Érdekes és provokatív regénnyel jelentkezett Kemény Zsófi. A számos műfajban és műnemben, művészeti ágban magát sikerrel kipróbáló alkotó ötödik regénye szatirikus és ironikus, mégis megértő és összetett módon fordul az elmúlt évek magyar belpolitikai és kulturális eseményeihez, jelesül a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül lezajlott eseményekhez. Az egyetemet ugyanis még 2020-ban a modellváltással egyet nem értő hallgatók szimbolikusan elfoglalták, ezt követően pedig 70 napon keresztül tartott a huzavona a kormány, az új vezetőség, a régi tanárok és a fiatalokkal szimpatizáló demonstrálók között. A regény nem ennyire konkrét, görbe tükröt állít mind a hatalom, mind az egykori diákok és tüntetők elé.
A Seuso-kincs egyike azon műkincseknek, melyről a régészek, művészettörténészek és muzeológusok mellett a nagyközönség is sokat hallhatott az elmúlt években, ugyanis a tárgycsoport útját heves közéleti csörték és izgalmas tulajdonjogi kérdések, a nyilvánosság előtt zajló perek és viták szegélyezik a mai napig. A Seuso-kincs a 350 és 450 közötti Római Birodalom Pannonia Valeria nevű dunamelléki provinciájából származó díszes ezüst lakomakészlet (kancsók, tálak, kézmosókészlet, illatszeres doboz) összefoglaló neve.
Marie Kondo legújabb könyvéből mindenki ízelítőt nyerhet abból, milyen érzés rendezett környezetben lakni, a szerző megosztja mindenkivel lakberendezési titkait, melyek révén „rendezett és örömteli hellyé” alakíthatjuk otthonunkat. A kötet a tanácsok mellett arra szeretné rávenni olvasóit, hogy ők is aktívan részt vegyenek a folyamatban, ezért találunk számos olyan oldalt és részt az egyes oldalakon, amelyekbe mi is beleírhatunk.
A harmincas éveiben járó Rachel Murray egy Angliában élő íreknek szóló lap újságírója, aki bár napi szinten tájékozódik a szülőhaza eseményeiről, mégsem járt a "zöld szigeten" tíz éve. Távolmaradásának nyomós oka van: egy kínos epizód, amelyre azonban eljön az ideje részletesen visszaemlékezni – ezt meséli el a történetben. Rachel annak idején a cork-i egyetemen volt utolsó éves hallgató, amikor dolgozni kezdett egy belvárosi könyvesboltban. Itt ismerkedett meg a magával ragadóan eredeti, szórakoztató sráccal, James Devlinnel.
Jayden Brooks felkapott hollywoodi filmcsillag volt, ám sztárkarrierje megszakadt, amikor súlyos kettős tragédia érte: az édesanyja és a felesége, Julia meghaltak egy autóbalesetben. Jayden azóta folyamatosan kínlódik a gyásztól, nem tud kikeveredni az önvád és önpusztítás örvényéből. Egy nap észreveszi, hogy valaki betegelte a nevét egy könyv kapcsán. Unottan rákattint a linke, majd felkapja a fejét: egy magyar nő könyvet írt róla!
Az energiatakarékos, energiaforrás-kímálő, környezettudatos életmód az emúlt évek nagyszerű és kiemelten fontos trendje. Ezeket az elveket alkalmazza a hobbikertészkedés gyakorlatára Antje Krause, aki elmagyarázza, hogyan takarékodkodhatunk a vízzel és az energiával, miközben a kertünk is egészségesebb, szebb lesz.
A természetes gyógymódok, ősi, keleti bölcsességek hazai terjesztői között tarthatjuk számon Csomai Zitát, aki már számos könyvvel bizonyította, hogy otthonosan mozog a gyógynövények, energetizáló olajok vagy a masszázs egészségmegőrző világában. A jelen kötet kisgyermekes szülők figyelmére tarthat számot, lévén olyan gyerekbajokról, a gyerekeket érintő betegségekről lesz benne szó, amelyek miatt nem biztos, hogy mindenki azonnal orvoshoz fordulna.
A kötet szerzője évek óta gyűjti a különböző meséket, csodás történeteket. Vallja, hogy a mítoszok és mondák csak az újramesélés révén maradhatnak fenn, illetve azoknak igenis komoly relevanciája van a modern ember életében is. Legújabb könyvében Zalka Csenge Virág a görög-római mítoszok közül válogat. Olyan örökérvényű történetek izgalmas csokrát adja át a felnőtt olvasóknak, amely az ismert fabulák új, eddig talán kevésbé ismert oldalát is megmutatja.
Bátran lehet állítani, hogy a kortárs könnyűzenét évek óta állócsillagként uralja, és még valószínűleg sokáig uralni is fogja Taylor Swift. A még mindig csak harmincnégy éves popdíva, aki első albumát tizenhat éves korában jelentette meg, korábban nem látott rajongási hullámot indított el szerte a világon. Nem véletlen, hogy a Taylor-jelenségről egyetemi kurzusokat tartanak, az előadó ugyanis nem csupán a country és a pop műfaját tudta megújítani, de lírai vagy éppen bulizós dalaival a személyesség új árnyalatát jelenítette meg a színpadon.
Lila Ridgefield soha nem akarta felvenni egyetemi tanár férje, Aaron Payne vezetéknevét. Lila öntörvényű nő, aki furcsa mód mégis fejet hajtott férje agresszív viselkedése előtt. Aaron ugyanis egyre gyakrabban hibáztatta feleségét, olyan apróságokért, hogy rossz helyre tette a pólóját, nem dolgozik eleget az ingatlancégnél, minden alkalmat megragadott, hogy verbális abúzálja az asszonyt.
A narancsfa-kolostor című fantasyregény – ugyancsak vaskos – előzménykötetével jelentkezik Samantha Shannon. A szerteágazó történet középpontjában négy nőalak áll. Egyikük, Tunuva Melim a Kleolinda Ondzsenju által alapított titkos társaság, a Narancsfa-kolostor egyik beavatottja. Egyben ő a kriptaőr, a kolostoralapító földi maradványainak őrzője, aki a kolostor temetkezési szertartásaiért is felel.
A misztikus realizmus jegyében fogant történet főszereplője, Sage Flores. A fiatal lány családjának nő tagjai – egy valamikori átok következményeként – mindannyian különös, mágikus adottságokkal rendelkeznek. Sage azonban, miután a kishúga, Sky meghal, elmenekül Cranberryből és igyekszik megszabadulni különleges képességétől is. A kényszerűség nyolc év múltán visszaviszi szülővárosába, ahol arra használja misztikus adottságát, hogy a helybéli Rózsa Vállalatnál beszélgessen a gyönyörű virágokkal.
A középkori szerelmi történet egyik hőse a török fiúból fiatalemberré növekvő Sábán. Apját, Bali béget a budai vilajet adószedőjévé nevezték ki, ezért érkezett az özvegyember a fiával Budára, abba a városba, ahol a törökök olyan jól érezték magukat, hogy elnevezték Aranyalmának. A fiú is megcsodálja, majd úgy megszereti a várost, hogy egy idő múltán tudatában Isztambul emléke egészen elhalványul.
A romantikus regények elismert írónője legújabb könyvében mintegy beengedi olvasóit a kulisszák mögé. Max Monroe ugyanis egy romantikus regényeket író, harmincas évei elején járó nőt tett meg legújabb könyve főszereplőjének. Brooke Baker mögött már komoly szakmai siker áll: legutóbbi könyvéből élőszereplős sorozatadaptáció is készült, ami annyira befutott, hogy a csatorna szeretne a sorozatból egy spin-off szériát is.
Ana Huang Ha sosem megy le a nap című regénye az If Love sorozat részeként a Maxim Könyvkiadónál jelent meg. Az eseménydús, szenvedélyekben bővelkedő regényben Farrah nem sejti, hogy egy üzleti ebéden Blake Ryan váratlan gondolattal lepi meg. Farrah Linről az előzőekben megtudhattuk, hogy Amerikában született kínai lány. Blake, aki a lány első szerelme, egy focicsapatban volt sztárjátékos. Farrah fülig beleszeretett a fiúba, ám összetörte a szívét.
Shahida Arabitól tavaly már jelent meg egy kötet (Toxikus kapcsolatok), ami arra készít fel, hogyan védekezzenek a hiperérzékeny (empata) emberek a hozzájuk mint "áldozataikhoz" szinte törvényszerűen vontó toxikus-narcisztikus hajlamú egyének ellen. Jó és hasznos módszereket tanított meg - de mi a helyzet akkor, ha a narcisztikus "érzelmi ragadozó" nem más, mint maga a szülő? Arabi ebben a könyvében ezzel a nehéz élethelyzettel foglalkozik: segít megérteni az érintettek számára, hogy pontosan mi és miért történt velük.
Mhairi McFarlane regényei kivétel nélkül a bestseller listák élén állnak. Mindez főként annak köszönhető, hogy az író a női sorsokat mély empátiával, ugyanakkor a sorok között bujkáló szellemes és okos véleményalkotásával fűszerezve mutatja be. Ekként van ez a mostani történetében is, amikor Roisin és Joe kapcsolatának krónikáját adja közre. A fiatal pár, baráti társaságban, egy hétvégére kibérelt falusi házban ünnepel.
Egy évvel eredeti megjelenése után magyarul is olvasható a világhírű chilei írónő, Isabel Allende új regénye, A szél ismeri a nevem. Hasonlóan a szerző korábbi műveihez, ebben a történetben is szervesen összefonódik, titokzatos és sorsszerű helyeken összeér egymással a múlt és a jelen. A könyv a megszabadulás drámájáról, a szolidaritásról, az együttérzés és a szeretet megváltó erejéről mesél.
A kötet jogfilozófus, politológus szerzője látszólag egyszerű kérdést tesz föl: kit terhel a felelősség az első világháború kirobbanásáért, illetve annak rettenetes következményeiért. A válasz megadása annál bonyolultabb, hiszen olyan kérdések is fölmerülnek, mint hogy az emberi és anyagi veszteségeken, Magyarország megcsonkításán túl a társadalomban milyen morális és mentális károkat okozott a háború szelleme? Milyen szerepe volt a háborús hangulat szításában a politikusok mellett a sajtónak, a diplomáciának, az egyháznak?
A traumákról már sokan sokat írtak, mégsem lehet elégszer szóba hozni a témát, melyre a jelen kötet kifejezetten alkalmas lehet. A szerző, Alex Howard maga is olyan gyerekkori sérelmeket hordozott magában, melyeket csak felnőttfejjel, egy hosszabb terápiát követően tudott érdemi választ adni. Mindenekelőtt fel kellett magában szabadítania az érzéseket, melyek mélyen bár, de egész életében vele voltak, döntéseit, felszíni érzéseit és hangulatát állandó jelleggel befolyásolták.
A Magyar Narancs könyvek név alatt futó sorozat újabb része a lapban 1999 óta folyamatosan publikáló, a természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról egyaránt író Barotányi Zoltán kötete, melybe a szerző a lap Konyhai kémia című rovatában megjelent írásait gyűjtötte össze. S ahogy a rovat címe és a jelen kötet címe is előrevetíti, olyan gasztronómiai kérdésekről olvashatunk élvezetes és olvasmányos módon megírt rövidebb-hosszabb szövegeket, melyek mindenkit érintenek, aki szeret főzni, vagy csak lelkesen fogyasztja az ételeket.
Lackfi János költészetéről rendre elmondják, hogy merészen él a banalitásokkal, olyan, mint a homeopátiás gyógyászat, a banalitásokkal küzd a banalitások ellen. Lírája némiképp provokatív jellegű, ahogyan e könyve is, hiszen versek sorában tesz föl banálisan hangzó, mégis nyugtalanító kérdéseket. Például: miért engedi Isten a rosszat; miért engedi az ártatlanok szenvedését; miért nem győzi meg kézzelfoghatóan a maga létéről a kétkedőket stb. Csupa kocsmai filozófiai kérdés, blaszfémikus provokáció a versek gondolati magva.
Chantal Rialland A bennünk élő család című nagy népszerűségnek örvendő kötete a Lélek és Test Könyvek kiadásaként jelent meg. Manapság a pszichológia talán egyik legnépszerűbb témája az „örökölt sor”, vagyis a felmenőink hatása, s szerencsés módon egyre többet tudunk arról, hogy rokonainktól nemcsak génjeinket, de pszichológiai jellemzőiket is örökölhetjük. A pszichogenealógia tudatosítani segít az egyénben élő családi mintázatokat, amelyeket örökül kap.
A kilencvenes évek közepén nagy port kavart Maurizio Gucci meggyilkolása, valamint az azt követő bírósági tárgyalás. A Gucci divatház akkori vezetőjéről van szó, akit 1995. március 27-én gyilkoltak meg irodája előtt, a Via Palestrón álló épület előcsarnokában. A bérgyilkos felbérlésével később a volt feleségét, Patrizia Reggianit vádolták meg, akit a sajtó „A fekete özvegyként” is emlegetett a tárgyalás során. A vád szerint Patrizia indítékai a féltékenység, a pénz és Maurizio iránt érzett gyűlölete volt.
A POKET Könyvek név alatt futó sorozatban jelent meg Háy János vietnámi útinaplója. Az elismert író és költő a távol-keleti országban tett utazásairól közöl egy esszéista stílusban megírt összefoglalót. A Vietnámban látottak nem csupán arra sarkallták a szerzőt, hogy plasztikus módon állítsa a távoli és egzotikus vidéket leendő olvasói elé, hanem hogy a világunkat meghatározó fogyasztói társadalommal, globalizmussal, turizmussal, kolonialista és posztkolonialista szemlélettel kritikus módon bánjon.
Megyeri Zsuzsanna Családi kirakós című kötete a HVG Könyvek gondozásában jelent meg. A kötet mozaikcsaládok létrejöttét, kialakulását mutatja be interjúalanyok történeteire fókuszálva. A történetekből kirajzolódik, milyen nehézségekkel kell megküzdenie társadalmunkban annak, aki mozaikcsaládban él, de mindennek a szép oldalát is megismerhetjük a kötetből, ugyanis a szeretet mindenek felett áll. „A mozaikcsalád olyan együttélési forma, amely egy korábban létező, de felbomlott család tagjaiból épül újjá, és amelyben legalább egy olyan gyermek él, akinek egyik szülője nem vérszerinti” - olvashatjuk a kötetben.
Jávori Ferenc, azaz Fegya neve összeforrott a klezmer zenével, amelynek hazánkban a legismertebb és legelismertebb képviselője, népszerűsítője. Aki látta a Hegedűs a háztetőn cím musicalban zenélni a művészt (1996, Madách Színház), annak örök élmény marad hegedűjátéka. Varázslatos művészete egyesíti a kárpátaljai falvak, a kisvárosi zsidóság ünnepi események alkalmával megszólaltatott semmi máshoz nem fogható ritmusvilágát, amely összefonódik az előadó vitathatatlan, magas szintű zenei tudásával, tehetségével.
A 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című kötet Kőváry Zoltán és Papp-Zipernovszky Orsolya szerkesztésében a HVG Könyvek kiadásaként jelent meg. A kötet szerzői a magyar tudományos élet legelismertebb tagjai, s a kötet fejezeteiben olyan pszichológusok, pszichiáterek és klinikusok kaptak helyet, akiknek a hatása a mai napig jelentős, sőt, mi több, tetten érhető. A tudományos-ismeretterjesztő stílusú fejezetek fogalmakat, alkotói életutakat mutatnak be, melyek segítségével átfogó tudásra tehet szert a magyar pszichológiatörténet iránt érdeklődő olvasó.
Sokak véleménye szerint minden idők legnagyobb futballistája az argentin Lionel Messi. Hosszú éveken át a Barcelona, majd a Paris Saint-Germain játékosa volt, jelenleg az Inter Miami támadó középpályása. Tízszeres spanyol bajnok, négyszeres Bajnokok Ligája-győztes, 2008-ban olimpiai bajnok, és 2022-ben világbajnok labdarúgó, aki 2009 és 2023 között nyolc alkalommal kapta meg az Aranylabdát (ez utóbbival abszolút rekordernek számít). De hogyan lett az alacsony növésű, növekedésihormon-kezelésre szoruló, szegény argentin családban felnőtt „Bolha” néhány év alatt a világ egyik legismertebb játékosa?
Szerencsés hozadéka a mostani pszichológiai trendeknek, hogy kiemelt figyelem fordul a trauma témakörére - és nem csak úgy, ahogy a köztudatban, ti. hogy traumatizált ember az, aki háborús túlélő, menekült, súlyos balesetet szenvedett. Trauma ugyanis minden olyan élmény lehet, ami mentálisan és lelkileg "túl sok", aminek feldolgozásához kevésnek bizonyul meglevő megküzdési stratégiánk. Így például traumává válhat a szóbeli bántalmazás, állás elvesztése, megcsalás is, hogy csak pár hétköznapi példát mondjunk.
A thrillerrajongó honi közönségnek nem kell bemutatnunk Arne Dahl munkásságát: a számos díjjal kitüntetett svéd író az évek alatt saját iskolát teremtett, amelyet az intellektuális, szépirodalmi minőségben megírt thrillerek fémjeleznek. A szerző 2016-ban kezdett el dolgozni a Sam Berger és Molly Blom kettősét középpontba állító sorozatán, melynek immár a negyedik részét is kézbe vehetik az olvasók. A Szabadság Dahl egyik legsötétebb és legbrutálisabb munkája, amely ezzel egy időben talán a legintimebb kötete is: az író ugyanis Berger lelki világát és családi kapcsolatait, érzelmi világát hasonlóan virtuóz módon viszi színre, mint a hátborzongató bűntényeket.
A fotográfia híres mesterei című tematikus sorozat legújabb darabja kétségkívül az egyik legismertebb magyar fotográfus, Robert Capa életét és munkásságát mutatja be. A róla szóló korábbi életrajzokkal szemben a szerző, Bodnár János Capa képeit a szöveghez rendelte, így az életúttal pármuzamosan a legfontosabb alkotásokat is megismerhetjük. A képanyag alapja a 937 darabból álló ún. Mesterdarabok, amelyeket még öccse, Cornell Capa és első életrajzírója, Richard Whelan állított össze, ezt szűkítette tovább a szerző valamivel több mint háromszáz képre.
Az irodalomtörténet alaposan föltárta Ady Endre mozgalmas szerelmi életét, a két meghatározó jelentőségű asszony – Léda és Csinszka, azaz Brüll Adél és Boncza Berta – mellett a költő életébe beúszó „kis női csukák” nevét, életrajzi és az életműben játszott szerepét. Ugyanakkor a költő által Nyanyucinak becézett, királynői termetű Sándor (Schwartz) Lászlóné, született Schreiber Bella (1886-1955) szinte a legutóbbi időkig ismeretlen volt, pedig egy bő esztendeig, Ady házasságkötéséig fontos szerepet játszott a költő életében. A muzeológus-irodalomtörténész szerzőpáros most egész kötetben ad számot e kapcsolat történetéről.
A több népszerű regényt jegyző Mörk Leonóra most egy új műfajban próbálja ki magát. A szerző, talán a személyiségéből, talán gyermekkori élményeiből kifolyólag, de mindig is csodálta azokat a nőket, akik a maguk korában a miénknél sokkal több és sokkal szigorúbb megkötéssel szembesültek, mégis mertek dacolni az elvárásokkal. Az elmúlt évek során, amikor regényeihez gyűjtött háttéranyagot, több ilyen nővel is találkozott, akik állhatatosan mentek előre a saját útjukon, mert így látták helyesnek.
A Theodoszisz család még az ötvenes években települt át Görögországból az Egyesült Államokba, ahol milliós vagyonra tettek szert. A família és a vállalat feje, Demetriosz roppant sikeres üzletember, aki már Amerikában született lányát, Arianát tejben-vajban füröszti, így a lánynak más dolga sincs, mint vég nélkül partizni a barátaival. A buliknak azonban egy családi tragédia vet véget: meghal a Theodosziszok legidősebb asszonya, Jaja nagymama és olyan örökséget hagy Arianára, ami egyszerre hatalmas ajándék és felelősséggel járó hivatás.
A jogi thriller nagymestere, John Grisham ezúttal három kisregénnyel jelentkezik egy kötetben. Mindhárom történet a bűn és az igazságszolgáltatás kérdéseit feszegeti. A címadó kisregény (Egy kanál vízben) főszereplői egy testvérpár, akik közösen vezetik az apjuktól „örökölt” ügyvédi irodát, a St. Louis-i Malloy & Malloyt. A cég nincs könnyű helyzetben, az apjukat ugyanis öt évvel korábban lesittelték, miután bűnösnek vallotta magát a felesége meggyilkolásában, és még öt évet kell börtönben töltenie, ha nem szabadul előbb.
Igaz történet alapján vette papírra a Hollandiában született Jannetje Johanna Schaft (1920-1945), a címbeli vöröshajú lány életének történetét az író. Schaft fiatal korától kezdve érdeklődött a politika iránt, a társadalmi igazságosságról gyakorta esett szó a családjában is, ez ösztönözte őt arra, hogy a jogi pályát válassza. 1938-ban kezdte meg jogi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen, itt került jó barátságba Sonja Frenk és Philine Polak zsidó hallgatókkal.
Újabb Olaszországban játszódó romantikus regénnyel jelentkezik Jennifer Probst, bár a történet New Yorkban veszi kezdetét. Itt él Madison, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy esküvői meghívót kap Avatól. Annak idején Chelsea, Madison és Ava a legjobb barátnők voltak, együtt jártak egyetemre és kollégiumi szobatársak is voltak, ám később elváltak az útjaik, és nem is nagyon tartották a kapcsolatot. Annak idején megfogadták, hiába sodorja őket az élet különböző irányokba, mindegyikük házasságkötésén jelen lesznek.
Az író már előző „Balaton” krimisorozatával is bebizonyította, hogy a műfaj szinte valamennyi „technikai kellékét” nemcsak, hogy ismeri, de tűpontosan használja is azokat történeteinek megírásakor. Feltételezhető, hogy a szerzőnek helyszínválasztáskor mintaként, talán a Skandináv krimik szolgáltak, de ő sokkal „lágyabb” hangfekvésben, nem az északi stílus ridegségével ábrázolja Malmőt, ahol svéd szereplőit játszatja. Greta Almgren csapatával nyomozni kezd, amikor egy nyári éjjelen megtalálják egy kamasz lány holttestét, aki kétséget kizáróan a gót szubkultúra tagja volt.
Bán Mór Kastély című sorozatának első darabját tartja kezében az olvasó. A történelmi eposz a gödöllői kastély száz esztendejét (1848-1948) fogja össze, egyben családregényként is bemutatva a tulajdonosok és a személyzet – inasok, szobalányok, szakácsok, kertészek és sokan mások - életén keresztül a 19-20. századi Magyarország történelmét, történetét. A szerző ajánló sorai szerint a gödöllői kastély termeiben a kiszolgáló személyzet állandó, azonban a történelmi helyzetnek megfelelően a lakók változnak.
Legújabb regényében a mesés dél-francia vidékre kalauzolja olvasóit Baráth Viktória. A történet azonban New Yorkban veszi kezdetét. Lily öt évvel ezelőtt vesztette el a férjét, így viszonylag fiatalon jutott özvegységre. Előtte sikeres fotóművész volt, ám férje halála annyira letaglózta, hogy a fotózást is abba hagyta és egy kávézóban helyezkedett el. Aztán Lily egy nap váratlan levelet kap Franciaországból, Saint-Rémy-de-Provence-ból. A levélből kiderül, hogy a kisvárosban elhunyt egy idős férfi, bizonyos Monsieur Corbin.
Az évtizedek óta terapeutaként dolgozó szerző szeretné megosztani személyes élményeit és belátásait, valamint szakmai eredményeit a kamaszok nevelésével kapcsolatban. Iben Dissing Sandahl kifejti, hogy Dániában is meghatározó nézetnek számít, hogy kamaszkorban már nem lehet nevelni a gyerekeket, nem szabad őket korlátozni, rájuk kell hagyni, találják meg az útjukat, a helyüket a világban. A szerző azért ezt jóval árnyaltabban szeretné látni és láttatni.
Kevés olyan ikonikus divatmárka van a világon, mint a híresek és gazdagok körében töretlen népszerűségnek örvendő Louis Vuitton. Karen Homer könyve bevezeti a divat kultúrtörténete iránt érdeklődő olvasókat a divatház kezdeteibe. A szerző a Dior) és a Gucci ház után a Divatikonok név alatt futó sorozat ötödik részeként a Louis Vuitton káprázatos világának kulisszatitkairól rántja le a leplet.
Japánban ősidők óta kedvelt állat a macska, a folklórban és a mitológiában is számtalan történet szereplőjeként jelent meg, emellett az írók jónéhány regényükben népszerűsítették alakjukat. A japánok a macskáknak kezdettől fogva mágikus erőt tulajdonítottak rejtőzködő jellemük, hosszú életük és különleges szemeik miatt, nem csoda hát, ha Mocsidzuki Mai is őket választotta regénye főszereplőinek. A negyven éves Szerikava Mituki számos esztendőn keresztül tanárként kereste kenyerét, majd váltott és irodalmi hajlamait kamatoztatva forgatókönyvíróként végezte munkáját.
Jakupcsek Gabriella hazánk egyik legismertebb televíziós személyisége, sikeres beszélgetős műsorok vezetője. Alapos felkészültsége, szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Számos, életvezetési könyvként is olvasható munka fűződik a nevéhez, melyekben évtizedes tapasztalatainak, magánéleti és szakmai sikereinek, esetleges kudarcainak visszfényében láttatja, hogy mindig, még a legreménytelenebbnek látszó helyzetekből is van kiút.
Az emberek többsége úgy véli, a siker ellentéte a kudarc, amely negatív helyzet, ekként el kell kerülni azt. A szerző egészen más szemszögből láttatja olvasóival a kudarc fogalmát, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy létezik rossz kudarc, de létezik jó kudarc is! Amy Edmondson a Harvard Business School professzora erről a megállapításáról győzi meg az olvasót, amikor számos esettanulmány tükrében bizonyítja, hogy a kudarcok megélése milyen fontos az életben.
Valuch Tibor munkája áttekintő igénnyel nyúl a közelmúlt és a jelen magyar társadalmi változásaihoz. Lévén a szerző történész, módszertanilag jóval tágabb spektrumot ölelhet fel kutatásai során, mint a szociológia és a statisztika művelői; ennek köszönhetően munkája során egy olyan multidiszciplináris megközelítést érvényesíthetett, amely lehetővé tette számára, hogy e nehezen áttekinthető kérdéskör tárgyalásakor elemzéseibe a kvantitatív adatoktól és megismerési módszertől elkülönböződő eljárásokat is bevonjon.
Az írásbeliség kezdeteitől napjainkig számos híres könyv került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A katolikus egyház már 1559-ben összeállított egy listát Index librorum prohibitorium („Tiltott könyvek jegyzéke”) címmel. 1571-től kezdve ezt a listát rendszeresen frissítették, a 20. századra már körülbelül ötezer címet tartalmazott. A Dekameron például az elsők között került fel rá, mégpedig azért, mert egyházi személyeket ábrázolt nemi aktus közben.
A Skandináv krimik sorozatban megjelent thriller a Sebastian Bergman alszéria nyolcadik darabjaként borzolja majd fel az olvasói kedélyeket. A történet központi alakja, Sebastian Bergman kriminálpszichológus, valamikor a svéd királyi, gyilkossági nyomozócsoportnál teljesített szolgálatot. Miután elbocsátották állásából az évek során megélt tapasztalatait felhasználva izgalmas regényeket ír. Felnőtt lánya, Vanja apja nyomdokaiba lépett, ő is a rendőrség kötelékében dolgozik, nyomozótisztként vezeti csoportját. Jelen történet előzményében derült ki, hogy az egyik munkatársa sorozatgyilkos, a nyomozónőnek ezután mindent be kell vetnie annak érdekében, hogy a csoportját ne szüntesse meg a rendőrség.
Bizonyára számos szülő - gyakorta kétségbeesetten – tapasztalta, hogy jó képességű gyermeke, aki az iskolában remekül teljesít, képtelen olyan egyszerűnek tűnő feladatokat elvégezni, mint amilyen a szobája rendben tartása, nem tud folyamatosan egy helyben ülni, mindig felugrál, ha valami nem a kedve szerint történik, dührohamot kap és agresszívvé válik, képtelen szabályokhoz igazodni, stb.
Copyright © 1997-2020.
9700 Szombathely, Dr. Antall József tér 1.
Telefon: +36 94 513-530 (Titkárság), +36 94 513-540 (Olvasószolgálat)
E-mail: bdmk@bdmk.hu
Impresszum Adatvédelem Szerzői jogok
A misztikus realizmus jegyében fogant történet főszereplője, Sage Flores. A fiatal lány családjának nő tagjai – egy valamikori átok következményeként – mindannyian különös, mágikus adottságokkal rendelkeznek. Sage azonban, miután a kishúga, Sky meghal, elmenekül Cranberryből és igyekszik megszabadulni különleges képességétől is. A kényszerűség nyolc év múltán visszaviszi szülővárosába, ahol arra használja misztikus adottságát, hogy a helybéli Rózsa Vállalatnál beszélgessen a gyönyörű virágokkal.
A középkori szerelmi történet egyik hőse a török fiúból fiatalemberré növekvő Sábán. Apját, Bali béget a budai vilajet adószedőjévé nevezték ki, ezért érkezett az özvegyember a fiával Budára, abba a városba, ahol a törökök olyan jól érezték magukat, hogy elnevezték Aranyalmának. A fiú is megcsodálja, majd úgy megszereti a várost, hogy egy idő múltán tudatában Isztambul emléke egészen elhalványul.
A romantikus regények elismert írónője legújabb könyvében mintegy beengedi olvasóit a kulisszák mögé. Max Monroe ugyanis egy romantikus regényeket író, harmincas évei elején járó nőt tett meg legújabb könyve főszereplőjének. Brooke Baker mögött már komoly szakmai siker áll: legutóbbi könyvéből élőszereplős sorozatadaptáció is készült, ami annyira befutott, hogy a csatorna szeretne a sorozatból egy spin-off szériát is.
Ana Huang Ha sosem megy le a nap című regénye az If Love sorozat részeként a Maxim Könyvkiadónál jelent meg. Az eseménydús, szenvedélyekben bővelkedő regényben Farrah nem sejti, hogy egy üzleti ebéden Blake Ryan váratlan gondolattal lepi meg. Farrah Linről az előzőekben megtudhattuk, hogy Amerikában született kínai lány. Blake, aki a lány első szerelme, egy focicsapatban volt sztárjátékos. Farrah fülig beleszeretett a fiúba, ám összetörte a szívét.
Shahida Arabitól tavaly már jelent meg egy kötet (Toxikus kapcsolatok), ami arra készít fel, hogyan védekezzenek a hiperérzékeny (empata) emberek a hozzájuk mint "áldozataikhoz" szinte törvényszerűen vontó toxikus-narcisztikus hajlamú egyének ellen. Jó és hasznos módszereket tanított meg - de mi a helyzet akkor, ha a narcisztikus "érzelmi ragadozó" nem más, mint maga a szülő? Arabi ebben a könyvében ezzel a nehéz élethelyzettel foglalkozik: segít megérteni az érintettek számára, hogy pontosan mi és miért történt velük.
Mhairi McFarlane regényei kivétel nélkül a bestseller listák élén állnak. Mindez főként annak köszönhető, hogy az író a női sorsokat mély empátiával, ugyanakkor a sorok között bujkáló szellemes és okos véleményalkotásával fűszerezve mutatja be. Ekként van ez a mostani történetében is, amikor Roisin és Joe kapcsolatának krónikáját adja közre. A fiatal pár, baráti társaságban, egy hétvégére kibérelt falusi házban ünnepel.
Egy évvel eredeti megjelenése után magyarul is olvasható a világhírű chilei írónő, Isabel Allende új regénye, A szél ismeri a nevem. Hasonlóan a szerző korábbi műveihez, ebben a történetben is szervesen összefonódik, titokzatos és sorsszerű helyeken összeér egymással a múlt és a jelen. A könyv a megszabadulás drámájáról, a szolidaritásról, az együttérzés és a szeretet megváltó erejéről mesél.
A kötet jogfilozófus, politológus szerzője látszólag egyszerű kérdést tesz föl: kit terhel a felelősség az első világháború kirobbanásáért, illetve annak rettenetes következményeiért. A válasz megadása annál bonyolultabb, hiszen olyan kérdések is fölmerülnek, mint hogy az emberi és anyagi veszteségeken, Magyarország megcsonkításán túl a társadalomban milyen morális és mentális károkat okozott a háború szelleme? Milyen szerepe volt a háborús hangulat szításában a politikusok mellett a sajtónak, a diplomáciának, az egyháznak?
A traumákról már sokan sokat írtak, mégsem lehet elégszer szóba hozni a témát, melyre a jelen kötet kifejezetten alkalmas lehet. A szerző, Alex Howard maga is olyan gyerekkori sérelmeket hordozott magában, melyeket csak felnőttfejjel, egy hosszabb terápiát követően tudott érdemi választ adni. Mindenekelőtt fel kellett magában szabadítania az érzéseket, melyek mélyen bár, de egész életében vele voltak, döntéseit, felszíni érzéseit és hangulatát állandó jelleggel befolyásolták.
A Magyar Narancs könyvek név alatt futó sorozat újabb része a lapban 1999 óta folyamatosan publikáló, a természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról egyaránt író Barotányi Zoltán kötete, melybe a szerző a lap Konyhai kémia című rovatában megjelent írásait gyűjtötte össze. S ahogy a rovat címe és a jelen kötet címe is előrevetíti, olyan gasztronómiai kérdésekről olvashatunk élvezetes és olvasmányos módon megírt rövidebb-hosszabb szövegeket, melyek mindenkit érintenek, aki szeret főzni, vagy csak lelkesen fogyasztja az ételeket.
Lackfi János költészetéről rendre elmondják, hogy merészen él a banalitásokkal, olyan, mint a homeopátiás gyógyászat, a banalitásokkal küzd a banalitások ellen. Lírája némiképp provokatív jellegű, ahogyan e könyve is, hiszen versek sorában tesz föl banálisan hangzó, mégis nyugtalanító kérdéseket. Például: miért engedi Isten a rosszat; miért engedi az ártatlanok szenvedését; miért nem győzi meg kézzelfoghatóan a maga létéről a kétkedőket stb. Csupa kocsmai filozófiai kérdés, blaszfémikus provokáció a versek gondolati magva.
Chantal Rialland A bennünk élő család című nagy népszerűségnek örvendő kötete a Lélek és Test Könyvek kiadásaként jelent meg. Manapság a pszichológia talán egyik legnépszerűbb témája az „örökölt sor”, vagyis a felmenőink hatása, s szerencsés módon egyre többet tudunk arról, hogy rokonainktól nemcsak génjeinket, de pszichológiai jellemzőiket is örökölhetjük. A pszichogenealógia tudatosítani segít az egyénben élő családi mintázatokat, amelyeket örökül kap.
A kilencvenes évek közepén nagy port kavart Maurizio Gucci meggyilkolása, valamint az azt követő bírósági tárgyalás. A Gucci divatház akkori vezetőjéről van szó, akit 1995. március 27-én gyilkoltak meg irodája előtt, a Via Palestrón álló épület előcsarnokában. A bérgyilkos felbérlésével később a volt feleségét, Patrizia Reggianit vádolták meg, akit a sajtó „A fekete özvegyként” is emlegetett a tárgyalás során. A vád szerint Patrizia indítékai a féltékenység, a pénz és Maurizio iránt érzett gyűlölete volt.
A POKET Könyvek név alatt futó sorozatban jelent meg Háy János vietnámi útinaplója. Az elismert író és költő a távol-keleti országban tett utazásairól közöl egy esszéista stílusban megírt összefoglalót. A Vietnámban látottak nem csupán arra sarkallták a szerzőt, hogy plasztikus módon állítsa a távoli és egzotikus vidéket leendő olvasói elé, hanem hogy a világunkat meghatározó fogyasztói társadalommal, globalizmussal, turizmussal, kolonialista és posztkolonialista szemlélettel kritikus módon bánjon.
Megyeri Zsuzsanna Családi kirakós című kötete a HVG Könyvek gondozásában jelent meg. A kötet mozaikcsaládok létrejöttét, kialakulását mutatja be interjúalanyok történeteire fókuszálva. A történetekből kirajzolódik, milyen nehézségekkel kell megküzdenie társadalmunkban annak, aki mozaikcsaládban él, de mindennek a szép oldalát is megismerhetjük a kötetből, ugyanis a szeretet mindenek felett áll. „A mozaikcsalád olyan együttélési forma, amely egy korábban létező, de felbomlott család tagjaiból épül újjá, és amelyben legalább egy olyan gyermek él, akinek egyik szülője nem vérszerinti” - olvashatjuk a kötetben.
Jávori Ferenc, azaz Fegya neve összeforrott a klezmer zenével, amelynek hazánkban a legismertebb és legelismertebb képviselője, népszerűsítője. Aki látta a Hegedűs a háztetőn cím musicalban zenélni a művészt (1996, Madách Színház), annak örök élmény marad hegedűjátéka. Varázslatos művészete egyesíti a kárpátaljai falvak, a kisvárosi zsidóság ünnepi események alkalmával megszólaltatott semmi máshoz nem fogható ritmusvilágát, amely összefonódik az előadó vitathatatlan, magas szintű zenei tudásával, tehetségével.
A 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című kötet Kőváry Zoltán és Papp-Zipernovszky Orsolya szerkesztésében a HVG Könyvek kiadásaként jelent meg. A kötet szerzői a magyar tudományos élet legelismertebb tagjai, s a kötet fejezeteiben olyan pszichológusok, pszichiáterek és klinikusok kaptak helyet, akiknek a hatása a mai napig jelentős, sőt, mi több, tetten érhető. A tudományos-ismeretterjesztő stílusú fejezetek fogalmakat, alkotói életutakat mutatnak be, melyek segítségével átfogó tudásra tehet szert a magyar pszichológiatörténet iránt érdeklődő olvasó.
Sokak véleménye szerint minden idők legnagyobb futballistája az argentin Lionel Messi. Hosszú éveken át a Barcelona, majd a Paris Saint-Germain játékosa volt, jelenleg az Inter Miami támadó középpályása. Tízszeres spanyol bajnok, négyszeres Bajnokok Ligája-győztes, 2008-ban olimpiai bajnok, és 2022-ben világbajnok labdarúgó, aki 2009 és 2023 között nyolc alkalommal kapta meg az Aranylabdát (ez utóbbival abszolút rekordernek számít). De hogyan lett az alacsony növésű, növekedésihormon-kezelésre szoruló, szegény argentin családban felnőtt „Bolha” néhány év alatt a világ egyik legismertebb játékosa?
Szerencsés hozadéka a mostani pszichológiai trendeknek, hogy kiemelt figyelem fordul a trauma témakörére - és nem csak úgy, ahogy a köztudatban, ti. hogy traumatizált ember az, aki háborús túlélő, menekült, súlyos balesetet szenvedett. Trauma ugyanis minden olyan élmény lehet, ami mentálisan és lelkileg "túl sok", aminek feldolgozásához kevésnek bizonyul meglevő megküzdési stratégiánk. Így például traumává válhat a szóbeli bántalmazás, állás elvesztése, megcsalás is, hogy csak pár hétköznapi példát mondjunk.
A thrillerrajongó honi közönségnek nem kell bemutatnunk Arne Dahl munkásságát: a számos díjjal kitüntetett svéd író az évek alatt saját iskolát teremtett, amelyet az intellektuális, szépirodalmi minőségben megírt thrillerek fémjeleznek. A szerző 2016-ban kezdett el dolgozni a Sam Berger és Molly Blom kettősét középpontba állító sorozatán, melynek immár a negyedik részét is kézbe vehetik az olvasók. A Szabadság Dahl egyik legsötétebb és legbrutálisabb munkája, amely ezzel egy időben talán a legintimebb kötete is: az író ugyanis Berger lelki világát és családi kapcsolatait, érzelmi világát hasonlóan virtuóz módon viszi színre, mint a hátborzongató bűntényeket.
A fotográfia híres mesterei című tematikus sorozat legújabb darabja kétségkívül az egyik legismertebb magyar fotográfus, Robert Capa életét és munkásságát mutatja be. A róla szóló korábbi életrajzokkal szemben a szerző, Bodnár János Capa képeit a szöveghez rendelte, így az életúttal pármuzamosan a legfontosabb alkotásokat is megismerhetjük. A képanyag alapja a 937 darabból álló ún. Mesterdarabok, amelyeket még öccse, Cornell Capa és első életrajzírója, Richard Whelan állított össze, ezt szűkítette tovább a szerző valamivel több mint háromszáz képre.
Az irodalomtörténet alaposan föltárta Ady Endre mozgalmas szerelmi életét, a két meghatározó jelentőségű asszony – Léda és Csinszka, azaz Brüll Adél és Boncza Berta – mellett a költő életébe beúszó „kis női csukák” nevét, életrajzi és az életműben játszott szerepét. Ugyanakkor a költő által Nyanyucinak becézett, királynői termetű Sándor (Schwartz) Lászlóné, született Schreiber Bella (1886-1955) szinte a legutóbbi időkig ismeretlen volt, pedig egy bő esztendeig, Ady házasságkötéséig fontos szerepet játszott a költő életében. A muzeológus-irodalomtörténész szerzőpáros most egész kötetben ad számot e kapcsolat történetéről.
A több népszerű regényt jegyző Mörk Leonóra most egy új műfajban próbálja ki magát. A szerző, talán a személyiségéből, talán gyermekkori élményeiből kifolyólag, de mindig is csodálta azokat a nőket, akik a maguk korában a miénknél sokkal több és sokkal szigorúbb megkötéssel szembesültek, mégis mertek dacolni az elvárásokkal. Az elmúlt évek során, amikor regényeihez gyűjtött háttéranyagot, több ilyen nővel is találkozott, akik állhatatosan mentek előre a saját útjukon, mert így látták helyesnek.
A Theodoszisz család még az ötvenes években települt át Görögországból az Egyesült Államokba, ahol milliós vagyonra tettek szert. A família és a vállalat feje, Demetriosz roppant sikeres üzletember, aki már Amerikában született lányát, Arianát tejben-vajban füröszti, így a lánynak más dolga sincs, mint vég nélkül partizni a barátaival. A buliknak azonban egy családi tragédia vet véget: meghal a Theodosziszok legidősebb asszonya, Jaja nagymama és olyan örökséget hagy Arianára, ami egyszerre hatalmas ajándék és felelősséggel járó hivatás.
A jogi thriller nagymestere, John Grisham ezúttal három kisregénnyel jelentkezik egy kötetben. Mindhárom történet a bűn és az igazságszolgáltatás kérdéseit feszegeti. A címadó kisregény (Egy kanál vízben) főszereplői egy testvérpár, akik közösen vezetik az apjuktól „örökölt” ügyvédi irodát, a St. Louis-i Malloy & Malloyt. A cég nincs könnyű helyzetben, az apjukat ugyanis öt évvel korábban lesittelték, miután bűnösnek vallotta magát a felesége meggyilkolásában, és még öt évet kell börtönben töltenie, ha nem szabadul előbb.
Igaz történet alapján vette papírra a Hollandiában született Jannetje Johanna Schaft (1920-1945), a címbeli vöröshajú lány életének történetét az író. Schaft fiatal korától kezdve érdeklődött a politika iránt, a társadalmi igazságosságról gyakorta esett szó a családjában is, ez ösztönözte őt arra, hogy a jogi pályát válassza. 1938-ban kezdte meg jogi tanulmányait az Amszterdami Egyetemen, itt került jó barátságba Sonja Frenk és Philine Polak zsidó hallgatókkal.
Újabb Olaszországban játszódó romantikus regénnyel jelentkezik Jennifer Probst, bár a történet New Yorkban veszi kezdetét. Itt él Madison, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy esküvői meghívót kap Avatól. Annak idején Chelsea, Madison és Ava a legjobb barátnők voltak, együtt jártak egyetemre és kollégiumi szobatársak is voltak, ám később elváltak az útjaik, és nem is nagyon tartották a kapcsolatot. Annak idején megfogadták, hiába sodorja őket az élet különböző irányokba, mindegyikük házasságkötésén jelen lesznek.
Az író már előző „Balaton” krimisorozatával is bebizonyította, hogy a műfaj szinte valamennyi „technikai kellékét” nemcsak, hogy ismeri, de tűpontosan használja is azokat történeteinek megírásakor. Feltételezhető, hogy a szerzőnek helyszínválasztáskor mintaként, talán a Skandináv krimik szolgáltak, de ő sokkal „lágyabb” hangfekvésben, nem az északi stílus ridegségével ábrázolja Malmőt, ahol svéd szereplőit játszatja. Greta Almgren csapatával nyomozni kezd, amikor egy nyári éjjelen megtalálják egy kamasz lány holttestét, aki kétséget kizáróan a gót szubkultúra tagja volt.
Bán Mór Kastély című sorozatának első darabját tartja kezében az olvasó. A történelmi eposz a gödöllői kastély száz esztendejét (1848-1948) fogja össze, egyben családregényként is bemutatva a tulajdonosok és a személyzet – inasok, szobalányok, szakácsok, kertészek és sokan mások - életén keresztül a 19-20. századi Magyarország történelmét, történetét. A szerző ajánló sorai szerint a gödöllői kastély termeiben a kiszolgáló személyzet állandó, azonban a történelmi helyzetnek megfelelően a lakók változnak.
Legújabb regényében a mesés dél-francia vidékre kalauzolja olvasóit Baráth Viktória. A történet azonban New Yorkban veszi kezdetét. Lily öt évvel ezelőtt vesztette el a férjét, így viszonylag fiatalon jutott özvegységre. Előtte sikeres fotóművész volt, ám férje halála annyira letaglózta, hogy a fotózást is abba hagyta és egy kávézóban helyezkedett el. Aztán Lily egy nap váratlan levelet kap Franciaországból, Saint-Rémy-de-Provence-ból. A levélből kiderül, hogy a kisvárosban elhunyt egy idős férfi, bizonyos Monsieur Corbin.
Az évtizedek óta terapeutaként dolgozó szerző szeretné megosztani személyes élményeit és belátásait, valamint szakmai eredményeit a kamaszok nevelésével kapcsolatban. Iben Dissing Sandahl kifejti, hogy Dániában is meghatározó nézetnek számít, hogy kamaszkorban már nem lehet nevelni a gyerekeket, nem szabad őket korlátozni, rájuk kell hagyni, találják meg az útjukat, a helyüket a világban. A szerző azért ezt jóval árnyaltabban szeretné látni és láttatni.
Kevés olyan ikonikus divatmárka van a világon, mint a híresek és gazdagok körében töretlen népszerűségnek örvendő Louis Vuitton. Karen Homer könyve bevezeti a divat kultúrtörténete iránt érdeklődő olvasókat a divatház kezdeteibe. A szerző a Dior) és a Gucci ház után a Divatikonok név alatt futó sorozat ötödik részeként a Louis Vuitton káprázatos világának kulisszatitkairól rántja le a leplet.
Japánban ősidők óta kedvelt állat a macska, a folklórban és a mitológiában is számtalan történet szereplőjeként jelent meg, emellett az írók jónéhány regényükben népszerűsítették alakjukat. A japánok a macskáknak kezdettől fogva mágikus erőt tulajdonítottak rejtőzködő jellemük, hosszú életük és különleges szemeik miatt, nem csoda hát, ha Mocsidzuki Mai is őket választotta regénye főszereplőinek. A negyven éves Szerikava Mituki számos esztendőn keresztül tanárként kereste kenyerét, majd váltott és irodalmi hajlamait kamatoztatva forgatókönyvíróként végezte munkáját.
Jakupcsek Gabriella hazánk egyik legismertebb televíziós személyisége, sikeres beszélgetős műsorok vezetője. Alapos felkészültsége, szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Számos, életvezetési könyvként is olvasható munka fűződik a nevéhez, melyekben évtizedes tapasztalatainak, magánéleti és szakmai sikereinek, esetleges kudarcainak visszfényében láttatja, hogy mindig, még a legreménytelenebbnek látszó helyzetekből is van kiút.
Az emberek többsége úgy véli, a siker ellentéte a kudarc, amely negatív helyzet, ekként el kell kerülni azt. A szerző egészen más szemszögből láttatja olvasóival a kudarc fogalmát, amikor arra hívja fel a figyelmet, hogy létezik rossz kudarc, de létezik jó kudarc is! Amy Edmondson a Harvard Business School professzora erről a megállapításáról győzi meg az olvasót, amikor számos esettanulmány tükrében bizonyítja, hogy a kudarcok megélése milyen fontos az életben.
Valuch Tibor munkája áttekintő igénnyel nyúl a közelmúlt és a jelen magyar társadalmi változásaihoz. Lévén a szerző történész, módszertanilag jóval tágabb spektrumot ölelhet fel kutatásai során, mint a szociológia és a statisztika művelői; ennek köszönhetően munkája során egy olyan multidiszciplináris megközelítést érvényesíthetett, amely lehetővé tette számára, hogy e nehezen áttekinthető kérdéskör tárgyalásakor elemzéseibe a kvantitatív adatoktól és megismerési módszertől elkülönböződő eljárásokat is bevonjon.
Az írásbeliség kezdeteitől napjainkig számos híres könyv került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A katolikus egyház már 1559-ben összeállított egy listát Index librorum prohibitorium („Tiltott könyvek jegyzéke”) címmel. 1571-től kezdve ezt a listát rendszeresen frissítették, a 20. századra már körülbelül ötezer címet tartalmazott. A Dekameron például az elsők között került fel rá, mégpedig azért, mert egyházi személyeket ábrázolt nemi aktus közben.
A Skandináv krimik sorozatban megjelent thriller a Sebastian Bergman alszéria nyolcadik darabjaként borzolja majd fel az olvasói kedélyeket. A történet központi alakja, Sebastian Bergman kriminálpszichológus, valamikor a svéd királyi, gyilkossági nyomozócsoportnál teljesített szolgálatot. Miután elbocsátották állásából az évek során megélt tapasztalatait felhasználva izgalmas regényeket ír. Felnőtt lánya, Vanja apja nyomdokaiba lépett, ő is a rendőrség kötelékében dolgozik, nyomozótisztként vezeti csoportját. Jelen történet előzményében derült ki, hogy az egyik munkatársa sorozatgyilkos, a nyomozónőnek ezután mindent be kell vetnie annak érdekében, hogy a csoportját ne szüntesse meg a rendőrség.
Bizonyára számos szülő - gyakorta kétségbeesetten – tapasztalta, hogy jó képességű gyermeke, aki az iskolában remekül teljesít, képtelen olyan egyszerűnek tűnő feladatokat elvégezni, mint amilyen a szobája rendben tartása, nem tud folyamatosan egy helyben ülni, mindig felugrál, ha valami nem a kedve szerint történik, dührohamot kap és agresszívvé válik, képtelen szabályokhoz igazodni, stb.