Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből

Ungváry Krisztán történész egy olyan történelmi korszakot és eseménysort tett meg legújabb monográfiája tárgyává, amely a mai napig élénk, olykor korántsem érzelemmentes vitákat generál a magyar társadalom széles rétegeiben. A huszadik századi történelmünk a tragédiák, az elszalasztott lehetőségek és a komoly, eddig kevésbé bevallott és vállalt bűnök időszaka volt. A jelen kötet, amely a Befejezetlen múlt név alatt futó sorozat harmadik darabjaként jelent meg az 1944-es év egyik sorsfordító eseménysorával, a kiugrás kísérletével ismerteti meg az olvasóit. A történettudományban irreleváns kérdés a „Mi lett volna, ha…?” azonban mégis, az ilyen sűrű pontokon, mint az 1944-es év októbere, valóban más irányt vehetett volna a magyarság története. S hogy miért alakultak mégis úgy az események, ahogy azokat a történelemkönyvekből jól ismerjük, a kötet szerzője alaposan körül járja. A náci megszállás, Szálasi Ferenc hungaristái, a magyar katonai és bürokratikus vezetőség, Horthy Miklós személye, támogatottsága vagy éppen annak hiánya, nem is beszélve a Gestapo módszereiről, mind hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország nem tudott Romániához hasonlóan kiugrani a második világháborúból, a nácik csatlósaként végül az utolsó utáni pillanatig folytak a véres harcok az országban. A könyvből feltárulnak a sorsdöntő napok és órák, Horthy hezitálása, a "Panzerfaust" hadművelet erőviszonyai és a német lépések, majd a Vár megszállása, és a totális hatalomátvétel. Egy újabb történelmi pillanatot szalasztott el a magyarság, egy újabb tragédia a már így is hosszú listában, s a nyilasok rémuralma még csak ezután következik. A hiánypótló monográfiát az irodalomjegyzék és a felhasznált források jegyzéke, a névmutató és a névmagyarázatok zárják. / Forrás: www.kello.hu

Jelzet: 943.9 U 72