Betiltott könyvek

Az írásbeliség kezdeteitől napjainkig számos híres könyv került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A katolikus egyház már 1559-ben összeállított egy listát Index librorum prohibitorium („Tiltott könyvek jegyzéke”) címmel. 1571-től kezdve ezt a listát rendszeresen frissítették, a 20. századra már körülbelül ötezer címet tartalmazott. A Dekameron például az elsők között került fel rá, mégpedig azért, mert egyházi személyeket ábrázolt nemi aktus közben. Sokáig rajta volt Galileo Galilei Pártbeszédek a két legnagyobb világrendszerről című műve is, amely csak 1758 után került le a listáról, más heliocentrikus művekkel együtt. A történelem során egyes kormányok és cenzorok is úgy döntöttek, hogy bizonyos művek nem kerülhetnek az olvasók elé, és nemcsak a megjelenés akadályozásáról volt szó, hanem arról is, hogy mely műveket nem lehetett a könyvesboltok vagy a könyvtárak polcain elhelyezni. Gondolhatunk itt olyan irodalmi művekre, mint Chaucer főműve, a Canterbury mesék, amelyet trágársága miatt sokáig csak cenzúrázott formában lehetett forgalmazni, Defoe Moll Flanders című regénye néhány obszcén jelenete miatt került összetűzésbe az amerikai Comstock-törvénnyel, na és persze ott van Sade márki Szodoma százhúsz napja című regénye, melyet a világon több kormány is próbált már betiltani. De a modern korban is találhatunk hasonló könyvbetiltásokat, elég Salman Rushdie A sátáni versek című művére gondolni, melynek istenkáromlása miatt Khomeini ajatollah a szerzőre is fatvát mondott ki, vagy éppen a Harry Potter-sorozatra, melyet okkultizmusa miatt számos amerikai iskolai könyvtárból eltüntettek. Ilyen és számos más betiltott könyv történetét ismerhetjük meg a HVG Könyvek gondozásában megjelent kötetből, egyebek mellett Walt Whitman: Fűszálak, Charles Darwin: A fajok eredete, James Joyve: Ulysses, Radclyffe Hall: A magány kútja, Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan, Margaret Mitchell: Elfújta a szél, George Orwell: 1984, Vladimir Nabokov: Lolita, Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!, Truman Capote: Hidegvérrel, E. M. Forster: Maurice, Isabel Allende: Kísértetház, Bret Easton Ellis: Amerikai psycho vagy Khaled Hosseini: Papírsárkányok című műveit. A kötet végén Danyi Gábor a magyar cenzúratörténetet foglalja össze röviden, a reformáció korától a napjainkban zajló fóliázásokig. / Forrás: www.kello.hu

A kölcsönözhetőség ellenőrzése és további információk