Jacquie Bloese: A francia ház

1911-ben, a fiatal Émile Kanadában él, ahol a gastowni tejüzemben dolgozik. Menyasszonyával, Isabellel már a házasságukat tervezik, amikor egy éjjel a férfit munkahelyén szörnyű baleset éri. A sötétben a liftaknába zuhan, ahol öt métert esik, mindene összetörik, a kórházi ágyon tér magához, ahol azzal szembesül, hogy megsüketült. Ezután Isabelle elhagyja és a férfi kénytelen új életet kezdeni új helyen, új társ mellett. Feleségül veszi Lettyt, lányaik születnek és a család ezután Guernsey szigetén él. Közben életnek nagy szerelme is férjhez megy és Mrs. Isebelle Larch néven folytatja az életét. Émile képtelen elfelejteni a nőt, alkoholba fojtja bánatát, időnként pedig más nők oldalán próbálja megtalálni az elveszett boldogságot, sikertelenül. 1944-et írnak a naptárak, amikor Émile, bár nem hallja, de az árnyékokból és a bútorok rezgéséből érzékeli, német repülőgépek közelednek a sziget felé. A nácik nemsokára megszállják a természeti szépségekben gazdag, nyugodt kis szigetet és ezzel Émile élete alapjaiban változik meg. Ezen a szigeten van a Hauteville-ház, ahol annak idején Victor Hugo száműzetésben élt és alkotott (ma múzeum). A francia ház, ahogyan a környéken nevezik ad otthont a Larch házaspárnak. Isabelle nagyon boldogtalan a férje mellett, fél a rabiátus embertől, de nem tud kiszabadulni ebből a mérgező kapcsolatból, mert nincs hova mennie. Sokat gondol élete nagy szerelmére, Émile-re, arról azonban fogalma sincs, mi lehet a férfivel, mert miután elhagyta, nem hallott hírt felőle. Egy nap, amikor a francia ház ablakán kinéz, meglátja Émile-t és ettől a pertől kezdve tudja, hogy valójában soha nem tudja már elfelejteni a férfit: Nemsokára találkoznak, a háború poklában, a bombázások idején újra éled a szerelmük, arra, hogy képes lesz-e Émile elhagyni Lettyt Isabelle kedvéért, csak a magával ragadó történet végén derül fény… / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: B 69