Marko Perko: Tesla bámulatos és gyötrelmes élete

A két amerikai szerző – Perko ismeretterjesztő író, Stahl pszichiáter – meglehetősen eredeti módon tárgyalja Nikola Tesla (1856-1943) szerb származású amerikai feltaláló, fizikus, mérnök és gondolkodó életrajzát. Arra keresnek választ: ki volt a modern kor, a 20. század technikai vívmányainak egyik legjelentősebb alakja, és ki volt az a kényszerbeteg, aki hol tébolyult munkalázban égett, hol depresszióban vergődött. Milyen volt ennek a bipoláris személyiségnek a bámulatos és gyötrelmes élete? Hogyan születtek meg bizarr ötletei, amelyekről később rendre kiderült, fontos találmányok alapjai? Hogyan keveredett a tudatában a valóság objektív képe fantáziájának abszurd látomásaival? Hogyan tudott zseniális találmányokat alkotni a pszichotikus személyiség? Vagyis hogyan működött Tesla „elkínzott lángelméje”? A szerzőpáros utánajárt a feltaláló életrajza minden eseményének, beleásták magukat a föllelhető forrásokba, és nemcsak Tesla személyiségvonásainak precíz megrajzolása végett, de azért is, hogy kiderítsék: vajon a zsenialitás szükségképpen párosul valamilyen elmebeli rendellenességgel. A szerzőpáros négy fejezetben tekint végig Nikola Tesla életútján, ezeken belül az alfejezetek az életrajz egy-egy helyszínének és korszakának eseményeit mutatják be. Kimutatják, hogy Tesla ötéves korában, bátyja halálát követően élte át élete első megrázkódtatását; gimnazista korában már beteges látomások gyötörték, majd 1870-ben egy súlyos depressziós időszakot „csodálatos gyógyulás” követett. A szerzők nyomon követik a feltaláló életútjának apró mozzanatait, és minden esetben utalnak Tesla beteg pszichéjének megnyilvánulásaira. Érzékeltetik, hogy bár hírnevet szerzett, csillogás vette körül, egyfolytában túlhajszolta magát, elcsigázott volt, folyton úgy érezte, hogy beteg, és ez az érzés újabb depressziós hullámvölgybe taszította. Perko és Stahl könyvében összesimul a pszichiátriai szakszerűség és az epika lendülete; szinte regényesen dolgozzák föl hősük életútját, miközben idézetekkel, hivatkozásokkal, jegyzetekkel hitelesítik sokszor meglepő állításaikat. Kötetük epilógusában megállapítják, hogy Tesla gyakran ösztöneire hallgatva olyan megoldásokkal élt, amelyeket a maga korában tudománytalannak, bizarrnak véltek, ugyanakkor félelmetes koncentráló képessége és munkabírása éppen bipoláris személyiségéből fakadt. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 621 P 57