Julian Jarrold (Jane Austen magánélete, Utolsó látogatás) rendezte film valós eseményeken alapszik, bár kiszínezve mutatja be Erzsébet és Margit hercegnő egy éjszakáját. 1945. május 8-án egész London az utcákon, bárokban és hotelekben ünnepelte, hogy Európában véget ért a II. világháború.
Erzsébet, húga Margit nyomására engedélyt kér és kap szüleitől, hogy ők is részt vehessenek az ünnepségeken.
2009-ben jelent meg David Nicholls azonos című regénye Nagy-Britanniában, s egycsapásra sikerkönyv lett. Két év múlva kész volt a film – a forgatókönyv írója az eredeti szerző volt – Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével. A női főszereplő nem kis vihart kavart, az angolok nehezen fogadták el, hogy amerikai színésznő játssza Emma Morley szerepét.
Jacky Bonnot (Michaël Youn), amióta az eszét tudja, szakács szeretne lenni. Nála szóba sem jöhet egy szimpla párolt marha vagy sült hús főtt krumplival, ő inkább paprikás céklás madársalátaszósz vagy gesztenyezselé kockák elkészítésével töltené az időt. Ráadásul kompromisszumokra képtelen, így folyamatosan küldik el minden étteremből, falatozóból, még a kamionos gyorsbüféből is.
A csodacsapat egy szívhez szóló, humorral teli film a második esélyről, az összetartás erejéről és a sport közösségépítő hatásáról. A francia vígjátékokra jellemző könnyedséggel és szerethető karakterekkel mutatja be, hogyan tudnak egykori sztárok ismét összefogni egy nemes cél érdekében. A film szórakoztatóan ötvözi a sportos izgalmakat és a komikus helyzeteket, miközben emberi történeteket mesél el és remekül egyensúlyoz a humor és az érzelem között. A poénok könnyedek, de nem bugyuták, a mondanivaló pedig egyszerű, de igaz: egy jó csapatban könnyebb a célokért küzdeni.
Sok érzelmet és gondolatot vált ki a film: olyan réteget mutat be, akiknek élete első pillantásra elítélést, ellenérzéseket válthat ki belőlünk. Majd ahogy haladunk a történetben megláthatjuk a barátságot, az apró örömök megélését, a szabadságot, amit jól-rosszul Halley megad a kislányának. Azoknak ajánlom a filmet, akik szeretnek bepillantani más életekbe, sorsokba.
Ari Aster amerikai rendező második rendezése a 2019-es Fehér éjszakák az Örökség után ismét nem okoz csalódást. A rendező hihetetlen érzékkel ráérez arra, hogyan kell egy bizarr világot felépíteni, ami garantáltan a néző elevenébe talál. A film műfaja nehezen meghatározható: hol horrorisztikus, hol misztikus elemekkel vegyített dráma, mely a fekete humor használatától sem riad vissza.
Az Apák és lányaik 2015-ös amerikai-olasz filmdráma, mely egy egyedülálló apa és lánya egymás iránti szeretetéről szól. A film két idősík között váltakozik: a 80-as években játszódó történésekben Jake Davis (Russell Crowe), mentális problémákkal küzdő Pulitzer-díjas regényíró özvegyként neveli ötéves kislányát, Katie-t. (...) A jelen idejű cselekmény az immár felnőtt, 30 éves Katie mindennapjait mutatja be, aki gyermekkori démonjaival szembe szállva próbálja meg helyes mederben tartani életét.
A Csillagpor című amerikai film egy felnőtteknek szóló hollywoodi tündérmese: cselszövő hercegek, gonosz boszorkányok, repülő kalózok, mennyei szerelem, tiszta szívű hős – mindezek egy varázslatos birodalomban. (...) A látványvilág, a díszlet és a jelmezek szenzációsak, a történet fordulatos és több szálon futó, mégis tökéletesen levezetett és érthető! Filmünk kalandos, romantikus, humoros, néhol kicsit morbid, és végig leköti a néző figyelmét!
A 2017-es életrajzi film az amerikai teniszvilág 1973-as évének fontos eseményeit dolgozza fel Valerie Faris és Jonathan Dayton rendezésében (nevükhöz fűződik többek közt A család kicsi kincse). Billie Jean King (Emma Stone) profi teniszező, aki egyre többször felszólal a nemét érintő kérdésekben. A film elején végigkövethetjük, ahogy egyenlő juttatásokat kér az amerikai teniszszövetségtől, akik különféle indokkal ezt elutasítják. Ekkor dönt úgy menedzserével, Gladys Heldmannal, egykori teniszezővel, hogy saját bajnokságot indítanak.
Bohumil Hrabal, a mára már klasszikussá vált cseh író karakterei esendőek, de szerethetők és legfőképpen életvidámak. Vegyük például az Őfelsége pincére voltam-ot, ahol egy kisember felemelkedését követhetjük nyomon, aki mesél munkahelyeiről, szerelmeiről, és mindezt olyan humorral és életvidámsággal adja elő, hogy még a háború borzalmai közepette is megnevetteti az olvasót. A főhős sodródik az eseményekkel azoknak elszenvedőjeként, illetve haszonélvezőjeként is. A Sörgyári Capriccio is hasonló stílusban íródott. 
Az Us, vagy magyarul elég furcsán hangzó Mi című film alapszituációja elég egyszerű, egy átlagosnak tűnő amerikai család nyaralásra indul, de a nyaralás váratlanul borzasztó fordulatot vesz, megtámadják őket. Csakhogy a támadók rejtélyes módon egytől egyig a család tagjainak hasonmásai. Az első hasonmás a kislányé, aki egy cirkuszban kíváncsisága miatt botlik bele „önmagába”. Ezek az emberábrázatú lények mind egyfajta leképződései a „valódi világban” létező párjuknak.
Oliver Nakache és Eric Toledano igaz történet alapján 2011-ben készült vígjátéka az Életrevalók óriási kasszasikernek bizonyult hazájában, Franciaországban: tíz nap alatt két és félmillióan látták. A kritikusok által is ünnepelt film főszerepében Francois Cluzet-et és Omar Sy-t láthatjuk. (...) Az Életrevalók egy szép történet komoly mondanivalóval, életbölcsességgel, szeretettel és humorral, vagyis szinte minden lehetséges érzelemmel, ami csak előfordulhat egy emberi élet alatt. Közben egyértelműen magunkra is ismerhetünk a két főszereplőben, a saját kisebb vagy nagyobb gondjainkban, s látjuk, hogy egymást segítve milyen egyszerűen kijuthatunk a problémáinkból.
Huszonnyolc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Borsalino hatalmas sikere után (1970) újra összeálljon a két színészlegenda: Jean-Paul Belmondo és Alain Delon. A francia filmművészet két kimagasló egyénisége – két dudás volt, akik nem fértek meg egy csárdában. Mindkettő következetesen járta a maga útját, sokáig szóba sem álltak egymással. Az idő és a türelem azonban meghozta gyümölcsét, s 1998-ban a két ikon újra együtt játszott a 2 apának mennyi a fele? című filmben, ami megjelenésekor óriási szenzáció volt.
Woody Allen filmje a késői 1930-as évek és a második világháború alatt játszódik New York zsidók lakta negyedében. A film narrátora Joe (magyar hangja a zseniális Kern András), aki gyerekkoráról és a rádiózás akkori világáról mesél. A filmben megelevenednek a zsidó kispolgárság mindennapjai, és anekdotákon keresztül bemutatja az akkori emberek és a rádió kapcsolatát.
Az 1993-ban bemutatott, Lasse Hallström rendezésében készült dráma főhőse Gilbert Grape (Johnny Depp) egy poros kisvárosban élő húsz év körüli fiatal, aki egy élelmiszerboltban zöldségesként dolgozik. Hamar fel kell nőnie, hiszen túlsúlyos anyja munkaképtelen, így neki kell eltartania a családot.
A film egy tizenegy éves csodabogár kisfiú, Oskar története, aki a 2001. szeptember 11-i New York-i World Trade Center elleni terrortámadásban veszítette el váratlanul az édesapját. A férfi nem hagyott mást hátra, mint néhány lehallgatatlan üzenetet, néhány régi holmit és egy titokzatos borítékot, amiben egy kulcs van. A kisfiú nekivág hát, hogy kiderítse, mit nyit a rejtélyes kulcs...
A 2006-os, Stephen Frears rendezte film II. Erzsébet királynő (Helen Mirren) életének egy hetére koncentrál, középpontban Diana halálával. A film szépen kiegészíti az elmúlt években népszerű A korona sorozatot. Azoknak ajánlom, akik érdeklődnek az angol királyi család története iránt, illetve kíváncsiak Helen Mirren Oscar-díjas szerepformálására.
Ugyan ki ne gondolt volna már arra, hogy feladja mostani életét, kilép a munkahelyéről, önállósítja magát, elköltözik, s lelki társát megtalálva új életet kezd egy idilli helyen? Filmünk főhőse, Milo (Damian Lewis – A mi emberünk, Kromofóbia, A helyzet), ezt a tervet fontolgatja, ám az ő helyzetében minderre csekély esély kínálkozik. Milo ugyanis profi bérgyilkos, akinek megbízói nem nézik jó szemmel, hogy egyik legjobb emberük normális életet szeretne élni.
Márciusban a tavasz ébredésével, amikor rügyeznek a fák, lágy szellő lengedez és lassan elfelejtjük a téli hideget, sokakat egy megfoghatatlan légies érzés keríthet hatalmába. Ehhez az érzülethez kellemes időtöltés lehet a Szerelmes Shakespeare (rendező: John Madden), amely néha könnyed, néha szívfacsaró, kosztümös, romantikus filmvígjáték. A fiktív történet arról szól, hogyan született meg minden idők legnagyszerűbb szerelmi története, a Rómeó és Júlia.
A 2008-as film középpontjában Dylan Thomas (Matthew Rhys) walesi költő és prózaíró életének egy részlete áll, amikor a második világháború sújtotta Londonban találkozik gyerekkori szerelmével Vera Phillips-szel (Keira Knightley). (...) Azoknak ajánlom, akik egy szenvedélyes, történelmi filmre vágynak, mely a valóságból építkezik, de fiktív történetszálakat mutat be.
A Jade skorpió átka 2001-ben bemutatott amerikai-német bűnügyi vígjáték, melyet Woody Allen írt és rendezett, nem mellesleg a főszerepet is ő játssza. "Vannak kedvenc korszakaim. A húszas, harmincas, negyvenes évek nagyon izgalmas időszak volt New York történetében. Ez a gengszterek és szerencsejátékosok kora volt – remek zenével, nagyszerű ruhákkal... egyszóval ez a kor fekszik nekem." E nyilatkozata fényében értékelendő az a laza elegancia, mellyel a film a negyvenes éveket idézi: a díszletek, a kosztümök, a karakterábrázolás, a férfi-nő kapcsolat felvezetése, a pergő, szellemes dialógusok, az elmaradhatatlan jazz, s maga a történet, mely a kor vígjátéktípusának hagyományait igyekszik feleleveníteni.
Az alkotás egy vérbeli klasszikus karácsonyi, családi mesefilm az egész család részére. A Csillaghercegnő északon, Norvégiában készült, és zimankósan gyönyörű látványvilággal és szívet érintő mondanivalóval vezet be minket az adventi várakozás csendesen meghitt hangulatába...
Történetünk bűbájos helyszínen kezdődik: a családi motelt (ahol a vendégek szeretete a legfontosabb szempont) a csupaszív édesapa, Marty (Jonathan Pryce) két tündéri gyermekével működteti.
A hétéves Maisie a szüleivel él New Yorkban; az édesanyja öregedő rocksztár, az édesapja műkereskedő. Igazából mindig is magukkal és egymással voltak elfoglalva, elhanyagolták a kislányukat. A kapcsolatukat kikezdte az állandó veszekedés, végül elválnak egymástól. Ezzel együtt megindul a presztízsharc Maisie elhelyezési jogáért.
Winifred Watson azonos című regényéből 2008-ban Bharat Nalluri rendezett filmet, melyben Frances McDormand főszereplése mellett olyan sztárok jelennek meg, mint Amy Adams, Mark Strong vagy Lee Pace. A történet a második világháború előestéjén játszódik Londonban, ahol a legtöbb ember még szórakozni vágyik – pezseg a kabarék, lokálok világa. Főszereplőnket, Miss Pettigrew-t viszont épp utcára tették nevelőnői állásából, ráadásul minden ingóságát is elveszti egy börtönből frissen szabadult férfinak köszönhetően.
Az Örömjárgány Michael Zadoorian sötét humorú, azonos című regényéből készült, s a road movie filmek sorát gyarapítja. Rendezője, Paolo Virzi nem először nyúl e műfajhoz, előző filmjében (Őrült boldogság) két pszichiátrián kezelt nő szökik meg, s kezd közös kalandba.
A 11 éves Billy (Jamie Bell) undok bátyjával, szenilis nagyanyjával és szigorú apjával él nehéz körülmények között egy észak-angliai bányászvárosban az 1984-es, csaknem egy évig tartó országos bányászsztrájk idején. Otthon édesanyja zongoráján pötyög vagy bátyja lemezeit hallgatja titokban, néha összeszedi az elkóborolt nagyit, az iskolán kívül pedig bokszedzésekre jár.
Az Indiana Jones-sorozatot nem kell bemutatni senkinek, 2023 nyarán az ötödik rész mozikba kerülésével érdemes lehet újra megnézni ezt a klasszikust.
A Nobel-díjas író, José Saramago világhírű regényéből a brazil rendező, Fernando Meirelles (A két pápa, Isten városa) adaptálta filmre az emberiséget szorongató, rejtélyes vakságot okozó járvány történetét, amely az emberi természet jó és rossz oldalát egyaránt feltárja.
Billy Crystal rendezte és írta a filmet, melyben egyúttal a főszerepet is ő alakítja. Karaktere, Charlie Burnz ismert humorista, aki idős kora ellenére még mindig dolgozik. Egyszerű, magányos életet él, melyben nagy szerepe van a megszokásnak.
A nem túl távoli jövőben játszódó történetben rátalálni a szerelemre élet-halál kérdése. A Városban csak párok élhetnek, s ha valaki egyedül jelenik meg az utcákon, tereken, plázákban, a rend szigorú őrei azonnal igazoltatják, s megbüntetik, ha kiderül, hogy magányos. Az egyedülálló embereket egy szállodába zárják, ahol 45 napjuk van arra, hogy párt találjanak maguknak.
Reisz Gábor minimális költségvetésből készült 2014-es rendezői vizsgafilmje hamar az Y generáció klasszikusává vált. A humoros és hangulatos életérzésfilm remekül ragadja meg a 2010-es évek értelmiségi fiataljainak problémáit, szorongásait, kilátásait és – esetenként – céltalanságát. A számtalan fesztiváldíjjal kitüntetett alkotás szellemesen vázolja fel a magyar közhangulatot és közéletet is. A helyzet azóta sem változott sokat, és a tömegével külföldre költöző fiatalok, a motiválatlan tanárok, a még 30 évesen is szüleik anyagi támogatására szoruló fiatalok épp ugyanolyan társadalmi jelenségek ma is.
A Richard Paul Evans amerikai író regényéből készült adaptáció nem tipikus karácsonyi film, ám fontos szerepet kap benne az ünnep.
Kate és Geoff negyvenöt éve élnek boldog házasságban. Évfordulójukig már csak egy hét van hátra. Jól haladnak a szervezéssel. Egy váratlan levél mindent felborít: Geoffet arról értesítik, hogy évtizedekkel ezelőtt eltűnt régi szerelmének holttestét megtalálták egy svájci gleccserbe fagyva. Az ünnepség előkészületei ezután nem maradnak feszültség nélkül.
Hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, kiszolgáltatott emberekről filmet forgatni önmagában nagy kihívás, hiszen könnyen pátoszba vagy giccsbe fulladnak az ilyen vállalkozások. Till Attila kerekesszékes akciófilmként aposztrofált második nagyjátékfilmje ráadásul valóságos műfaji kavalkád.
A 2020-ban bemutatott film forgatókönyvírója, rendezője Emerald Fennel, mint színész is ismerős lehet a Hívják a bábát, vagy A Korona sorozatokból.
Timnek nincs szerencséje a lányokkal. Félszeg, esetlen, ráadásul ügyvédnek készül. Egy félresikerült buli után, 21. születésnapján édesapja megdöbbentő hírrel lepi meg: családjuk férfitagjai képesek az időutazásra. Tim megfogalmazza a legfontosabb feladatát: barátnőt szerezni! Mivel egy sötét helyen erősen koncentrálva az elrontott első benyomásokat újra lehet játszani, előbb vagy utóbb sikerülni fog a terve.
A főiskola befejeztével helyt kell állni a nagybetűs életben, aminek különböző próbálkozásait láthatjuk egy baráti társaság tagjain keresztül a lehetőségek hazájában, a 90-es évek Amerikájában. Ám fiatalnak lenni ott sem könnyebb, mint máshol, feltéve, hogy az ember próbál önazonos maradni, és a kitaposott életutak közül egyiket sem érzi magáénak.
Thomas Hardy angol szerző művei méltán népszerűek a filmkészítők között is, a fenti regényből már 1967-ben, illetve 1998-ban is készült feldolgozás. Legutóbb 2015-ben. Thomas Vinterberg rendezésében. Érdekes adalék, hogy a regény magyar fordítása csak ezt követően készült el.
Miután az ír Philomena teherbe esik, apácazárdába küldik. A szülés után a kicsit elveszik tőle, majd Amerikába nevelőszülőknek eladják. A következő évtizedekben Philomena éli az egyszerű életét (férjhez megy, gyereke születik), semmit sem tud az elszakított fiáról. Az idős asszony találkozik egy cinikus angol riporterrel, aki érdeklődik története iránt. A két teljesen más értékrendű ember együtt kezd el nyomozni, és a gyermek utáni kutatás összekovácsolja a furcsa párost.
A mexikói rendező, Alfonso Cuarón 2013-ban bemutatott filmje korábban soha nem látott látványvilágával szenzációként söpört végig a filmkedvelők körében. A film elképesztő hitelességgel mutatja be, hogy milyen lehet a végtelen világűrben lebegni, sodródni, túlélni.
A Marielle Heller rendezte Egy kivétel barát nem csupán Fred Rogers amerikai tévés műsorvezetőt mutatja be, hanem egy gyerekkori sérelem feldolgozásának folyamatát is.
Mindy Kaling forgatókönyvíró, színész, aki az Office sorozatból lehet ismerős, illetve a The Mindy Project alkotója és sztárja – 2019-es filmjében Nisha Ganatra rendezésében a talkshow-k világába vezet el.
Az amerikai polgárháború idején játszódó történetben a March-lányok életét követhetjük nyomon, akik szűkösen, de annál nagyobb szeretetben élnek. Míg apjuk a fronton önkénteskedik, végtelen türelmű anyjukkal (Laura Dern) próbálnak boldogulni. A szeretetteljes családi fészekben mindig zajlik az élet, bosszúságok jönnek-mennek, szerelmek és barátságok köttetnek. Az írói ambíciókat dédelgető, zabolátlan és elismerésre vágyó, szabad szellemű Jo, a festőművésznek készülő, racionális Amy, a pompáról ábrándozó Meg, és az angyalian jóságos, betegeskedő Beth próbálja megtalálni a saját útját egy olyan korban, amelyben a nőknek leginkább csak a megfelelő házasságkötés révén volt esélyük érvényesülni, és nem is illett ennél többre vágyniuk.
Egy vonzó reklám hatására hét angol nyugdíjas elhatározza, hogy - egy jobb élet reményében - a hátralévő éveiket egy luxushotelben, az indiai Jaipurban fogja leélni. A dolgok nem éppen úgy alakulnak, ahogyan eltervezték. A kiábrándító valóság az, hogy semmi sem igaz abból, amit a hirdetésben kínáltak. A szálloda omladozik, nincs víz és telefon, sőt, néhány szobának még ajtaja sincs. Ráadásul az élet sokkal kaotikusabb és hangosabb errefelé, mint amit odahaza megszoktak. Sok választásuk nincs, vagy feladják és visszafordulnak, vagy megtanulják elfogadni ezt az új életet.
Jim Rash és Nat Faxon saját forgatókönyvükből rendeztek hangulatos felnövéstörténetet. Az Utódok című filmért korábban forgatókönyvírói Oscar-díjjal jutalmazott alkotópáros egy egyszerű, mégis életszagú történettel debütált rendezőként, mellyel kamaszok és szülők egyaránt könnyen azonosulhatnak.
A 2019-es Andrea Berloff által írt és rendezett film, mely Ollie Masters 2015-ös képregényéből született, nem tipikus gengsztertörténet. Az eredeti cím (The Kitchen) New York legendás Hell’s Kitchen negyedére utal, melyet az ír maffia ural. A történet az 1970-es években játszódik. Három maffiózófeleséget ismerhetünk meg, akik férjük börtönbe kerülése után pénz nélkül maradnak. A maffia alig támogatja a feleségeket, miután a férfiak büntetésüket töltik, ezért saját kezükbe kell venniük az irányítást. Kathy-nek két gyerekéről is gondoskodnia kell, de Ruby és Claire sem dolgozik. Megalkotják a saját csapatukat, hogy ezentúl ők szedjék be a védelmi pénzeket, intézzék a nagy bevételt hozó üzleteket.