtt kivégeztek.
Anna Sophia, ha felágaskodott, a kirakaton és a fákon keresztül jól láthatta Köln meghatározó terét, a Neumarktot. A fiatal lány apja patikájában segédkezik – ezzel a képpel indítja családregényének első kötetét a színháztudományból és germanisztikából diplomázott a német írónő, Rebekka Eder. A regényfolyam első kötete, ahogy azt az alcím is sugallja (A patikus lánya), Sophiát állítja a középpontba. Rajta és családján keresztül a történelmi regények rajongói alaposan megismerhetik Köln városát, az uralkodó társadalmi viszonyokat 1838-ban.
A globális ökológiai válság mostanra már nem puszta fikció, nem lehet egy legyintéssel ignorálni, mert a vészjósló jelek és jelenségek teljesen kokrétan körbevesznek bennünket. Az emberiség tudatos fele mindent megtesz azért, hogy túléljük az előttünk álló időszakot - merthogy immár ilyen nagy a tét. Minden, a témához kapcsolódni tudó szakember a maga területén igyekszik cselekedni, s így tesz Jordán Ferenc hálózatkutató biológus is, aki egy olyan tudományos ismeretterjesztő kötettel jelentkezik.
A szerző elsősorban a manipuláció fogalmához tapadó negatív árnyalatot tünteti el. A manipuláció ugyanis nem más, mint az emberekkel való célirányos bánásmód, s aki eredményesen alkalmazza, az képes megvalósítani elképzeléseit, így elégedettebben, sikeresebben tudja élni az életét. A manipuláció nyolc legfontosabb szabályát tárgyaló fejezetek mindegyike két részből áll. Az első tartalmazza az adott szabály leírását sok példával illusztrálva -, s elemzi módszereit és taktikáit. A második rész a megszerzett ismeretek alkalmazására ad tanácsot.
A maga nemében egyedülálló, unikális kötetet tart kezében az olvasó. A várandósságról és a születésről szóló verseket és meséket tartalmazó gyűjtemény anyagát értő kézzel válogatta a két kitűnő szerző, Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta és Szabó T. Anna József Attila-díjas író, költő, műfordító, aki maga is két gyermek édesanyja. A szüléshez minden édesanyának személyes kötődése van, a közvélekedés többnyire rózsaszín felhőbe burkolja a babavárás időszakát, ezért gyakorta a valóságtól eltérő, idilli képet képzel el a kismama, ám az élet gyakorta rácáfol erre a felhőtlen képre.
A Hatvany-Deutsch család három generáció alatt vált báróvá, gőzmalmok, bankok, cukorgyár, konzervgyár tulajdonosává, a hatvani kastély és birtok urává. A szerteágazó család tagja volt többek között Hatvany Lajos író és Hatvany Ferenc festő, műgyűjtő, másik ágon az orientalista Hatvany Bertalan, a Szép Szó alapítója, aki az első zsidótörvény után Párizsba emigrált. Az ő fia volt Hatvany József fizikus, aki Angliában, bentlakásos iskolában tanult a második világháború kezdetén, onnan pedig kommunistaként tért haza. A lánya, Hatvany Helga Budapesten született 1960-ban.
1926-ban lőtték ki a Yellowstone Nemzeti Park utolsó farkasát, méghozzá a park vadőrei. A farkasok száma az ezt követő évtizedekben Amerika-szerte meredeken zuhant, így ezek a csúcsragadozók felkerültek a veszélyeztetett állatok listájára. Ezután kezdődött mozgalom a megmentésükre, az 1990-as évek közepén pedig összesen harmincegy farkast telepítettek Kanadából a nemzeti park északi részére. Az ún. Crystal Creek falka alapító tagjai, a 4-es alfahím és az 5-ös alfa-nőstény, valamint négy hím kölykük Albertából érkezett 1994 januárjában.
Újabb útikalauzzal jelentkezik a hátizsákos útikönyvíró, Joó András (az interneten Pó Apó). Ezúttal Bosznia-Hercegovinába csalogatja olvasóit, ahol az „erdőkkel borított hegyek, a zubogó folyók, a türkizkék tavak, a romantikus vízesések, a középkori kolostorok és várak, az Oszmán Birodalom és a Monarchia építészetének izgalmasan keveredett világa” várja a turistákat. A szerző a tőle megszokott módon, számos érdekesség, gyakorlati tanácsok, fekete-fehér és színes fotók, valamint térképek kíséretében kalauzolja végig az olvasókat a balkáni országon.
A szerző számos dokumentumra támaszkodva, képzeletével kiegészítve írta meg regényét, amely Haich Erzsébet (1897-1994) és Selvarajan Yesudian (1916-1998) közös munkájának eredményképpen létrejött jógaiskola történetét meséli el. Haich Erzsébet jómódú, felső-középosztálybeli családban született Budapesten. Spirituális nyitottsága már gyermekkorában megmutatkozott. Érzékeny végtelenül szenzibilis alkat volt, már korán megmutatkozott a művészetekben is kiemelkedő tehetsége.